Műszaki Élet, 1959. július-december (14. évfolyam, 14-26. szám)

1959-09-17 / 19. szám

fi Nem, nincsen semmi téve­dés. Több, mint hétmillió fo­rintot tett ki az az összeg, amit a Fővárosi Elektromos Művek ez év első hét hónapjában a villanyszámlákban a nagyfo­gyasztóknak büntetésként le­számlázott. Vajon miért bünteti az Elektromos Művek ilyen ha­talmas összeggel a nagyfo­gyasztókat? A felelet egysze­rűnek látszik: túllépésért. Az ez év elejétől érvényben le­vő új árrendelet ugyanis ki­­mondja, hogy az Elektromos Művektől szerződésen felül igénybe vett villamosenergia teljesítményért a fogyasztók többszörös büntető alapdíjat kötelesek fizetni. Ugyanez vo­natkozik a jóváhagyott villa­mosenergia vételezési menet­rendben engedélyezett csúcs­idei teljesítmények túllépésére is. Az Elektromos Művek eb­ben az esetben többszörös csúcsdíjat számolhat fel bün­tetésként. Igen helyes, ha az árrende­let magas büntetéssel a szerződés és a menetrend betartására szorítja a fogyasztókat. Fel­merül azonban a kérdés: ho­gyan lehetséges, hogy a túl­lépések ilyen gyakoriak? Ho­gyan rúghatnak a büntetések ilyen hatalmas összegre? Hi­szen ez azt jelentené, hogy a vállalatok nem tartják be a­­ villamosenergia vételezési uta­sításokat, s ezzel veszélyezte­tik a biztonságos villamos­­energia-ellátást is. A kérdésnek az a magyará­zata, hogy az elmúlt évi régi díjszabás alapján a nagyüze­mek áramszámláját máskép­pen számolták el, és a szám­lákban a nagyobb összeget a fogyasztott áram kVó-ellen­­értéke tette ki, kisebb össze­gű alapdíj mellett. Az új ár­rendelet a teljesítmény igény­­bevétel után járó alapdíjat nagymértékben megemelte. Ezzel a fogyasztókat arra kí­vánják serkenteni, hogy az áramot minél egyenleteseb­ben, kiugró csúcsok nélkül vegyék igénybe. Az elszámo­lás alapja csúcsidőben a me­netrendben, egyébként a szer­ződésben engedélyezett telje­sítmény. Míg a múlt évben a túllépés, különösen a szerző­dés túllépés viszonylag ki­sebb mértékű pénzügyi kon­zekvenciát vont maga után, addig most a vállalatoknak túllépés esetén a felemelt alapdíj ötszörösét kell bünte­tésként megfizetniük. Ha külön vizsgáljuk­­a me­netrend túllépéséért és külön a szerződés túllépéséért fize­tett büntetések összegét, azt látjuk, hogy a büntetés túl­nyomó részét (kb. 90 száza­lékát) a szerződött teljesít­mény túllépéséért fizették a vállalatok. A menetrendet te­hát inkább betartják a fo­gyasztók, mint a szerződést, minden hónapban felmerülnek. Ennek több oka is van. Az energetikusok és a főkönyve- vív m tar­tv n FmiMTBümrÉs A büntetések nemcsak vég­­veszik, milyen nagy összegű összegükben jelentősek, ha­ büntetéseket fizetnek. A ban­­nem az egyes nagyobb válla­­tetéseket ugyanis az Elektro­­latokra is viszonylag nagy mos művek a rendes havi anyagi terhet rónak. Két nagy áramszámlában számolja fel, járműipari vállalat közül pél- külön sorban. Az összeg man­­dául az egyik hét hónap alatt tetés jellege azonban külön több mint százezer forint­ban­ megjelölve nincs és így csak a tetést fizetett, a másiknál a számlázásban