Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-04-13 / 15. szám

1913. április 13 ÉIJI­T­Ő IPAR (15. sz.) A fiumei főgymnasium terveire hirdetett pályázat határidejét a kultuszminiszter ápr. 26. helyett május 26-ra tűzte ki.­­ A balaton­füredi fürdőplakát tervpályázatán az I. (500 k.) díjat Zombori-Erbits Jenő, a II. (300 k.) díjat Dévai Béla, a III. (200­0.) díjat pedig Örkényi István nyerte. Műszaki választott bíróságok létesítése. A Magánmérnökök Országos Szövetsége tudvalevőleg már régebben actiót indított tagjai körében az iránt, hogy a körülményes és hosszadalmas bírósági eljárás helyett fölmerült jogvitáikban választott bíróságokat törekedjenek alkalmazni és e célból szerződéseikben előre a választott bíróságok illetékességét kössék ki. A szövetség e kérdésben az összes szak­egyesületek bevonásával, Arnstein Henrik elnöklete alatt ülést tar­tott, amelyen Goda Géza igazgató ismertette a választott bíró­sági eljárás előnyeit és annak helyzetét a magyar jogrendszerben. Utána dr. Schreyer Jakab tartott hosszabb beszédet, amelyben kifej­tette, hogy a választott bíróságok kikötése elvileg helyes, de minthogy a polgári perrendtartás rendkívül sok formalitáshoz köti, annak a mai formájában alig lehet hasznát venni. Nem arra van tehát első­sorban szükség, hogy az érdekeltség körében induljon meg mozgalom a választott bíróságok népszerűsítése ügyében, hanem hogy az új pol­gári perrendtartás megfelelő szakaszai novelláris úton úgy módosít­tassanak, hogy a választott bíróságok alakítása megkönnyíttessék és hogy az egyes megegyezett felek ne vonhassák ki magukat illetékes­sége alól. A Kereskedelmi Csarnok már meg is kezdte egy ilyen irányú reform előmunkálatait; ennek támogatására hívja fel a megjelent érde­keltséget Az értekezlet hozzájárult Schreyer Jakab indítványához, egy­ben azonban Koch Károly felszólalása alapján kimondotta, hogy e nagyobb actió mellett saját tervét sem ejti el és törekedni fog a válasz­tott bíróságok intézményének olyan keretben való megvalósítására, mint az az Építőiparosok Országos Szövetségében munkásügyekben történik. A salakbeton alkalmazásának megszüntetése. Budapest tanácsa a magánépítési albizottsággal és a főú. közmunkák tanácsával egyetértőleg kimondotta, hogy ezután a beton készítéséhez szükséges kavics, illetőleg homok helyett a kőszénsalak alkalmazását oly teherhordó szerkeze­tekben, melyekben az erőtanilag működő vasalkotórészekkel a salak­beton közvetetlenül érintkezhetik, megtiltja, mert a salakbeton likacsos, levegőátbocsátó voltánál fogva a beléágyazott vasalkotórészeket nem gátolja meg a levegő széndioxid és nedvességtartalma következtében előálló rozsdásodásban, sőt ezt a rozsdásodást a kőszénsalakban mindig jelenlevő pirít bomlása következtében keletkező kénsav is előmozdítja. (Az oly kavicsbeton, mely köbméterenkint 300 kg portlandcementet tar­talmaz, a rozsdásodást tökéletesen meggátolja.)­­ Egyúttal figyelmezteti a tanács az érdekelteket, hogy ezentúl a vasgerendák közti téglafödémek vastartóit, mint szabadon felfekvő gerendákat számítsák, mert az ettől eltérő számítással bemutatott födémek terveit nem fogja jóváhagyni. Továbbá a Mátrai-rendszerű födém vastartóit mindaddig, míg szaka­dásig végrehajtott próbaterheléssel más nem lenne bebizonyítva, úgy kell számítani, mintha az egyenletesnek feltételezett terhelésnek csak 2/3-a venné igénybe (az 1899 jan. 27-én tartott hivatalos próbaterhelés alapján). A temesvári banképület tervpályázatának az eredménye ez: a 3000 koronás első díjat Leindörfer Ármin és Rácz Emil, az egyik 2000 koronás második díjat Reich József és Unger Lajos, a másik 2000 koronás második díjat Mauthner Miksa, az 1000 koronás har­madik díjat Bábolnai József és Reguly Kálmán, az 500 koronás negye­dik díjat Kriegler Sándor építészeknek ítélte oda a bíráló bizottság. 