Magyar Közgazdaság, 1937 (7. évfolyam, 1-52. szám)

1937-01-01 / 1. szám

# 1 A francia és külföldi sajtófigyelő vállalatok doyenje, az most jelentette meg legújabb, hetedik kiadásában az­égész világ francianyelvűl lap­jainak névjegyzékét. Rend­kívül értékes, egyedülálló szak­munka ez a hatalmas kötet, több mint 15 ezer francianyelvű lapot ismertet, melyeknek minde­gyikét ügyeli és feldol­­ gozza a francia „ÁRGUS6 A vál'a'at c'me: L’AxíGUS de la Presse, 37. Ruc Kergére, Paris IX® 1937 január 1..a Elindul a vnagpropaganda utidn a Hungarian Export 1837 Hatalmas id­aföldi és telföldi érdeklődés © Magyar $S©zga2daság amjol kiadványa iránt (Az E'! tudósítójától.) Nagy érdeklő­déssel figyelt fel a gazdasági élet a Ma­­­­yar Közgazdaság karácsonyi sziltan­ban a Hungarian Export 1937 megjelenéséről tett közlésére. Ez az ér­deklődés érthető, hiszen olyan m­­unká­ról van szó, amely való­ban alkalmas a magyar kivitel propagálására és amely a magyar kivitel munkáját méltóan re­prezentálja. Hónapokig tar­tó munká­val készítette elő a Magyar Közgazda­ság szerkesztősége a standard munka megjelenését. Az adatok összegyűjtése, a kivitel minden szektorának megvilá­gítása, a kivitellel kapcsolatos tényezők munkájának ismertetése és nem utolsó sorban a magyar áruk minőségi jó tulaj­donságainak összefoglalása igen nagy munkát jelentett, amelyet szerkesztőségünk teljes oda­adással végzett el a siker, a magyar ki­vitel hathatós támogatása érdekében. Teljes csöndben folyt hónapokon ke­resztül ez a munka, amelyről első ízben karácsonyi számunkban emlékeztünk meg. E híradás nyomán máris számos érdeklődés futott be külföldről és a ha­zai gazdasági élet különböző tényezőitől egyaránt szerkesztőségünkbe, melyek mindegyike a munka részletei iránt érdeklődött. Ezekre az érdeklődésekre ismételten közölhetjük, hogy a Hungarian Export 1937 a magyar kivitel egész területét feldolgozza, a mezőgazdaság és ipar termékeit egyaránt figyelembe veszi, nem hagyott ki egyetlen olyan momen­tumot sem, amely a kivitel propa­gandája szempontjából fontos. Komoly szakmunka, amely alkalmas arra, hogy a külföld gazdaságpolitiku­saival, közgazdáival megismertesse a magyar kivitel teljes szerkezetét és gya­korlati munkája abból a szempontból, hogy kiválóan alkalmas a magyar ter­mények és termékek külföldi propagá­lására, használható segédeszköze a kül­földi importőröknek, a Magyarország­gal összeköttetésben lévő vállalatoknak és intézményeknek. Igen sok érdeklődés érkezett be a Hungarian Export 1937 szétküldésére vonatkozóan is.­­Ezekre a kérdezőskö­­désekre is itt adjuk meg a feleletet. A Hungarian Export 1937 című kiadványunkat szétküldjü­k a Magyar Közgazdaság összes elő­fizetőinek, a külföld vezető érdek­kép­viseleteinek, külkereskedelem­mel foglalkozó intézményeinek és természetesen a hivatalos ténye­zőknek, minisztériumoknak, gaz­dasági szakembereknek és eljuttat­juk a munkát azokhoz a vezető külföldi vállalatokhoz, amelyek a külkereskedelemben érdekeltek. Mivel a munka célja az, hogy a kivi­tel propagandáját erőteljesen szolgálja, ezért jelent meg angol nyelven, ezért küldjük szét külföldre és ezért nem a belföldi piacon hozzuk forgalomba Természetesen lehetőséget biztosítunk arra, hogyha magyar vállalatok kül­földi üzletfeleiknek el akarják küldeni a munkát, erre vonatkozó kérdésekkel az érdeklődők forduljanak kiadóhiva­talunkhoz. A Hungarian Export 1937. e héten je­lenik meg, az Athenaeumban befejezés előtt áll a mű nyomása, úgyhogy jövő hét folyamán már eljut a művelt világ minden részébe. Biztosan reméljük, hogy e