Műszaki Élet, 1958. január-július (13. évfolyam, 1-14. szám)
1958-01-09 / 1. szám
Moszkvai levél a repülőgépes televíziós közvetítésekről A repülőgépes televíziós közvetítés gondolata nem új, hiszen csaknem tíz évvel ezelőtt kipróbálták már Amerikában. Ott azonban nem vált be s ennek oka az amerikai televíziós hálózat felépítésében, földrajzi struktúrájában keresendő. Merőben más a helyzet a Szovjetunióban, ahol sokkal nagyobb távolságok áthidalására kell megfelelő megoldást keresni. Az ötletet nem most, de 20 évvel ezelőtt mondotta el Smakov professzor a televíziós kutatóintézet 1937. évi konferenciáján. Az akkori, hosszúhullámú adási rendszerben, a mechanikus képbontás alkalmazása mellett azonban a módszer megvalósítására abibha kerülhetett sor. A szovjet, belföldi televíziós hálózat fejlesztésével, a korszerű URH-televíziós rendszerekben, a központi műsor minél nagyobb távolságra való közvetlen átvitele egyre fontosabb feladat. A moszkvai rádió-televíziós központ külön kísérleti laboratóriumot tart fenn a nagy távolságú átvitel kérdéseinek megoldására. Amikor a moszkvai televíziós központ szakembereivel elbeszélgettem, elmondották, hogy a Világifjúsági Találkozó volt az a nagy alkalom, amelynek keretében a repülőgépes feléadások rendszerét ki lehetett próbálni. A munkában nem csupán a moszkvai kísérleti laboratórium, de Smakov professzor vezetésével a leningrádi híradástechnikai főiskola televíziós tanszéke és az ogyesszai híradástechnikai főiskola elméleti rádiótechnikai tanszéke is részt vett. A feladat annak a megállapítása, hogy a Szovjetunió óriási földrajzi távolságait hogyan lehet a földi mikrohullámú átviteli vonalakkal és a koaxiális kábelekkel, valamint a légi reléadásokkal ésszerűen áthidalni. A relévonal 1100 km távolságra terjedt ki: Moszkvától Szmolenszkig, Minszkig és Kijevig. Az előzetes vizsgálatok során kétféle változatot kellett tekintetbe venni. Az egyik esetben a repülőgépen levő reléadó egyszersmind a műsorszóró adó. A másik esetben a repülőgép vevő- és adóberendezése csupán két földi adóállomás között közvetít. A levegőben köröző gép adásának állandó szintváltozásai folytán csakis a második módszer alkalmazására kerülhetett sor. Az első lépés annak a megállapítása volt, hogy a repülőgép milyen távolságig képes megbízhatóan venni a moszkvai adót és a repülőgép adásait milyen körzetben lehet venni. Eredmény: a 3000—4000 méter magasan repülő gép 250—260 km távolságig tiszta, éles képet vesz. A 30—40 wattos repülőgép-televíziós adó adását 150—200 km-en belül lehet megbízhatóan venni. Ezek szerint az adó-repülőgép — vevőállomás teljes távolsága, tehát egy átviteli lánc hatótávolsága 400—460 km felet A nálunk is ismert Li—2 repülőgépet alakították át átviteli célokra. Ez a gép 180—220 km/óra sebességgel, 4—5 km magasságban 8—10 órát tölthet. A gépen elhelyezett televíziós adó-vevő berendezés a már korábban elkészült TPCO—20 és TPCA —100 teléállomások lényegesen tökéletesített válfaja volt. Hasznos teljesítménye a 12 televíziós csatorna bármelyikén 35—40 watt. A Moszkva—Szmolenszk átvitelt sikerült kifogástalanul megvalósítani. Itt teljesen stabil, éles képet adó átviteli viszonyokat értek el s ezzel a rendszer használhatóságát is igazolták. Csak ezután tértek át a Minszk, illetve Kijev felé vezető szakaszok üzembe helyezésére is. Igen érdekes a városi zajszint helyes értékelése szempontjából, hogy Kijevvel mindaddig nem sikerült összeköttetést teremteni, amíg a kijevi belvárosi televíziós állomás igyekezett venni a repülőgép adását. Amikor egy városon kívüli vevőállomást rendeztek be (amely egyébként mikrohullámon adta a városnak a programot), itt is sikerült végül is megvalósítani az átvitelt. Az eddigi tapasztalatokat összegezve megállapíthatjuk, hogy többgépes átviteli csoportokkal többórás fontos programok megbízható átvitele lehetséges. Méterhullámú átvitel alkalmazásával a viharfrontok is kikerülhetők, tehát az adási megbízhatóság fokozható. A légi televonal gyorsan „felállítható” és „áthelyezhető’“. Természetesen téves lenne azt hinni, hogy ez a módszer pótolja a földi mikrohullámú átvitelt, nem kétséges viszont, hogy értékesen kiegészíti azt. Új légi átviteli vonalak beállításával és az egész átviteli rendszer