300—300 koronáért megvásárolták Wälder Gyula, Sebestyén Arthur, Heintz Béla és ifj. Papp János, Kocsis Iván, Székely László, Spiegel Frigyes és ifj. Englerth Károly, Tóth József, Baráth Béla és Kovák Ede, Bauer és Guttmann, Reisz Zoltán terveit. A tervek e hó 14—22-ig a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet helyiségében vannak kiállítva, ahol megtekinthetők. A Batthiány-mauzóleum átépítése. A Kerepesi úti temető ren­dezése során ebben az esztendőben sorra kerül a Batthiány-mauzóleum átépítése is. Ez az 1873-ban létesült nagyszabású emlékmű ugyanis idők folyamán annyira megrongálódott, hogy mostani állapotában már nem lehet tovább fenntartani. A tervbe vett átépítéssel egyidejű­leg elkészítik azokat a szobrászművészeti díszítéseket is, amelyeknek elkészítését ugyan már régebben elhatározta a város, de amelyeknek megvalósítására ezideig még sor nem került. A mű architektúrája változatlan marad. A szobrászati munka legjelentősebb része a Batthyány­­ Lajos martíromságát jelképező márványcsoportozat lesz, amelynek mintáján — hír szerint — Strobl Alajos szobrász-tanár már dolgozik is. —k­at. Műszaki vezető. Ezen a címen Kilián Frigyes utóda, Noseda Tiva­dar könyvkereskedése összegyűjtötte a magyar műszaki irodalom (ter­mészettudományok, mennyiségtan, művészet, ipar, térképek) termékeit és vaskos füzetben közrebocsátotta; különösen érdekes az építészet, út-, vasútépítés, a városépítés és földmérés terén megjelent művek jegyzéke. E címjegyzék segítségével a keresett művek könnyen meg­találhatók, mert csoportokba vannak foglalva. A budapesti ipari és kereskedelmi munkaközvetítő intézet, melyet tudvalevőleg a főváros és az állam tart, új igazgatót kapott. Létay Gusztáv mérnök, ny. min. tanácsos lemondott; szakember volt a munkaközvetítés ügyeiben. Ismerte nemcsak a vonatkozó szakiro­dalmat, de a nagyobb külföldi munkásközvetítő intézeteket is. Ő szer­vezte a budapesti munkásközvetítőt, mely az első modern munkás piaca hazánknak s tizenhárom évi vezetése alatt odafejlődött, hogy Európa öt legnagyobb munkásközvetítője között foglal helyet. Az inté­zet új igazgatója dr. Hazay Gyula miniszteri osztálytanácsos. A Nemzeti Színház összes pályaterveinek lapunkban meg­jelent ismertetése 80 ábrával és a bírálati jegyzőkönyvekkel díszes kiállításban kapható Kilián Frigyes könyvkereskedé­sében (Budapest, Váci­ utca). Ára 5 korona. MAGYAR MÉRNÖK- ÉS ÉPÍTÉSZ-EGYLET. A mű- és középítési szakosztályok ülése április 7-én. Elnök Szuchy János, jegyző Wälder Gyula, jelen volt 110 tag. Csányi Károly folytatván múltkori előadását, ismertette az elhunyt Pálffy János grófnak királyfai kastélyát, amely 1750. év körül épült és amelynek 30 szobája és folyosója valóságos műkincseket tartalmaz, még pedig nem gyűjteményes csoportosításban, hanem mint lakó­szobák mintegy használat közben nyújtanak élvezetet a szemlélőnek. Azután a pozsonyi palotát vette sorra, mely szintén nem építészeti szempontból értékes, hanem kincseket érő bútorai és egyéb felszerelései: képek, edények, porcellánok, órák révén. Egyes részleteket vetített képekben is bemutatott a hallgatóságnak, mely élénk tetszésnyilatkoza­tokkal adott hálájának és elismerésének kifejezést. — Ezután az Erzsébet-emlék terveinek bíráló bizottságába a lemondás által meg­üresedett egyik pótló tagsági helyére Csányi Károlyt választották meg. — Lechner Jenő fölolvasta a kispályázat programmját, mely szerint az egyesületi ebédlő terem fölszerelésének (6000 k.) terveit i. é. május 26-ig kell benyújtani. I. díj az egyesületi ezüst érem és 800 k., II. díj pedig 200 k. — Sziklai Zsigmond tudatta, hogy Budapest ható­ságai a salakbeton használatát ezentúl nem engedik meg (1. a Vegyes rovatot). HIVATALOS: AZ építőmesteri képzettség megvizsgá­lására SZERVEZETT BIZOTTSÁG Lobenschutz József oki. mérnök, építőmesternek (Marosvásárhely) és Pfaindler Ottmár építőmesternek (Beszterce) április 11-én letett szak­­vizsgálat alapján a képesítő bizonyítványt kiadta. MAGYAR ÉPÍTŐMESTEREK EGYESÜLETE. Az építőmesteri szakosztály ülése április 10-én. Elnök Ziegler Géza, jegyző Böhm Károly. Az elnök megnyitván az ülést, felolvastatja a múlt ülés jegyzőkönyvét, melyet észrevétel nélkül hitelesítnek. A mai ülés jegyzőkönyvét hitele­síteni az elnök Bloch Leót és Koch Károlyt kéri fel. A napirend első pontja a székesfővárosi tanácsnak a teherviselő szerkezetekről szóló szabályrendelet-tervezete; az erre nézve javaslatot kidolgozni alakított bizottság előadója Bloch Leó pontonként ismerteti a tervezetet és a bizottság javasolt módosításait; a vitában Koch Károly, Miklós Ede, Balázs Farkas, Pásztor Béla, Gunszt József, Marton Ákos, az előadó, Karvaly Gyula, Koch Károly és dr. Kálmán László vett részt, és azután a bevezetés első pontjában a szakosztály kimon­datni kéri, hogy „az illető munkát­­ végző iparengedély alapján jogo­sított építő iparos megnevezendő", a tervezésre vonatkozólag pedig­­ a 10-ik pontban kívánja a felelősséget megállapítani. 169

Next