Magyar Vaskereskedő, 1904. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)

1904-07-03 / 27. szám

A nn. MAGYAR MALORSZÁGI VASKERESKEDŐK, A VAS- FÉM- ÉS VILÁGÍTÁSI IPAR ÉRDEKEIT FELÖLELŐ SZAKLAP. a'Magyar vaskereskedők országos egyesületének hivatalos közlönye. IV. évfolyam. Budapest, 1904. julius 3. 27. szám. techno iparin»*. tinan­c MEGJELENIK k»*wvtk­ anr • n J MINDEN VASÁ­­ASÁRNAP. Negyedévre 4 kor. FELELŐS SZERKESZTŐ: b­író Ármin. Előfizetési ár: Félévre 8 kor.­­ Egész évre 16 kor. Egyes szám ára 30 fillér. KIADJA: A SZERKESZTŐSÉG. Szerkesztőség és kiadóhivatal. Budapest, VI. ker., Gyár-utcza 64. szám, II. emelet. TELEFON­SZÁM: 318. Gyászbeszéd. Pénzért fizetett pap olyan gyászbeszédet nem tud mondani, mint aminőt Horánszky Lajos mondott a héten a magyar képviselőházban. A pap beszédét nem hallja az, akiről beszél, de mi hallottuk. A pap beszédéből az élők csak annyit vehetnek ki, hogy meg kell halnia mindenkinek, de Horánszky beszédéből azt láttuk, hogy immár meg is vagyunk halva, csak még siráló kell, aki eltemessen. A magyar földnek egészen hihetetlen eladósodásá­ról beszélt Horánszky. És beszélt nem egész általános frázisokban, mint ahogy a magyar képviselőházban gaz­dasági kérdésekről szoktak, hanem megdönthetetlen, le­­hurroghatatlan számokat beszéltetett. És a számok beszél­tek, nem­ ordítottak, üvöltöttek és jajveszékeltek, amint csak jajveszékelhet az, aki egy nemzetnek a pusztulá­sát kénytelen hirdetni. A magyar földet több mint feleértékben adósság terheli, ez a számok végső eredménye. És ebben az egyetlen mondatban benne van a halálos ítélet indoko­lásával egyetemben. Mert a tisztán maradt feleérték nem hozhat annyit, amennyi a terhek kamatjaira, az életre és az egésznek a művelésére szükséges. Ennélfogva hiány van minden esztendőben, amelyet, amikor már a nélkülözéssel nem lehet pótolni, ismét csak a tőkéből kell fedezni és úszik beljebb és beljebb a tisztása az adósságba, amely mint a réten legelő tűz, úgy kúszik tovább és tovább a földeken, amíg végül beborítja az egész láthatárt. Azt hiszi valaki, hogy akkor nem fog teremni a magyar föld? Dehogyis nem. A természet nem néz a jelzálogra: eladósodott földre épen úgy hinti a felhő áldott csöppjét és épen úgy szórja a nap éltető mele­gét, mint a hitbizományi tisztásokra. Terem a nyakig terhelt föld is a többivel egyformán. Csakhogy nem nekünk. Hanem annak, akinek a tőkepénze fekszik rajta tehernek. A hitelező az úr a földeken, ő arat, ő szüre­tel, ő szedi le a gyümölcsöt, a tulajdonos csak nyomo­rult és nyomorgó jobbágy, aki hálát adhat az Istennek esztendőről-esztendőre, hogyha a kamatokat és a rész­leteket fizetni tudja és nem kótyavetyélik a lába alól a talajt. Ő maga, mint a nyomtató ló, úgy eszik abból, amiben dolgozik: lopva, dugva és ezer aggodalomban, hogy épen az hiányzik a mérleg egyensúlyához, amit ő megeszik. Kié hát az ország? Kinek dolgozik a magyar kéz, amely a földeket túrja? Akié a pénz, amelyből a ter­hek kikerülnek, azé az ország, annak dolgozik a magyar nép. A pénz pedig nem magyar pénz, hanem idegen. Földmivelő nemzet soha annyit megtakarítani nem tud, amennyi a földek terhe, mert hiszen ha takarítani tudna, akkor nem is kellene megterhelni a földeket. A földből élő ember és ország annyit tehet legfölebb félre jó esztendőkben, ami a hiányokat fedezheti a rossz évek­ben, amely hármasával is jöhet egymásután. Ezt is csak akkor, ha árkádiai közviszonyok között él, nem pedig minálunk, ahol az államháztartásnak szörnyű terhei mind abból telnek ki, amit a föld termel, mert hiszen más értéket mi nem termelünk. Nálunk a rossz eszten- FUCHS és SCHLICHTER­­ tejgazdasági és ónozott vasedények gyára Budapest, VII., Angyalföld, Jász­ utcza 7. Xillelik­eressccr: Ónozott háztartási és konyhaberendezési cziKHOH- Csiszolt árul.. -- a Tejgazdasági gépcKfr eszközoH- Katonasági felszerelési cziKK­K­Árjegyzék Ingyen és bérmentve. nl

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék