Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1913-02-09 / 6. szám

1913. februárius 9 ÉPÍTŐ­IPAR (6. sz.) korai renaissance palota is megjelenik (municipio). A sienai téglahomlokzatok technikai tökéletessége azóta is felül­múlhatatlan. A korai renaissance építést legjobban a Bernando Ros­­selino által felépített Pienzában lehet — templomában is! — megfigyelni; az átmenet jól követhető Perugiában. A kifejlett renaissance építés idejéből majd minden város tartalmaz palotákat a neves mesterektől, de annyit aránylag egyik sem, mint Montepulciano, ahol Vignola, Baldassare, Peruzzi és id. Antonio da Sangallo is képviselve vannak. (Folyt. köv.) Kotsis Iván: VEGYESEK. Kinevezések. A kereskedelemügyi miniszter Szalágyi Egyed vasúti és hajózási biztost m. kir. vasúti és hajózási felügyelővé és Tichtl György mérnököt posta- és távirdafőmérnökké nevezte ki. Jakabffy Ferenc temetésén igazán hatalmas méretek­ben nyilatkozott meg az a tisztelet és szeretet, melylyel az elhunytat a székesfőváros társadalma körülvette. Az a nagyszámú testület: a képviselőház, Budapest törvény­­hatósági bizottsága, választó­kerülete, szűkebb világa, a technikus testületek, a M. Mérnök- és Építész-Egylet, az építőmesterek és építő­iparosok egyesületei és szövet­kezetei nemcsak képviselőket küldtek a végtisztességtételre, de tagjaik is tömegesen megjelentek, hogy elbúcsúzzanak attól az embertől, aki az ő helyzetük javulásáért önzet­lenül annyit fáradozott. A koszorúknak egész tömege borí­totta a ravatalt, sőt a kerepesi úti temetőnek nagytermét, a gyászolók tömege, a fogatok egész serege pedig ellepte a halottas ház egész környékét. Az egyházi szertartás után a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ács­mesterek Ipartestületének alelnöke, dr. Erős Sándor mon­dott búcsút elnökének: Utoljára állunk itt melletted, körülötted a Budapesti Építőmesterek, Kőműves-, Kőfaragó- és Ácsmesterek Ipar­testületének tagjai, kik szűkebb családi körödön kívül leg­közelebb állottunk nemes szívedhez. Mi tudjuk és érezzük legjobban, mit vesztettünk benned és ezért megtörve állunk ravatalodnál a pótolhatatlan vesztesség tudatában, mert Te voltál ipartestületünknek újjá­teremtője. Te voltál az, ki a legnemesebb ambitióval, kitartó szorgalommal és vas­akarattal új feladatokat tűztél ki és azokat meg is valósítottad. Te fejlesztetted az építő­ipart, Te alkottad meg a munka­vezetők könyvtárával a magyar műszaki tudomány könyv­tárát, Te alkottad az ipartestületi közleményeket és ezekkel ápoltad és fejlesztetted a kartársi­ szellemet. Te gondoskodtál az özvegyekről és árvákról és mindezt és még sok más hasznos dolgot teljesen önzetlenül a közért tetted. Alkotó szellemed nem pihent, mindig az ipartestület felvirágozásán fáradozott. Midőn ezt itt ravatalodnál hálás szívvel elismer­jük, egyúttal azt a fogadalmat teszszük, hogy úgy mint már életedben képmásodat márványban és ércben megörökítet­tük, emlékedet szívünkbe vésve kegyelettel meg fogjuk őrizni. Nemes lelkedet — mely már Istenhez tért — sugározza be az örök üdvösség fénye. Isten veled drága barátunk, pihenj békében! Majd hosszú sorban vonult a szomorú tömeg a székes­­főváros hatósága által a Batthyány-mauzóleum mellett kijelölt díszsírhoz, ahol Koch Károly mondott isten hozzád-ot a kedves halottnak. A Magyar­ Építőmesterek Anyagtermelő Szövetkezete, a Budapesti Építőmesterek Szövetsége, Országos Szövet­ségünk és Egyesületünk tagjai akarnak búcsúzni tőled, szeretett Elnökünk! A Te meleg szívedben lakozott nagy és nemes érzések talajából nőttek ki testületeink. Azzal a meleg szeretettel ápoltad eme testületeink fejlődését, amely­­lyel minden ismerősöd irántad való rajongását megszerez­ted, azok bölcsőjétől kezdve tevékeny életednek mindnyá­junkra nézve annyira siralmas megszűnéséig. Mi benned — sirató családod után — a legtöbbet veszítjük. Mély fájdalommal, pótolhatatlan­ságod által előidézett tátongó úr szélén állva, jövőnk csekély reménye csak az ,marad, hogy a magunk, valamint a Magyar Mérnök- és Építész- Egylet nevében megfogadjuk. Mindig a Te nagy szíved és jellemed által kijelölt ösvényen akarunk haladni és így emlékezetedet kortársaid között örökre fenntartani. Utoljára köszönjük emberszerető, áldásos, önzetlen, közérdekű mun­kádat. Isted