munka kiadásával a magyar kivitel érdekeit erőteljesen szolgáljuk. Három évre, változott feltételekkel ismét a Faforgalmi kapja meg a tisztfs-koncessziót Rottmann Dezső kiválása (Az ő tudósítójától.) A Főforgalminál érdekes változás történt. Már megírtuk, hogy Rottmann Dezső, a Faforgalmi szak­­tanácsadója néhány héttel ezelőtt London­ban tárgyalt román-angol favállalat alapí­tása ügyében. Rottmann Dezső londoni tár­gyalásai eredménnyel végződtek s ennek folytán a Főforgalmi igazgatóságának be­jelentette lemondását, amit tudomásul vet­tek. A fatárgyalások kedvező mederben foly­nak s úgy látszik, a mostani tárgyalások alapján, hogy­ változott feltételekkel ismét a Faforgalmi kapja meg három évre a kon­cessziót. * fi) * Új terv a közvetett megoldására (Az ő tudósítójától.) 1936 folyamán ismételten szóba került a posta monopólium terve. Annak idején a Magyar Közgazdaság pattantotta ki az elgondolást és állandóan figyelemmel kísérte a tárgyalások menetét. Arról is a Magyar Közgazdaság adott első­nek hírt, hogy a tervezetet levették napi­rendről és a postamonopólium nem valósul meg.­­„ Értesülésünk szerint az elgondolás most változott formában kelt életre. A kereske­delemügyi minisztériumban megbeszélésért folynak, hogy közvetett megoldással teremt­sék meg a postamonopóliumot. A megoldás formája az lenne, hogy­ tarifálisan teremte­nék meg a vasút és a posta között a szállítási elkülönítést. Olyan tarifákat szab­nának meg, amely meghatározott súlyha­tárig a postára terelnék az árut, a súly­határ fölött pedig vasúton szállítaná a kö­zönség, mert így lenne előnyösebb. A súlyhatár, amely­ a postán és a vasúton szállított áru között tarifálisan éket verne — értesülésünk szerint —, hét kilogramm lenne. A számítások és tárgyalások már eléggé előrehaladtak, úgyhogy­ előreláthatóan még a téli hónapokban sor kerül a tervezet meg­vitatására. kimeneti műselyemfonalítiány Az új helyzet megérleli az áregyezmén­yt (Az Ifit tudósítójától.) A műselyempiacon érdekes fordulat várható. A gyárak között folynak a tárgyalások az áregyezmény meg­kötéséről, de ennél sokkal nagyobb jelentő­ségű, hogy Magyarországon pillanatnyilag műselyemfonalhiány van és hosszabb ideig eltart, míg a feldolgozógyárak jelentékeny fonalkészletekhez jutnak. Ez a helyzet fogja tulajdonképpen szabá­lyozni a magyar műselyem piacát, előrelát­hatóan az árak ismét legalább olyan nívón fognak mozogni, hogy a gyárak megtalálják önköltségi számításaikat. Ezideig ugyanis ezt a piacot indokolatlanul derütátták egyes gyárak olcsó eladásai. Érdekesnek tartjuk megemlíteni az át­­meneti műselyemfonalhiány magyarázatául, hogy ezidőszerint a német és olasz szállítá­sok szünetelnek és a magyar gyárak svájci anyaggal dolgoznak. Az ipar szerint elérte tért az ideje az állami tartozások mobilizálásának Nagy visszhangot keltett az állami gíró­­számlák állományáról írott cikkünk (Az S3 tudósítójától.) Nagy feltűnést kel­tett a Magyar Közgazdaság karácsonyi szá­mának a Nemzeti Bank állami girószámlái állományáról szóló cikke. Megállapításaink az egész sajtóban visszhangra találtak és a gazdasági köröket is élénken foglalkoz­tatják. Értesülésünk szerint ipari körökben már régóta foglalkoznak a kincstár felgrtülem­­lett anyagi eszközeinek ügyével. Ez a kér­dés elsősorban azért érdekli az ipart, mert hiszen az államnak, illetve helyesebben az állami üzemeknek a magániparnál régóta vannak tartozásai, amelyek eddig még nem nyertek kiegyenlítést. Az állami üzemeknek tartozásai jórészt még a bankzárlatot meg­előző időkből származnak és az évek folya­mán