Műszaki Élet, 1959. július-december (14. évfolyam, 14-26. szám)

1959-09-17 / 19. szám

­TT távlati terveink autóállo­­­­mányunk (teher- és sze­mélyautó, autóbusz) rendkívül gyors növelését írják elő. Ugyanakkor azonban azt ta­pasztaljuk, hogy e rendkívül örvendetes fejlődéssel nem tart lépést az autóvezetők és szere­lők, valamint a különböző szakmunkások, karosszéria-la­katosok, fényezők kiképzése. Gépjárművezető képző iskola például lényegében csak Buda­pesten működik, s néhány vi­déki kirendeltsége az igényeket távolról sem tudja kielégíteni. Pedig ismert dolog, hogy a pa­rasztfiatalok közül igen jó kép­zettségű autóvezetőket lehetne nevelni. Erre azonban jelenleg gyakorlatilag nincs mód. Talán még fogósabb a helyzet a különböző szakmunkásokat illetően. Az iparostanuló isko­lák nem tudnak elegendő szá­mú szakmunkást képezni, s a szakma már most is káderne­hézségekkel küzd. Egyes szak­emberek felvetették azt a gon­dolatot is, hogy legalább át­menetileg nem nyújthatnának-e gyakorlati képzést a különböző autójavító vállalatok olyan for­mában, hogy az elméleti okta­tást a környék megfelelő elmé­leti és oktatási tapasztalattal bíró szakemberei biztosítanák. Ebben az esetben ismét lehető­ség lenne arra, hogy a vidéki fiatalokat is az autóközlekedés felé irányítsák, s ez bizonyára annál is könnyebben menne, mert a fiataloknak ehhez ked­vük is van. A két felhozott példa mindenesetre azt bizo­nyítja, hogy a vidék bekapcso­lása az autójavításba nincs biz­tosítva. Ezen az áldatlan hely­zeten segíteni kell, s azt hisz­­szük, viszonylag könnyen lehet is segíteni. Optype Időnként hallunk egy-egy olyan megoldásról, amely a gépelt szöveg margóját a nyomdai sze­déshez hasonlóan kiegyenesíti. Az Optype rendszer optikai úton, a kész gépelt szöveg soronkénti fényképezésével oldja meg ezt a feladatot. A kinemaszkóp vetítő­gépből ismert anamorfot lencsé­vel húzza szét, vagy nyomja ösz­­sze a sort úgy, hogy a jobb mar­gó kiegyenesedjék. A beállításhoz egy vezérlő gomb szolgál. Telje­sítménye 700 sor óránként és meg­felelő eszköznek látszik kevésbé igényes nyomtatványok, brosúrák, jegyzetek előállításához! A képünkön látható szokatlan alakú fényképezőgép nem torz­kép, hanem a szélesvásznú mozik nyomán készült „szélesfilmű” ki­­neraoszkóp-fényképezőgép. A Chré­­tien-lencse készíti a széles formá­tumú képet és a konkáv meghaj­lított kamera gondoskodik arról, hogy a mélységélesség a film egész felületén egyenletes le­gyen. Hangsebességgel továbbított levélposta Legutóbb sikeres kísérletet haj­tottak végre, amelynél első ízben talált alkalmazást rakéta levél­posta továbbítására. A kísérlet so­rán 3000 levélből álló küldeményt lőttek egy 150 km távolságra fekvő repülőtérre. A küldemény percek alatt sértetlen állapotban érkezett meg rendeltetési helyére, épségét a leszállásnál ejtőernyő biztosí­totta. A kísérlet igen értékes tapaszta­latai nagy jelentőségűek a levél­posta üzemének jövőbeli fejleszté­sét illetően. A kísérlet sikere tel­jes mértékben igazolta az új rend­szer gyakorlati előnyeit, amelyek különösen elszigetelt területeken érvényesülnek: legegyszerűbb mó­don, biztonságosan, legrövidebb