Magyar Közgazdaság, 1936 (6. évfolyam, 1-52. szám)
1936-11-05 / 45. szám
Újabb részvénydefláció előtt ? Erőteljesebben emelkedett a nosztrifikált részvények árfolyama, mint a nem nosztrifikáltaké (Az R tudósítójától.) Az értéktőzsdén folyó nagy felvásárlások mögött nem lehet egyedül spekulatív mozgató erőket keresni. Akkor ugyanis, amikor azt látjuk, hogy egyes részvényekben a felvásárlások éppen a többségi szindikátusi csoport köréből adódnak, vagy pedig a többségi csoporthoz legközel állőbb körökből, fölmerül az a kérdés, miért áll érdekükben a többségi szindikátusoknak 60—70 százalékos értékpapír, állományuk további növelése. A többségi szindikátusok által történt felvásárlások azokban az időkben ültettek nagyobb arányokat, amikor megis kezdődött a magyar gazdasági és pénzügyi életben a részvénydeflatorikus mozgalom. A részvényösszevonás, vagyis a Részvénydefláció igazi korszaka a pengőre, való áttérés idejében volt. De azóta is többször történtek részvényösszevonások, főleg olyan értékeknél, amelyek még ts mindig nagyobb mennyiségben darabolták szét az egyes vállalatok részvénytőkéjét. Most a többségi szindikátusok újabb részvényvásárlástái mögött is, hír szerint újabb részvénydeflációs mozgalom előjelei mutatkoznak. Máris beszélnek arról, hogy például a Kovánál, de egyéb vállalatoknál is újabb részvényösszevonás készül, ezek szerint tehát a részvénydeflációs mozgalom, amely az utóbbi évek alatt csak megszakadt, folytatódni fog. A részvénydefláció árfolyamemelő hatásának éppen az utóbbi hónapokban akadt konkrét igazolása. A nosztrifikációs rendelet végrehajtásával kapcsolatban jutottak arra a tapasztalatra, hogy a nosztrifikációs rendelet nem szándékolt, de mégis bekövetkezett hatása részvénydefláció volt, mert a számjegyzékbe vett értékeket két részre tagolta. Egyik részbe tartoznak a magyar tulajdonban lévő nosztrifikált, tehát forgalomképes darabok, míg a másik csoportba a külföldön lévők nem nosztrifikált címletek. A nosztrifikációs rendelettel lecsökkentett forgalomképes részvényállományok értékelésében érdekes eltolódás állott be éppen a• számjegytékbevétel óta. mn&fwf . A budapesti értéktőzsdén ugyanis a nesztrifikált részvények árfolyamemelkedése a tőzsdei hossz alatt százalékosan sokkal nagyobb volt, mint a nosztrifikálási kötelezettség alá nem eső részvényeké. Ezt illusztrálja az alábbi kimutatás a nosztrifikált és sem nosztrifikált részvényekben, a nosztrifikáció elrendelése óta a mai napig eltelt időszak alatt Ezek szerint az áremelkedés nyoma a nosztrifikált címletekben középalá- 52—53 százalék között mozgott a nosztrifkálást elrendelő intézkedések közzétételétől a mai napig terjedő időszak alatt A nemnosztrifikált részvényekben tehát ugyanezen időszak alatt az átlagos áremelkedés 37,3 százalék át, szemben a nosztrifikált részvények 53 szalékos áremelkedésével. Vagyis: a mszfikált részvénycsoportokban is számuikkal nagyobb volt az áremelkedés. Bizonyos, hogy ez a 15 százalékos áremelkedés nem követi pontosan a nosztrifikált részvénycsoportokban azt,a mennyiséget, amely a forgalomból kiesett a nem nosztrifikált darabok révén, de mégis mutatja, hogy ez a részvénydeflációt előidéző és a részvényállományok volumenjét csökkentő intézkedés sintén hosszkoefficiensként jelentkezett. A nem nosztrifikált és nosztrifikált részvényekben való szindikátusi felvásárlások mögött beavatott tőzsdei körökben ismegnyilvánulni látják azt a szándékot, hogy különösen a felduzzasztott részvényállományú részvénytársaságoknál újabb részvénydeflációs folyamat várható. Ilyen részvénydeflációs tervekről egy-két vállalatnál határozott formában is beszélnek. Nosztrikált papírok a budapesti árfolyamialakulása értéktőzsdén 1936. febr. 1. 1936. Százalékos nov. 3. áremelkedés P P % Bauxit ....... ■ 134.7-210.— 63.4 Cementia 155— 181— 16.7 Kőszén 345.— 521 — 51 Salgó so54.50 81.6 Iizikányi ns» 93— 30 Bírna 54.— 111 — 105.5 Nasics 68— 91.50 38.1 Ofa 23.50. 32.50 38.3 Trust 84.50 104.50 23.7 Magyar Cukor 150— SV32.7 Vasutforgalmi 16— SS— 106.2 Izzó 180.— 268.*— 41.8 Mem nosztrifikált papírok árfolyamalakulása ugyanezen időszak alatt. 1336. 1936. Százalékos: febr. 1. nov. 3.áremelkedés pr . M. Nemz.Bank 184— 197— 7.1 Hungária malom 26.25 38.80 51.7 Beocsini 24.25 33.25 37.1 Kohó 15.25 32.50 113.1 Láng 32— 30— 56.2 Nova 10— 23.70 21.7 1Délcukor 81 —■ 13.3 Gschwindt 728— 000.7— 85.9 Goldberger 60— 90— 30.4 Gummi 60.50 97.50 61.1 Mummer 105— 124— 18.1 Ganz . 21.80 21.30 —— Kedvező fordulat az olaszországi márhakivitelben Jobb kondíciókról kapott táviratot a Külkereskedelmi (Az 5U tudósítótól.) Szerdán, a déli órákban távirat érkezett a Külkereskedelmi Hivatalhoz és a SERMA vezetőségéhez, jelezve, hogy az utóbbi hetekben rendkívül sok bonyodalmakkal küzdő olaszországi marhaexport a jövőben lényegesen jobb kondíciók szerint fog lebonyolódni. A távirat nem közli a megállapodás részleteit, de a magyar megbízottak előterjesztései alapján az illetékes tényezők azt hiszik, hogy az olaszok a maximálási rendszerben lényeges enyhítéseket léptetnek életbe. A maximálás megszüntetése, vagy legalább is a maximálási ár felemelése különösen az uradalmi szarvasmarhák kivitelénél játszik döntő szerepet, mert ebben az áruban a mi általunk kért magas árak miatt teljesen lehetetlennek látszott az üzletkötés. A szerdai bíztató távirat alapján most már előreláthatóan megindulhat az intenzív szarvasmarhaexport Olaszország felé. Ehhez a kedvező kilátáshoz hozzájárul az a körülmény is, hogy a jugoszláviai marhakivitel nem bizonyult veszélyes konkurensnek, mert csak jelentéktelen mennyiségű jugoszláv szállítmány érkezett Posztumniába. Miután a súlyos konkurenciát jelentő román szarvasmarhaexport veszélyéből előreláthatóan hosszú ideig nem kell tartanunk, az égési nemzetgazdaság szempontjából nagyjelentőségű szarvasmarhakivitel, a közeli napokban remélhetően folytathatja sikeres útját az olasz piacok felé. kétmilliópengős exporttámogató alap megteremtése válik mielőbb szükségessé. Lehetséges, hogy ezt az exportalapot a vasipari kassza formájában fogják előteremteni, de más megoldások is előtérbe kerültek, így többek között arról is szó van, hogy az exporttámogató alapot a mezőgazdasági alapból is támogassák vagy pedig más rendelkezésre álló jövedelemforrásokból. Ebben a vonatkozásban azonban még közeli elhatározásra kilátás nem lehet, bár a vas- és gépipar erősen hangsúlyozza, hogy a devalváció folytán előálló valutáris rizikó viselésének megosztásánál sokkal fontosabb a második kérdés, hogy a magyar gépipar külföldi pozíciója továbbra is megvédessék. leindultak a hitelezői tárgyalások az ezer holdon felül túladósodott gazdákkal Több esetben megállapodás jött már létre (Az M3 tudósítójától.) Az ezer holdon felüli túladósodott gazdák adósságkérdésének rendezésére életrehívott bizottság már hónapok óta tanácskozik a rendezés