tökéletesítésével a Szovjetunió újabb területei nyílnak meg a rendszeres televíziós adások számára. SZILÁGYI ANDRÁS (Párizst t&ret 5==== A FRANCIA ELEKTRONIKUS IPAPPAL Franciaország az utóbbi években jelentős erőfeszítést fejtett ki, hogy korunk e jellemző iparában felzárkózzék a vezető ipari országok sorába. Elért sikereit mérik azok a nagy szállítások, amelyeket például a légvédelmi radar berendezések és a hozzátartozó elektronikus számológépek exportjában lebonyolít. Elektronikus iparának szerkezete természetesen lényegesen különbözik azUSA-étól, amint azt az ország jóval kisebb mérete meghatározza: a tömeggyártás helyett inkább a kisebb felvevőpiac igényeihez rugalmasan alkalmazkodó kis sorozatgyártást találunk, amelyen belül a fejlesztésre fordított erők hányada viszonylag magas. RÁDIÓ, TELEVÍZIÓ M liste* elektronikus ipar őse a rádiógyártás, amely volumenben ma is jelentős szerepet visz, kiemelkedő új technikai teljesítményt azonban senki nem vár tőle. A fejlesztés előterében a gyarmatokon eladható trópusálló kivitel áll és a kisméretű hordozható tranzisztoros rádiók szerkesztése. A távolbalátásban Franciaország a kitűnő minőséget biztosító 819 soros felbontást rendszeresítette. Ez a körülmény ugyanakkor, amikor élvezetesebbé teszi a televíziót, bizonyos mértékben akadályozza annak elterjedését és megfosztja az ipart az exportlehetőségektől. Az országban ma „mindössze” 14 adó működik, amelyek révén a lakosság 50 százaléka jut vételi lehetőségekhez. Az elektronika nemcsak rögzíteni képes a zenét. Franciaországban érdekes és úttörő próbálkozásokat találunk a zene elektronikus előállítására. A régebbi törekvések tiszta sinushullámból indultak ki és annak zenei hangszínét felharmonikusok hozzákeverésével teremtették meg. Jenny ahangszerek hangját elemezve arra a megállapításra jutott, hogy azok hangja rendszerint valamilyen rezonátorból származik és alakját tekintve távolról sem sinusos, még impulzus jellegű is lehet. „Ondioliné”-jének megkonstruálásában multivibrátorokkal előállított fűrészrezgésekből indult ki és azok felharmonikus tartalmát szűrőkkel befolyásolja. Az elektronikus hang feladata nem a meglevő hangszerek — hegedű, fuvola, vagy oboa — hangjának az utánzása, hanemaz, hogy a zenei kifejezés hangszínválasztékát bővítse. Még nem tekinthető át az elektronikus hangszerek visszahatása magára a zenére és a zeneszerzésre, meg vagyunk azonban győződve arról, hogy ilyen hatás van, vagy lesz, hiszen Beethoven szonátáinak, vagy Chopin etűdjeinek a megszületését aligha képzelhetnék el cembalora. HÍRADÁSTECHNIKA A CFTH „Vapotron” nagy teljesítményű adócsövével új hűtőtechnikát vezet be: a hűtővíz elpárologtatásával vonja el a hőt. Az így keletkező gőzt az adóépület fűtésére használják fel. Ez a hűtési módszer jelentősen csökkenti a cső és ezzel az egész adóberendezés méreteit. Igen nagy a fejlődés a mikrohullámú telefontechnikában, ahol több száz csatornás vonalakkal dolgoznak. A mikrohullámú technika körébe tartoznak az ipari távolbalátás újabb eredményei is. Érdekes újdonság az az új ipari felvevő kamera, amely a hagyományos soros letapogatásról a spirálvonalra tér át; a köralakú képmező a legnagyobb képélességet középen adja. A mikroszkópos televízió különösen az orvosi és biológiai kutatások szempontjából nagy jelentőségű. RADAR Napjainkban az elektronika terén folyó termelő tevékenység legnagyobb erejét a radargyártás vonzotta magához, amely technikai ágban a fejlődés páratlanul gyors. E bonyolult berendezések gyártásával — egy-egy berendezésben a felhasznált huzal több kilométer és a beépített csövek száma több száz — elsősorban a két legnagyobb gyár foglalkozik: a CFTH (Companie Franchise Thomson-Houston) és a CSF (Compagnie Générale de TSF), amelyek Franciaország elektronikus iparának 70 százalékát foglalják magukban. A radar eredeti katonai alkalmazása mellett egyre nélkülözhetetlenebb eszközévé válik a polgári repülésnek. A frekvenciamodulációval működő magasságmérő nagy fölényben van a barometrikus módszerrel szemben: a magasságot nem a tengerszint, hanem a talaj fölött méri, működése független a légnyomás ingadozásától. Brétigny mellett külön kísérleti repülőtér áll rendelkezésre navigációs és repülőirányítási kísérletek céljára. E