Honi Ipar, 1913 (14. évfolyam, 1-24. szám)

1913-07-01 / 13. szám

1913. JULIUS 1. Beocsini Cementgyári Unió R.-T. Központi igazgatóság: p . . ^e008'n (Szerémm) Budapest V., Alkotmány­ u. 10, bJarali ■ s e l y P (Nógrád SZÁLLÍT; KIVÁLÓ nlltíriu­Ji PORTLANDCEMENTET MINŐSÉGŰ DU.UL31WI ROMAN CEM­EN­TET valamint elsőrendű (nem kevert) S­ELY Pl portlandcementet és traszlisztet, mely utóbbi kiválóan alkalmas földalatti építkezések és vízmentes habarcs és beton előállításához. 35,000 waggon portlandcement, Gyártási képessége 10,000 waggon románcement, ' 1 6 000 waggon traszliszt. A szabványokat messze felülmúló húzási és nyomási szilárdság! Rendkivül kedvező térfogatsúly! Zsolnai és Lédeczi Portlandcementgyárak részvénytársaság Központi igazgatóság: „ . . . K­ibu Budapest, V., Alkotmány­ u. 10, Gyárak­ utvailló , Lé­de­cz Trencsén m.) I " Gyártási Képesség: 18,000 waggon portlandcement. A szabványokat messze felülmúló huzási és nyomási szilárdság! Rendkívül kedvező térfogatsúly ! Croatia Portlandcementgyár R.-T. Gyártási Képesség: 8,000 waggon portlandcement. A szabványokat messze felülmúló huzási és nyomási szilárdság! igazgatósági tagságot vállalt a La Ro­che és Darvas-féle részvénytársaságnál, amit a kamara elnöke — arra való hivat­kozással, hogy a kamarai titkár az ügy­rend értelmében semmiféle más állást el nem vállalhat — tudomásul nem vett. Sar­­kadi dr., aki a váratlanul elhunyt Darvas családjának egyedüli támasza és kinek eb­ből a szempontból kellett az igazgatósá­got vállalnia, a miniszterhez felebbezett. Sodronykötélpálya a Duna fölött. A Roessemann és Kühnemann­ cég a kereske­delmi minisztériumnál előmunkálati enge­délyt kért egy a Duna fölött létesítendő sodronykötélpálya építésére. A cég a villa­mos üzemű sodronykötélpályát a Lánchíd déli oldalán, körülbelül a Ritz-szállodától a kereskedelmi minisztérium palotájáig, esetleg a Fiume-szállodáig tervezi. Termé­szetesen a sodronykötélpálya a Duna tükre fölött oly magasságban lenne építve, hogy a hajózás a Dunán akadályokba ne ütköz­zék. A Duna mindkét partján egy-egy torony épülne, melyben liftek közleked­nének az utasok fel- és leszállítására. A cég legközelebb hozzáfog a tervezet megszer­kesztéséhez. Villamos világítás a Balaton mentén. A pozsonyi Kábelgyár r­­t. a Balaton alatt Szántód és Tihany között párhuzamos vonalban két magasfeszültségű kábelt fek­tetett le, mely munkálat a napokban nyert befejezést. Siófok község és a fürdőtelep néhány nap óta már fényesen vannak kivilágítva. A temesvári kamara székháza. A temes­­vári kereskedelmi és iparkamara székhá­zára kiírt országos tervpályázat bíráló­bizottsága a napokban döntött a beérkezett 49 pályamű felett ; az eredmény a követ­kező : az első 2400 K-ás díj nyertese Krieg­­ler Sándor budapesti építész, a második 1200 K-ás díj nyertese Münnich Ede buda­pesti építész, a harmadik 600 K-ás d­j nyer­tese Reich József budapesti építész. A három megvételre ajánlott terv szerzője Reisz Zoltán budapesti, Székely L­ászló temesvári & Baumhorn Lipót budapesti építész. Az Országos Magyar Háziipari Szövetség június 14-én tartotta gróf Batthyány Lajosné elnöklete alatt ezidei évi közgyűlését. A közgyűlés, amelyen nagyszámú előkelő kö­zönség jelent meg, tudomásul vette az évi jelentést, a vezetőségnek és tisztikarnak pedig a felmentvényt megadta és az 1913 — 14. évi költségvetést elfogadta. Az ülés végeztével a jelenlevők Szterényi József v. k. t. t. társelnök indítványára egyhangú­lag köszönetet szavaztak gróf Batthyány Lajosné elnöknek, Koperly Döme igazgató­nak és Palotai Hugó titkárnak a szövetség fejlesztése körül kifejtett ügybuzgó és ered­ményes tevékenységükért. »A budapesti tőzsdén jegyzett értékpapírok táblázatos ismertetése.« A Magyar bank és kereskedelmi r­­ t. az 1913. évre újabb ki­adást rendezett a fenti cím alatt már két évvel ezelőtt készített összeállításról, amely egy vaskos kötetben 10 évre visszamenőleg felöleli a budapesti tőzsdén jegyzett érték­papíroknak árfolyamhullámzását, hoza­­dékát és a tőke­változásokat. E mű könnyű áttekinthetőségénél és praktikus kezelhető­ségénél fogva a tőkebefektető közönségnek kétségkívül hasznos tájékoztatást fog nyúj­tani a magyar értékpapírok felől. A Magyar bank és kereskedelmi r­­t. a táblázatos­­ ismertetést ingyen bocsátja ügyfelei és az érdeklődők rendelkezésére. Gyárosok köre Győrött. Minap alakult meg a győri gyárak köre, melynek műkö­dési terrénuma helyi jellegű s arra irányul, hogy a győri gyárak között szoros kapcso­latot hozzon létre. A kör megalakításában, amelynek közgazdasági jelentősége elvitaz­­hatatlan, Szodfriedt József főispán műkö­dött közre a leghathatósabban. A közgyű­lésen is a főispán elnökölt, akit