idő alatt bonyolítja le nagy tá­volságra a levélszállítást. Szerelés helikopterrel Csehszlovákiában egy kohászati üzem, több mint 30 m magasra nyúló gáztisztító berendezésének porleválasztójára a többletgáz ki­engedéséhez 8 tonna súlyú beren­dezést szereltek. A szerelést heli­kopterrel végezték. A buhtarini vízerőmű építkezése Óriási golyós­ csapágyak A Donyec—Downedence . A..bl­.Iltarini vízerőmű a Kazah sZSZK-ban épül. A jövő év első felében üzembe helyezik az erőmű két első turbináját. Képünkön az óriási méretű csővezetékek szerelését láthatjuk. Egy USA-ban most épülő Nike Zeus tí­pusú radar­rendszer fél millió kg súlyú tartószerkezetének hordására készül a világ legnagyobb go­lyóscsapágya. A csapágy átmérő- 1­4 mm súlya 6500 kg. Szerkezete 88 db, acélgolyóból és 5 db, jól keményíthető és meg­munkálható nikkelkrom-molibdén­­ből készült gyűrűből áll. A gyű­rűnek nagy kopási ellenállása, szilárdsága és ütési ellenállása van és e tulajdonságait alacsony hőmérsékleten is megtartja. A csapágyban a tengely másodper­cenként 10 fordulatot végez. A csapágy élettartamát legalább 10 évre becsülik. A mind nagyobb méretű radar­­rendszerek számára már 18 m és 30 m átmérőjű golyóscsapágyakat terveznek. Könyvtekercs őseink papírusztekercsei új alak­ban ismét feltámadtak. A könyv­tekercs 0,04 mm vastag műanyag­filmjére a szöveg akár nyomtatás­sal, akár sokszorosítással, akár fotografikus úton felvihető. Egy 100 méter hosszú, kereken 1 cm vastag tekercs a szokásos betű­nagysággal 500 oldalas könyv tar­talmát foglalja magában, így, a könyvtekercs a helymegtakarítás szempontjából is figyelemre mél­tó. A könyvtekercset olvasáskor csévékkel ellátott házba helyezik, és az olvasási sebességnek megfe­lelően hajtják tovább. Nagyon jól alkalmazható az elv például autó­térképekhez, amelyeket így nem kell útközben kiteregetni. csatornaépítése Múlt év decemberében fejeződött be a 130 km hosszú csatorna építése. Az építést messzemenően gépesítették. A különböző nagyméretű földmunka- és szállítógépek a csatorna két oldalán futó síneken dolgoztak. Képünk a csatorna­burkolat lerakását mutatja be. Egy műszakban 150 vasbetonlemezt fektettek a 400x300x8 cm méretű lemezekkel ,ez 60 fm csatornahosszat jelent. Nukleáris rakéta is!SÍTTA ? Adtak a wpen látható nukleáris rácának, Új-Zéland szárnyatlan mada­ráról. A rakétát ugyanis csak a földön vizsgálták, a nevadai Jackass Flats telepen. A szilárd üzem­anyaggal dolgozó reaktor­térből az energiát az áramló gáz viszi el, a fúvókán nagy sebességgel kiáramló forró gáz szolgáltatja a tolóerőt. Chapelcross Májusban helyezték üzembe Angliában a chapel­­cross-i atomerőművet. Az erőmű négy, egyenként 180 MW hőteljesítményű gázhűtésű, grafitmoderáto­­ros reaktorból és a szükséges kiegészítő berendezés­ből áll. Feladata elsősorban plutónium termelés, a villamos energia csak melléktermék. A négy reak­tor egy sorban helyezkedik el, a sor végén áll a közös turbinacsarnok, mellette négy hűtőtorony. A hajóépítés Bulgá-­­­­­riában aránylag új fő­­ iparág. A jelenlegi ti rániai „Georgi Dimit­­ö­rov” Hajóépítő és Hajójavító gyár 50 évvel ezelőtt kis ki­kötői műhely volt csupán. Bulgária ve­zető körei a múltban nem törekedtek a ha­­j­óépítőipar kifejlesz­tésére, és ennek kö­vetkeztében semmifé­le befektetést nem fordítottak arra, hogy ebből a műhelyből modern hajóépítő- és hajójavító műhelyt lé­tesítsenek. Bulgáriában 1937- ben építettek első ízben egy kis, 21 ton­na vízkiszorító ké­pességű turistahajót. Ezzel a hajóval fek­tették le a bolgár ha­­j­óépítés alapjait. 