Magyar Vaskereskedő, 1903 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1903-01-04 / 1. szám

8. oldal. MAGYAR VAS­KERESKEDŐ 1903.január 4. Egészségi szempontból a köszörűs kunyhókban űzött ipar még előnyösebb volt, mert ezek a kis kuny­hók a szabadban, patakok partján épültek fel s már primitiv építésüknél fogva is megvolt a természetes ventilácziójuk, másrészt fagy idején, de néha nyáron is a kevés viz miatt szünetelt a munka s igy ilyenkor akarva — nem akarva pihenniük kellett. Ilyen szünetek alatt nyáron a köszörűsök kerti, vagy mezei munkával foglalkoznak. Ezzel szemben a gőzköszörülés állandó foglalkozást s állandóan egyforma keresetet nyújt. Solingen és környékén 4027 érczköszörüs dolgo­zik, ebből 204 késköszörüs, 1148 ollóköszörüs, 213 villaköszörüs, 51 kardköszörüs, 524 munkás pedig mint kidolgozó és fényesítő dolgozik. A nagy kések köszörülése a következő : A köszö­rűs a köszörűké előtt levő ferdén álló faalkotmányon ül, a térdét a forgó köszörükőtől egy szalmával töltött faládika védi, mely a térdére van kötve. Ezzel a faládi­kával szorítja oda a kőhöz a kést, mely egy fába (Schleifholz) van erősítve, ezt a fát a forgó köszörükő előtt a köszörűs mindkét kezével szabályozza. A köszörülés után a kések csiszolása és fényezése történik. Mindkét eljárás gyorsan forgó falapokkal tör­­ténnik, mely lapok felső felülete csiszolókővel beragasz­tott szíjjal van borítva. A csiszolás nemeit aszerint, hogy milyen finomságú, különbözőkép nevezik, így van : közönséges, kék és finomkék stb. elnevezés. A fényesítés­­nek egy még nagyobb fokát a polírozással érik el, me­lyet azonban csak nagyon finom pengéknél alkalmaznak. A nyelek készítéséhez többnyire nemes fafogókat használnak, mint például: kemény gyümölcsfát, ébenfát, meszes vízben többször páczolt bükkfát, továbbá cson­tot, celluloidot és végül üres fémnyeleket is alkalmaz­nak. A nyeleket géppel állítják elő s a nyelek meg­tisztítása s átfúrása után a késpengéhez erősítik, oly formán, hogy a horog végét (legalább a jobb minőségű késeknél) a kés nyél végén rászegecselik egy kis darab vaslemez segítségével. Igen érdekes az ollók előállítása. Az aczélt elő­ször a kipréselendő olló egy-egy ágának megfelelő, alul szélesebb, felül hegyes formákba vágják. A kala­pácsok alatt ezek az aczéldarabok kikovácsoltatnak. A kalapácsokban az olló formájának megfelelő mélyforma (Gesenke) van s ezek adják meg az olló első formáját. Miután az ollónak ezerféle válfaja van, a piczi hímző ollótól, az óriási papírollóig, természetes, hogy a kala­pácsoknak is ugyanolyan sok változatban kell lenni. Miután az ütőkalapácsok alól az egyes ollórész kikerül, a prés alá jut, mely a fölösleges aczélt egy ütéssel le­metszi. Ezután következik az olló részeinek keményí­tése, az összekötő csavar helyének kifutása, a köszörü­lés és végül az olló két ágának összeállítása. Az ollók köszörülése a solingeni iparnak legnehezebb része s a leggyakorlottabb kezet kívánja, melyet idáig még semmi tökételetes gép nem pótolt. Az ollók köszörülésének művészete abban áll, hogy az ollók éle összeillesztés után lágyan és finom érintkezzék. A chicagói kiállításra a Henckels solingeni czég egy hat láb hosszú ollót küldött, mely olló úgy a legvastagabb szövetet, mint a legfinomabb selyempapírt egyforma könnyűséggel vágta. Néhány szót még a zsebkésekről. A zsebkések előállítása nagyon komplikált, ha csak két pengéjű is. A jó zsebkéshez finomabb aczélat használnak s már az aczél öntése különös gonddal történik. A pengék elő­állítása ugyanolyan mint a nagyobb késeknél, de a zsebkésekhez nem aczélrudakat, hanem lemez formájú lapos aczélat használnak. (Folyt. köv.) Értekezlet a részlettörvényjavaslat ügyében. Az igazságügyminisztérium ismét egy új törvény­­tervezettel kedveskedik a kereskedőknek. A részletfizetésre kötött ügyleteket akarja e javas­lat segélyével megrendszabályozni, de nem nehéz azt már most is megállapítani, hogy azon esetben, ha a tervezet törvénynyé válik, gépkereskedelmünkre, de külö­nösen gépgyárainkra halálos csapást fog mérni. A törvénytervezet t. i. nem distingvál és tökéle­tesen ugyanazon szakaszok nyernek alkalmazást, akár Bukovay Absentius vesz egy arany órát részletfizetésre, akár pedig, mondjuk a Röck-gépgyár ad el egy 40.000 koronás gőzgépet 4 évi lefizetésre. Ez is részletüzlet, az is részletüzlet. A „Magyar Kereskedelmi Csarnok“ elnöksége e tárgyban dec­ember 30-ra összehívta a műszaki osztály tagjait, mely értekezletről a következőket írjuk: Jelen voltak: Surányi József elnök, Kann Jakab, Heller Ignácz, Róna Sándor, Brunner Imre, Podvinecz Dániel, Heisler Vilmos, Balázs Ignácz, Terényi Ignácz, Fellner Gyula, Kell Jenő, Kell Hugó, Heisler Sándor, Biró Ármin. A törvényjavaslatot dr. Schreyer főtitkár ismertette és az egyes szakaszok körül rendkívül élénk vita fejlő­dött. A jelen volt műszaki kereskedők és gyárosok na­gyon alaposan és szakszerűen mutattak rá a törvény­­javaslat monstruozás hibáira és felkérték dr. Schreyert, hogy a javaslatban foglalt intézkedések enyhítése végett mindent kövessen el. A törvénytervezetet különben a következőkben hozzuk olvasóink tudomására és felkérjük őket, hogy a javaslat fölötti nézeteiket lapunkban kifejteni szíves­kedjenek. Látnivaló, hogy a törvény alatt leginkább gépgyá­raink fognak szenvedni és így feltétlenül szükséges volna a gépgyárosok véleményét ismerni. A törvényjavaslat egész terjedelmében a következőképen szól: 72.903. 99. Törvényjavaslat az áru-részletügyletekről. Első tervezet. 1. §. Ingó dolog eladása — amennyiben az eladó részéről keres­kedelmi ügyletet képez — áru-részletügyletnek tekintetik, ha az áru a vevőnek a vételár teljes lefizetése előtt átadatik, a vevő pedig a vételárnak vagy a dolog átadásakor még hátralevő részének előre meghatározott részletekben való törlesztésére kötelezi magát. Ki vannak véve azok az ügyletek, a­melyeknél a vevő bejegy­zett kereskedő. Az áru-részletügyletekre a kereskedelmi törvény rendelkezései csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a jelen törvény másként nem rendelkezik. .2. §. Aki áru-részletügyletek szerzésével van megbízva, felhatalma­zottnak tekintendő az ügylet megkötésére, valamint foglaló és a vételári részletek felvételére is. Ha az árut maga hozza vagy küldi a vevőnek, ezzel a megkötött ügylet megváltoztatása vagy megszün­tetése iránt is megállapodhatik. E törvényes jogkörnek korlátozása harmadik személylye

Next