Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)

1922-01-15 / 3-4. szám

11 1922. Január 15________________ÉPÍTŐ IPAR­I ÉPÍTŐ MŰVÉSZET A gázfűtés — ha rendes kéménye van — ideális. Hatás­fokát 90—95%­-ig tudják fokozni, egyéb veszteség nincs, mint a kéménybe távozó meleg. Németországban már barnaszénből, sőt turfából is jó gázt állítanak elő, úgy hogy zavarok ritkán fordulnak elő. Nagyon elterjedtek a szén- és gázfűtésre kombinált kályhák és konyhai tűz­helyek, valamint a melegvíz-automaták. Mindezeket a házi­asszony legalább úgy megbecsüli, mint a mérnök, aki a kalóriákat méri. Villamosfűtés még ma is luxus. Üzemredukcióknak is gyakrabban van kitéve, mint minden egyéb fűtésmód. Itt ugyanis az elektromos energia nagy részét vízerőművek szolgáltatják és ha nincs víz, nincs áram. Még a kályhatüzelésről néhány szót. Rég megszoktuk, hogy a kályhásmester elhelyezi, de hogy hova és hogyan, azt most vizsgálta meg behatóan a müncheni »Ofensetzer­schule" laboratóriuma. Szabadjon néhány végeredményt közölni, melyekkel részletesebben talán megírandó köny­vemben foglalkozhatom. I. Ablakfalon elhelyezett kályha gyorsabban fűt, egyen­leteset melegebb ad, de gyorsabban hűl ki, mint a belső fal mellé helyezett. II. Egyenletes, kellemes hőmérsékletet az alacsony, széles, nem pedig a keskeny magas kályha ad, mely főleg a felső légréteget fűti. III. A különböző tüzelőanyagok más kályhát, de legalább is más rostélyt követelnek. Ez előtt a fény előtt szemet hunyni igen eltévesztett takarékosság! IV. A nagyobb hőértékű tüzelőanyag rendszerint gazda­ságosabb is, egy kísérletsornál a tüzelőhelyen és füst­gázok távozási helyén mérve a kályha felületének hőmér­sékletét, az eredmény ugyanazon kalória fogyasztásánál amiből meglepő élesen kitűnik, hogy az illető kis fűtő­felületű kályhánál mennyivel gazdaságosabb volt koksszal tüzelni. V. Végül egy esetben a kormos kályha felülete 79°, a tisztáé 95° volt, ami mutatja, hogy a kályhatisztítás is hozzátartozik a fűtőanyag okszerű használatához. Az építész hatáskörébe vág még a kémények alapos vizsgálata is. Az esetleges kéményrepedéseken nemcsak meleg vész el, de a kályha huzatja is csökken és ez ener­giaveszteségre vezet. Ugyanis a képződő CO egy része nem ég el CC- vé; egy kísérletnél az el nem égett CO okozta veszteség az összes hőenergia 22%-át tette ki! Ezzel röviden érintettem a hőtechnikai problémákat, melyekre az építésznek gondolni és ügyfeleit — akár új épületről, akár karbantartásról van szó — figyelmeztetni kell. A háztartási tüzelésben elérhető megtakarításról — mint már ígértem — bőven fogok írni. Remélem, minden ház­tartás, amely a közlendő szabályokat követi, évente legalább 500—1000 kg szenet fog megtakarítani. Ez pedig ma kötelessége mindenkinek; soha a magánérdek nem fedte oly pontosan a közérdeket­ ,Őszinte tisztelő barátod Möller Károly. Az épületmagasság kérdése Londonban. A Times december 2-iki száma vezércikkben foglal­kozik London kereskedelmi köreinek azon törekvésével, hogy Londonban a jelenleginél magasabb épületeket emelhessenek. Londonnak terjedelemben való folytonos és rohamos növekedése a belső területeket folyton érté­kesebbé teszi, de a belső kereskedelmi forgalom növeke­dése is szükségessé teszi, hogy a belső területeket jobban kihasználják. A Piccadillyn, Oxford-streeten, Regent-streeten az üzleti élet oly mértékben fokozódott, hogy a jelenlegi területkihasználással nem tudják a modern üzleti igényeket kielégíteni. Újabban egy világhírű londoni áruház oly módon bővítette helyiségeit, hogy lement egészen a föl­dalatti vasút nívójáig, ami Londonban tudvalevőleg nagyon mélyen