1937 és 1941 között össze­sen 11 hajót építettek, amelyek összes víz­kiszorító képessége 606 tonna volt, vagy­is egy hajóra átlag 55 tonna víz­kiszorító képesség esett. A második világ­háború éveiben, 1941—1944 között elsősor­ban hadi rendeltetésű hajókat építettek. Ezek összes visfelszorítása 20 445 tonna volt. Bulgáriában a modern értelemben vett hajóépítés a Hazafias Népfront 1944. évi győzelme után alakult ki. A kikötői mű­hely hatalmas állami vállalattá épült ki, amelyet úgy építettek meg és úgy szereltek fel, hogy szegecselt szerkezetű, 300 tonnáig terjedő magánjáró hajók építésére legyen alkalmas. 1945—1955. években igen nagy beruházáso­kat foganatosítottak. Két vasbeton sólya­teret, hajótest építő üzemet, öntödét, kompresszióházat létesítettek és ezeket a legmodernebb és legújabb berendezésekkel és gépekkel látták el. Kibővítették és mo­dernizálták a már rendelkezésre álló ener­giagazdálkodási és épületgépészeti felszere­léseket, az üzemen belül utakat építettek és az uszályok építésére szolgáló teret lé­tesítettek. Három év alatt, 1947-től 1950-ig, Bulgáriá­ban 61 hajó épült, amelyek összes vízkiszo­rítása 32 940 t. Ezek között van az első 1000 tonnás uszály, amely a dunai flotta állo­mányát egészíti ki. Ugyanez alatt az idő alatt 10 hasonló szériájú uszályt építettek. 1950-ben létesült a „Korbszo” vegyes bol­gár-szovjet társaság, amely egy vállalatba egyesítette a „Koralovag’­ és a „Neptun” vállalatokat, valamint az Állami Hajóépítő Gyárat. Ezeknek a vállalatoknak egyesítésé­vel a bolgár hajóépítés műszaki színvonala rendkívül nagyot fejlődött. Az egyes mun­katereket 15 tonnás darukkal látták el. Ezek lehetővé teszik nagyobb hajóegységek építését és jelentősen emelik a munkater­melékenységet. 1950 után a „Georgi Dimitrov” Hajóépítő és Hajójavító Üzemben felépítették az első 1265 tonnás vasbeton testű teherhajókat és 3500 tonnás tartályhajókat, azonkívül halász­hajókat, uszályokat, motoros hajókat, hal­feldolgozó halászhajókat stb. is. 1951 és 1954 között 84 hajót építettek, 75 864 tonna vízkiszorítással. Átlagos ton­­natartalmuk 1000 tonna. 1955-ben 43 hajó épült, amelyek víz­kiszorítása összesen 36 947 tonna, az 1956- ban épült 33 hajó ösz­­szes vízkiszorítása 36947 tonna, vagyis az átlagos tonnatar­talom hajónként meg­haladja az 1000 ton­nát. 1958-ban kezdték meg a száraz dokk építését. Ez a dokk az egyik legnagyobb és legmodernebb dokk a Fekete-tenge­ren és a Földközi­­tengeren. 1955 végétől kezdve külföldi ha­jókat, főként szovjet hajókat javítanak eb­ben a dokkban. 