veled! Nyugodjál békében ! A gyászeset alkalmából külön jelentést küldött tagjai­nak a M. Mérnök- és Építész-Egylet mű- és középítési szakosztályai, a Magyar Építőmesterek Egyesülete, vala­ az Ipartestület is; ez utóbbi jelentése ezeket tartalmazza: , A megboldogult Ipartestületünknek újjá­teremtője volt. Új irányokat, új feladatokat tűzött ki előttünk, melyeket vasakarattal, óriás tetterővel és kitartó szorgalommal igye­kezett megvalósítani. Élete céljául tűzte ki, hogy a magyar építő­ipart fejleszsze. Az Építő Munkavezetők Könyvtárá­nak megalapításával megteremtette a magyar építőipari szakirodalmat. Fölébresztette a testületi szellemet, növelte a tagok összetartó erejét. Alkotó szelleme Ipar­testületünk fölvirágozásán fáradozott s annak tekintélyt, elismerést szerzett. Vezérünket, testületünknek oszlopát, mindnyájunk jóakaró barátját vesztettük el, siratjuk benne. A megbol­dogult hült teteme a katholikus egyház szertartása szerint február hó 2-án, vasárnap, délelőtt 12 órakor, a kerepesi­úti temető halottasházából helyeztetik örök nyugalomra. Tagjaink mélységes fájdalma, őszinte szeretete kíséri utolsó útjára. Áldott és felejthetetlen lesz emléke! A közös gyásznak ad kifejezést ez a jelentés is. Alulírottak mély megilletődéssel jelentik, az építőmesteri kar kiváló dísze és oszlopa Jakabffy Ferenc aki építész, építőmester, a budapesti IX—X. ker. országgyűlési képviselője, a budapesti építőmesterek­, kőműves-, kőfaragó- és ácsmesterek ipartestületének elnöke, a magyar építőmesterek anyagtermelő és elárusító szövetkezete igazgatósági elnöke, a magyar építő­iparosok országos szövetsége szövetségtaná­csosa, a budapesti építőmesterek, kőművesmesterek és építő vállalkozók szövetsége választottbírósági elnöke, a magyar építőmesterek egyesülete választmányi tagja, az országos középítési tanács és az építőmestereket vizsgáló bizottság stb. stb. tagja i. é. január hó 31-én elhunyt. A meg­boldogult sokoldalú és széleskörű eredményes köztevékenységben töltött életének jelentős részét az építő­ipar emelésének és a kortársi szellem ápolásának szentelte. Igaz lelkesedéssel, forró ügyszeretettel, mindenkor nagybuzgalmú, önzetlen odaadással, mint az ipari törekvések vezér­tényezője hervadhatatlan érdemeket szerzett magának. Temetése vasár­nap, február hó 2-án déli 12 órakor lesz a kerepesi úti köztemető rava­talozó házából. Áldás emlékére! A budapesti építőmesterek stb. ipar­­testülete. A magyar építőmesterek anyagtermelő és elárusító szövetkezete. A magyar építőiparosok országos szövetsége. A budapesti építőmesterek stb. szövetsége. A magyar építőmesterek egyesülete,­­ Ámon József. Ugyanazon a napon, amelyen a város közönsége az építő­iparosok vezérét eltemette, élte utolsó perceit ugyanannak a testületnek egy másik oszlopos tagja, Ámon József, a budapesti építőmesterek egyik legöregebb, de mindenesetre legtiszteltebb alakja, a „régi jó" építő­mesterek tipikus képviselője és talán utolsója. Robustus testalkata elpusztíthatatlannak látszott, mégis rövid idő alatt megtörte a különben régebben lappangott kór és 70 éves korában februárius 4-én őt is elkísértük oda, ahol már annyi jelesünk pihen, figyelmeztetve mindnyájunkat a a múlandóságra. — Ámon József Budapest közéletében is számottevő szerepet játszott; mint a köztörvényhatósági bizottság tagja évek óta buzgón közreműködött különösen a szakbizottságokban, természetéhez képest csendben ugyan, de eredményesen. Mint építőmester pedig a legelsők közt állott, munkaadóinak teljes bizalmával dicsekedett, amivel soha vissza nem élvén, a leglelkiismeretesebben teljesített munkája által a teljes elismerés adóját vívta ki magának. Elég rámutatnunk a budapesti gabonaelevátorra, mint a szolid munka mintájára. Nagy vállalatai befejeztével már évek előtt nyugalomba vonult, amit pár év előtt csak utolsó műve, József körúti saját házának építése kedvéért szakított meg. Kortársai természetesen szeretettel és tisztelet­tel övezték és tisztségekkel is fölruházták: a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet középítési szakosztályának hat évig volt elnöke, tagja volt a Budapesti Építőmesterek Kőműves-, Kőfaragó- és­ Ácsmesterek Ipartestülete elöljáróságának, valamint az Építőmesteri képzettség megvizsgálására szer­ 6.

Next