Épitő Ipar - Építő Művészet, 1927 (51. évfolyam, 1-48. szám)
1927-12-01 / 45-46. szám
180 építőipari építő művészet 1927 december 1. seprőmester rendeletére, melyet az illető városi mérnök is, mint legfelső kinyilatkoztatást fogadott el. Talán nem lesz érdektelen megemlítenem, hogy mivel a kémény úgy a fűtés helyes működése, mint az épület tűzbiztonsága szempontjából az épület egyik legfontosabb szerkezete, az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a faépítkezés igen elterjedt és a rossz kémények az utóbbi években átlag évente 23000 tűzesetet okoztak, kerek 12 millió dollár bejelentett kárral, igen szigorú és részletes kéményépítési szabályrendeletet készítettek. Helyes gondokodásukat mutatja, hogy nem a hatóság szerkesztette a szabályzatot, hanem az Amerikai Építészek Egyesülete, az A. Fűtési Mérnökök Egyesülete, a Tűzbiztosítási Társulatok Egyesülete és az összes építőipari szakma kiküldöttei együttesen állapították meg az irányelveket és így terjesztették a javaslatot a hatóságok elé elfogadásra. Ez a szabályzat, melyet az eddig megjelentek közül a legrészletesebbnek és leggondosabbnak tarthatunk és amelyet egy nagy nemzet összes szakértő testületét elfogadásra ajánlottak, szintén azt mondja, hogy ,. ha nincs idomtégla vagy betétcső, akkor a kéményt tűzálló falitéglából, jól kitöltött hézagokkal, de minden belső vakolás nélkül, négyszögletesre kell falazni“. Középületeknél és nagyobb magánépületeknél a szabályzat kőanyag betétcsövek alkalmazását kívánja, de ezekből is készítenek úgy kör-, mint négyszög keresztmetszetűeket és az utóbbiak kedveltebbek a jobb téglakötés miatt. Továbbá a porosz Népjóléti Minisztérium által legújabb alakjában 1926-ban jóváhagyott kályha-, tűzhely- és kéményépítési szabályrendelet is kétféle lakóház kéményt ismer: 14X14 cm és 13X18 cm méretű négyszögletes kéményt. Ha tehát a világ két vezető műszaki államában és szép fővárosunkban is jók a négyszögletes kémények, akkor remélhetőleg vidéki községeinkben sem fognak rosszul működni. Hiszen nem tagadom, elméletileg a körkeresztmetszet a legkedvezőbb és legkönyeben is tisztítható, azonban idomtéglák és betétcsövek hiányában leggyakrabban, szigorú felügyelet dacára is, tégladarabkákból és habarcsból alakul a köridom és ezért százszor jobb a rendes téglakötésben készült szögletes kémény. Dr. Möller Károly:“ Hálásan köszönjük kitűnő munkatársunknak, dr. Möller Károlynak fenti levelét, mely igazolja állásfoglalásunk helyességét a kéményügyben. Most már az illetékes magyar hatóságokon van a sor, hogy ezt a fontos kérdést rendezzék. Szerk. KIZONieCil Steindl Imre emlékünnepe. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Steindl Imre építőművész halálának huszonötödik évfordulóján, a napokban az Országház delegációs termében emlékünnepséget rendezett. Az ünnepségen, amelyen nagy és előkelő közönség jelent meg, Buday Béla nyugalmazott államtitkár ünnepi megnyitója után Foerk Ernő építész-tanár mondott hatalmas emlékbeszédet. Möller István műegyetemi tanár a Műegyetem nevében, Hekler Antal egyetemi tanár a Magyar Tudományos Akadémia, Kertész K. Róbert helyettes államtitkár a Műemlékek Országos Bizottsága nevében, Hültl Dezső dr. műegyetemi tanár az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat, Nádler Róbert, a Magyar Képzőművészeti Egyesület, Alpár Ignác