Magyar Építőművészet, 1927 (27. évfolyam, 1-12. szám)

2. szám - Wälder Gyula: A BESZKÁR székháza. Egri és komáromi épületek tervei

II.Magyar Építőművészet tartott s mindig „Ceterum censeo"-val végződő dörgedelmes szónoklatok az 1925. év végén meghozzák cj közgyűlés egyhangú elhatározását és a szükséges fedezet engedélyezését az 1926. évi nagyobb lakásépítő akció lebonyolítására. A súlypont most már a műszaki részre, a kivitelre terelődött. Az építkezések végrehajtásának vezetésével és irányításával ugyanis a polgármester néhai Kabdebó Gyula műszaki főtanácsost, majd tanácsnokot, önálló hatáskörrel bízta meg, aki ezt a nagy felelősséggel járó feladatot élete utolsó pillanatáig ritka munkabírással és nagy szaktudással teljesítette. Az első lakásépítkezés a IX. kerület, Kén­ utcai munkáslakóházak emeletráépítése volt. 827/1925. kgy. számú határozat felhatalmazása alapján 1925. május 29-én tartottunk nyilvános versenytárgyalást, amelyre 51 ajánlat érkezett be. A munka június hó 22-én vette kezdetét, a telek fokozatos emelé­sével. Az összes munkálatok október 1-ére teljesen befejeztettek. Keletkezett 96 szoba-konyha-kama­­rából álló lakás, újonnan beépíttetett 19.600 ki3, összesen 4­8 milliárd korona költséggel. Egy lakás 50 millió, 1 m3 beépített tér 245.000 koronába került. Tervező és művezetője az építkezésnek Fridrich Lajos főmérnök volt. Több kisebb építkezés mellett a IX., Mester­ utca 37—39. szám alatt épült hatemeletes bérház az első nagyobb lakásépítkezés. Ennek terveit a középítkezési ügyosztályban ugyancsak Fridrich Lajos főmérnök készítette és a művezetést is ő teljesítette. Az építkezés 1925. augusztus 17-én indult meg, miután a tanács június közepén kimondta az építkezés megindítását 64.902/1925. IX. sz. hatá­rozatával s ezt az 1310/25. kgy. sz. határozat jóváhagyta. Az alapozásnál váratlan nehézséget okoztak a telken talált sírok, régi pincék és alapfalak, betemetett meszes- és pöcegödrök, amelyek az ala­pozás mélyítését és kiterjesztését tették szükségessé. Mindennek dacára a falegyént december elején elértük, úgyhogy az épület január közepére teljesen tető alá került, az épület programmszerűen elkészült és augusztus 1-ére rendeltetésének átadható volt. Az épületben a pincesorban elhelyezett 8 nagy üzlethelyiségen kívül használatba került 21 egy­szobás, 62 kétszobás és 24 háromszobás, összesen 107 lakás 217 szobával. A háromszobás lakások­hoz minden mellékhelyiséget megadtunk (beleértve a cselédszobát is), míg a kétszobás lakások cseléd­szoba nélkül, de legnagyobbrészt fürdőszobával készültek, viszont létesültek egyszobás lakások is fürdőszobával. A lakások békebeli kiállítást kaptak: tölgyfaparkot, részbeni csempézés, öntöttvas­fürdőkádak, gázreh­aud stb. A két főlépcsőházban két kényelmes személyliftet helyeztünk el, teher­­lifttel kombinálva. Az építkezés folytán keletkezett 30.800 m3 beépített tér összesen 17,6 milliárd korona költséggel, tehát 1 m3 445.000 koronába került, jóllehet a homlokzat „Sempernova" vakolatot kapott műkőlábazattal, míg a kapukeretek kalózi kőből faragtattak, a tetőfedés pedig elsőrendű eternitfedés, a folyosókon és lépcsőkön műkőlábazat, utóbbiakon még ezenfelül csempeburkolat nyert alkalmazást. A X. kerület Ceglédi­ út, Bihari- és Balkán utcák által határolt telken épített 320 szükséglakás, a 864/1926. kgy. SZ. közgyűlési határozat alapján létesült, kereken 15 milliárd korona előirányzattal. A tervezést és művezetést Wälder Gyula műegyetemi tanár végezte. Készült 320 lakókonyhából álló szükséglakás, a 20 m2, amelyek 8 egyemeletes pavillonban nyertek elhelyezést. Egy m3 térfogat 320.000 koronába került, egy lakószoba pedig 46 millió koronába. Az építkezést megkezdtük 1926. év augusztus 5 én és a lakások november hó 1-én lakható állapotban átadattak a használatnak. Egy lakókonyha heti bére 25.000 korona. Minden lakóhelyiségben takaréktűzhely és gázreh­ord készült, villamvilágítás és vízvezetékkel. Külső klozet-csoportok készültek az épületek két-két végén, az emeletre falépcső vezet. Ezen építkezések lebonyolítása közben, a szociálpolitikai ügyosztály a műszaki ügyosztály bevonásával nagyobbszabású lakásépítési programmot készített elő, amelyet az időközben meg­alakított lakásügyi bizottság és a pénzügyi bizottság is letárgyalt, s amelyre a tanács pártoló elő­terjesztése alapján a törvényhatósági közgyűlés a fedezetet 1282/1925. kgy. számú határozatával rendelkezésre bocsátotta. Ez a programm az 1926. év lakásépítési akciója, amely VI. csoportban 15 darab bérház létesítésére vonatkozik. A tervezéssel és építéssel kapcsolatos munkákat a főváros első építészei és építész tanárai végezték, akiknél egyszersmind megvolt a garancia arra, hogy úgy művészileg, mint szerkezetileg elsőrangú munkát kap a főváros. Az év elején a kőművesmunkák vállalatba adása megtörtént és

Next