Épitő Ipar - Építő Művészet, 1922 (46. évfolyam, 1-43. szám)
1922-08-01 / 29-30. szám
/ XLVI. ÉVFOLYAM 29—30. SZÁM 1922. AUGUSZTUS 1. ELŐFIZETÉSI ÁRAK EGY ÉVRE 400 K. EGY SZÁM 20 K. POSTACSEKKSZÁM : 49197. FELELŐS SZERKESZTŐ | DR FÁBIÁN GÁSPÁR SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL 1 BUDAPEST, I„ HORTHT MIKLÓS ÚT 152,V/38. TELEFON I JÓZSEF 132—91. 4 V\'/AWAvV AVIA VAvY* »Y*i f m v A BUDAPESTI ÉPÍTŐIPARI SZAKMÁK IPARTESTÜLETEI, A HADVISELT MÉRNÖKÖK, ÉPÍTÉSZEK ÉS MŰSZAKI TISZTEK NEMZETI SZÖVETSÉGE, A MAGYARORSZÁGI ÉPÍTÉSI ANYAGKERESKEDŐK SZÖVETSÉGE, A BUDAPESTI ÁCSMESTEREK IPARTESTÜLETE, AZ ÉPÍTŐMESTERI KÉPZETTSÉG MEGVIZSGÁLÁSÁRA SZERVEZETT BIZOTTSÁG, A VÁROSI MÉRNÖKÖK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGÉNEK HIVATALOS LAPJA. A tatabányai kaszinó tervpályázata. Legutóbbi számunkban közöltük a Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársaság tatabányai kaszinójára hirdetett tervpályázatának eredményét. Azóta a tervek a gyár Mérnök- és Építész-Egylet nagyterm - tattak és alkalmunk volt megtekinteni. A beérkezésig messze kimagaslik a zsűri által egy..aig !, kitüntetett pályaterv, úgy alaprajzi megoldását, font építőművészeti kiképzését illetőleg. Dr. Kotsis Iván pályaterve a feladatot nemcsak a Programm sokoldalú kívánalmainak szabatos betartásával oldotta meg, hanem a tervben megnyilvánuló legnagyobb takarékosság mellett is úgy az átfogó alaprajzi megoldás elsőrendű koncepciója, mint a szerény eszközökkel nagyszerű építészeti hatást elérő homlokzatai a tervet a végleges kivitelre minden tekintetben alkalmassá teszik. Egy földszinti központos tágas halból oszlik meg a forgalom, az összes különféle rendeltetésű helyiségekbe külön bejárással; ugyancsak innen terelődik a közlekedés kényelmes lépcsőzeten át az emeleti nagy teremhez és ettől egészen izoláltan az emeleti szállodai részhez, melynek szobái két alacsony emeletsorban helyeztettek el. Igen célszerű a mellékhelyiség csoportnak bekapcsolódása, mellékbejáró elrendezésével összefüggésben. Az egész elrendezés tiszta és áttekinthető. Az alaprajzban megnyilvánuló célszerűség volt valószínűleg egyik fő indoka a zsűri ítéletének. A kaszinó architektonikus megoldása pompásan tünteti fel a célt, melyet a M. Á. K. eme reprezentációs épülete kifejezni hivatott. Könnyed olaszos karakterben van tartva, mely mentes minden manapság méregdrága és erőltetett külső díszektől, mégis előkelő, finom és hangulatos. Oly sikerültnek tartjuk dr. Kotsis Iván tervét, hogy ezt a tipikus példáját a jó és szép kaszinóépületnek, mint jelen számunk műmellékletét külön lenyomatban bocsátjuk olvasóink rendelkezésére. A tervpályázat nívója általában igen magas. Helyszűke miatt, sajnos, nem tudunk az összes érdemes tervekkel egyenként behatóan foglalkozni. A második díjat nyert terv (szerzője Janszky és Wigand) székely stílusban igyekszik megoldani a feladatot. A harmadik díjat Dörre Endre nyerte el célszerű alaprajzi gondolatával. Igen szép megoldást nyújt Ambrus Zoltán és Tóth Imre pályaterve, mely az I. díjat nyert Spros-féle megoldással sokban rokon. Különös elismerést érdemel rajzbeli kiállítása. Megkapó és alapos munka a Luppinger Ferenc-féle terv, melynek homlokzatai bár németes jellegűek, de építészetileg kifogástalanok. Alapos munka Tschenke Hermann terve, valamint Csemegi József és Csemegi Géza, továbbá dr. Holl Elemér pályaműve tűnik ki. Számos szép gondolatot találunk a nem díjazott tervek között is és igen örvendetes jelenség, hogy hazai építőművészeink ily odaadással dolgoztak a jelen súlyos viszonyok között eme szép feladaton, melynek kiírásáért és előkelő díjaiért méltán érheti elismerés a Magyar Általános Kőszénbánya R.-T. korszerű és szociális gondolkozású vezetőségét, amely megmutatta azt az utat, amelyet egy tőkeerős magyar vállalatnak követnie kell a hazai építőművészet támogatására és felvirágoztatására. A szép és tanulságos kiállítást, mely a Magyar Mérnök- és Építész-Egyletben megtekinthető, minden olvasónak figyelmébe melegen ajánljuk. én kiállítészletesen .rv közülső díjjal A Kossuth-mauzóleum körüli tér rendezésének ügye. — Gerster Kálmán nyilatkozata. — A Kossuth-mauzoleum, mely a Kerepesi-temetőben áll, egyik legsikerültebb újabb műemléke Budapestnek. Mily nagy ügybuzgalommal fogott eme nagyszabású emlékmű megalkotásához a főváros közönsége, s mily nemtörődömséggel kezelték a szép emlékmű környezetének kiépítését! Pedig a Kossuth emlékmű kiváló építőművésze, Oerster Kálmán szebbnél-szebb terveket dolgozott ki és nyújtott be a tanácsnak az emlékmű környezetének szabályozására, csakhogy ezek nem kerültek érdemleges elintézésre. Itt az ideje, hogy ez a kérdés véglegesen megoldassék s az alkotó építőművész még életében befejezhesse évtizedek előtt megkezdett szép munkáját.