Épitő Ipar - Építő Művészet, 1925 (49. évfolyam, 1-48. szám)
1925-02-01 / 5-6. szám
1921. februári ÉPÍTŐ IPARZ ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 19 1908-ban A római Assosiazione Artistica fra icuetori di Architettura tiszteletbeli tagjává választja. 1916-ban A Vöröskereszt II. oszt. díszjelvényét a hadi ékítménnyel. 1922-ben A József Műegyetem tiszt. ny. r. tanárává kineveztetik. Itt memóriám. Mint mély részvéttel értesülünk dr. Goll Elemér műépítész tragikus módon elhunyt. Munkája nem volt emellett — mint a Pesti Napló írja — adókkal zaklatták, elkeseredésében végett vetett életének. Szomorú példája ő a mai nehéz viszonyok között küzdő tervező- építész gárdáinak. Pedig normális viszonyok között sok nagyot és szépet tudott volna alkotni. Zelovich László műegyetemi tanársegéd nyerte a Közgazdasági társaság pályadíját, melyet a társaság a Matlekovits-alapítványára 1923-ra hirdetett. „Az állami művek fentarthatók-e Magyarországon ?" című pályázatra tűzött ki. Az 1924. évi téglafogyasztás. Gáldy Marcel kormányfőtanácsos, a Budapest-szentlőrinci téglagyár vezérigazgatója nyilatkozott az 1924. év téglafogyasztásáról. A nyilatkozat szerint a kartelben tömörült nagy budapesti téglagyárak a lefolyt évben cca 44 millió darab téglát szállítottak, az 1923. évi 53,5 millió darabbal szemben a budapesti 20 km sugáron belüli területre. K. Császár Ferenc előadása a Mérnökegyletben. A Magyar Mérnök és Építész Egylet mű- és középítési szakosztályainak 1925. január 12-én tartott ülésén K. Császár Ferenc építész tanár, a Baross Szövetség alelnöke hatalmas tanulmányra valló kitűnően felépített előadást tartott „Lakáskérdés a berniinterlakeni I. államközi középosztály kongresszus megvilágításában“ címen. Az előadást a nagyszámú hallgatóság feszült figyelemmel hallgatta s az ülés Troepfner Guidó kir. tanácsos indítványára egyhangú határozattal kimondotta, hogy felkéri az előadót, alakítson egy szűkebb bizottságot, amellyel megtárgyalva az előadás anyagát, február 2-án tartandó újabb ülésen tegyen javaslatot az elfogadott határozat végrehajtására vonatkozólag. A kitűnő előadásra még visszatérünk. A Mérnöki Kamara választmányának december hó 22-én tartott ülésében többek között a pénzügyminiszterhez intézendő felterjesztést fogadott el, amelyben a Kamara kéri hogy 1. az 1922 XXIII. tc.-ben foglalt ama rendelkezés, amely minden magángyakorlatot folytató mérnökre nézve három rendbeli könyv vezetését — megrendelések könyve, pénztárkönyv, adósok könyve — írja elő, a következőleg módosíttassák: „Minden mérnök a saját számlájára vállalt, tisztán szellemi foglalkozásként (tervezés, szakértői, tanácsadói vagy hasonjellegű működés) minősülő tevékenységére, tehát nem ipari vagy kereskedelmi vállalkozásokra, vonatkozólag pénztárkönyvet köteles vezetni e foglalkozáásval kapcsolatos bevételekről és kiadásokról, amelyek a pénztárkönyvbe tételenként és időrendben vezetendők be az ügyfél nevének és a tétel tárgyának megjelölése mellett." 1 2. Az 1922 XXII1. tcikkben a napibérben dolgozó napszámosok számára biztosított adómentesség a vállalkozó mérnök által szakmányban foglalkoztatott napszámosok részére a vállalkozó részletes bejelentésére irányuló kötelességének kikötése mellett szintén engedélyeztessék. A választmány továbbá elhatározta, hogy a pénzügyminisztertől felterjesztésben kéri, hogy az u. n. színes birtokvázlatok másolásának jogát a kamara tagjai részére, a szabályszerű díjak lefizetésének és a térképek épségéért való felelősség vállalásának kikötése mellett engedélyezze. Az építőipar gyakorlásának terén fennálló visszásságok orvoslása tárgyában a kamara lehetőleg egységes állásfoglalásának előkészítésére a választmány dr. Mihailch Győző vezetése alatt Thoma Frigyes titkár, előadó. Báthory István, Biró Zoltán, Rauch Árpád, Schoditsch Lajos, Wälder Gyula, Zsigmondy Dezső tagokból álló bizottságot küldött ki. A Mérnöki Kamara az ál-mérnökök ellen. A Mérnöki Kamara felállításáról szóló 1923: XVIII. t.-c. már egy esztendeje életbe lépett s ennek 68. §-a kihágásként üldözi azokat az egyéneket, akik jogtalanul használják a mérnöki címet, de üldözi azokat is, akik a mérnöki rendtartás szabályaiba ütköző módon működnek. A Mérnöki Kamara ügyésze beadványt intézett a büntetőjárásbíróság vezetőségéhez, melyben bejelenti, hogy a Kamara részéről tömeges feljelentést ad be olyanok ellen, akik a rendtartásba ütköző cselekményeket követtek el. A feljelentések egyik csoportja olyan egyének ellen irányul, akik műszaki igazgatói címmel ülnek bent különböző részvénytársaságok igazgatóságában, holott ezek közt számosan mérnöki oklevéllel nem rendelkeznek. A Kamara legerélyesebb intézkedésekkel kívánja megszüntetni azt az anomáliát, hogy a szereplők, építőiparosok és más műszaki ipari foglalkozást űzők mérnöki címet használhassanak. Közmunkák a költségvetésben. Kaszárnyák tatarozása 1,2 millió korona. Inotán, Jutáson, Pápán, Nyíregyházán, Szolnokon, Sátoraljaújhelyen és Nyírbátorban lesznek nagyobb arányú honvédségi építkezések és átlakítások. A kereskedelmi minisztérium költségvetésében 78.000 aranykoronával szerepelnek az átmeneti investiciós kiadások már nagyrészt bevégzett munkákról. Új munka lesz a budapesti Dunahidak javítása, az Óbudai és Boráros-téri hidak előmunkálatainak folytatása, a Nagyfalva—Nemeslak közötti útszakasz kiépítése. Több mint 1 millió aranykorona tétel három híd kiépítésének megkezdése. Ezek a Zalahid, az abdai Rábcahid és a Berettyóhíd. A matolcsi Szamoshid befejező munkálatait és pedig a vasszerkezeteket is a költségvetési előirányzatból fogják fedezni. Új állami kőbányák berendezésére 60.000 K van felvéve. Útépítő gépek, felszerelt JÓKAI EMLÉKMŰ — DR. LECHNER JENŐ I. DÍJAT NYERT TERVE.