alapelveiről. Értesülésünk szerint a közelmúltban fejezte be a megbeszéléseket és nagyjából megalkotta azokat az alapelveket, amelyeknek segítségével az adósság tisztázása keresztülvihető. Először az adósok helyzetét vizsgálta felül a bizottság, megállapította a tartozások teljes volumenét és azt, hogy az adósok milyen formában képzelik el a kibontakozást. Ezután a hitelezőkkel tárgyalt a bizottság és a megbeszéléseken megállapította azokat a normákat, amelyeket a kibontakozásnál szem előtt kell tartani. Ezek a normák elsősorban a kamat nagyságára, további hitelrögzítő megállapodásokra vonatkoztak. A hitelezőkkel folytatott tárgyalásokon megállapított normákat a bizottság röviddel ezelőtt közölte az adósokkal, hogy ezen az alapon a megbeszélések megindulhassanak. A megegyezés módja az, hogy az adósok kívánságukkal a hitelezőkhöz fordulnak és a bizottság által megállapított normáik szem előtt tartásával történik a megállapodás. Értesülésünk szerint az ezer holdon felüli túladósodott gazdák közül máris igen sokan fordultak a hitelezőkhöz és megkezdték a tárgyalásokat. Több esetben létrejött már a megállapodás, mégpedig 3—5 éves, hitelrögzítéses alapon. Megállapították a kamatokat is, mégpedig — értesülésünk szerint —, a Nemzeti Bank kamatlába felett 1,5—2 százalékos mértékben. Ez természetesen már végleges kamat. Értesülésünk szerint tőkeengedményre eddig egyetlenegy esetben sem került sor és általában az a felfogás, hogy erről nem is tehet szó. Csupán hitelrögzítésről és a kamatmérséklésről tárgyalnak adósok és hitelezők. A megtörtént megállapodásokat bejelentik a bizottsághoz. Különben a bizottság egyáltalában nem foglal állást e kérdésekben, nem is tárgyal, csak abban az esetben, ha a hitelezők az adóssal folyó egyezkedés alkalmából nem akarják elfogadni a bizottság által megállapított normákat. Kétmillió pengős exportalap megteremtését tartja szükségesnek a vas- és gépipar Egymillió pengős devalvációs veszteség (Az S3 tudósítójától.) A magyar vas- és gépipar is érdekelt a múlt hónapban végrehajtott valutadevalvációkba, amennyiben az utóbbi időkben a devalváló államokba nagyobb arányú kiviteli tevékenységetfejtett ki. Mielőtt a vas- és gépgyárak a valutáris veszteségek ügyében döntöttek volna, szükségesnek tartották, hogy először összeállítsák a devalváció idejében még el nem számolt exporttételeket. Ezt a munkát, amint már legutóbbi számunkban jelentettük, a Magyar Vasművek és Gépgyárak Egyesülete vállalta és megállapítása szerint a devalváló államokba a magyar vas- és gépipar körülbelül 10 millió pengő értékű kivitelt bonyolított le. E kiviteli volumennek körülbelül 10 százalékát ma% nem számolták el, illetve lebonyolítása a tvalválást követő időkre esik. Egymilliópengős valutáiig rizikó érné tehát a vas- ,és gépgyárakat az esetben, ha azt teljességgel vállalniuk kellene. Kilátás van azonban rá, hogy e valutáb veszteségnek csak egy részét tesznek kénytelenek viselni. Van azonban a Vas- és gépgyáraknak a devalváció folytán sokkal súlyosabb problémájuk, amelyet ugyancsak a legrövidebb idő alatt meg kell oldani, mert különben a szépen megindult vas- és gépipari kivitelünk megakadna. Most ugyanis a devalváló államok iparai kerülnek szembe a magyar vas- és gépiparral és éppen a devalváció folytán Lajost a német ipar mellett a legerősebb versenytársak lesznek. Ezt pedig valamiképpen il kell hidalni. A vas- ésgépipar Számításai szerint