jártas szakem­­büntetés összege csak a másod­bév tudja, hogy melyik ösö­­dik negyedévben közel négy­­szer a normál díj, és melyik­venezer forintot tett ki. Egyik a büntetés, így tehát a vál­­nagy gépgyárunknak az Elekt- falatok vezetősége tudomást romos Művek hét hónap alatt sem szerez arról, hogy a vár­­több mint ötvenezer forint falat mi okból és milyen ösz­­büntetést volt kénytelen szám­­szegű büntetést fizet. Ha az lázni. Elektromos Művek számlái­ A büntetések nemcsak ősz­­ban ezeket az összegeket kü­­szegszerűen nagyok, hanem lön megjelölné, és a vállala­­egy-egy vállalatnál sorozato­­tok könyvelésükben a meg­­san jelölt összegeket nem az anyag­költségek közé, hanem a bün­tetések külön számlájára könyvelnék, akkor természe­tesen a felelős személyek azon­nal tudomást szereznének ezekről és egészen biztos, sök a legtöbb vállalatnál nem hogy meg is tennék a megre­­is emlékeznek az Elektromos intézkedéseket. Művekkel még évekkel ez­ elmondottakat értékelve előtt megkötött szerződés ada- megállapíthatjuk, hogy he­­taira. Azóta több vállalat „ki- 'y°_s rendelkezések sokszor nőtte“ régi szerződését és hosz­ egészen csekély adminisztra­­szabb ideje túllépi azt. Elmu­ hiányosság miatt nem rasztották viszont a szerződést tudják hatásukat teljes mér­­az igénybevett teljesítmény vé- fékben kifejteni. Feltétlenül natkozásában megfelelően ma­ szükségesnek látszik ezértó­dosítani, hogy a közvetett anyagi ész-Több üzemnél műszaki meg­­tönzésen keresztül ható rel­­oldásokkal, az energiavételen­delkezések hatását utólag ala­­zós helyesebb megszervezésé- Posan vizsgáljuk meg, hogy vei is lehetne a kérdésen segí- kiküszöbölhessük az eredmé­­tent, ha a probléma egyáltalán nyességüket rontó tényező­felmerülne. A hiba ott van, set­hogy a vállalatok észre sem K. E. Jíltah Mold­ MŰSZAKIAK A ,,Munka Érdemrend” kitünte­tést kapta: Pataki Mihály igazga­tó — Pécsi Szénbányászati Tröszt; Martinkó Mátyás igazgató — Vár­palotai Szénbányászati Tröszt; Czintula László hivatalvezető — Veszprémi Bányaműszaki Felügye­lőség. A „Szocialista Munkáért” ér­demérem kitüntetést kapta: Gangli Boldizsár tudományos munka­társ — Textilipari Kutató Intézet; dr. Vágó György tudományos osz­tályvezető — Bőr-Cipő-Szőrme Kutató Intézet; Mérő Tibor tudo­mányos osztályvezető — és Bátor Mihály tudományos osztályvezető — Papíripari Kutató Intézet; Vargha István igazgató — Elzett Soproni Vasöntöde; Baldauf Lajos igazgató — Budatai Kőolajtermelő Vállalat; Bodzsár Tivadar műszaki osztályvezető — Ózdvidéki Szén­­bányászati Tröszt; Böhm István főelőadó — Nehézipari Miniszté­rium; Dozsnyák János bányavezető — Borsodi Szénbányászati Tröszt; Heilmár Nándor műszaki vezető — Bauxitkutató Vállalat; Juhász András főmérnök — Mátravidéki Szénbányászati Tröszt; Kiss László főmérnök — Kőolajipari Tröszt; Laczkó István főmérnök — Nóg­rádi Szénbányászati Tröszt; Nemes Vilmos főmérnök — Nehézipari Mi­nisztérium; Patsch Ferenc főmér­nök — Kőolajipari Tröszt; Pera Ferenc bányamester — Középdu­nántúli Tröszt; Polacsek Mihály üzemvezető — Ózdvidéki Szénbá­nyászati Tröszt; Sasvári Imre kör­zeti felügyelő — Pécsi Bányamű­­szaki Felügyelőség és még számos műszaki dolgozó. WS­F Időtlenségből, és nem jósorban a­­­tól való húzódozásból adód­nak, így például joggal vissza­tetszést szül az újítási ügyek bürokratikus intézése. MŰSZAKI ÉLET A Gépipari Tudományos Egye­­tember 21. Perjés Sándor: ,,A gé­­tet rendez, külföldi szakemberek sülét programja: szeptember 16 -esített ügyvitel újabb területei a részvételével. — 17. tanulmányút a Mosonma- textiliparban". — szeptember 22: Az ankét bevezető előadását gyaróvári Fémfeldolgozó Vállalat zákány László- UJ típusú szám­- Gyulai Zoltán professzor tartja és a Mosonmagyaróvári Mezőgaz- „Amr,b­". _ „Zjkr,’tember or- Oá- -A földgáz jelentősége az egyes hasági Gépgyár megtekintésére: .í' ipari államokban” címmel. A to - szept 18. „Utibeszámoló perlésre varó feladatok és a gé- arakban Vajta László „Föld-Ghánáról” Szécsey Tibor előadá­ postiés fokozasan*aik modj­ai gáztermelés Magyar­országon”­sa; — Gyárlátogatás a Salgótar- Dóra István előadása; — szeptem­ címmel, majd szovjet, lengyel és jáni Acél áru gy­árban; — szép- bér 24: Régner Ernő: Hírverő csehszlovák szakemberek a föld­iem­ber 23—24. tanulmányút­i előadás a Than Károly Könnyű- Dorogi Bányaüzem és a Nyerges- Technikumban; — szep­ujfami Viszkózagyár megtekm­ önkenő műanyag­tésére — szeptember 25: Lám- E­n­berg György előadása: „Sebesség- csapágyak alkalmazása a szero­eloszlás mérése szárnylapátos iparban. Előadó: Ivitz Rudolf. _______________________ szivattyúban" címen. — szeptem- Az Építőipari Tudományos figyelmét, akik’ az "iparági szak­­bér 28—30. tanulmányút, a Le- Egyesületben szeptember 21-én, mai filmbemutatókon részt ki­nni Kohászati Művek, a DIMÁVAG Keresztúri István előadása: „Be­­váltnak venni, hogy szeptember és a Borsodi Hőerőmű megtekin­­tencserép gyártás”. — Beszám 30-ig jelentkezzenek a Gépipari résére, meló a londoni területrendezési Tudományos Egyesületben, a Az Építőanyagipari Tudományos konferenciáról. Előadó: Deák Sán-­­­­T tér Egyesület szeptember 24—26 kö­­dör: szeptember 22. Beszámoló a­zött tartja az V. Szilikátipari krakkói épületgépészeti konfe- A Közlekedés és Közlekedés­ Konferenciát az egyesület fenn- óláról; — dr. Lombos György Tu­domá­n­y­i Egyesület fenn­állásának 10 éves évfordulója al- előadása: „Az anyagszántítel klimából a .. ., mából szeptember 16-tól 18-ig problémái az építőiparban ; közlekedéstudományi napokat A Textilipari Műszaki és Tudó- Az Energiagazdálkodási Tudó- rendez, amelynek keretében Taj­­mányos Egyesület rendezvényei: mányos Egyesület borsodi cse­­lik le a II. országos közlekedési szeptember 18—19. Len- Kender portja szeptember 17—18—19-én értekezlet és az egyesület V. kül- Vándorgyűlés Szegeden, a szép- Miskolcon országos földgáz anké­­detfőközgyűlése is. gázvezetékek építéséről, a föld­gáz felhasználásáról és tárolásá­ról tartanak előadást. A nemzetközi gépipari tudomá­nyos és műszaki filmfesztivál rendezőbizottsága felhívja azok MEMTIRÁNYVÁLTÓS SZERELVÉNYEK A