Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-01 / 1. szám

fs Fontos változáson a biztosítóintézeten isjogveled hatóságánál Személyi­­­mozisok, a revizori kar átszervezése (Rt ) tudósítójától.) Hosszú idő óta folynak a tárgyalások a biztosítóintézetek felügyeleti hatóságának átszervezéséről. A felügyelet új formáira vonatkozóan eddig m­ég semmiféle megállapodás, végle­ges döntés nem történt. Valószínű most m­ár, hogy csak az újév első negyedében kerül sor a szervezeti kérdések meg­oldására. A biztosítóintézetek szeretnék, ha e kérd­ülés már véglegesen eldőlne, bár tulajdon­képpen magát a biztosítási intézményt nem érinti közelről, hogy a felügyeletet milyen for­mában, milyen­ szervezeten keresztül gyakorolják. Az új felügyeleti hatóság megszervezéséből inkább arra tudnak majd következtetni a biztosítóintézetek, hogy­ a jövőben milyen elveket akar követni a kor­mány a biztosít­ópolitikában. Érvényesíteni akarja-e e területen is az állami beavatko­zást, erősebb részt kér-e a biztosítás életé­nek irányításából, vagy más egyéb elveket követ-e, ezekre a kérdésekre tulajdon­képpen választ ad majd a felügyelet új formája. Mindaddig, amíg a biztosítási felügyelet új szervezete létre nem jön, a jelenlegi fel­ügyeleti hatóság munkájának kiépítése tör­ténik meg. E téren a közeljövőben lényeges változások várhatók. Egyes változások már be is következtek. A felügyeleti hatóságban szaporítják a revizorok számát. Értesülésünk szerint egyes revizori kijelölések már megtörtén­tek, de januárban és márciusban újabb revizorokat állítanak munkába, hogy a megnövekedett kárral a felügyeletet h­atá­­lyosabban lássák el. A felügyeleti hatóság­nál jelenleg állami státuszba és a Pénzinté­zeti Központ szervezetéhez tartozó revizo­­rok egyaránt tartoznak. Úgy tudjuk, hogy jövőre az az elv érvényesül, hogy teljesen állami státuszba tartozó revizorokkal lás­sák el a munkát, a Pénzintézeti Központ revizorai pedig visszakerülnek a PK-hoz. A revizori kart jelentősen szaporítani fogják, hogy teljesen begyakorolt gárda álljon majd rendelkezésre és az új fel­ügyeleti elveket, amelyek viszonylag az ed­diginél alaposabb vizsgálatot és több szem­pontból történő ellenőrzést írnak majd elő, elláthassák Az állami sátuszba tartozó revizorok kö­rének kiterjesztésével, illetve a PR revizo­rinak a megfelelő idő elteltével való ki­kapcsolásával bizonyos mértékben össze­függésben áll az a jelentésünk, amely szerint Frisch Ferenc dr. kikapcsolódik a fel­ügyeleti hatóság munkájából és helyét Tarlós János dr. miniszteri osztályta­nácsos foglalja el. A biztosítóintézetek felügyeleti hatóságá­nak legfőbb vezetésében is — a hírek sze­rint — változás következik be. Thaly Zsifanoni dr. államtitkár tudo­­másunk szerint más beosztást kap és helyére előreláthatóan igen kiváló, ál­talánosan elismert biztosítási szak­tekintély, Altenburger Gyula dr kerül. Lechner Józ­sef dr.-nak, a felügyeleti ha­tóság tulajdonképpeni vezetőjének munká­ját hivatalos és biztosítóintézeti körökben egyaránt nagy szimpátiával látják és előre­láthatóan nem is következik be semmiféle változás. Koncessziózárlat * 1 •• n • é • ír*» 1 «s es köztisztviselői kölcsön A biztosítóintézetek két problémája (Az ES tudósítójától.) Biztosítóintézeti körökben sokat beszélnek a koncesszió­zárlat kérdéséről. Izgalommal tárgyalják, hogy az 1936 december 31-én lejáró kon­cessziózárlatot a kormány még mindig nem hoszabbította meg, holott előző esztendők­ben ilyenkor már megtörténtek a szükséges rendelkezések. Értesülésünk szerint a kormány és a biz­tosítók között ebben az ügyben tárgyalások folynak. Megbeszélések folynak azonkívül a