Budapest- 1338 novemberé. Készül a sajtmárkázási rendelet (Az S3 tudósítójától.) A magyarországi sajtgyárak és a közvetítőkereskedelem is régóta várja a sajt márkázásáról szóló rendelet megjelenését. A szakmában elterjedt hírek szerint a sajtmárkázás rövidesen napvilágot lát és így a vajmárkázás előírásának szabályai szerint kell majd a magyar sajtféleségeket is osztályozni és különféle márkákkal ellátni. Értesülésünk szerint a rendelet az illetékes hivatalos tényezők ellentétes állásfoglalása következtében még távol van a publikálástól. Egyelőre a Tejtermékek Magyar, Királyi Ellenőrző Állomása foglalkozik a márkázás problémájával, ahol Léderer Béla igazgató, gazdasági főtanácsos irányításával folynak a kísérleti munkálatok. Csak a Tejtermékek Ellenőrző Állomásának előterjesztése után kerülhet sor rá, hogy a földművelésügyi minisztérium is letárgyalja a sajtmárkázás végső módozatait. A sajtmárkázás rendeleti életbeléptetése tehát még rendkívül nagyarányú munkálatokat vesz igénybe, úgyhogy hivatalos körök számolnak azzal, hogy az egész magyar sajtexport szempontjából nagyfontosságú márkázási rendelet csak 1937 tavaszán jelenhetik meg. A sajtmárkázás életbeléptetését nagy érdeklődéssel várják exportszempontokból is, mert az utóbbi hónapokban a nagy külföldi konkurrencia ellenére is havi négy vagonra sikerült felemelni a külföldre kerülő magyar sajtok mennyiségét, amelyet a márkázás után jelentős mértékben lehet majd növelni. Gyám- és nyugdíjalapok mozgalma a népszövetségi kölcsön Kamatozása ügyében (Az IS tudósítójáról) A népszövetségi kölcsön magyar franche-ának szelvényei után 3,4 százalékot fizetnek hivatalos valutaárfolyamon. Ezzel szemben a külföldi tranche szelvényei után a címlettulajdonosoknak még 50 százalékos felárat is térítenek. Ilyenformán tehát úgy alakult a helyzet, hogy míg a magyar tranche címleteinek tulajdonosai az esedékes szelvények után csak 3,4 százalékot kapnak, addig a külföldi tranche-ok tulajdonosainak az 50 százalékos felárat beleszámítva 5*/ kamat jár. Bizonyos, hogy az illetékes körök is számoltak ezzel a különbözettel, de kétségtelen, hogy alapos megfontolás után döntöttek így. Az a mozgalom, amely a díszparitás helyreállítására már régebb idő óta megnyilvánult, nem érhetett el célt, éppen a fenti meggondolás alapján. Tekintettel arra, hogy a népszövetségi kölcsön magyar franche-ának címleteit annak idején nagyobb mennyiségben vásárolták egyes gyám- és nyugdíjalapok, valamint kaució céljaira, egyes gyám- és nyugdíjalapok azzal a kéréssel fordulnak az illetékes körökhöz, biztosítsák azt a kamatlehetőséget, amelyet a népszövetség külföldi éréneke a címleteinek tulajdonosai élveznek. A probléma nagyon nehéz, mert bajos elgondolni, hogy e tekintetben olyan megoldást találjanak, amely csak a címlettulajdonosok egy részét vonná ebbe az új kategóriába, míg a többiekkel szemben a régi állapotot tartaná fenn. áruforgalmi tárgyalás Varsóban (Az M3 tudósítójától.) Néhány nap óta tárgyalások folynak Varsóban a magyar—lengyel áruforgalom gyakorlati lebonyolítása ügyében. A Külkereskedelmi Hivatal részéről Iroslav igazgató tárgyal. A megbeszélések — értesülésünk szerint — a Magyar Árucsereforgalmi Rt.-11 keresztül lebonyolódó áruforgalomra vonatkoznak. (O' Kraszmer Lajtos* csövet, p©C*tó,tiltésáru-és szabódítések nagyáruháza.» A csebói parócok és detaní«tás regott isébbet asértesi forrás* Budapest, V. ker., Deák Ferenc tér 2