Épitő Ipar - Építő Művészet, 1931 (55. évfolyam, 1-38. szám)
1931-05-01 / 15-16. szám
.68 ÉPÍTŐ IPAR—ÉPÍTŐ MŰVÉSZET 1931. májusi perspektívába állította be a mérnök-kongresszust és annak legszentebb célkitűzéseire mutatott rá. A magyar kir. kormány nevében Bod János kereskedelmügyi miniszter mondott lelkes üdvözlő beszédet, rámutatva az emberiség világgazdasági válságára, mely az egész jövőt bizonytalanná teszi. Hitet tett, hogy a mérnöktársadalom, melyet nemcsak a tudás jellemez, Munteni hazafisága is megtántoríthatatlan, oly javaslatokat fog tenni, melyek a szomorú gazdasági helyzetből való kiszabadulásunkat fogja eredményezni. Majd az üdvözlések folyamán a Székesfőváros képviseletében Cserman Ferencz tanácsnok mondott ■lelkes szavakat, Rakovszky István pedig a KözmunkákTanácsa üdvözletét tolmácsolta. Rámutatott arra aközismert, de soha kellőleg nem méltányolt tényre, hogy a mérnökség a gerincze az egész társadalmi ■ 0,7 r, A életnek és helyet kért számukra az ország közéleteinek vezetésében. Haiti Dezső dr. a Műegyetem Rektor Magnificusza az Alma Mater szeretetét fejezte ki az fejőbe»' kikerült tanítványok iránt, akiknek lépteit ■'frang szeretettel figyeli és kiséri. Kossalka János dr. • pedig a Mérnöki Kamara nevében mutatott rá a mérnökség emberfeletti küzdelmére s arra, hogy a kari érdek, ma egyenlő a köz érdekével. * Azután a szakelőadások következtek, melyek során az építészeket Hoepfner Guidó képviselte, aki arról beszélt igen meggyőző erővel, hogy mi volna a tenni "való az építészet terén közgazdasági vonatkozásban, melynek rezultátuma az volt, hogy a kormányzat ragadjon meg minden rendelkezésre álló eszközt, esetleg ilyeneket teremtsen a magánépítési tevékenység fejlesztésére. Hermann Miksa követelte, hogy a külföldi mérnöhelyett a hazai gyáripar magyar mérnököket alkídhnizzon. A felemelő bensőséges ünnepi megnyitó ülés megmutatta az egész országnak, hogy a magyar mérnökség hivatásának magaslatán áll, hogy tagjai között külföldön is elismert és nagyrabecsült mér‘^yán'ffiík, hogy valóban ez a kaszt, az alkotó -egyébesr -nemes rendje, az egész magyar társadalom gerincét képezi. Dr. Fábián Gáspár nem „HOLLÓ S MÁTYÁS“NYOMDA ■W 4 | y.y : {Oft; ‘ : rV.vā;^ |«Dv;^ Vá!|a| mindennemű ¡ ^ nyomdai munkát /.ní*olcsón, ízlésesen íj£ BUDAPEST I., BORS-U. 24. bTELEF.: 502-960 Kérdések. Valamelyik napilap nemrégiben azon meglepő hírt hozta, hogy a mintegy 35-40 évvel ezelőtt lebontott budavári Bécsi-kaput újból fel fogják építeni. — Mi természetesebb, minthogy erre rögtön az a kérdés meredt felénk, hogy hát akkor miért bontották le?— Bár ezen kapunak nem volt épen valami nagy művészi értéke, de jókarban volt, a budavári csekély forgalom mellett teljességgel nem képezett forgalmi akadályt, s a jövőben sem képezett volna Ugyanakkor bontották le a Vizi-kaput és a Krisztina város felöli bástyafalakat is, melyek pedig Budának régi jellegzetes és festői alkatrészeit képezték, s amely utóbbi ezáltal érdekességéből minden ok nélkül sokat vesztett. Ha a fentebb említett kapukat már egyszer minden szükség nélkül lebontották, miért akarják újból felépíteni ? Volna itt még sok más kérdezni való is, így például: Miért enged a hatóság Budavárában a Várhegy oldalain, s Buda hegyes-völgyes részein 4-6 emeletes bérkaszárnyákat építeni, s ezáltal a budai hegyvidék szépségét tönkre tenni akkor, amidőn Budapest összes házainak nemcsak 50 százaléka földszintek, de még a belvárosban is találhatók földszintes vityillók, mégpedig elég szép számmal? A budai oldalon 3 emeletesnél magasabb házakat egyáltalán nem kellene építeni, s ezeket sem mindenütt. A fentiekkel szemben miért nem építik fel a budai állandó kőszínházat amelyre pedig igazán szükség van? Mikor építik meg a budai második alagutat, és pedig tekintettel a majdan létesítendő Országház-hídra az V. kerületi Báthory-utca és a Margit-parton néhány év előtt lebontott Blum féle gőzmalom irányában? Mennyivel közelebb jutna ezáltal az V. és VI.-ik kerület a déli vaspálya indóházához. Miért állították Budavárában a Kapisztrán szobrot, a Kapisztrán-tér egyik szögletébe, ahol épenséggel nem érvényesül, és miért nem a tér közepére, amely pedig egy sivár pusztaság ? A „Horthy Miklós körtér“-en (amely mellesleg szólva minden egyéb csak nem kör) röviddel ezelőtt felállították a Szent Imre szobrát. Ezen a „Horthy Miklós“ téren 5 fő útvonal fut össze és pedig olyképen, hogy ezek közül háromnak, a. mint a Fehérvári út a Verpeléti út és a Szt. Imre útjának középtengelye körülbelül a tér közepén metszi egymást.— Miért nem állították a szobrot erre a metszőpontra ? Mily szépen érvényesült volna az ezen három útvonal felöl. — Így, ahogy most áll, csak akkor válik láthatóvá, ha az ember már a téren van. Miért van legtöbb középületünk oly szerencsétlenül elhelyezve, hogy alig látható, s így nem járul hozzá oly mértékben a város szépségének emeléséhez, mint ahogy kellene és lehetne ? Miért helyezték a Városi színház épületét a Tisza Kálmán tér egyik szögletébe, úgy, hogy jóformán sehonnan sem látható, holott egy színháznál igen fontos, hogy szembeszökő helyen álljon ? Miért áll a budapesti színház a városliget egyik sarkában épen úgy, mintha minden gondolkozás nélkül csak úgy oda lökték volna ? A Rákóczi-úti tót templom, miért van oly gondosan elbújtatva, hogy látni egyáltalán nem, (legfeljebb repülőgépről), de megtalálni is alig lehet? Miért bontották le annak idején oly nagy sietséggel a régi Nemzeti Színházat, s az azzal kapcsolatos művészi becsli szép bérházat, még mielőtt az új Nemzeti