Magyar Vaskereskedő, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

1903. január 4. MAGYAR VASKERESKEDŐ 7. oldal. métermázsánként drágábbak, mint a nem páczolt fekete vaslemezek ; dekapirozott és csiszolt lemezeknél ez a kü­lön pótlék 1 mfm vastagságig 6 kor., azonfölül 5 korona. Fényesre csiszolt és tálczalemezek 8 koronával drágábbak a méretlemezeknél, de a nem páczolt tálclalemezeknél ezt a külön árpótlékot nem számítják. Szekrénylemezek ára szabad egyezkedésnek van föntartva, épúgy, mint a füstcsőkönyök-, sütő , bútor-, szög- és hullámos leme­zek árai, illetőleg ezeknek árait a kartel még ezután fogja kihirdetni. Puskazárlemezek 2 koronával olcsóbbak a finom lemez alapáránál, ellenben úgynevezett négyze­tes lemezeket nem készítenek. Kályhaköpenybádog 6 ko­ronával, fényes h­engerköpenylemez 10 koronával d­ágább a méretlemezeknél és ezeknél a csomagolásért méter­mázsánként legalább még 1 kor. 50 fill, és az egyik oldalukon való beolajozásért mienként 20 fillér külön kerül számadásba. A horganyzott lemezek alakjaira nézve a fekete lemeznél mondottak állanak és megjegyzendő, hogy 1000 mlm hosszú, 600 széles 24-es, valamint 1600 hosszú, 800 széles 11. és 12-es fedéllemezek többé nem készülnek A fedéllemezek ezek szerint 1000 X 650 m­m és 1600 X 800 méretben a következő felárakkal lesznek 50 kg.-os kötésekben kaphatók : 1000 X 650 12-es 14-es 16-os 18-as 19-es 20-as 22-es K 1.— 2.— 4.— 6.- 6.— 7.— 8.- 1600 X 800 %­■ 8-as 9-es 10-es K 5— 6.— 7.— A többi méretek addig, a­meddig a készlet tart, a következő árpótlékokkal kerülnek számításba: 30 X 60" méretű 56 kg.-os kötésekben 8-as 9-es 10-es 11-es 12-es K 4.— 5.— 6.— 7— 8.— 24 X 36" méretű 56 kg.-os kötésekben 14-es 16-os 18-as 20-as 22-es 24-es alapár K 1.— 2.— 4.— 5.— 6.— 24 X 36" méretű 50 kg­-os kötésekben 12 és 14-es 16-os 18-as 20-as 22-es 24-es alapár­a 1.— 2.— 4.— 6.— 6.— 7.— Csatornalemezeket 1000 és 2000 hosszú és mil­liméterekben (nem hüvelyekben) kifejezett szélességű táblákban csupán 0'6 mm vastagságban tartanak raktáron és ezeket a méretlemezek árán számítják. Más vastag­ságokat csak megrendelésre készítenek a gyárak és szintén a méretlemezek árain számítják. Méretlemezek árpótlékai 2000 hosszúságnál és 1000 TMU szélesség­nél (csatornalemezeknél csak 1000 és 2000 mU hosszú, 250—800 % széles táblákra) értendők: 0-50 0-55 0-60 0 65 0 70 0 75 0 80 0 90 IOO 1 25 1­ 50 1 75 K 12.-11.-10.— 9.- 8— 7.— 6— 5 — 4.— 8 — 2 — 1.— a 2 mfm vastagnak nincs felára. Minden más a 2000 X 1000 mm közé eső méret 2 koronával, 1000 mfm-nél szélesebb vagy 2000­­%■ hosszabb alakok 4 koronával drágábbak. Ólmozott lemezeket 2 koronával olcsóbban számí­tanak, mint horgonyzottakat. Magától értetődik, hogy az összes itt fölsorolt ár­pótlékok 100 kg.