térség nagy légiforgalma beszédes kifejezője az élénk fejlesztő munkának. A fejlett francia elektronikus ipar természetesen csak a megfelelően emelkedő színvonalú elemgyártás támogatásával tartható fenn. A nemzetközi színvonallal minden tekintetben versenyképes elektroncsőgyártásuk mellett ma már tranzisztorok is nagy számban, megfelelő választékban és lefelé tendáló árakkal készülnek. MIHÁLYI LAJOS Az Orly-i repülőtér ellenőrző radarkészüléke Távműködtetésű ipari televíziós felvevő kamera Elektronikus számológép a légelhárító radarberendezéshez Műszerfelhasználók A Műszer- és Irodagépértékesítő Vállalat meghívja önöket egyesített Műszerminta termébe. Budapest, VI., Népköztársaság útja 2 óla, ahol a műszergazdálkodás alá vont műszerek egy jelentős része ma már előzetes igénylés nélkül azonnal megvásárolható. A Műszermintateremben állandó műszerkiállításokat rendezünk, a legújabb hazai és külföldi műszereket ismertetjük. Műszerezéssel kapcsolatban kérje szaktanácsadóink segítségét. Kérje nyomtatásban megjelenő Műszertájékoztatónkat. Irodagép-mintatermünkben. Budapest, VI. Népköztársaság útja 38 (telefon: 325—738) közületek, vállalatok, szövetkezetek részére kiutalás nélkül kaphatók az alábbi magyar gyártmányú irodagépek: kézi húzókaros nyugtanyomó pénztárgép, különböző sokszorosítógépek. UF fénymásológép: gyártáselőkészítő (sorlehúzó gép). Magánszemélyek részére német és csehszlovák gyártmányú táskaírógépeket árusítunk készpénzfizetés ellenében. Műszer- és Irodagépértékosítő Vállalat Budapest, VI., Népköztársaság útja 2. Telefon: 114—859. Kik jártak külföldön az ipar vezetői közül Baky József, az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet osztályvezetője Jugoszláviában és Bulgáriában folytatott fúróberendezésekkel kapcsolatos műszaki tárgyalásokat. Major Ferenc, a METRIMPEX mérnöke a Német Szövetségi Köztársaságban, Düsseldorfban az általános műszerkiállításon vett részt. Marik Henrik, a TECHNOIMPEX gépészmérnöke a Német Demokratikus Köztársaságban KGST szerszámgép tárgyaláson volt. Tollár György, a MERT mérnöke a Csehszlovák Köztársaságban Egyiptom megbízásából szivattyúkat vett át. Széll József, Lehel György és Lamoth Emil, az Audió Gyár mérnökei a Moszkvai Stadion akusztikai berendezéseit adták át. Voczelka Ferenc, a Telefongyár főmérnöke Csehszlovákiában műszaki előadásokat tartott. Hegyi Mihály, a Mechanikai Laboratórium elektromérnöke Bukarestben híradástechnikai kiállításon volt. Hegedűs Lóránd, a Lenin Kohászati Művek mérnöke bugák minőségi átvétele és bérmunka-ügyben járt Csehszlovákiában. Tyczynski Zsigmond, a Műszeripari Kutató Intézet osztályvezetője a Bolgár Népköztársaságban kiállításon mutatta be a magyar műszereket. Róth András, az Általános Géptervező Iroda elektroeróziós osztályának vezetője Párizsban, Genfben, Baselben és Bécsben járt az EROSIMAT magyar szikraforgácsoló gép bemutatása céljából. Takács Pál, a Magyar Szabványügyi Hivatal elnöke, Hont László főosztályvezető, Gyulai Zoltán docens, Nagyenyedi József, a KGM főmérnöke, Rédly Pál, a Kereskedelmi Minőségellenőrző Intézet h. vezetője, Kopasz Lajos, a Csepeli Elektródagyár laboratóriumvezetője, Avar István gépészmérnök, Dukáti Ferenc mérnök, Kübl Emil gépészmérnök, Nágel József vegyészmérnök, Dr. Tulassay László kohómérnök és Túri Aladár kohómérnök Moszkvában voltak tárgyaláson. A Német Demokratikus Köztársaságban a hőtechnikát Tőke Géza, a NIM főmérnöke és Bátor Béla, a Hőtechnikai Kutató Intézet igazgatója; a gőztranszformátorokat és nagynyomású csővezetékeket Szalkay György és Tamási András, az Erőműterv Iroda mérnökei; az anyag- és áruellenőrzést Kóródy István, a Könnyűipari Minisztérium mérnöke. Lengyel István és Bajkó Zsigmond, a Textilipari Minőség, ellenőrző Intézet igazgatója, illetve osztályvezetője, valamint Kamarás Sándor, az OT műszaki főelőadója; a szálastakarmányok termesztését és komplex gépi betakarítását Korényi Mihály FM főelőadó, Erdős Andor, a Baranya megyei Állami Gazdaságok Igazgatóságának vezetője és Márton Sándor, az OT agronómusa tanulmányozták. A Szovjetunióban a radioaktív izotópok alkalmazását Vajta Lászlóné, az Ásványolaj Minőségellenőrző Intézet vezetője és Kerényi Ervin, a MAFKI osztályvezető vegyészmérnöke tanulmányozták.