személyforgalom rohamos fogyható megoldást látunk, ha növekedésével a sok évtized- megnézzük a Keleti-pályaud­­del ezelőtt épített fejpálya­ vár és a hozzá csatlakozó udvarok kapacitása ma már BHÉV Kerepesi út állomást, annyira elégtelen, hogy a leg- A két állomás napi utasforgam­­nagyobb nehézségbe kerül a ma csaknem azonos, ezzel vonatok indítása, különösen a szemben a Keleti pályaudvar csúcsforgalmi időben, sokszor 10—12 induló vágányával és majdnem lehetetlenné téve a komplikált vágányrendszerével menetrend szerinti forgalom ellentétben a BHÉV csak négy biztosítását. E nehéz kérdésben vágányt használ. Utóbbinál a kézzel­­beérkező szerelvények 5—10­­ perc múlva fordíthatók, míg a ■ Keleti pályaudvaron az érke­­­­ző szerelvény kihúzása, moz- i­dony le- és rájárás, be­tolás , stb. órákat kíván, ugyanak­­­­kor minden mozgás más vá-­­ gányutakat zár le és foglal el. A BHÉV-hez hasonló, elől­­- hátul távvezérléssel vezetett­­ motorkocsival közlekedő vo- I natok kérdése még megoldan­­­­dó. Külföldön nemcsak ezt a ■ megoldást alkalmazzá­k, ha­­­­nem a szerelvénnyel állandó-­­­an kapcsolt mozdonnyal tör- I ténő menetirány váltós vona­­­­tok járatását is. A svájci és francia vasu­­t­­aknál mind jobban terjed­­ ilyen szerelvények közlekedte­tése. A mozdony állandóan a I 4—12 kocsiból álló szerelvény egyik végéhez van kapcsolva,­­ a vonat másik végén levő ko­­­­csit vezetőállással látják el, foglaltsági idő törtrészre való csökkentésének, mert ezáltal minden bővítés nélkül szá­mottevő módon megnövelhető az állomás kapacitása. Lénye­ges megtakarítás érhető el a vontató és vontatott jármű szükségletben, a szükséges vágányok számában stb. Régebben, és sok vasút ma is határozott elutasító állást foglalt el ezzel a megoldással szemben, mert balesetveszé­lyesnek tartotta, különösen a kisiklások tekintetében. Ezzel szemben a francia és svájci tapasztalat azt mutatja, hogy ez a veszély nem áll fenn. Franciaországban a harmin­cas évektől közlekednek ilyen vonatok gőz, újabban villa­mos vagy dieselvontatással, 130 km/óráig terjedő sebes­séggel. Svájcban olyan sike­reket értek el, hogy évről év­re jobban kiterjesztik közle­kedtetésüket, sőt azt tervezik, hogy ahol nem kell a vonatba útközben belföldi vagy nem­zetközi átmenőkocsikat fel­venni, vagy lekapcsolni, min­den fővonalra kiterjesztik e vonatok járását legalábbis a gyorsvonati forgalomban.­A külföldi vasutaknál elért sikerek alapján érdekes len­ne ezt a kérdést a magyar kü­lönösen arra való tekintettel, hogy a három budapesti fej­pályaudvar kapacitása ma már annyira elégtelen, hogy a személyvonatok akadálytalan és a kulturált utazás követel­ményeit kielégítő közlekedte­tése a legnagyobb mértékben végigjáratni, a szerelvénnyel­­ semmi mozgást nem szükséges­­ végezni. Különösen nagyfor­­■ galima fejpályaudvarokon van veszélyeztetve van;­­ nagy jelentősége a vágány­ Cs. E. ­MŰSZAKI Merre fejlődik a mosószergyártás ? fóruma támaszkodjunk a hazai nyers­anyagellátásra. Ennek koordiná­lása érdekében szakbizottság jött létre. Iparágon belül