-onként értendők és az alapárakhoz, a­melyek egyelőre változatlanok, hozzászámítandók. Solingen. (Folytatás.) Miután a késpengének préselés által az első for­máját megadták, következik a penge kikovácsolása, de ez ma már nem kézzel történik, hanem egy rendkívül ügyesen konstruált gőzkalapácscsal, mely az aczélpengét néhány pillanat alatt kikovácsolja. A késpengék kovácsolásához használt úgynevezett négyes kalapács (Vierhammerwerk) a modern technika valóságos remeke. Ezen négyes kalapács a régebben használt kalapácsot teljesen pótolja, bár annak minden jó tulajdonságát magában foglalja. Ezen új gép előnyei főként a rendkívül gyors kalapácsolás és hogy a kiko­vácsolandó aczélpenge melegét lehetőleg sokáig meg­tartja. A gép óriási zajjal működik s perczenként 500-at üt s hogy gyorsasága mily eredményt ér el, jellemzi az, hogy egy munkás naponta 3000 pengét kovácsolhat ki vele. A laposra kikovácsolt késpenge, egy a penge fino­mítására és rugékonynyá tételére szolgáló nagy súlyú, perczenkint több százat ütő kalapács alá kerül. Termé­szetes, hogy az eddigi munka még nem adta meg a késpenge tökéletes formáját; a késpenge ezután egy u. n. excentrikus prés alá jön s a prés a késpengét a kívánt formára vágja ki,­jobban mondva körülnyitja s a szegélyforgácsot eltávolítja. Most már a késpenge alakja tisztán látható, de a kés egyik fontos részének, a horognak (Angel) kikovácsolása következik. Egy kis kiálló aczéldarab látható a késpenge, illetve a késpenge támasztója alatt, ebből a kis kiálló részből nyújtja ki a négyeskalapács a késpenge vékony nyéltartó részét olyan hosszúra, hogy az a nyélen átdugva lelapitató legyen. A fent említett eljárás oly gyorsan történik, hogy hetenként a négyes kalapács segítségével 20.000 pengét lehet kikovácsolni. Az ezután következő eljárás azonban oly fontos, hogy ennél nem fordítanak annyi gondot az idő meg­takarítására, mint inkább a jó munkára. A következő proc­esszus ugyanis a keményítés. A késpengéket vörösre izzítják és gyorsan a hűtő folya­dékba mártva, hirtelen lehűtik. A hűtő folyadék olaj, vagy más zsiradék keveréke. Ezen eljárás után az aczél azonban túlságos kemény, szóval törékeny lesz, ennek az ellensúlyozására, vagyis az aczél rugékonynyá téte­lére a pengéket egy kis tűzön forgó dobba helyezik s a pengéket ott kékre eresztik, vagyis a másodszori lassú melegítés által rugalmassá teszik. Ezután egy nagyobb művelet, a pengék köszörülése következik. A köszörűsök hajdan nagy szerepet játszottak Solingenben, a város mellett és a szomszédos völgyek­ben mindenütt, ahol csak egy kis vízierő kínálkozott, köszörűs kunyhóikat felállították. De a patakok változó vízmennyisége néha hónapokig való szünetelésre kény­­szerítette őket, ezenkívül a köszörűs kunyhók berende­zése nagyon kezdetleges volt. A gőzgépek feltalálása valóságos megváltás volt a köszörűsökre s a solingeni gyárak köszörűs műhelyei egészségi alapokon vannak ma berendezve. Daciára azonban, hogy mintegy 108 köszörükő van üzemben Solingenben, még ma is felhasználják a primitív beren­dezésű köszörűsök segítségét, olyan nagy a termelés. A köszörüsmunka az aczéláru-ipar minden ágazata között a legegészségtelenebb. Egyrészt a folytonosan forgó szijjak, melyek a munkások közvetlen közelében működnek, a köszörűkövek esetleges szétrepedése szá­mos szerencsétlenség okozói, másrészt a kő- és aczél­­porral telített levegő okozza az úgynevezett „köszörűs betegséget“.

Next