Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-10-26 / 43. szám

1913. október 26 építő­ipar (43 sz.) 46­ foglalkozó művében ezeket a gyengéket a japán nemzetre vonatkozólag így sorolja föl: 1. Szenvedélyesség, mely kedvezőnek látszó üzleti ala­­kulás mellett lelkesedéssel, tölt el, sőt elhamarkodott cselekvésre késztet, amíg ez az alakulás és hangulat tart. 2. Kitartás hiánya, mely a teljes elbátortalanodáshoz vezet, ha a vállalkozás eredménye nem azonnal kedvező. 3. Az együttműködés iránti ellenszenv. Mind e három gyenge sajátja a magyarnak is. Az első, a fellobbanó szalmaláng, melynek világánál mindent rózsás színben látunk; következménye a második az apatikus lehangoltság; a harmadik az együttműködés iránti aversio, meg egyenesen magyar szabadalom, mely­ről azt kellene hinnem, a japánok csak úgy sajátították el tőlünk. A magyar széthúzás példaszerűségét múltunk és jelenünk szomorúan igazolja. De mindezeket a gyengéket, mondom, a magyar építő­ipar csaknem teljesen levetette és józan, jogosultnak látszó reményekkel nézett a jövőbe, midőn most újból kívánja, hogy magunk között a tényekkel, a helyzettel tisztába jőve, keressük az orvoslást, a bajoknak legalább pillanatnyi szanálását. A magánvállalkozás föllendülését kétségtelenül csakis az európai constellatio végleges kialakulása után várható kedvezőbb hitelviszonyok esetére remélhetjük. Gazdasá­gilag fejlett és gazdag kulturállamokban a gazdasági pan­gás ilyen óráiban az államhatalom nyújt erős segítő kezet. Sajnos, a legvérmesebb optimizmussal sem állíthatjuk azt, hogy hazánk kulturális fejlettsége mellett, e gazdag és irigylésre méltó nemzetek közé volna sorozható. De azt mégis remélhetjük, hogy az államhatalom bölcs előre­látással el fog menni a maga részéről, erőihez mérten, az anyagi áldozathozatal legmesszebb levő határáig. A mai viszonyok között az állami beruházásoknak és épít­kezéseknek a közel­jövőben való mikénti előirányítása az gazdasági fejlődés útjára lépő nemzetekben úgy látszik , megrengeti lába alatt a talajt a kül- és belpolitikai közösek dúltság. Shibusava báró, volt japán pénzügyminiszter, az egyesült Nincs okunk és jogunk e helyen e külső körülmények­­kereskedelmi kamarák elnöke, egy gazdasági kérdésekkel kel foglalkozni, de a létfenntartás egészséges ösztöne azt 4. ábra. 5. ábra. 6. ábra.

Next