folytatott kísérleteink alapján kisebb zsír­­alkoholgyártó berendezést létesí­tünk a Növényolaj- és Szappan­­gyárban, majd ennek alapján az országos szükségletek teljes ellá­tására 3000 t/év kapacitású zsír­­alkoholgyártó berendezést a Péti Nitrogénműveknél. A dodecilbenzolszulfonát ter­egymás mellé vannak utalva, egy­mástól, elszakítani nem szabad. Ilyen például a kész, zstralkoho-­lok szulfonálása, amit a folya­matban lévő mosóporgyári beru­házás mellett feltétlenül helyes volna megvalósítani. A fenti adatok azt igazolják, hogy — a cikkel ellentétben — az OT és a minisztériumok mun­kája összehangolt. Teljesen alap­talan tehát az az állítás, hogy azért, mert a mosószergyártás és melését az Egyesült Vegyiművek annak alapanyaggyártása nem oldja meg, ahol a kisüzemi gyár­tás most indult és a tervek sze­rint 1963-ra évi kb. 2000 t kapa­citású üzem létesül. Kondenzál foszfátokat a Cse­peli Növényolajipari Vállalat gyárt szoros együttműködésben a Budapesti Kénsavgyárral, a karboxilmetilcellulóze gyártására a Magyar Vi­cosa rendezkedett be. A szintetikus mosószerek gyár­tásához szükséges sokféle nyers­anyag gyártását tetszetősnek látszik egy üzemben elvégezni. Ha azonban figyelembe vesszük a meglévő termelési adottságokat , meglévő, alkalmas berendezé­seket a nagynyomású zsíralkohol­­gyártáshoz, rendelkezésre álló üres épületeket, valamint azt, hogy egy-egy alaptermék előállí­tása nem kizárólag a mosószer­gyártás céljaira, hanem a textil­ipar, az export és számos más hazai felhasználó részére is tör­ténik, továbbá, hogy a gazdasá­gos üzemnagyság létrehozása is igen fontos szempont, amely nem mindig egyezik a mosószergyár­­tás mennyiségi igényeivel; a tet­szetősnek látszó „teljes vertikali­tás" az esetek többségében nem, vagy csak a megtérüléssel arány­ban nem lévő beruházási és üze­melési költségtöbblettel valósít­ható meg. Természetesen mindazokat a műveleteket, amelyek közvetlen műszaki dolgozóink mind tetta újításként. Nem célunk­hoz már nem is kell kommen­­nagyobb elismerésben — erkel­ most részletezni azt a koz­­tár­­osi és anyagi megbecsülésben­delmet, amivel a 10 millió fő- Nem vagyunk az adminiszt­­— részesülnek. — Az újítások-­rint megtakarítást jelentő ratív eszközök hívei. Az ilyen­ról és találmányokról szóló újítást Falvay el tudta fog- és hasonló ügyekben azon­ 29/1959. számú rendelet pél­­gadtatni. „Suszter maradjon ban mégis csak meg kelle­dául a többi között a tervező a kaptafa mellett" — „vasút- ne fontolniuk az illetékesek-a mérnökök régi sérelmét orvo- tervező ne szóljon bele a kv- nek, hogy nem volna-e idő­-soh­a, meghatározta újítómoz­­hásztervezők dolgában, stb. szerű a szigorú beavatkozás, galmi lehetőségeiket. Ilyen és hasonló gorombasá- Tudjuk, hogy az emberek _haj-Az új rendelet végrehajtá­­gokat kellett lenyelnie a fia- lamosak az általánosításra, fában azonban esivd­őre tál mérnöknek. Az újítás, az Ha ezer njito megkapja a jo-Lok hiányosságot tapasztalhat alkotó gondolat végül mégis gosan járó díjat munkájáért tunk Ezek a hibák, hiányos- győzött! És