több ízben voltak tárgyalások arról, miképpen lehetne ezt az ügyet rendezni. Pontosabb adatok nincsenek, mennyi az ipar követelése, szakkörök ezt 40—50 mil­lióra becsülik. Ipari körökben már néhány hete felvetet­ték azt a gondolatot, hogy most, mivel az államnak és az állami üzemeknek a Nem­zeti Banknál igen jelentős, 200 millió pen­gőt meghaladó követelésük van, elérkezett az ideje, hogy most már ko­moly formában lehessen tárgyalni az iparvállalati követelések mobilizálásá­ról. Ez a kérdés azért is fontos, mert ha si­kerül a mobilizálást keresztülvinni, az ipar e jelentős összegekkel újabb invesztíciókat kezdhet, tőkeszükséglete is némi kielégítést nyer, tehát mozgása szabadabb lehet és le­hetővé válik az is, hogy az állami üzemek­nek esetleg újabb hitelekkel álljon rendel­kezésére. Tehát ha sikerülne e követelések mobilizálása, ha nem is jelentős tételekről van szó, mégis az egész gazdasági életben érezhetővé válnék a meginduló körforgás hatása. Úgy halljuk, hogy ipari érdekképviseletek foglalkoznak már ezzel a kérdéssel és a közeljövőben konkréten előterjesztik a meg­­oldásra vonatkozó javaslataikat. Úgy vélik, hogy kormánykörökben most nem zárkóznak el a rendezés elől. Halla Aurél államtitkár római tárgyalásai (Az­B tudósítójától.) Halla Aurél keres­kedelemügyi államtitkár nagyjelentőségű gazdasági tárgyalások céljából Rómába uta­zott, több vezető minisztériumi főtisztviselő kíséretében. Beavatott helyről nyert infor­mációnk szerint az olaszországi tárgyalások során Halla Aurél államtitkár a magyar­olasz árucsereforgalm­at érintő problémá­kon kívül más nagyjelentőségű gazdasági kérdésekről is tanácskozást fog folytatni. Halla államtitkár mintegy 10 napig tar­tózkodik Olaszországban. Az olaszországi tanácskozások eredményét általános érdek­lődéssel várják. Dánieriek a Budapesti Kenderfond felszámolásáról (Az S3 tudósítójától.) A Budapesti Ken­­derfonógyár Rt. december 31-re hívta össze évi rendes közgyűlését. A tárgysorozatban szerepel: határozathozatal a társaság to­vábbi fennállásáról. Értesülésünk szerint a közgyűlés előreláthatólag a felszámolás mel­lett fog dönteni és jóváhagyja az igazgató­ság által megkötött szerződést, amelyet a Kender-, Juta- és Textilipar Rt.-gal kötöttek, áss@ GROSS és WEISS R. T. flyap­uka lap és tompgyár A­lapítva toll lbG8-rmn. III. Bécsi-ut 100 tELEKON A. l-GS.l-G6 / Módosítani kell a közszállítási szabályzatot a pamutkeverési rendelkezés miatt (Az Mi tudósítójától.) Néhány hónappal ezelőtt elkészült az egységes közszállítási feltétel, valamint az új közszállítási szabály­zat, amely a kiírásokra vonatkozóan intéz­kedett. Textilipari körökben most az új szállí­tási feltételekkel kapcsolatban nehézségek mutatkoznak. A szabályzatok ugyanis elő­írták pontosan, hogy milyen pamutárut lehet szállítani és gondoskodtak arról, hogy a szállított áruk elbírálása miként történ­jék. Most azonban életbe lépett a pamutnak fiaccóval való keverési kényszere, ami ter­mészetesen a közszállításoknál is új hely­zetet teremt. A szabályzatok tiszta pamutárura vonat­­koznak, a vállalatoknak pedig az új rendel­kezésnek megfelelően fiaccóval kell kever­niük az árut. Zavarban vannak azonban, m­ert nem tudják, miként bírálják majd el illetékes helyen a kevert árut, mert hiszen erre vonatkozóan a közszállítási szabályzat, illetve a szállítási feltételek nem tartalmaz­nak intézkedést és a versenytárgyalási ki­írások sem ennek megfelelően történnek. Ebben az ügyben tehát intézkedni kell és — mint kiderült —, feltétlenül szüksé­gessé válik a szabályzat módosítása.

Next