Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-03-02 / 9. szám

106 ÉPÍTŐ­IPAR (9. sz.) 1913. március 2 HIVATALOS. AZ építőmesteri képzettség megvizsgá­lására SZERVEZETT BIZOTTSÁG Pirgi Ferenc építőmesternek (Tolna), februárius 25-én letett szakvizs­gálat alapján a képesítő bizonyítványt kiadta. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Az építőmesteri szakosztály ülése februárius hó 27-én. Elnök Sziklai Zsigmond, jegyző Miklós Ede. Az elnök felolvastatja a múlt ülés jegyzőkönyvét, melyet a szakosz­tály stiláris módosításokkal jóváhagy; a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére Szuchy János és Székely Marcell tagokat kéri fel. Az elnök jelenti, hogy a szakosztály munkaévadja befejezést nyert, azért átengedi helyét Mann József egyesületi elnöknek, hogy az újjá alakulást vezesse. Mann József elnök felkéri Miklós Edét, mint a választmány által kiküldött jelölő bizottság előadóját jelentése megtételére, aki jelenti, hogy a bizottság elnöknek Sziklai Zsigmondot és Ziegler Gézát, jegy­zőnek Mann Mórt és Böhm Károlyt jelölte. Az elnök az alapszabályok 22. §-a értelmében elrendeli a titkos szavazást, a szavazatszedő bizottságba Gráf Lajost, dr. Kálmán Lászlót, Báthory Istvánt küldi ki és a szavazás tartamára felfüggeszti az ülést. Az elnök a szavazás után újból megnyitja az ülést. Gráf Lajos jelenti a szavazás eredményét: elnöknek megválasztatott Sziklai Zsigmond és Ziegler Géza, jegyzőknek Mann Mór és Böhm Károly. Az elnök üdvözli a megválasztott tisztikart és felkéri Sziklai Zsig­mondot az ülés tovább vezetésére. Sziklai Zsigmond átveszi az elnöklést, köszöni úgy a megválasztott tisztikar, mint a saját nevében a megnyilvánult bizalmat és ígéri, hogy úgy mint eddig, továbbra is a közérdeknek megfelelően fogja az üléseket vezetni. Böhm Károly jegyző is megköszöni az előlegezett bizalmat és ígéri, hogy tisztségét tőle telhető buzgalommal fogja betölteni. Az elnök felolvastatja a budapesti kerületi munkásbiztosító pénztár átiratát, melyben kérdi, hogy a nem napibéres szakmához tartozó üzemben foglalkoztatottakat mily csoportosítás szerint lehetne napibér osztályba sorozni; az elnök javaslatára a szakosztály az átiratot véle­ményezés végett az építőmesterek szövetségéhez teszi át. Materna Ferenc egyesületi tag az építő­ipar gyakorlásáról szóló törvénytervezetre vonatkozólag dolgozott ki javaslatot (Lásd lapunk más helyén. A szerk.) Mivel a törvénytervezetet a szakosztály már részletesen letárgyalta, avval ismételten nem foglalkozhatik. Az építési szerződés tárgyában Koch Károly indítványozza, hogy a Szövetség tagjainak egyöntetű hozzá­járulása végett a körlevél és el­számoló szabályzat­i hivatkozással a jegyzőkönyvben foglalt szakosz­tályi határozatokra, tétessék át a Szövetséghez: Miklós Ede, Székely Marcell, dr. Erős Sándor, Bloch Leo, Marton Ákos, Báthory István és Kaiser Hugó hozzászólása után­­az elnök a szakosztály határozataként kimondja, hogy az ügyet az idevonatkozó iratokkal együtt határozat­­hozatal végett a Szövetséghez teszi át. A Mentők átirata dolgában Balázs Farkas javaslata alapján a szak­osztály kimondja, hogy felhívást intéz a tagokhoz, hogy minél nagyobb számban lépjenek a mentők pártoló tagjai sorába. BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ- És ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE. Ámon József halála. Alig temettük el megboldogult elnökünket, ipartestületünket máris újabb csapás érte. Ámon József építőmester, ipartestületünk egyik alapító tagja halt meg folyó hó 2-án, 69 éves korában. Temetése februárius hó 4-én volt kartársainak és előkelő polgártársainak nagyszámú részvétele mellett. Ravatalára koszorút he­lyeztünk s gyászoló özvegye előtt részvétünket fejeztük ki. Elöljáróságunknak megalakulásától kezdve tagja volt s mint ilyen szeretetreméltó egyéniségével s ügybuzgalmával kartársai osztatlan szeretetét és nagyrabecsülését kiérdemelte. Ámon József Budapest közéletében is számottevő szerepet játszott , mint a köztörvényhatósági bizottság tagja, évek óta buzgón közre­működött különösen a szakbizottságokban. Mint építőmester pedig a legelsők közt állott. Ő építette az Elevátort, a káposztásmegyeri víz­műveket, a Szent István-, Szent László-, a Bródy Adél- és a zsidó kórházat, több fővárosi