1957-ben a gyár át­adta a forgalomnak a „Georgi Dimitrov’i 250 utas befogadó ké­pességű személyha­jóját, a „Savla’i és a I „Bjala’i nevű, 150­­ tonnás teherhajókat,­­ amelyek mint igen ] ,a jó tengeri hajók ki-­­­váló üzemeltetési sa­­­­játságaikkal tűnnek ki. 1950. és 1939 évek-­­ ben 4 darab „Varna", típusú, 3200 tonnás­­ hajó épült. Ugyanebben az évben még el-­­­készül 3 darab 4000 tonnás tartályhajó. Ezér­t két mind a folyami hajózásnál, mind a­­ tengerhajózásnál fel lehet használni. Az 1958–1960. hároméves terv szerint a­­ várnai „Georgi Dimitrov” Hajóépítő és Ha­­j­­ójavító Gyár 3200 tonnás DTW raksúlyú , tengeri hajókat részben tengerhajózásban,­­ részben folyamhajózásban felhasználható,­­ 4000 tonna árubefogadó képességű, serkély­i járatú, motoros tartályhajókat, továbbá 250­­ utas befogadó képességű tengeri hajókat­­ épít. Ezenkívül vasbeton úszóműhelyek, vas- , beton tűzoltóhajók, 3000 tonnás tavi és 1000 t tonnás folyami uszályok és más hajók,­­ 5000 tonnás folyami tartályhajók, 1500 ton­­í­nás szénszállító hajók, 1200 LE-3 tengeri­­ vontatóhajók, 5000 tonnás tengeri teher- 1 hajók stb. készülnek. A legközelebbi évekre várható, hogy Bul­­­­gáriában megkezdik 10 000 tonnás tengeri­­ hajók építését. £ PETRO BOJKINSZKI ! Áramforrás nélküli telefon A Szovjet Tudo­mányos Akadémia fizikai intézetében áramforrás nélküli telefont szerkesztet­tek, amelynek mik­rofonja felépítésé­ben er eílékeztet a ré­gi Bell-telefonra, de a permanens mágnes helyét permanens elektrét foglalja el. A keramikus alapanyagú elektrét megfelelő kezeléssel hosszú időre — évekre is — elektromossá tehető. Az anyagot 200 C-fokra hevítik, majd erős villamos térben fokoza­tosan hűtik le. Az elektrét villa­mos terében mozgó fémmembrán­ban­­Ingadozó feszültség viszi át a­­hangot. Nagyfeszültségű vezeték és vízsugár A nagyfeszültségű vezetékek hálózatának nagy­arányú kiterjedése Franciaországban felidézte a kert- és gyümölcsművelők veszélyezettségének problémáját, ugyani® a permetezés gyakran 20 m-es sugárral történik, amely 41 legnagyobb feszültségű vezetékeket is eléri. A Francia Villamos Központ egy gyümölcsös fe­letti 62 kV-os távvezetékkel részletes gyakorlati vizsgálatokat végzett, folyóvíz, rézszulfát oldat és tengervíz rálövelléssel. A kiadott összefoglaló szerint nagyfeszültségű vezetékkel mindig fennáll a ve­szély, hogy 1 mA-nél nagyobb áram éri a sugár­cső kezelőjét, ha pedig tengervízzel vagy permetező oldattal dolgozik, akkor a kis feszültség is veszélyt jelent. A tömör sugár szétporladása után már lé­nyegesen nő az ellenállás és csökken a veszély. Ha a folyadék teljesen elulasztott állapotba kerül, ak­kor nincs különbség a különböző anyagok eseté­ben. Vezető nélküli traktor A reading­ (Anglia) egyetemen vezető nélkül irá­nyított traktort építettek. A megoldást rádióaktív anyagok és mérgező gyomirtószerek szállítására dolgozták ki. Érzékelőszerve Indukciós tekercs, amely a földre vagy közvetlenül a felszín alá fektetett huzal, hangfrekvenciás oszcillátorral gerjesztett 1000 pe­­riódusú rezgéseit érzékeli. A vezető nélküli traktor egy meghatározott útvonalon tud haladni, megáll az előírt helyen és kirakja terheit. Az irányváltoztató parancsot a traktor elé nyúló konzolos karra sze­relt indukciós tekercs­pár veszi át. gyes iparágak szakember­ei hiányáról