Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)

1912-07-14 / 28. szám

­­t eltilthatnak, melyre képesítése van; a már megadott építési engedélyt megvonhatják, valamint azt, hogy a kihágási eljárás folyamán az iparhatóságok az iparengedélyt egy évi időtartamra megvonhatják. Ilyen jogokat nem lehet a közigazgatási hatóságokra, hanem csak a független bíróságokra bízni, mert különben az építő­iparosok munka­joga igen labilis alapra helyeztetnék, a protectiónak túl­ságosan tág tere lenne. A 32. § arról intézkedik, hogy a törvényhatóságok és a rendezett tanácsú városok a törvény életbe léptétől számí­tott 6 hónap alatt építésügyi szabályrendeletet alkotni, illető­leg a meglévőket ennek a törvénynek megfelelően meg­változtatni kötelesek; félő azonban, hogy ez a mi köz­­igazgatási rendszerünkben írott malaszt fog maradni. A 33—35. §-ok az életbeléptetés szükséges intézkedéseit tartalmazzák. Ezekben vázlatosan ismertettem a tervezetet, amely­ben váltakoznak a helyes és nem helyes intézkedések és amelyből igen sok oly intézkedés, mely az építő­ipar gyakorlásáról szóló törvénybe való, kimaradt, mint az út-, vasút-, híd-, alagút- és vízépítés, a vasbetonépítés, a csatorna, vízvezeték és fűtés, szerelés, a nagy­­feszültségű villamos vezetékek létesítése, amelyek gyakor­lása egyformán veszélyeztetheti nemcsak a foglalkoztatott munkásoknak, hanem a nagyközönségnek testi épségét is, és amelyeknek szakszerűtlen kezelése folytán a nemzet vagyona csakúgy kárba veszhet, mint a tervezetben felvett egyéb építőipari foglalkozásokban. Már évekkel ezelőtt foglalkozott a kereskedelemügyi minisztérium a pallérok képesítésével és a tervezet, leg­nagyobb meglepetésemre, erről is hallgat. A tervezet részleteibe most nem igen bocsátkozha­tom, arra lesz még elég idő és alkalom; de nem hiszem, hogy tévedek, ha amaz impressziónak adok kifejezést, hogy az érdekelt körök szívesebben vennék a mai állapot ideiglenes további fenntartását, mintsem a tervezetnek mai alakjában való törvényerőre emelését kívánnák. Sziklai Zsigmond: A budai zsidó templom tervpályázata. Régi zsidó templomokról. Az „Egy Isten" fogalmával a zsidók ajándékozzák meg az emberiséget, ezelőtt körülbelül hatezer esztendővel. Akkor volt ez, mikor még Judaea önálló nemzeti állam volt. Ezt a rövid, körülbelül 600 esztendős dicső korszakot azonban hosszú, évezredes szen­vedés követi. De a zsidók csak egyre dicsőítik Jehovát, aki az ő „választott népét" el nem hagyja. Babyloni fog­ság, egyiptomi rabszolgaság, heródesi kegyetlenkedés, inquisitió, a gettkó, mindez a több „ezredévi szenvedés" nem oltotta ki a szívekből az ősi vallás lángját, sőt csak hevítette. A hitnek, meggyőződésnek, óriás — megmérhetet­len — erejével szemben végre is gyengének bizonyult min­den századok erőszakossága. Az írás szavai valóra váltak. * Minden vallásnak sikerült Isten dicsőségét a maga fel­fogása szerint kőben is megörökíteni. A legrégibb ókor­tól kezdve, napjainkig, minden vallás nagyszerű emlékek­ben örökítette meg Istenről vallott nézetét. Vallások meg is szűntek, a hívők rég kihaltak, az oltárokon nem lobog többé áldozat, de a templomok még állanak és az istenek hatalmára emlékeztetnek. Csak az évezredes zsidó vallásnak nincsen Jehovához méltó temploma. Az ókor­ban sem volt, de ma sincsen olyan templomuk, amely 2. ábra. Budai várfok utcai bérház alaprajzai. 3. ábra. 268 ÉPÍTŐ IPAR (28. sz.) 1912 július 14

Next