műegyetemi tb. tanár a Steindl-Céh nevében mondott megemlékezést. Az elnöki zárószavak után Steindl Imre szobrát koszorúzták meg a megjelentek. Technikus-bál. A M. kir. József Műegyetemi Segélyegylet a technikus-bált az idén január 7-én, vagyis a farsang első szombatján, rendezi meg a Fővárosi Vigadó összes termeiben. Megtörtént a döntés a főváros autóbuszgarázsának tervpályázata ügyében. A VII. kerületi Szabó József, Egri és Szent Domonkos utcák által határolt telken építendő székesfővárosi autóbuszgarage terveire hirdetett tervpályázatra beérkezett huszonöt pályázat ügyében a bírálóbizottság Folkusházy Lajos alpolgármester elnöklésével tartott döntő ülésében a pályadíjakat a következő pályázóknak ítélte oda: I. díjat Kommer József, II. díjat Almási Balogh Lóránt és Francsek Imre, III. díjat Kauser József és Péchy László építészeknek, míg Kauser Andor, Körmendy Nándor, Sennyey József, valamint Ribáry Alajos építészek terveinek megvásárlását hozta javaslatba. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet vízépítési és közgazdasági szakosztályai 1927. évi nov. hó 29-én, kedden délután 6 órakor együttes ülést tartanak, melynek tárgya Thomka Emil előadása: Hazai folyórendszerünk kialakulásáról. A Mérnöki Kamara a lebontott házak helyére kerülő új épületek adómentességéért. A Mérnöki Kamara legutóbb tartott ülésében elhatározta, hogy felterjesztéssel fordul a minisztériumhoz, hogy a most érvényben levő törvényes intézkedések, amelyek szerint az új épületek adómentessége a jövőben 28, 25, illetve 15 évre fog majd csökkenni, egyelőre ne alkalmaztassák, hanem maradjon tovább érvényben az új épületek 30 éves adómentessége. A Mérnöki Kamara abból az igen helyes megállapításból indul ki, hogy akkor, amikor az adómentesség tartamának fokozatos csökkentését törvénybe vették, a helyzet az volt, hogy a lakásokat 1927 nov. 1-től fogva felmondhatóvá teszik és ezért nem lesz már szükség az építkezések előmozdításához a szabad költözködés és a felemelt lakásbérek mellett a három évtizedes adómentességre. Mivel azonban az új lakásrendelet a lakások felmondhatóságát egyelőre bizonytalan időre kitolta, a helyzet megváltozott és így az építkezésre való biztatásnak adómentességek útján való gyakorlása szükségességéből semmit sem veszített. Az Építőmesteri Képzettség Megvizsgálására Szervezett Bizottság értesíti a szerkesztőséget, hogy Építőmesteri képesítő bizonyítványt kaptak alábbi adatok mellett: 1. Mérei Ernő okt. m., szül. Wittencen, Nyitra m., 1897. jun. 2. — 133/927. sz. Budapest, III., Tímár ucca 17. 2. Takács Árpád oki. m., szül. Szempczen, Pozsony m. 1883. jul. 8. — 131/927. sz. Budpest, VI., Bajza ucca 5/a. 3. Weiss Károly oki. m., szül. Kotorban, Zala m. 1883. ápr. 5. — 138/927. sz. Budapest, II., Aranka ucca 18/b. 4. Breitenbach Vilmos oki. m., szül. Pizmán, Németország, 1877. márc. 18. — 150/927. Budapest, IV., Szervita tér 5. sz. 5. Hamburger Andor oki. m., szül. Győrött, 1890. aug. 6-én. — 154/927. sz. Budapest, III., Szt. Margit-sziget. 6. Beck Antal, szül. Budapest, 1865. febr. 4-én. — 170/927. sz. a. Budapest, I., Városkúti út 25. sz. 7. Keczeli János, szül. Érsekújvár, Nyitra m. 1889. szept. 3. — 150/927. sz. Budapest, I., Parádi u. 7. 8. Zoltán Géza, szül. Törökszentmiklós, Szolnok m. 1895. május 23. 169/927. sz. Budapest, VI., Desseffy u. 45.