Épitő Ipar, 1913 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1913-07-06 / 27. szám
1913. július 6 ÉPÍTŐ IPAR (27. sz.) f Előadói jelentés. 1. „Új Budapest". A városháza elhelyezésénél, a Höpfner- Lajta-féle ideára támaszkodva, a városházát az Erzsébettérre helyezi el és a lipótvárosi templom elé, annak déli oldalán földszintes árkádos építkezést tervez, a Zwingerhez hasonlóan üzlethelyiségek számára. Ennek kertes udvarán gyermekjátszótér létesülne. Ezen árkádoktól a Deák-térig terjedő rész park. Az Andrássy-út torkolatánál a Fonciére épületét eltávolítva, a Harkányi-féle épület az Andrássy-út tengelyére merőleges homlokzatkiképzést nyer és ennek folytatásaképpen új utcát nyit a leendő Erzsébet-sugárútig. Az Erzsébet-sugárút ezen új utca folytatását képező Rombach-utcától kezdődve folytatódik olyan módon, hogy az Erzsébet-körútba torkoló Dob-utca kiszélesítéseképpen haladna tovább. Ezen széles útvonalba esne a Klauzál-tér is, amely délnyugati sarkán negyedkörben van letompítva. A Klauzál téren nyílna egy szélesebb útvonal, amely az államvasutak nyugdíjintézetének házán árkádszerűen keresztülhatolva, az Opera főhomlokzatának tengelyébe vezet. A Klauzál-tér keleti részén keresztül vezeti a meghosszabbított Nagymező-utca folytatásaképpen az erősen kiszélesített Csányi-utcát és Klauzál-utcát, idetorkolik a Dobutca és egy újabb átlós utca, amely a Wesselényi-utcába vezet. Az Erzsébet-sugárútnak a rombach utcai és Károly körúti része egy szélesebb tér, amely a jelenlegi városházában nyer folytatást és amely téren a városháza telkéből kihasítva, a tér axisában az új megyeház helyeztetett el. A városháza tömbjén keresztül vezetett utcák elég helyesen bonyolítják le a közlekedést a Belváros felé. A tervben újabb, nagyobbszerű gondolatok nincsenek, az egyes utcák és háztömbök szabályozása azonban jó, a Klauzál-tér szabályozása sikerült, hiba a Wagner Ottó által tervezett rombach utcai zsinagóga lebontása. A Belvárosban a jelenlegi Károlyi házcsoport előtt a Múzeum-körúton teret létesít, amely - ha a Károlyi házcsoport helyére középület helyeztetik el — elfogadható. Az Erzsébet sugárút torkolatában a Károly-körútra nyíló térre helyezik el a Magyar kir.államrendőrség épületét és a főposta épületeit, részben pedig az új megyeházat. Ezen elhelyezés igen szép, központilag teljesen indokolt, azonban megvalósításuknál anyagi előny nem származik. A Váci körútitól a Belvárosba az új városháza körül tervezett utcák könnyű és jó lebonyolítást nyújtanak. A VII. ker. belterületén létesített terek kitűnőek gyermekjátszóhelyeknek is. Az Opera és a Rákóczi-út között a kiszélesített Kazinczy-utca és részben az igen helyesen kiszélesített Vasvári-Pál utca ugyancsak elsőrendű közlekedést biztosítanak. Városrendezési szempontból a VII. ker. kialakításánál ezen terv sokban a megvalósításra tarthat igényt. A rendőrségi és a postaépület elhelyezése jó, mert olcsóbb telekre helyezi, mint a régi helyeken volt. 12. „Arcus". A tervben igen sikerültnek mondható a VII. ker. belterületnek szabályozása városrendezési és hygienikus szempontból egyaránt. Az itt létesített középületek és azok elé helyezett terek, a Klauzál-tér szabályozásával kapcsolatban a gyenge ívben megtört és szép vonalban hajló Erzsébet-sugárúttal ugyancsak igen jó. Helyes néhány megtört utcának és ezzel kapcsolatosan jó perspektivikus hatásoknak létesítése. Tervező az új Erzsébetsugárútra, amelyet a jelenlegi központi városháza tengelyéből indít, a Kazinczy-utca kiszélesítésével merőleges sugárutat nyit, amely a Dohány-utcánál a Síp- és Nagydiófa-utca között nagyobb teret alkot és ezen térre 2 középületet helyez el. Hosszú és rendezetlen telkek eliminátására tervező igen helyesen több új utcát létesít. Az Andrássy út torkolatának megoldása kevésbbé sikerült. Ha az új városháza a jelenlegi városháza helyén építendő fel, akkor elismerésreméltó a városházának ezen tervben foglalt szabályozása. Helyes a Wagner Ottó által tervezett rombach utcai zsinagóga megtartása és a Rombach-utcának ezen a helyen való kiszélesítése. Szép az 1. és 2. sz. utcának megoldása. (Vége köv.) VEGYESEK. Kitüntetés. A király Lux Kálmán építésznek az építészet terén szerzett érdemei elismeréséül a Ferenc-József-rend lovagkeresztjét adományozta. Kinevezések. A keresk. miniszter dr. Imrédy Kálmánt M. Á. V. mérnöki vasúti és hajózási főfelügyelőségi biztossá, a posta-távirda vezérigazgató Weisinger Alfons, Rolling Árpád és Gionone Ottó mérnököket segédmérnökökké nevezte ki. Tervpályázatok eredménye. A budai izr. templom térpályázatára beküldött 25 terv közül a pályadíjat egyik mű szerzőjének sem adták ki; a tervek f. hó 8.