Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-01-12 / 2. szám

18 ÉPÍTŐ IPAR (2. sz.) 1913. januárius 12 BUDAPESTI ÉPÍTŐ-, KŐMŰVES-, KŐFARAGÓ ÉS ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE. Figyelmeztetés: Dr. Soltész Adolf, az Országos Iparegyesület titkára, aki, amióta az új adótörvények tervezet, törvényjavaslat és törvények alakjában a tárgyalások homlokvonalába kerültek, ezek tárgyalásaiban tevékeny részt vett, aki azokat úgy ismeri, mint nagyon kevesen, az egyesület megbízásából az új adókról „Iparosok és keres­kedők adója" címmel könyvet írt, melynek ára a könyvkereskedésben 4 k., ezt a munkáját az ipartestületek tagjainak, hogyha a testület útján rendelik meg, 2­0. 50 fillérért számítja. Minthogy erre a könyvre minden adózónak szüksége van, hogy az új adótörvények útvesztő­jében eligazodhassék, felhívjuk tagjaink figyelmét, hogy az alkalmat felhasználják és ezt a könyvet minél előbb nálunk megrendeljék. Az építőipari oktatás fejlesztése képezte az ipari és keres­kedelmi oktatási tanácsnak tárgyát. Az erre vonatkozó javaslatot Víg Albert udvari tanácsos, iparoktatási felügyelő dolgozta ki. Ezt Péterffy Lajos miniszteri tanácsos elnöklése alatt szűkebb körű bizottság tár­gyalta, melyen ipartestületünket Jakabffy Ferenc elnökünk és Pásztor Béla építőmester, a MÉOSz.-t Farkas Elek igazgató képviselték. Az iparoktatási tanács szakosztályának Matlekovics Sándor nyugal­mazott államtitkár elnöklésével tartott ülésén az érdekelt iparosokat a föntnevezetteken kívül még Sziklai Zsigmond építőmester, mint az Országos Iparegyesületnek és Boross Soma alelnök, mint a MÉOSz­ képviselője vettek részt. Az elfogadott indítványok a következők : 1. Az építő­ipar és a vele összefüggő iparágak fejlesztése érdekében kívánatos, hogy az építő mesterségekben foglalkoztatott iparosok képzésére megfelelő intézmények szerveztessenek. Jelesül: a­ nagyobb vidéki városokban, ahol az előfeltételek megvannak, építőipari téli tanfolyamok szervezendők. Ezek a tanfolyamok a szak­szerű elméleti és rajzbeli ismereteken kívül az építő­ipar körébe tartozó gyakorlati munkákra is kiterjesztendők; b) hosszabb gyakorlatú építő iparossegédek, előmunkások részére a téli időszakban három egymást követő évben három-három havi tartamú művezető- (pallér-) képző tanfolyamok szervezendők. A szakszerű elméleti és rajzbeli ismereteken kívül ezek a tanfolyamok a pallér munkakörével összefüggő gyakorlatokra, továbbá az ipar­rendészeti ismeretekre és a munkásvédelmi intézményekre terjesz­­tendők ki. • A művezető- (pallér-) képző tanfolyam, eredeti céljának megóvása érdekében, önálló intézmény gyanánt szervezendő és fejlesztendő. 2. Az ipari gyakorlat és műszaki munkák terén városrendezésre, csatornák, vízvezetékek, utak, hidak, vasutak építésére kereslet van olyan munkaerők után, akik a legmagasabb technikai készültségű mér­nökök mellett a végrehajtásban mint építésvezetők, műszaki irodák­ban, továbbá közhatósági üzemekben részletrajzok, költségvetések és kereseti kimutatások kidolgozásakor, helyszíni felvételekben, végül szerényebb viszonyok között levő vidéki hatósági szolgálatban mint műszaki tisztviselők sikeresen alkalmazhatók. Az ipari és műszaki gyakorlat ez igényeinek megfelelően a felső ipariskola „mélyépítő szakosztály" címen külön tagozattal volna kiegészítendő. Szükség van erre annál is inkább, mert az iparoktatás jelenlegi szervezetében a gépészeti és építőipari felső ipariskolák speciális céljaiknál fogva csupán a gépészeti, illetőleg építészeti jellegű munkák számára nevelnek műszaki segéderőket. E szakosztály szervezetében célul az is volna kitűzendő, hogy a polgári és középfokú iskolák alsó osztályait végzett ifjúság számára új gyakorlati életpálya nyittassák. Ez a szakosztály a felső építőipariskola érvényben levő szervezete és tanterve határozmá­­nyainak alapján volna szervezendő. 3. A gyakorlatban dolgozó kőmívesek, ácsok és kőfaragók részére rendezett építő­ipari téli tanfolyamokhoz hasonlóan négy téli félévre terjedő tanidővel az út-, híd-, vasút-, földmunkák köréből mélyépítési jelleggel tanfolyamok volnának szervezendők az ilyen foglalkozási körben dolgozó munkások számára, és akik tanulmányaik befejezése és megfelelő gyakorlat után úgy közhatósági, mint magánüzemekben mint szakszerűen iskolázott altisztek volnának alkalmazhatók. Ezen tanfolyamok az építő­ipari téli tanfolyamokra nézve érvényben levő határozmányokhoz hasonló alapokon volnának szervezendők és az itt művelt ismeretágakhoz tartozó gyakorlatokra is kiterjesztendők volnának. 