iskolát, köz- és magánépületeket. Nagy válla­latai befejeztével már évek előtt nyugalomba vonult, amit pár év előtt csak utolsó műve, József körúti saját házának építése kedvéért szakítot meg. Kartársai szeretettel és tisztelettel övezték és tisztségekkel is föl­ruházták , a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet középítési szakosz­tályának hat évig volt elnöke, tagja volt az építőmesteri képzettség megvizsgálására szervezett bizottságnak és több egyesületnek. Elöljáróságunk f. hó 11-én tartott ülésében az elhunyt érdemeit és emlékét jegyzőkönyvben örökítette meg. A kőművesmester munkaköre. Januárius hó 30-án a kereskedelem­ügyi minisztériumban Kálmán Gusztáv államtitkár elnöklete alatt folytatólagos enquéte volt a kőművesmesterek munkakörének meg­állapítása tárgyában, amelyen részt vett a minisztérium részéről: Barthos Andor miniszteri tanácsos, dr. Diószeghy József és dr. Fenyvesy József osztálytanácsosok, Rupp Jenő és Bukovszky Nándor fogalmazók és Heidrich László műsz. főtanácsos; az építőmestereket vizsgáló bizott­ság elnöke Ney Béla nyug. min. tanácsos, a budapesti kőműves­mestereket vizsgáló bizottság elnöke Kuklay Béla műszaki főtanácsos; a felső építő ipariskola részéről Kolbenheyer Gyula igazgató és Sándy Gyula tanár; az Orsz. Iparegyesület részéről Kunfalvi Nándor és Sziklai Zsigmond; a Magyar Építőiparosok Országos Szövetsége részéről Kauser Gyula, Koch Károly és Farkas Elek, ipartestüleünk részéről dr. Erős Sándor alelnök. A bizottság tárgyalta a kiküldött kilences bizottság javaslatát, mely­nek értelmében a kőművesmesterek azokat a földszinti házakat tervez­hetik és építhetik önállóan, amelynek legszélesebb mérete nem több, mint 15 m és ahol a legmélyebb traktus 6-66 m-nél nem nagyobb; a kisiparosok pedig az oly pince- és forduló nélküli egyszerű szerkezeti házakat, ahol a legnagyobb traktusmélység 5-26 m­-nél nem több. A vitán részt vettek: Ney, Barthos, Sziklai, Koch, Diószeghy, Heid­rich, Kuklay, Kunfalvi, Kolbenheyer, Farkas és dr. Erős, melynek be­fejeztével az elnöklő államtitkár legnagyobbrészt a kiküldött bizottság állásfoglalását tette magáévá, de a miniszter döntését fenntartotta. Elismerően nyilatkozott a bizottság működéséről és kilátásba helyezte azt, hogy a kiadandó rendelet magyarázataképp a bizottság által készített rajzokat, melyek a megérthetést könnyítik, is mellékelni fog­ják. Kimondatott, hogy ez időleges rendelet által keletkező joggyakorlat a készítendő építőipari törvénynek nem praejudical, de az annak alapján keletkező állapot mindenképp igen hasznosan lesz a törvény végleges szövegezésekor felhasználható. A magyar iparosok országos szervezetének előkészítő bizott­sága felhívást intézett ipartest­ületünkhöz, melyben fölszólít, hogy tagjainkat belépésre buzdítsuk, mert az ország kis- és középiparosságát akarja egy táborba tömöríteni abból a célból, hogy az ipari munkássággal közösen küzdjön politikai és szociális jogainak és érdekeinek kivívásáért. Elöljáróságunk foglalkozott a kérdéssel s arra a meggyőződésre jutott, hogy a mi iparosainkra nézve nemcsak nem kívánatos, de egyenesen káros hatású volna, ha ebbe a szervezetbe belépnének, mert egyrészt a mi iparosainknak úgy a gazdasági, mint politikai érdekeit a fönn­álló építőipari szövetségek a lehető mértékben előmozdítják és meg­védik, de másrészről erőink szétforgácsolódnak és így könnyen meg­eshetnek, hogy védőbástyáinkban rések támadnának. Fölhívjuk ezért tagjainkat, hogy óvakodjanak attól, hogy hasonló egyesületekbe tagul belépjenek, ellenben minden erejükkel azon legye­nek, hogy szövetségüket minél erősebbé tenni s azon kívül álló tag­társaikat az abba való belépésre buzdítani igyekezzenek. FŐVÁROSI ÜGYEK. A középítési bizottság februárius 21-iki ülésén az elnök meleg elismerő szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt Ámon József bizottsági tagról, azután több utca csatornázásának és burkolásának tervét fogadták el, és ezek kapcsán a kábelek lerakásakor fölszakított, valamint a közúti vasúti sínek mentén levő hiányos útburkolatok helyre­­állítása dolgában több fölszólalás hangzott el; hangsúlyozták, hogy ennek a kérdésnek megnyugtató megoldását az a körülmény is nehe­zíti, hogy az illető vállalatok a városi szerződött burkolókkal kötelesek

Next