Épitő Ipar - Építő Művészet, 1916 (40. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

1916. április 23 ÉPÍTŐ IPAR :­ ÉPÍTŐ MŰVÉSZET (17. sz.) 103 A magyar szemdísz. (Folytatás.) Alak-kettőzés. Új díszítő alak létesítése végett a forma­ismétlésnek egy másik, már a hunnok által gyakorolt módja az, midőn az egész szemet, megkettőzött szemhéjaival együtt, megismétlik, mintegy átforgatják egy tengely másik oldalára, miáltal szimmetrikus dísz keletkezik (XXL ábra 1—3. és 6—9. számai). Sírleleteink között ilyen megkettőzött szemalakok (XXII. ábra) elég gyakran láthatók és ami jelenlétüket leginkább érdekessé teszi az a körülmény, hogy ma is élő, népies ornamentikánkban csaknem azonos alakokra akadunk (XXI. ábra 2. 6. 7. 8. számai), melyek a másfélezer éves folytonosságot kétségen kívül helyezik. Ez ősi díszünkben ismét szemünkbe ötlik a japán formarokonság, mivel a XXII. ábra. 1. Csuklós övdísz. Regöly (Tolna m.). 12. sír. Hampel: Régibb Középkor Emlékei. II. 298. tábla. — 2. Csuklós övdísz Hont megyéből. Arch. Ért. 1894. 96. lap. — 3. Budapest-lóverseny­­téri csuklós dísz bronzból. Hampel: Régibb Középkor Emlékei. II. 289. tábla. — 4. Áttört szíjvég. Nemesvölgy (Moson m.). Hampel: Régibb Középkor Emlékei. I. 141. tábla. — 5. Csuklós övdísz. Szenterzsébet (Baranya m.). Hampel: R. K. Emi. I. 131. tábla. japán zománcos edények pillangóinak középdíszei (XXL ábra 3. 9. sz.) nem lehetnek virágok és csak szemnek tarthatók. Pávaszemes lepkénknek sok hasonmássá él délkeleten, s így a japán lepkén a mienkkel azonos dísz csakis szem lehet. A japán lepke­dísz szemgolyóján feltűnő a csigavonal (XXL ábra 9. sz.), melynek eddig ismert legősibb megjelenése a mikenei dűlt szemsorok egyes szemeinek (VI. ábra 8. szám) mindenikén látható (VII. ábra). A mikenei magyarázza a csigavonal születését, t. i. Írisz melletti egyszerű tér­kitöltés (VII. ábra 1. sz.), hogy törje a szemgolyó bántó sima fényét és kiemelje az íriszt. Sem a japán csigavonal­nak, sem a mi szemsoraink csigavonalának (XXI. ábra 4 sz.) eredete egyátalán nem volna érthető a mikenei magyarázat nélkül. A XXI. ábra 4. és 5. számain a sort kettes szemek alkotják, oly módon, hogy a jobbról eső szemgolyót mindig" fedi a következő kettes szem balról eső tagja, s így a sor minden szemgolyóját elül-hátul szabadvégű szemhéjak körítik. Az ilyen, a tengelyen való átforgatással foganatosított forma­ismétlés új alakok létesítésében máig gyakorolt eljárás keleten. A XXIII. ábra kínai, de Indiából importált budhista lotoszvirágain éppen olyan jól felismerhető, mint a Csendes­tenger primitív népeinek, főként szemet ábrázoló műformái XXI. ábra. 1. A 22. ábra. 1. számú dísze. — 2. 6. 7. 8. Magyar suba-, ködmön- és szűrhimzések virágalakjai. — 3. 9. Japán zománcos edények pillangódíszei. — 4. 5. Magyar subadíszek szalagmustrái. XXIV. ábra. Hindu relief-díszek egy, a napot ábrázoló bazalt szobor­művön az V—IX. századb. Kr. u. Owen Jones: Grammatik der Orna­mente. London, 1868. LVI. tábla. XXIII. ábra. Festett és zománcolt virágalakok (lotos). Owen Jones : Chinese Ornament művének 75. 95.49.17.86.16. 63. 64.98. tábláiról.

Next