Közgazdasági Értesítő, 1884. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1884-06-05 / 23. szám
810 kiindulható devalvatio, s hogy egy oly kapocs legyen a szövetkezeti szervezetben feltalálható, mely állandóan és minden kívülről gyakorolt pressio nélkül is ez irányban folyton tovább működnék. Másrészt a fogyasztó megelégedését szintén állandóan kívántam volna biztosítani, vagyis a forgalomba hozott tej minőségét minden e termék fogyasztása által az emberre átplántálható veszélyek ellen biztosítva óhajtottam látni s az ily cautélák alatt előállított és beszállított tejet mint gyermektápszert is teljesen megfelelőnek kívántam mondhatni. Mindezeket nem találtam az eddig ismert tejszöetkezetekben s midőn daczára fentebbi aggodalmaimnak, a szövetkezet létesítése ügyet folytonosan szem előtt tartottam, végre keletkeztek a következő intézkedések, melyeknek az alapszabályokban és későbben a szervezésnél kifejezést adtam, s melyek által budapesti szövetkezetünk minden eddigi külföldi szövetkezettől is lényegesen eltér. Ezek a következők: 1. Nem minden ajánlkozó gazda lehet a szövetkezet tagjává, csak az, kinek tehenei takarmányozása, istállója s egyéb viszonyai az igazgatóság által megfelelőknek találtatnak s ki magát a szövetkezeti igazgatóság folytonos ellenőrzésének alárendeli. 2. A szövetkezeti tagok tejkezelésének, takarmányozásának s a tehenek egészségi állapotának ellenőrzésére a szövetkezet részéről egy állandó »utazó felügyelő« tartatik, ki a tagok istállóit folyton beutazza. 3. A tej szigorú kannánkénti megvizsgálása a mindennapi átvételnél a csarnokban. 4. A tej folytonos egyenlő minősége miatt annak nagy gyüjtőmedenczében eszközölt összekeverése az elárusitás előtt. 5. A tej fizetése zsírtartalom szerint. 6. A havonkinti (évi zárlat alakjában eszközölt) leszámolás és a tagoknak havonkint az összes tejforgalmat, a költségek s a tiszta értékesítés világos képét tartalmazó kimutatás beküldése. 7. A tej fióküzletben való elárusításánál a tej meghamisításának megakadályozása külön szerkezetű edények alkalmazása által. 8. A tejszövetkezet egészségügyi s közgazdasági bázisa alapjáni biztosítása a városi elöljáróság és orvosi szaktekintélyek pártfogásának a szövetkezet részére. Ezen értelemben kidolgoztam a szövetkezet megalakulási tervezetét és az alapszabályokat, mely utóbbiak jogi átnézését Dedinszky Kálmán köz- és váltóügyvéd volt szives magára vállalni s előterjesztettem nézeteimet az országos gazdasági egyesület szövetkezeti szakosztályának 1882. évi november hó 24-én tartott gyűlésén. Ezen gyűlésen, melyen Dessewffy Aurél gróf elnökölt, jelen voltak . Krizmics László, az országos gazdasági egyesület alelnökén és a szakosztály tagjain kívül a főváros főorvosa s több kiváló orvosi szaktekintély. A gyűlés által kedvezően fogadott, a tejcsarnok létesítésére vonatkozó javaslat későbben a gazdasági egyesület által ki lett nyomatva s brochure alakjában megjelent. Dessewffy Aurél gr. nagyon melegen karolván fel a szövetkezet megalakulása ügyét, a további teendőket egy szervező bizottságnak adta át, melynek élén Andrássy Aladár gróf állott. Ezen pillanattól fogva az ügy jó kézben volt, Andrássy gróf a szövetkezeti eszmét számtalan nehézségen keresztül, ritka tapintattal, szakértelemmel és kitartással az alakulási viszontagságokon keresztül vezette, és azt a sok nehézség daczára végre létesítette, szervezte, megindította, működése első napjától vezette és még ma is vezeti. A szervező bizottság működésének tárgyát a következők képezték : revideálta és némely pontjában átváltoztatta az általam kidolgozott alapszabálytervezetet; megismertette a tejcsarnok eszméjét a fővárosi tanácscsal, e helyen sikeresen kivívta az eszme közhasznú voltának elismerését és kieszközölte a fejcsarnok czéljaira egy telek nagyon kedvező feltételek alatti átengedését; továbbá kieszközölte a földmivelési miniszer pártfogása folytán, a vasúti tejszállítási díjak lényeges leszállítását a tejcsarnoki tagok részére, s végre biztosította a tervezett szövetkezetnek az első orvosi és állatorvosi szaktestületek részéről azok teljes elismerését s pártfogását. Végre több hónapi működés után sikerrel megoldotta a szervező bizottság sokoldalú feladatainak legnehezebbjét is, amennyiben Pest- Pilis-Solt-Kis-Kun, Fehér, Esztergom és Heves megye gazdaközönségénél megszerezte a kellő számú aláírásokat. A szövetkezet 1882. június 28-án tartotta meg alakuló gyűlését. Ezen gyűlésben az alapszabályok értelmében egy 3-tagú igazgatósági bizottság lett választva, s miután ez tevékenységét befejezte , július 8-án