Honi Ipar, 1916 (17. évfolyam, 1-24. szám)

1916-04-01 / 7. szám

6­ ­- - KÖZSZÁLLÍTÁSOK. Néhány szó a mai közszállítási állapotokhoz. A háború alatt nagy mértékben megsokasodott a munka a közhivatalok­ban, különösen azokban az osztályokban, melyek a közszállítások ügyeit intézik, így pl. a Máv­ igazgatóságánál az anyag­­beszerzési, műhelyi és felépítményi osztályokban a közszállítási ügyforgalom immár oly mérveket ölt, hogy a személy­zet még megkettőzött szolgálati idő mel­lett is alig győzi a teendőket. A napról­­napra megjelenő újabb és újabb kormány­rendeletekre vonatkozó végrehajtási uta­sítások elkészítése, az anyaghiányból eredő intézkedések megtétele, a felárak kérdésében a jogi bizonytalanságok át­hidalása stb. stb. mind nagy eltéréseket jelentenek a normális munkakvantumtól, a­mit még növel az a körülmény, hogy sok szállító cég többre vállalkozik, mint amennyit teljesíteni képes és hol egyikük, hol másikuk azután a szállítás alóli mentesítését kéri. Ez pedig hatását érezteti azokkal a gyárosokkal is, akiket a túlsokra vállalkozók el­ütöttek a közmunkáktól, így mint értesülünk ,­ az ország egyik legnagyobb vasszerkezeti gyára, mely a legutóbbi időkben szédületes gyorsa­sággal emelkedett fel a monarchia leg­nagyobb ebbeli vállalatai sorába, utóla­gosan egyre-másra szállítási zavarokra hivatkozik, holott megbízás esetén sok más gyári üzem akadálytalanul tudta volna a vállalt munkát effektuálni. Jó volna, ha az iparfelügyelők időnként je­lentést tennének az egyes gyárak munka­bírásáról és vállalkozási lehetőségéről, hogy a szállítások odaítélésénél a ható­ságok bizonyos támponttal bírjanak. Végül kívánatos volna a felárak kérdé­sét már most egységes alapelvek alapján dűlőre vinni és e kérdés végleges rende­zését nem a háború utánra halasztani. Az érdekelt gyárak a felárak kérdésének háború utánra való elodázását eddig azért tűrték hallgatagon, mert senki sem merte hinni, hogy a háború ily soká fog tartani. Most azonban ez a kérdés már sürgős rendezést igényel, mert általa sok cég veszélyeztetve látja azt a jó vi­szonyt, melyet a vele üzleti összekötte­tésben álló közhivatallal fenntartania mindenkor érdekében állott és melyet a felárak kérdésének rendezetlen volta megbolygat­ással fenyeget. A közszállítások ügyei az egész háború alatt ötletszerűen intéződnek, pedig lett volna már elegendő idő arra, hogy e téren egységes elvek fejlődjenek ki, ami már rég meghozta volna az adminisztrációnak ez irány­ban való egyszerűsítését. Ma min­den közszállítási referens egy-egy jogtudós, aki azonban maga alkotja a jogot és nem ritkán úgy, hogy ez közelebb áll a jogtalansághoz. Célszerű volna, ha a kormány összegyűjtené ezeket a seb­tében kialakult közszállítási jogszokáso­kat és felülvizsgálná azokat az egysége­sítés érdekében, hogy a szállítók ne annyiféle jogszokással találkozzanak, ahány hivatallal szállítási viszonylatban állanak. Mindez pedig röviden annyit jelent, hogy a Közszállítási Szabályzatnak egy újabb és pedig annak háborús kiadá­sára volna szükség, annál is inkább, mert a régi Közszállítási Szabályzat határozmányainak javarésze a háború idejére írott malasztnak bizonyult. (gy.) 4000 bőrruha készítésére kapott ren­delést a Drucker Mór és fia cég a hadveze­tőségtől. Uniformisok rendelése. A pamutvászon­uniformisokat 26 — 28 K-jával megrendel­ték. A megbízást a legtöbb cég nem vállal­hatta, mert a március elején benyújtott, ajánlatokra csak a napokban érkezett meg a döntés, időközben pedig a nyersanyag ára annyira felment, hogy a szövők a konfekcio­náló cégeknek annak idején tett és a pá­lyázat bázisát képező ajánlatokat már nem tartják, ami a rendelések elfogadását lehe­tetlenné teszi, így bosszulta meg magát az, hogy a konfekcionáló cégek már a pályázat benyújtása előtt nem gondos­kodtak arról, hogy a szükséges nyers­anyag, fix kötések alapján a kezükben legyen, a­mi tekintettel a nyersanyag­­árak folyton emelkedő irányzatára, minden kockázat nélkül lett volna eszközölhető.