Épitő Ipar - Építő Művészet, 1931 (55. évfolyam, 1-38. szám)

1931-05-01 / 15-16. szám

.68 ÉPÍTŐ IPAR—ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 1931. május­i perspektívába állította be a mérnök-kongresszust és annak legszentebb célkitűzéseire mutatott rá. A magyar kir. kormány nevében Bod János kereske­­delmügyi miniszter mondott lelkes üdvözlő beszédet, rámutatva az emberiség világgazdasági válságára, mely az egész jövőt bizonytalanná teszi. Hitet tett, hogy a mérnöktársadalom, melyet nemcsak a tudás jellemez, Munteni hazafisága is megtántoríthatatlan, oly javasla­tokat fog tenni, melyek a szomorú gazdasági helyzetből való kiszabadulásunkat fogja eredményezni.­­ Majd az üdvözlések folyamán a Székesfőváros képviseletében Cserman Ferencz tanácsnok mondott ■lelkes szavakat, Rakovszky István pedig a Közmunkák­­Tanácsa üdvözletét tolmácsolta. Rámutatott arra a­­közismert, de soha kellőleg nem méltányolt tényre,­­ hogy a mérnökség a gerincze az­ egész társadalmi ■ 0,7 r, A életnek és helyet kért számukra az ország közélete­inek vezetésében. Haiti Dezső dr. a Műegyetem Rektor Magnificusza az Alma Mater szeretetét fejezte ki az fejőbe»' kikerült tanítványok iránt, akiknek lépteit ■'frang szeretettel figyeli és kiséri. Kossalka János dr. • pedig a Mérnöki Kamara nevében mutatott rá a mér­nökség emberfeletti küzdelmére s arra, hogy a kari érdek, ma egyenlő a köz érdekével. * Azután a szakelőadások következtek, melyek so­­­­rán az­ építészeket Hoepfner Guidó képviselte, aki arról beszélt igen meggyőző erővel, hogy mi volna a tenni "­való az építészet terén közgazdasági vonatkozásban, melynek rezultátum­a az volt, hogy a kormányzat ragad­jon meg minden rendelkezésre álló eszközt, esetleg ilyeneket teremtsen a magánépítési tevékenység­­ fejlesztésére. Hermann Miksa követelte, hogy a külföldi mérnö­­helyett a hazai gyáripar magyar mérnököket al­­­kídhnizzon.­­ A­ felemelő bensőséges ünnepi megnyitó ülés­­ megmutatta az egész országnak, hogy a magyar mér­nökség hivatásának magaslatán áll, hogy tagjai között külföldön is elismert és nagyrabecsült mér­­‘^yán'ffiík, hogy valóban ez a kaszt, az alkotó -egyébesr -nemes rendje, az egész magyar társadalom gerincét képezi. Dr. Fábián Gáspár n­em­­ „H­O­L­L­Ó S MÁTYÁS“NYOMDA ■W 4 | y.y : {Oft; ‘ : rV.vā;^ |«Dv;^ Vá!|a| mindennemű ¡ ^ nyomdai munkát /.ní*olcsón, ízlésesen íj£ BU­DAPEST I., B­O­R­S-U. 24. bTELEF.: 502-960 K­érdések. Valamelyik napilap nemrégiben azon meglepő hírt hozta, hogy a mintegy 35-40 évvel ezelőtt lebontott budavári Bécsi-kaput újból fel fogják építeni. — Mi ter­mészetesebb, minthogy erre rögtön az a kérdés me­redt felénk, hogy hát akkor miért bontották le?— Bár ezen kapunak nem volt épen valami nagy művészi ér­téke, de jókarban volt, a budavári csekély forgalom mellett teljességgel nem képezett forgalmi akadályt, s a jövőben sem képezett volna Ugyanakkor bontották le a Vizi-kaput és a Krisztina város felöli bástya­fa­lakat is, melyek pedig Budának régi jellegzetes és fes­tői alkatrészeit képezték, s amely utóbbi ezáltal érde­kességéből minden ok nélkül sokat vesztett. Ha a fentebb említett kapukat már egyszer min­den szükség nélkül lebontották, miért akarják újból felé­píteni ? Volna itt még sok más kérdezni való is, így például: Miért enged a hatóság Budavárában a Várhegy ol­dalain, s Buda hegyes-völgyes részein 4-6 emeletes bérkaszárnyákat építeni, s ezáltal a budai hegyvidék szépségét tönkre tenni akkor, amidőn Budapest összes házainak nemcsak 50 százaléka földszintek, de még a belvárosban is találhatók földszintes vityillók, mégpedig elég szép számmal? A budai oldalon 3 emeletesnél magasabb házakat egyáltalán nem kellene építeni, s ezeket sem mindenütt. A fentiekkel szemben miért nem építik fel a budai állandó kőszínházat amelyre pedig igazán szükség van? Mikor építik meg a budai második alagutat, és pedig tekintettel a majdan létesítendő Országház-hídra az V. kerületi Báthory-utca és a Margit-parton néhány év előtt lebontott Blum féle gőzmalom irányában? Mennyi­vel közelebb jutna ezáltal az V. és VI.-ik kerület a déli vaspálya indóházához. Miért állították Budavárában a Kapisztrán szobrot, a Kapisztrán-tér egyik szögletébe, ahol épenséggel nem érvényesül, é­s miért nem a tér közepére, a­mely pedig egy sivár pusztaság ? A „Horthy Miklós körtér“-en (amely mellesleg szólva minden egyéb csak nem kör) röviddel ezelőtt felállí­tották a Szent Imre szobrát. Ezen a „Horthy Miklós“ téren 5 fő útvonal fut össze és pedig olyképen, hogy ezek közül háromnak, a. mint a Fehérvári­ út a Verpe­­léti­ út és a Szt. Imre útjának középtengelye körülbelül a tér közepén metszi egymást.­­— Miért nem állítot­ták a szobrot erre a metszőpontra ? Mily szépen érvé­nyesült volna az ezen három útvonal felöl. — Így, a­hogy most áll, csak akkor válik láthatóvá, ha az ember már a téren van. Miért van legtöbb középületünk oly szerencsétle­nül elhelyezve, hogy alig látható, s így nem járul hozzá oly mértékben a város szépségének emeléséhez, mint ahogy kellene és lehetne ? Miért helyezték a Városi­ színház épületét a Tisza Kálmán­ tér egyik szögletébe, úgy, hogy jóformán se­honnan sem látható, holott egy színháznál igen fon­tos, hogy szembeszökő helyen álljon ? Miért áll a budapesti színház a városliget egyik sarkában épen úgy, mintha minden gondolkozás nélkül csak úgy oda lökték volna ? A Rákóczi-úti tót templom, miért van oly­ gondosan elbújtatva, hogy látni egyáltalán nem, (legfeljebb repülőgépről), de megtalálni is alig lehet? Miért bontották le annak idején oly nagy sietséggel a régi Nemzeti Színházat, s az azzal kapcsolatos mű­vészi becsli szép bérházat, még mielőtt az új Nemzeti

Next