következett egy második közgyűlés. Ezen közgyűlésen a szövetkezet következőleg választotta meg tisztviselőit: _ A közgyűlés állandó elnökévé gróf Andrássy Aladár; — » » » alelnökévé Szeniczey Ödön; igazgatósági tagok: gróf Andrássy Aladár, Beniczky Gábor, Kovács János (ki rövid idő múlva visszalépett), Szeniczey Ödön, Tannert Ingolf; a felügyelő bizottságba: Brüll Mór, Gottschbig József és Koppély Géza választottak. Az igazgatóság megválasztása után azonnal gondoskodott az építkezésről és berendezésről. Az építkezés augusztus közepén vette kezdetét, szeptember elején jöttek az első gépek és eszközök, melyek legnagyobb része külföldről, egy része Stockholmból, Kopenhágából, Hamburgból stb. lett rendelve. Az utolsó hetekben éjjel nappal folyt a berendezési munka, s a legnagyobb erőfeszítéssel sikerült a csak 5 nappal meghosszabbított határidőnek megtartása mellett, a csarnokot szept. 20-án megnyitni, mely napon 4 órakor reggel indult az első 13 kocsi, 2.000 liter tejet szállítván a város minden vidékére. Ezen nagyforgalmú, sok irányban szétágazó, 2-szeres személyzettel éjjel-nappal munkáló és csak nagy pontossággal s a legkényesebb eljárás mellett virágozható ügy, mely (a fióküzletek kezelőit beszámítva) körülbelül 120 embert állandóan foglalkoztat, másként nem jöhetett rendbe, mint az által, hogy az igazgatóság minden egyes tagja hónapokon át teljes odaadással és gyaran éjjel-nappal működött. De másrészt egy annyira szétágazott s annyi szállal a társadalmi és közéleti viszonyokkal összefüggő vállalatot nem lehetett volna oly gyorsan a mai alakban létesíteni, ha ezen ügy kívülről nem nyert volna hathatós támogatást. A budapesti központi tejcsarnok ez irányban nagy hálával tar tozik következő pártfogóinak : gróf Széchényi Pál, báró Kemény Gábor, gróf Dessewffy Aurél. Az országos gazdasági egyesület részéről Ordódy Lajos vezértitkár szokott buzgósággal működött közre a szövetkezet létesítésénél. A következőben közlöm a jelenlegi tagok névsorát, azok üzletrészei és jelenlegi (1884. márcz. 1.) tehrnállományuk nagyságát. A budapesti központi tejcsarnok szövetkezet tagjainak névsora: A tag név : pus.tája vasúti állomás 1 Gróf Andrássy Aladár Vecsés Vecsés o. á. 6 ül 2 Koppély Géza ___ Ugra Ludas m. » 5 — 3 Szilágyi Virgil .......... Péczel Péczel » » 1 — 4 Karsai Albert ......... Telek Hatvan » » 3 40 5 Reusz Henrik..... .... Tápió-Sáp Süly-Láp » » 5 14 6 Gróf Károlyi L........... P.-Gyál Vecsés o. » 7 76 7 Brüll Mór .................. P.-F.-Vány Taksony m. » 4 30 8 Forster Géza .. .......... Ács Ács » » 2 — 9 Tannert Ingolf .......... Szt.-Király Laczháza » » 5 56 10 Kovács János............ Szt.-Iván Dömsöd » » 4 20 I1 Kégl Sándor .............. Szt.-Király Laczháza » » 3 42 12 Kégl István.......... .... » * » » 2 28 13 Gergelyi Kálmán Leányfalva Pócsmegyer 2 — 14 Schosberger Henrik Kartal Aszód 2 — 15 Friedmann M............... Üllő Üllő o. á. 3 — 16 Vértessy Lajos .......... Nyék Nyék d. v. 5 — 17 Balányi Dávid ..... Puszta-Fáy Péczel m. á. 2— 18 Szabó Albert .............. Hidegkút 2 24 19 Wodianer .................. Maglód Maglód m. á. 1 14 20 Csányi Ágost .......... Sashalom Hatvan » »2 26 21 Stern Arthur.............. Füged Ludas » » 22 Id. Deutsch József ... Hatvan Hatvan » 1 — 23 Ifj. Deutsch József ... N.-Surány N.-Surány 2 — 24 Párvy Iván .............. Hidegkút Hidegkút 1 10 25 Baumgarten L. Szt.-István Monde 4 36 26 Kerstinger Gy............. Rákosfalva 2 10 27 Lipcsey Mór ............... Tass Tass 3 36 28 I. Végh Gy. .... » » 4 28 29 Végh Béla » » 2 22 30 Beniczky Gábor...... Gzinkota Rákospalota 6 70 31 Bireczky Endre ...... Ócsa Soroksár 4 45 32 Karsai Ignác............... Jakabszállás Sárosd 2 29 33 Gróf Pejacsevich Irén-Puszta Rákospalota 3 23 34 Kenessey Lajos .......... Pettend Nyék 3 36 35 Farkas Károly Latyak-Major Adony, Szabolcs 3 28 36 Dreher Antal .......... Vaál Martonvásár 5 70 37 Gottschlig József ...... Kőbánya Kőbánya 3 30 38 Szeniczey Ödön ...... Taksony Taksony 5 70 39 Báró Podmaniczky Fenyőharaszt Aszód 1 14 40 Báró Földváry S......... Nyék Nyék 3 44 41 Schlichter Adolf.......... Gy.-Halász Gyöngyös 2 26 42 Spiczer Mór ............. ..-Aranyos Apcz-Szántó 2 28 43 Gróf Zichy Jánosné .... Újfalu Velencze 1 14 44 Schmidlinger J............ P.-A.-Vány Taksony 2 28 45 Braun Mór.................. Heréd Hatvan 1 14 46 Ehrlich Samu ...... ... Fegyvernek Fegyvernek 4 39 47 Zboray Bertalan ...... Ó Buda 3 29 48 Weiner Antal ........... Nyék Nyék 1 22 49 Lauber Lajos.......... Kökényes 2 — 50 Dr. Kremniczky ... . Nyék Nyék ______1 Ю 50 tag..... 144 1242