­­ De különben is a megbízásokat részben ápr­isi, részben pedig április —májusi leszállításra adták ki, úgy hogy egészen eltekintve az ár kérdésétől, már a kitűzött terminus túl rövid volta is a legtöbb cég részére lehetetlenné teszi a megbízás elfoga­dását.­­ Itt említjük meg, hogy a Holzer Simon cég 20.000 nyári lenvászomonifor­­misra és 25.000 »front mögötti köpeny« el­készítésére kapott megbízást. A Máv. izzólámpaszükséglete. A Máv. igazgatósága a január hó 4-én megtartott versenytárgyalás alapján most biztosította fémszálas izzólámpákból 114.000 K ér­tékben szükségletét. A szállításból 91.000 K értékű jutott az Egyesült izzólámpa és villamossági r­­t.-nak, 23.000 K értékű pedig a Magyar Wolfram lámpagyár Kre­­meneczky János cégnek. Utóbbi cég kvó­tája a tavalyi szerződéssel szemben mintegy 8000 K emelkedést mutat. Konyhaberendezés szállítása. A Gellért­­fürdő szálloda konyhaberendezésére kiírt pályázat április 10-ikét jelöli meg aján­lati határidőül. Lábbeliszállítás a cs. és kir. hadsereg részére. A hadügyi kormány részéről kiírt pályázat a 10. és 11. hadi szükségletre szol­gáló lábbeliek szállítása tárgyában, az ed­digi megszokott eredménynyel járt, ameny­­nyiben a kereskedelmi minisztérium köz­vetítése folytán a magyar cipőipar az eddigi arányban részesült a szállításokban. A ke­reskedelmi minisztérium nemrég értesítette a Magyar Cipőgyárosok Országos Egyesüle­tét, hogy a hadügyi kormány az egyesület tagjainál a következő megrendelést teszi, felerészben bakancsokban, felerészben könnyű hegyi cipőkben : Robur cipőgyár rt., Budapest 50.000 pár Turul cipőgyár rt., Temesvár 25.000 » Embe cipőgyár, Érsekújvár 22.500 » Hungária rt., Nagyvárad 15.000 » Ifj. Krausz Péter, Versec 5.000 » László Béla, Érsekújvár 3.000 » Farkas Ignác, Kolozsvár 3.000 » Dóczi Mór, Budapest 2.000 » Schiffer Adolf Fiai, Kecskemét 2.000 » Prager Ede Fia, Budabicske 2.000 » Farkas Ernő, Kolozsvár 1.200 » Löwenstein I. és Fia, Pápa 1.000 » Szilas Sándor, Nagyszalonta 600 » Összesen 132.300 pár Ponyvák szállítása. A m. kir. honvéd központi ruhatárnak március 4-én 1500 darab impregnált ponyva szállítását kel­lett volna biztosítania, azonban 1500 darab helyett 1700 darab szállítását kötötte le, még­pedig mint ahogy már megírtuk, Salgó és László, Fischer /­ budapesti és Pollák Sámuel szegedi cégnél. Utóbbi két cég egyenként csak 100 — 100 darabra, míg a Salgó és László cég 1500 darab ponyva szállítására kapott megbízást. A Salgó és László cég versenytársaival szemben való fölényét nyilván az a körülmény bizto­sította, hogy a cégnek Ó-Budán saját fehé­rítő-, kikészítő- és impregnáló gyára van, melynek napi telítési produkciója 3000 négyzetméterre rúg. Ajánlatát tehát nem mint közvetítő kereskedőét bírálták el, ami a neki juttatott 110.000 K értékű szállítási kvantumon kellő kifejezésre is talált. Hidak szállítása Szerbiába és Galíciába. A Schlick-Nicholson gépgyár r.-t. nagyobb megbízást, kapott Szerbiába és Galíciába szánt hidak készítésére. A hadvezetőség ezenkívül a cégnél nagy mennyiségben mozgókonyhákat is rendelt. Erdélyi taligák szállítása. A Máv­ köz­ponti üzletvezetősége 800 db vasalt erdélyi tégla szállítására adott megbízást Neu­mann és csa­ládagyáros cégnek. A szállítás értéke 9600 K. Döntés a krematórium tervpályázatá­ban. A pályabíróság Bárczy István pol­gármester elnöklete alatt március 22-én tartott ülésében az első díjat (2500 K) Hikisch Rezső építésznek ítélte oda. Accumulatorszekrények. A Máv­ köz­ponti üzletvezetősége 1000 db accumula­­torszekrényt biztosított Heisler József fa­árugyárosnál. A cég a szállítást 5 , 60 fillér egységáron nyerte el. A cég eddig a köz­szállítások terén nem szerepelt. HONI IPAR PACELE FELLNER LEO műszaki papírgyárának újdonsága. ------ Fénymásolat fehér és színes érdes felületű rajzpapíron.­­ Festéshez használható. Pályatervekhez kiválóan alkalmas. Megbízható gyors kiszolgálás. BUDAPEST, V. KER., VÁCI­ ÚT 4. SZÁM. --------------­Telefon 28—48. és 29—15. Sürgönyeim: Positiv Budapest

Next