a válasz­tások során fölkértek az elnöki tisztség be­töltésére s a főispán szives készséggel el is fogadta a tisztséget. Ügyvezető elnök Schermer Arthur vagyongyári igazgató, gazda Weisz Hugó, helyettese Wohlmuth Harry, választmányi tagok : Grab Alajos, Heller Zsigmond, Löwenthal Henrik és Richards Richárd lettek. A gyulai m. kir. folyammérnöki hivatalt Nagyváradra helyezik át. A főváros vállalkozásai. Minap tárgyalta a székesfőváros az illetékes ügyosztály azt a javaslatát, hogy a temetkezést a főváros vegye házi kezelésbe, illetve vegye meg az »Entreprise« részvénytöbbségét. A közgyűlés elutasította a javaslatot, és úgy, mint a korláti bazaltbánya megvé­telére vonatkozó előterjesztést. A Műszaki Unió R. T. (Schwarcz József és Iia és Schottola Ernő cégei) egyedüli igazgatásával Heltai L­ajost, a cég régi, kipróbált igazgatóját bízták meg, ak­it Rácz Arthur cégvezető fog támogatni most már fokozott munkájában. A tár­saság külső ügyeit továbbra is Sándor Gyula főhivatalnok fogja ellátni. Az osztrák és a magyar vámpolitikai központ június 6-iki budapesti együttes tanácskozása több kérdésre nézve arra a megállapodásra jutott, hogy azokra nézve a két központ vállvetve kezd akciót. Ezen megállapodáshoz képest az osztrák vám­­politikai központ június 25-én Primavesi Ottó olmáci kamarai alelnök elnöklete alatt megtette a közös akcióra az elő­készületeket. Két albizottságot küldött ki, mely a kikészítési­ eljárás reformjáról és a gabonabehozatali jegyek intézményé­ről fog tanácskozni és a magyar vám­­politikai központtal az elvekre nézve meg­egyezésre igyekszik jutni. A vasutak által eszközlendő vámkezelés szabályozásáról és a húsvizsgálati eljárás módosításáról véle­ményeket terjesztettek elő és ezek alapján a két központ erről az utóbbi kérdésről is együttes tanácskozásokat fog folytatni. Nemzetközi váltójog. Az utóbbi években több nemzetközi kongresszus tanácskozott arról, hogy a nagy kulturállamokban a váltójogot egységesen kellene szabályozni, mert a nemzetközi forgalmat nagyon meg­könnyítené, ha a váltók törvényes kellékei és a váltókból folyó kötelezettségek a nagy iparállamokban egyformák volnának. A kereskedők, iparosok, nemzetgazdák és jogászok tekintélyes nemzetközi összejöve­telein elhangzott óhajok folytán a német­­alföldi kormány a múlt évben Hágában nemzetközi diplomáciai értekezletet h­ívott egybe, mely meg is állapította a nemzet­közi váltójog tervezetét. Az ezt tartalmazó nemzetközi egyezményt, mely Hágában 1912 július 23-án kelt, 26 állam megbízottai írták alá. Most ennek az egyezménynek az életbeléptetésére fontos lépés történt. A német birodalmi gyűlésen június 25-én Jagow külügyi államtitkár törvényjavas­latot terjesztett elő, melynek értelmében a hágai értekezleten megállapított váltó­jogi törvény Németországban törvényerőre emeltetik. A német birodalmi gyűlés összes pártjai helyesléssel fogadták az előterjesz­tést és nyomban meg is szavazták úgy általánosságban, mint részleteiben. Jagow államtitkár megjegyezte,­­ hogy Nagy­­britannia és az Egyesült Államok utólag szintén hozzá fognak járulni. Ez a váltó­­törvény az első nemzetközi törvény lesz, mely egy fontos közgazdasági problémát az összes kulturállamokban teljesen egy­formán szabályoz. Az 1912 június 23-iki hágai egyezmény értelmében kiállított vál­tók egyformán érvényesek lesznek minden kulturáltumban. A gazdasági többtermelés előmozdítása céljából, melyet oly gyakran említettek a drágaság és a passzív külkereskedelmi mérleg ellenszere gyanánt, jelentős akciót indított a földművelési minisztérium. Hat vidéki kirendeltséget létesített Nagyvárad, Kolozsvár, Marosvásárhely, Temesvár, Zsolna és Munkács városokban. Később még más hat városban fogja ezt az intéz­ményt felállítani. A kirendeltségek feladata lesz területükön előmozdítani a belterjes gazdálkodást és a minisztériumnak ilyen irányú eddigi munkásságát a helyszínen, tehát a viszonyok közvetlen ismerete alap­ján gyakorlatibb irányban és a hosszadal­mas írásbeli instanciák mellőzésével gyor­sabb intézkedésekkel végezni. A nagy­váradi kirendeltséget, melynek ügyköre Bihar, Szilágy és Arad vármegyékre terjed ki, ipolyi Keller Gyula gazdasági akadé­miai igazgató, a tömegcikkeket gyártó háziipar buzgó fejlesztője fogja vezetni. Első­sorban a biharmegyei sivár legelői 25 A külföldivel minden te­kintetben versenyképes speciális szers. *en) SSKTSní: va^^ríiapUt Tömegcikkek minták S«AA.e^s gyalu, Fémipari Tömegáru- és Szerszámgyár R.-T. ámok (Schnitteny Stan- Szabadalmi nagybani gyártása. Budapest, II., Retek­ utca 22. Btk. munkák pontos, szakszerű készítése. Telefon hivószám 175 55. Árajánlat és költségvetéssel készséggel szolgálu­nk.

Next