többször ír­tunk már, s noha itt-ott — igaz, hogy egyre ritkábban — mégis elhangzik egy-egy olyan véle­mény, hogy mérnök-ellátottsá­gunk kielégítő, a tények azt mutatják, hogy bizony a leg­több iparág káder-problémák­kal küzd. Egyik legfontosabbá „kiemelt” iparágunk például —­ a híradástechnika — évről évre több millió forint értékű fej­lesztési összeget nem tud el­költeni pusztán azért, mert nincs, aki elköltse. Az iparág mérnökhiánnyal küzd és ez a hiány igen jelentős, mintegy 200 főnyi. Ez azt mutatja, hogy az egyetemnek már ma az ed­diginél több híradástechnikai mérnököt kellene az iparág ren­delkezésére bocsátania. Sajnos, a helytelen tervezés miatt a híradástechnikai szak­ról amúgy is kevesen kerülnek ki, s a hiányt még fokozza, hogy ezeknek elég jelentős része nem a híradástechnikai iparágban, hanem más területe­ken helyezkedik el. A probléma igen jelentős, s mivel a hosszú tanítási idő miatt az egyetem­től gyors változást remélni nem lehet, meggondolandó, miként lehetne a problémán gépészek, fizikusok, sőt vegyészek átirá­nyításával segíteni. A híradás­­technikai ipar fejlődése igen jelentős mértékben a szellemi értékek összpontosításán múlik; mivel pedig mi ezt az iparágat az eddiginél is gyorsabban kí­vánjuk fejleszteni, a mérnökök és a kutatók fokozott koncent­rálására van szükség. Az ipar­ág problémáit az egyetem —­­reméljük — távlatilag megoldja. A jelenlegi megoldási lehetősé­geken azonban más illetékes szerveknek kellene gondolkoz­niuk. Acélvázas építkezés Franciaországban új acélváz, építkezési módszert mutattak be 16 méter magas és 6 tonna súly­szerkezeti elemeket emeltek a m­gasba és azokat ott erősítették ös­sze. Az acélvázon előgyártott­­ tonelemekből helyezték el a föd­meket és falakat. Önhűtő ház Legfőbb hőforrásunk a Nap. V jón nem lehetne ezt a hatalm erőt eredeti rendeltetése ellen se használni, s nem fűteni, hane hűteni vele? Képünk egy úgyn­vezett önhűtőház rajza, amit ma tanában próbálnak ki Izraelben. Kettős falai jó szigetelő anya­ból épültek. A tető alatt nyílá hagynak, s a falak közötti rés lakóhelyiségek felé is nyitva va Délelőtt, amikor kelet felől süt nap, a kettős fal között levő­­ vegőréteg fölmelegszik, felszáll, a felső nyíláson át távoz. Ugyanakkor a nyugati kettős­­ hasonló nyílásán behatol a frises levegő. Amíg ez a kettős fal k­zött áthalad, szárítják, úgyho­ teljesen páramentesen kerül be lakásba. Itt azután a padló alá levő berendezéssel, vízpárologt­tással újra párával telítik, amit erősen lehűl, s lehűti a házat . Délután ugyanaz történik, cs­ fordított irányban. Az első ilyen házat Beershev­ban építették, s most próbálják . Remélik, hogy a gyakorlatba nemcsak beválik, hanem elég ga­daságos is lesz ahhoz, hogy átté­hessenek erre az új építkező módra, s ezzel elviselhetővé t­gyék az egyébként nehezen kibír­ható meleget. Alakítás robbantással Nagyméretű fémalkatrészek ala­kítását újabban a formába való berobbantással végzik el. Az ala­kítás a másodperc tört része alatt lezajlik. A kép azt mutatja be, amikor a készüléket és a munka­darabot vízzel telt aknába sül­lyesztik le, hogy a robbantást ott hajtsák végre.

Next