4. Oly építő iparosok és mélyépítő munkások részére, akik viszo­nyaiknál fogva a téli, illetve a művezetői tanfolyamra nem járhatnak, továbbá olyan helyeken, ahol ez utóbbi tanfolyamok eredményes működésére az előfeltételek nincsenek meg, az átalános művelődés és szakmabeli értelem fejlesztésére a téli időszakban az építő­ipari és mélyépítési szakismeretek köréből a szükséghez képest egyszerűbb igényű tanfolyamok volnának gyakorlatba hozandók. Ugyanezen tan­folyamokkal kapcsolatosan „vándoroktatás" alakjában bemutató elő­adások és gyakorlatok volnának rendezendők az építő­ipar és mély­építés terén előforduló újabb munkaeljárásokról. 5. A felső építő iskolán újabban tett ama kísérletek, melyek szerint a tanulók, gyakorlati érzékük fejlesztése és építési munkáknak termé­szetben való felvételéhez szükséges jártasság elsajátítása érdekében mű­emlékek felvételi munkáiban vesznek részt, állandósítandók és a felső építőipariskola irányítása mellett a vidéki szakbavágó intézményekkel kapcsolatosan tovább­fejlesztendők volnának. Jelesül kívánatos, hogy: a) a felvételi munkák a jellegzetes népies építkezésekre is terjesz­tessenek ki, azzal a célzattal, hogy az ifjúságban a régi emlékek és népművészet szeretete ez úton is ápoltassék és a végzett tanulók képzett­ségüknek a vidéki szerényebb építkezéseknél való hasznosítására irányít­­tassanak; másrészt, hogy a nép is buzdítást merítve, a honi alkotások megbecsülésére, az életigényeknek idegenszerű befolyások alatt való mesterkélt felfokozásától megóvassék; b) a több évre előzetesen megállapítandó programm s érint a tanulók által tanári vezetés mellett évről-évre rendszeresen végzendő felvételi munkák eredményei a következő tanévben az iskolában a tanmenetbe beillesztve feldolgoztassanak és megfelelően sokszorosítva a rokon iparos­képző intézmények számára közreadassanak. TERVPÁLYÁZATOK: jart. 13. Magyar Mérnök- és Építész-Egylet nagypályázata: Újság­­ház tervei; díj: aranyérem és 1200 k. „ 20. M. O. Iparművészeti Társulat: bírói ruha és föveg. Díjak: 1200, 500 és 300 k. „ 20. M. Iparművészeti Társ.: polgári eskető szoba berende­zése ; díjak: 800 és 500 k. „ 20. Igazságügyi min.: Rózsahegyen törvénykezési épület és fog­ház tervezése (650.000 k.) Díjak: 2000, 1300 és 700 k. „ 31. Turin város: Bosco János emlékszobra; díjak: 5000, 3000 és 2000 frc. (Nemzetközi pályázat; lásd lapunk 29. sz.) „ 31. Nagyszeben tanácsa : a nagy piac kiképzése; három díj 200 k. febr. 1. Földmívelésügyi miniszter: erdőlg, székháztervezés Besz­tercebányán. Dijak: 2500, 1500 és 1000 k. (L. a hirdetések közt.) „ 1. M. Iparművészeti Társ.: a Balatoni Szövetség plakátjának rajza; díjak: 600 és 400 k. „ 3. M. Iparművészeti Társ.: dalárdás plakett rajza és modelje; díjak : 1000 és 200 k. „ 1­0. Orsz. M. Iparművészeti Társ.: a Korányi és Fröhlich cég árjegyzékének 25/31 cm címlapja; díjak: 100 és 50 k. „ 15. Celldöntölk község: polgári iskola tervei; díjak: 250 és 100 k. „ 20. Temesvári Bank R.-T.: intézeti székház tervezése. Díjak: 3000, 2000, 1000 és 500 k. m­árc. I. Bolgár kormány: királyi palota és igazságügyi palota Szófiában; díjak : az elsőre 10.000, 7000, 4500 és 1250 fr., a másodikra 6000, 4000, 2500 és 1250 fr. (Nemzetközi terv­­pályázat.) „ /. Bolgár közm. min.: Szófiában építendő kultúrpalota tervei (20.000.000 fr.); díjak: 4000, 2500 és 1000 fr. (nemzetközi pályázat). „ 15. Erzsébet-emlék bizottsága: az emlék tervei; díjak : 15000 k., 10000 és 6000 k. (L. lapunk 1911. 51. számát.) ápr. 1. Miskolc város: Kossuth-szobor tervei (36000—40000 k.). „ 1. Arad tanácsa : a Béla-tér környékének rendezése; dijak : 2000 és 1000 k. „ 30. Aradi róm­. k. templomépítő bizottság: templomtervezés; építő költség: 350.000 k.; díjak: I. megbízatás: II. 3000 k. III. 1500 k. (lásd lapunk folyó évi 1. számát). ji­ us. 1. Arad tanácsa: r. k. templom tervei. VERSENYTÁRGYALÁSOK. jan. 13. Magyarcsokolyi ref. egyházközség: iskolakibővítés. „ 14. Nagyszombat város tanácsa: kavicsszállítás. „ 15. Szegedi athletikai club: vendéglő és fedett tribün építése. „ 15. Békés vm. főszolgabírája: útépítés. „ 15. Zilahi á. é. hiv.: hídépítés. „ 15. Monor község elülj.: járványkórház építése. „ 15. Tiszaszentmiklós község elülj.: artézi kút fúrása. „ 15. Munkács város polgármestere: aszfaltburkolás. „ 15. Vallás-min.: polgári iskola építése Csongrádon. 15. Rimaszombati alispáni hiv.: kőanyag szállítása. „ 15. Dési á. é. hiv.: közúti műtárgyak építése (30202-39 k.) (1. a hirdetések közt). „ 15. M. Á. V. szabadkai üzletvez.: kiskőburkolat (1. a hir­detések közt). „ 15. Brassó város erdőhivatala: csendőrkaszárnyák építése.

Next