Épitő Ipar, 1912 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1912-09-08 / 36. szám
346 ÉPÍTŐIPAR (36. sz.) 1912. szeptember 8 A folyosók itt-ott habokká szélesednek ki, hogy így a forgalmat könnyebben lebonyolíthassák s a szünetekben is az ifjúságnak több helyet adjanak. Az előcsarnokokban mindig találunk vízvezetéki kagylókat, nem egyszer azonban díszesebb kutakat is, melyek bár drágábbak, mint művészibb tárgyak minden esetre fejlesztik a tanulók ízlését. A lépcsőházak méretei alkalmazkodnak a folyosókhoz és a habokhoz s gyakran boltozatos szerkezeteikkel érnek el kellemes térhatásokat. A tornatermek és tornaudvarok mindig fontos részét alkotják a német iskoláknak! Vagy külön épületszárnyban — öltözőkkel, szertárakkal és mellékhelyiségekkel kapcsolatban — vagy a padlástérbe beépítve találjuk a tornatermeket. Magasságuk 6 méter vagy annál is több. Gyakran látunk széles karzatokat is az oly tornatermekben, melyek egyúttal az ünnepi alkalmakra dísztermül is szolgálnak. A tornaudvarokból rendesen nem hiányzik a födött terrasse, melynek esős időben is hasznát veszik, a szabad területek pedig gyakran lécvagy drótkerítéssel vannak kisebb udvarokra osztva, hogy a különböző korúak a tornában egymást ne zavarják. A tornával kapcsolatban meg kell említenünk a fürdést is. Alig van német elemi iskola (rendesen 6—8 osztályúak), melynek az alagsorban elhelyezett fürdője ne volna. A fürdő rendesen négy-öt helyiségből áll. Először jutunk a fiúk öltöző termébe, melyben oldalt és középen szabályos sorokban el- 2. ábra. A budapesti márványutcai elemi iskola folyosója. Schmahl Henrik. — Második közlemény. — „Az az erős — ki magában áll!“ Ibsen. A múlt század 70-es és 80-as éveiben, az Andrássy-út és a nagy körút beépítése idejében kezdi meg Schmahl Henrik önálló építészi működését. Erre az időre esik az ő munkálkodásának első korszaka is. Uralkodó planéta ekkoron a renaissence stylus, szigorú, hagyományos formákkal. Ezt a stylust tanítják az akadémiákon, ezt a stylust kultiválják szerte a kontinensen. Mi sem természetesebb, minthogy a tisztán gyakorlati úton építészszé lett Schmahl más stílusban nem is dolgozhatott. Különösen pedig ő, aki ott nőtt fel Yblnek,, a renaissance nagymesterének az irodájában. Ezt a korszakot hűen örökíti meg a mi Andrássyútunk. Elejétől végig, kivétel nélkül (a most újból épültek ide nem érthetők) csupa olasz renaissance homlokzat. Sajnos, nagyon sok a gyönge, vérszegény, lélek nélkül való utánzat. Van azonban néhány olyan épületünk is, melyek mindenike egyenesen remeke, gyöngye, a renaissance stylusnak. Keresve sem találjuk egyhamar párjukat. .Ilyen az Ybl gyönyörű operája. Vele szemben a Lechner Ödön kőbe faragott francia renaissance költeménye, Lang Adolf remek műcsarnoka. A korán elhunyt nagytehetségű Petschacher Gusztáv szebbnél-szebb épületeiről pedig csak superlatívusokban lehet beszélni. Ez a minden ízében művész ember igazán mestere volt az olasz, különösen pedig a genuai renaissancenak. Valóságos Lenbach az építészetben. Csak ennek a nagy német piktornak az ecsetje alól kerültek ki olyan tökéletes másolatok, mint a Petschacher gyönyörű épületei. Valami különös báj és finomság éri el ezeket a homlokzatokat. Műemlékekké kellene őket nyilvánítani, nehogy a VI—VII. kerületi kör tragikus sorsára jusson egy is közülök. Ez utóbbi triumvirátushoz tartozik Schmahl is. Az Andrássy út 28. számú, — az Andrássy-út—Eötvös-utca sarkán levő Haggenmacher-palota — Ybl hatása alatt készült kifogástalan, gondos alkotások. De csakhamar lerázza magáról az iskola porát. Következő munkáiban mindinkább távolodik mesterétől és törekszik egyéni lenni. És itt a germán eredet az, amely legelőször jelentkezik benne. A Teréz-körút 41. és 43. sz. olasz renaissance homlokzatokba assymmetriát, ormokat, négyszögletes zárt erkélyeket vegyít. Mindmegannyi jellemző eleme a német renaissance stylusnak. Hasonló karekterű a Teréz-körút 30. sz. ház, melynek felfogásában és kidolgozásában azonban igen sok az eredetiség. A finoman tagozott olaszos renaissance homlokzatablak páros elosztásával, assymmetrikus hatszögletes zárt erkélyével nemcsak Schmahl egyik legjobb alkotása, de a Teréz körútnak talán ez a legsikerültebb bérház homlokzata. Innen azután átcsap a tiszta német renaissance stylusba. Első kísérlete a terézkörúti Drasche-féle bérház. Úgy tömeghatásában, valamint részleteiben kifogástalan, nálunk páratlanul álló, szép alkotás. Kevésbbé sikerült az Erzsébetkörút és Király utca sarkán álló hatalmas Schossberger-palota" (!?) A tömegében igen jól megoldott épület el van aprózva, részleteiből pedig hiányzik a Schmahl közismert gondossága, finomsága. Várjon miért? Hiszen Schmahlnak egyik erénye páratlan türelme, szívóssága, melylyel minden legkisebb részletet mérlegel. Ez az épület a »Sturm und Drang“ korszakban épült, amikor úgy lát