van. Jelenleg az épületmagasságot az 1894-iki Buil­ding Act szabályozza, amely 80 lábat (24*38 m) engedélyez. E magasságot annak idején tűzoltási szempontból állapí­tották meg, ami azonban ma már a tűzoltási technika fejlődése következtében elavultnak tekinthető. Az angol építész-egyesület (Royal Institute of British Architects) azt javasolja, hogy utcákon a legnagyobb magasság 120 láb (3658 m), tereken és a folyó partján 150 láb (45*72 m) lehessen. Tűzoltási szakértők szerint az eddiginél magasabb épületeken a következő tűzbizton­sági intézkedéseket kell megtenni: 1. Az épületeket betonnal burkolt vasszerkezetből, vas­betonból vagy más tűzbiztos és tűzálló anyagból kell készíteni. 2. Önműködő fecskendőket, tűzoltókészülékeket és tűz­jelzőkészülékeket kell mindenütt elhelyezni. 3. A belső lépcsőket úgy kell elhelyezni, hogy minden emeletsor kiürítése gyorsan történhessék. 4. Gondoskodni kell az áraknak biztos elhelyezéséről. George Swinton A Higher London című könyvében azt az érdekes gondolatot veti fel, hogy London­ városa jelentse ki, hogy a háztetők fölötti levegőűr az ő tulaj­donát képezi, s a normálisnál magasabb házakat adóztassák meg. Véleménye szerint ezáltal három célt lehetne elérni: 1. túl magas házak nem keletkeznének, 2. a kereskedelmi céhek elérhetnék azt a törekvésüket, hogy területüket jobban kihasználhassák s a modern igé­nyeknek megfelelő áruházakat építhessenek, 3. a "magas" házak adóit a londoni lakásviszonyok javítására fordíthatnák, azáltal, hogy ebből a jövedelemből a szegényebb néposztályok részére lakóházakat építenének. Mint látható, Londonban a nagyobb épületmagasságra való törekvés üzleti célokra szolgáló házak igényeiből fakad. Az a meggyőződés, hogy az épületmagasság meg­állapításánál Építésügyi Szabályzatunkban különbséget kellene tenni lakóházak és üzleti célokra szolgáló házak között, bennem már rég kialakult, s a londoni keres­kedelmi körök mostani mozgalma e meggyőződésemet csak megerősíti. Nagyobb épületmagasságra üzleti célokra szolgáló épü­leteknél van leginkább szükség, nemcsak a terület jobb kihasználása érdekében, hanem az alaprajzi elrendezés célszerűsége és a használat szempontjából is, mert a köz­ponti irányítás és ellenőrzés könnyebben lehetséges. Bizonyos továbbá az is, hogy a magasabb házaknak higiénikus, tűzbiztonsági és belső forgalmi igényei költ­séges berendezéseket tesznek szükségessé, melynek költ­ségeit a lakóházak csekély jövedelmezősége nem bízja meg, ellenben az üzleti célokra szolgáló épületek (áru­házak, bankok, szállodák, raktár vagy irodaépületek) ezek­nek költségeit üzleti jövedelmükből könnyen viselik. Kétségtelen végül az is, hogy üzleti célokra szolgáló házak használata egészen más természetű, és a napnak rend­szerint csak nappali szakára terjed, tehát a higiénikus igények már ez okból is technikailag könnyebben old­hatók meg, mint a lakóházaknál (szétszórt konyhák, közös légaknába nyíló éléskamrák és klozettek!). Azok az okok tehát, melyek az épületmagasság felemelésével szemben a lakóházaknál fennállanak, üzleti rendeltetésű épületeknél teljesen vagy nagyrészt elesnek, s így indokolt, hogy a különleges rendeltetésű épületek a magasság szempont­jából más megítélés alá essenek, mint a lakóházak. Ter­mészetesen e magasabb épületek csak ott volnának enge­­délyezhetők, ahol azt az utca szélessége megengedi, s külsőleg oly módon volnának kiképzendők, hogy szépé­szetiig megfeleljenek, s a város képét ne zavarják. Fodor Sándor. 3*5 kg koksznál............................ 5 » bajor barnaszénnél......... 6*6 » nagy darabos turfánál I I. 104° II. 43° I. 91° II. 49° I. 68° II. 51° volt

Next