-tól egy hétig a M. É. Sz. helyiségeiben láthatók. — A temesvári keresk. és iparkamara székháza tervpályázatán az I. díjat Kriegler Sándor, a II. díjat Münnich Ede, a III. díjat Reich József nyerte; megvették Reich Zoltán, Baumhorn Lipót és Székely László tervét. A Magyar Építőmesterek Anyagtermelő és Elárusító Szövetkezete Jakabffy Ferenc vezetése alatt 1909. évben 18 taggal alakult meg, akik 106 darab 5000 k.-s üzletrészt jegyeztek. Már első évben 75 tag volt 255 darab üzletrészszel s ez a szám csakhamar 85-re növekedett 275 üzletrészszel. A szövetkezet áruforgalma volt 1910-ben 1,737.232 k., 1911-ben 2,591.827 k., 1912-ben 2,490.527 k. A tagoknak vásárlásuk arányában kiosztott rabattvisszatérítés volt 1910-ben 29.947 k., 1911-ben 62.264 k, 1912-ben 31.464 k. A részjegyek szelvényeinek osztaléka ezenfelül mind a három évben 6% volt. Minthogy a szövetkezet egyik alapfeltétele az, hogy a rendes árakból tagjainak visszatérítést nyújt, ezekből a számokból látható, hogy milyen számottevő hasznuk volt a tagoknak a 6°/o osztalékon felül azért, mert szükségleteiket a szövetkezetben fedezték. Ezek magyar számok és nem svájciak, ahol már minden építőiparosnak átment a vérébe a szövetségi eszme. Mert Svájcban tavaly 11.917.000 frank vett az áruforgalom és 572.650 frank a rabattvisszatérítés, 30.030 frank a 6°/o-os osztalék, azonfelül gyártelepet vettek és jelentékenyen támogatták anyagilag a munkaadók szövetségét. A Budapesti Építőmesterek Szövetsége összes tagjaihoz ezt a fölszólítást küldötte: Miután szövetségünk magáévá tette és elfogadta a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet által kidolgozott egységes szerződés (körlevél) mintáját, valamint az átalános és részletes szerződési és elszámoló feltételeket, felhívjuk a t. tagtársakat, hogy építő vállalkozásaikban igyekezzenek minden esetben, ahol az elé elháríthatatlan akadályok nem tolulnak, ezt a szerződési mintát elfogadtatni és ebben a szerződésben kikötni, hogy a munkát a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet átalános és részletes feltételei, valamint a választott bíróság ítélkezése alapján vállalják és fogják végeztetni. Felhívjuk a tagtársakat, hogy mindazokat az eseteket, melyekben az egységes szerződést elfogadtatnak és az új elszámoló feltételek alkalmazását kikötniük sikerül, valamint azokat az eseteket is, melyekben idevágó törekvéseiket nem tudnák érvényesíteni, a szövetségi vezetőséggel közölni szíveskedjenek. Az elnökség. Az építőipari vizsgáló bizottságok. A kereskedelemügyi miniszter valamennyi törvényhatóságnak körrendeletet küldött, amely szerint az 1884. évi XVII. törvénycikkben foglalt ipartörvény 10. §-ában nyert fölhatalmazás alapján a fennállott földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. minisztérium által 1889. évi februárius 26-án 3960. sz. a. és a múlt évi május 6-án 25783. sz. a. kibocsátott rendeleteket úgy módosítja, hogy a kőműves-, kőfaragó- és ácsmesteri vizsgáló bizottságok, valamint az építőmesteri képzettség megvizsgálására Budapesten szervezett bizottság elnökei és tagjai nem három évről három évre, illetőleg évről-évre, hanem határozatlan időre neveztetnek ki. A Mészhomoktéglagyárak szervezkedése. A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége kebelében megalakult a mészhomoktéglagyárak szervezete, amelynek célja, hogy ennek az iparágnak közös érdekeit és technikai fejlesztését előmozdítsa. Az alakuló gyűlés elhatározta a szervezkedést s a szakosztály elnökévé Dobreczky Sándor mérnök, országos képviselőt választotta meg. Alelnökök lettek Bornemissza Elmér báró (Újpest) és Aczél Géza mérnök (Debreczen). Választottak ezenkívül hét választmányi tagot és egy műszaki bizottságot, amelynek feladata a gyáraknak technikai szempontból való irányítása és a felmerülő műszaki kérdések elbírálása. A IV. Internationalis lakásegészségügyi és hygieni kongressus 1. évi augusztus 31-től szeptember 7-ig tartják Anvers (Antwerpen)-ben. Az elsőt 1904-ben Párisban, a másodikat 1906-ban Genfben a harmadikat 1911-ben Drezdában tartották. A kongressusnak négy 301