Műcsarnok, 1899 (2. évfolyam, 1-30. szám)

1899-03-05 / 10. szám

Most, hogy egy esztendő múltán újra vissza­gondolunk erre a magasztos estére, szinte két­szeresen érezzük, hogy sivár közéletünk vigasz­talan pusztaságában milyen testet üdítő, lelket nemesítő és tisztító oázis volt a magyar asz­­szonyoknak ez a tündérszép ünnepsége, amelyen oltárt emeltek a magyar művészetnek s egy szívvel, egy lélekkel ünnepelték Lotz mestert, ennek az életerős magyar művészetnek egyik legnagyobb, de egyúttal legszerényebb alakját. Valószínű, hogy ennek a felejthetetlen diadal­ünnepnek a mély benyomásai alatt született meg a magyar asszonyok fogékony lelkében az az eszme, hogy a múló ünneplésen kívül maradandó és művészi becsli emléket is emel­jenek a kiváló magyar mesternek. És ime, alighogy az ünnepség lezajlott, a hölgybizott­ság tagjai, még mielőtt fáradalmaikat kipihen­ték volna, Batthyány Lajosné szül. Andrássy Ilona grófnő elnöklése mellett újra összeültek, hogy az eszmét megvalósítsák. Zajtalanul, a reklám banális eszközeinek teljes mellőzésével munkához láttak és alig nyolc hónap alatt megajándékozták a magyar művészet kedve­lőit egy olyan díszművel, mely minden tekin­tetben méltó, úgy az ünnepelt mesterhez, mint a mű létesítőinek nemes intencióihoz s mely — reméljük, a legrövidebb idő alatt­­— francia, angol és német szöveggel ellátva Európaszerte hirdetni fogja Lots Károlynak és a magyar művészetnek a dicsőségét! A Lots-Album, ammely arra lesz hivatva, hogy a nagy mester csodálatosan harmonikus és vonzó művészi egyéniségét megörökítse és mindenkire nézve hozzáférhetővé tegye, két részből áll. Az első részt a harminc oldalra terjedő szöveg foglalja el, mely kilenc fejezetre osztva komoly tanulmány és a művész egyéniségébe való szeretetteljes elmélyedés alapján rövid, de ellemző és találó vonásokkal körvonalazza előttünk a mester művészetének a fejlődését és egyes korszakait, külön-külön elemezvén Lotz nagy mennyezeteit, nyilvános- és magán­épületek számára készített falfestményeit és templomi festményeit. A tömör stílusban és vonzó előadással megírt szöveg, melyet a mester alkotásai közül húsznak Morelli Gusztáv tanár sikerült fametszetei útján készült reprodukciói díszítenek, Riedl Frigyes tollát dicséri. Az Album második része a tulajdonképpeni reprodukcióknak van szentelve és a mester legkiválóbb húsz alkotását mutatja be külön lapokon készült fénymetszetekben, amelyek közt természetesen a legelső helyet a m. kir. Operaház mennyezetképe és ennek részletei fog­lalják el. Ezek mellé méltán sorakoznak a m. kir. kúria épület »Justitia«-freskója, az új ország­ház palotájának két mennyezet­képe, Wodianer Albert báró, Károlyi István gróf, és Károlyi Sándor gróf palotáinak egy-egy menyezet­­freskója, végül a lipótvárosi bazilika kupolájá­nak a négy evangélistát ábrázoló mozaikképei, valamint a budai Mátyás-templomban lévő és Szent László életéből vett fali freskók. Az értékes díszművet a Franklin Társulat állította ki a nála már megszokott előkelő ízléssel és kifogástalan díszszel. A papír, a betűk, a nyomás, szóval a mű kiállításának minden legkisebb tényezője jóleső harmóniában van a tartalommal, ami szintén hozzájárul ahoz, hogy az Album megjelenését művészen életünk kimagasló mozzanatává avassa. Az Albumba foglalt fametszetek — mint már jeleztük — Morelli Gusztáv tanár vezetése alatt készültek, aki az album anyagának mű­vészi elrendezését is intézte. A fénymetszeteket Háry Gyula és Papp Sándor közreműködésé­vel Weinwurm Antal fényképei alapján és jobbára az eredeti kartonok után Rust Róbert budapesti intézete készítette. Most pedig, amikor magáról az albumról röviden beszámoltunk, nem mulaszthatjuk el, hogy bár megbízás nélkül, de azért az összes művészek, sőt a magyar művelt közönség nevében őszinte és hálás köszöne­tet mondjunk annak a lelkes hölgybizottság­nak, mely aránylag ily arasznyi idő alatt ily monumentális és minden tekintetben értékes művel gazdagította művészi kiadványainknak az utóbbi időben örvendetesen szaporodó számát. Mondanunk sem kell, hogy az elért nagy siker oroszlánrésze Batthyány Lajosné szül. Andrássy Ilona grófnő közreműködésének köszönhető, aki művelt és finom lelkének egész szeretetével és lelkesedésével buzgólkodott a vállalkozás sikere érdekében. Az ő érdeme egyebek közt az is, hogy az album iránt sike­rült az udvari körök érdeklődését fölkelteni, úgyannyira, hogy a vállalat védnöknői tisztét maga Isabella kir. hercegasszony vállalta magára, aki a nemes grófné által állandóan tájékoztatta volt magát az album munkálatai­nak érdekesebb mozzanatairól. Az elnöknőn kívül kiváló érdemei vannak még az album körül Bencsur Gyulánénak is, aki a vállalkozás szellemi részének az intézése mellett a bizottságnak terhes adminisztratív teendőit is magára vállalta és végezte fáradha­tatlan lelkes buzgalommal és minden várako­zást meghaladó eredménynyel.

Next