köz­­tisztviselőknek nyújtandó kölcsönről is, amelyről a Magyar Közgazdaság annak­idején megemlékezett. A biztosítóintézetek­nek tartalékalapjuk terhére kellene a köl­csönt folyósítaniuk s mint megírtuk, a BIOSz olyan határozatot hozott, amely sze­rint nem tartja megfelelőnek, hogy az egész szakma egyformán részesedjék: a köztiszt­viselői kölcsönből. Vállalatonként­ elbírálás útján, a lehetőség adta keretek között vélik a biztosítóintézetek a kölcsönt m­egadhatónak. A kormány — értesülésünk szerint —, ra­gaszkodik eredeti felfogásához, amely szerint összes biztosítóintézetek megszavaznák az előre kijelölt keretet és azt egymás között osztanák fel. Ebben az ü­gyben is megbeszé­lések folynak i •­­ A A koncessziózárlat ügyében, amennyiben még december 31-én megtörténik az intéz­kedés, a 33-as bizottságnak utólag tesz majd jelentést a kormány. A biztosítóintézetek remélik, hogy legkésőbb az év utolsó nap­ján kiadja a kormány az erre vonatkozó rendeletet: borsó, olajmagvak, burgonya, villamos és egyéb gépek és készülékek, stb.; az import­nál, a rizs, déligyümölcsök, primőr főzelé­kek, fonalak, textiliák, nyersbőrök, cigaretta­papír, kén, kalaptompok, műanyagok, stb., de a felsoroltakon kívül még igen nagy szám­ban vannak olyan cikkek is, amelyeket a statisztika összesített kimutatása nem sorol fel és amelyeknek részletezése itt túl hossza­­dalmas is volna. Olaszország Magyarország exportjában az előkelő harmadik helyet foglalja el s a két ország közötti, mind szorosabb megértő barát­ság, további lehetőségeket fog nyújtani azok­ban a cikkekben is, amelyek ma még nem számottevők és amit egyébként az utolsó öt évnek külkereskedelmi eredményei is igazol­nak. Magyarország kivitele 1931: 23 016 000, 1932 : 8.392.000, 1933: 10.501.000, és 1935: 31.474.000­­pengő"'aktívummal zárult, m­íg Orász­­rszág javára mindössze az 1934.­­évi Sanitál-ü­zem alapításáról tárgyalnak Gazdaérdek­e Magyarországon­­ kazeinműgyapjú gyártása ? (Az­­ff tudósítójától.) A szankció hónap­jaiban Olaszországban elkezdték­­ a lanitál nevű, kazeinből készült műgyapjúnak széle­sebb körben való alkalmazását. A lanitál azóta is mindjobban terjed és az olasz textiliparban fokozódó jelentőségre tesz szert- Természetesen vannak még a lanitál­­nak hiányosságai. Nem olyan ellenállóképes, mint a gyapjú, jobban húzódik és drágább. Mindezek ellenére szakemberek szerint a imitálnak nagy a jövője és ha sikerül mi­nőségbeli tulajdonságain javítani, árát le­szállítani, a textiliparban új fejlődési lehe­tőség nyílik. Tudomásunk szerint Magyarországon is propaganda indult a lanitál gyártására és alkalmazására. Egyelőre tejtermelői körök­ben lanszírozzák a lanitál gyártására vo­natkozó terveket. A tejtermelők ugyanis a lanitál alkalmazásától a sovány tej kedvező értékesítését várják. A kazeint ugyanis so­vány tejből készítik, a kazein pedig a lanitál nyersanyaga. Egyelőre azonban aligha alkalmazhatják a lankáit Magyarországon. Először is figye­lembe kell venni, hogy a juhtenyésző gyapjútermelő gazdák érdekeit sértené gyapjú helyett Magyarországon is dolgoznának fel a gyárak. Cta sí­m­­ás a helyzet, gyapjút külföldről portálnunk, nálunk viszont a teljes­­ szükségletet hazai gyapjúból lehet­ne, és csak finomabb minőségű gyapjúbeht­­tatra van szükségünk, amit pedig a tanít, nem pótolhat. Különben is a lanitás, mint fentebb említettük, minőségi és árszem­pontból még nem teljesen felel meg a kívá­nalmaknak, tehát magyar alkalmazására még nem kerülhet sor. Úgy halljuk különben, hogy a megfonto­lásoktól függetlenül tárgyalások folynak egy lanitárkészítő üzem felállításáról. A tár­gyalások teljesen diszkrétek és még nem tudni, hogy a szükséges tőkét az elgondolók honnan teremtenék elő. Lehetőségen az olasz piacon Irtás Cav. Piana Greste Az utóbbi években az olasz piac iránt ér­deklődök részéről mind gyakrabban merül fel a kérdés, hogy melyek azok a cikkek amelyek Magyarországból Olaszország felé exportálhatók és viszont. Bár maga a kérdés igen egyszerűen hang­zik, aminthogy a cikkek felsorolásában nincs is nehézség, azonban a mai speciálisan autat­­etikus szellemben felépített rendszerben, a kérdés magában foglalja azt a kívánságot is,­­— és valójában választ arra vár —, hogy melyek azok a cikkek, amelyekben üzletre is van lehetőség az olasz piacokon. A válasz erre nem lehet más, mint az, hogy a lehetőség a legtöbb cikkben mindenkor fennáll, ha a kínálat vagy a kereslet a piac igényeihez igazodik. Természetesen az olasz-magyar árucsere­­forgalomban vannak cikkek, amelyek már teljesen kialakult viszonyokat teremtettek Az exportnál például, a vágó és igás­ állatok, baromfi, vaj, tojás, búza, árpa, zab, bab, Budapest, 1937 január 1. forgalom mutatott összesen 7,446.0­00 pengő többletet. Az öt év egybevetett adatai szerint Magyarország olasz kivtele össz. 65,331.000 pengőt jövedelmezett. A magyar exportköröknek azonban nem­ szabad figyelmen kívül hagyniuk azt a rend­­kívüli körülményt sem, hogy az új olasz af­rikai birodalom — melynek határait ma már az olasz katonaság teljes egészében birtoká­ban tartja és annak békés civilizációját biz­tosítja, — a most megindult gazdasági be­rendezkedése során, főleg ipari téren, további, lehetőségek nyitnak, míg eizel szemben Ma­gyarországnak is módjában lesz Etiópiától sok olyan nyersanyagot és gyarmatárut be­hozni,— nyersbőröket, pamutot, kávét, viaszt, kődiót, — amit eddig másutt szerze­tt be.. Ha végül még figyelembe vesszük, hogy az ez évi első kilenc hónapnak a két ország közötti külkereskedelmi mérlege Magyar­­ország javára 26,960.000 pengő aktívummal zárult a tavalyi ugyanezen időszakra eső 18,733.000 pengővel szemben, önkénytelenül adódik az is, hogy a magyar importőröknek a mindinkább növekvő olasz vásárlások vi­szonzásául beszerzéseik alkalmával fokozot­tabban kellene az olasz piacot előnyben ré­szesíteniük. Szinkron a mindig /Tf, nontos Al'! vi­llam­os óra W' Orapv*r ^ Töm& sí«* Megindul a tojásexport TörüHGrszfts mint ú) versenytárs (Az Sí tudósítójától.) Januárban indul meg a tojásexport a külföldi piacok felé­ A kampány megindulása előtt még teljes bizonytalanság uralkodik a külföldi piaco­kon, de máris jelentkezik a jugoszláv, ro­mán és lengyel, sőt legújabban a török p­iac is, amely a múlt évhez hasonló, olcsó aján­latokkal árasztja el a külföldet. Török­ország évekig nem szerepelt az exportáló országok között. Annál nagyobb meglepe­tést kelt tehát, hogy váratlanul konkurrens­­ként jelentkezik. Az elmúlt napokban már tárgyalások in­dultak meg a januári exportkampány biz­tosítása érdekében, mert — hír szerint —­ idén a kivitel nem számíthat olyan arányú támogatásra, mint amilyent a múlt évben élvezett. Sok függ attól, hogy Románia, Ju­­goszlá­v"* is ole­­ren e világi SGIP I & A­I .rISAI cST­­ szállítmányozási r.t. Budapest, V., Nádor utca 26. Telefon: 1-286-es sorozat, I­n­t­s­r u­r­b­á­n: 1 -103-80 Levelező Schenker cégek Európa és az Amerik­ai Egyesült Államok minden je­lentős helyén $ Képviseletek a világ minden tekintélye­sebb piacán ° Nemzetközi szállítmányozás úgy export, mint importban ■ Közvetlen rendszeres gyűjtőforgalmak minden jelentős irányban és irányból Átrakodás nélküli kompforgalom Nagy­­britanniába • Bútorszállítás, költöztetések, bútorberak­­tározás, saját közraktár.­­

Next