most? A legna­ — mint ahogy meg is kapja Ságok egyrészt a rendelet gyobb probléma az, hogy a —, akkor az ezeregyedik, fél­nem ismeréséből, másrészt fő- vasúttervezőnek mennyiben daul az említett esetek közül , utols volt „hivatali kötelessége“ a valamelyik, alkalmas arra, a­­ felelősvállalás kohászati technológiai elkép- hogy károsan befolyásolja újt-­­ ahonnan a mozdonyt távvezér- sutáiknál is megvizsgálni, ku­fejelosegvanalas tartalmazó terveken tó gárdánkat. Ezt pedig é­lessel működtetik. .......... k­mnsee arra való tekintettel újítani. Mennyit fizessenek az el lehet és el kell kerülnünk. ► A megoldás rendikívüli újítónak? A KGMTI végül Helyesnek tartanánk, ha az ? előnyt jelent abból a szem­ügy döntött, hogy a „Lusz- illetékesek a közeljövőben 5 pontból, hogy a végállomásra ternek”, aki nem maradt a megvizsgálnák a tervező mér-­e érkezve, a mozdonyt nem kell kaptafa mellett’* 70 százalék- nökök ez irányú panaszait és ban hivatali kötelessége volt gyors, erélyes intézkedésekkel a tervek — szabad idejében megszüntetnék ezeket a kirívó való — átdolgozást. Úgy gond hiányosságokat, az újítási díjak kifizetésének déljük, hogy ehhez az ügy­ TOKÁR PÉTER halogatása. Lehetetlen­­ a legnagyobb felháborodás •• ............ . .hangján beszélni az olyan* esetekről, amikor az újítók­ .*. nak sokszor hónapokig, sőt,*­­ évekig kell várniuk, amíg az .. . újítási díjat felvehetik. * Takács László, a KGMTI... ! Gépipari Tervező Irodájá­* i nak vezetője 1954-ben Kovács .j. Géza mérnökkel újítást nyúj-»­­­tott be a magyar mérnökök g láltal építendő három koreai❖ A „Műszaki Élet" 1959. szep­ei várra vonatkozóan A ko-*:*tomber 34 számában „Merre fej­­gyárra vonatkozóan, a­­“r elődjék a mosószergyártás” cim­reai országos elektromos ha-•m­mes közlemény jelent meg. Meg­hozat ugyanis 60 periódusa, állapításai arra vallanak, hogy a la miénk ötven, így gyártmá­.A cikk magát meg nem nevező nyaink felhasználásánál nagY*szorzöje a mosóezergyártáe folya­^gaink felhasznalasanai nagy^m^jtban lévő fejlesztési munkáit nehezsegek mutatkoztak. A nem ismeri, hogy állami iparún.«­l jelentkező sokmillió forint ❖egymással rokon és közelálló­­ többletköltséget hárították el X szakterületein eredményes képpe­­n két mérnök . elképzelésé-1 "Ám, hogy e­zek megvalositasaval. Az uji-­mijszai.j lapban ismertessem, va­­tást megvalósították, a koreai...Jóban merre fejlődik a mosószer­gyárak már régen termelnek. * gyártás. Is“ s*“»es““sasaswasrr Semmi! Az akták eddig tíz • menete a szintetikus anyagokból fórum íróasztal légióinak­­készült, előnyösebb mosószerekre fiókjait járták már meg. Az*­*1955 óta folyik. Azóta ezt évi .S­urfL akta*6000 tonnára tudtuk növelni. E Utóbbi időben ez az akta... gy..1„L.a. legnagyobbrészt import ping-ponglabdára változott és ❖nyersanyagokra támaszkodva fej­ebben a minőségben röppen *lődött. A hazai vegyipar még nem ide-oda a Gépexport Iroda .j. tudott a megfelelő anyagok gyár­­, T. rT„„.utasár­a berendezkedni. Kis moso­es a Komplex kozott. Úgy .j.aktívanyag termelés (spermolaj gondoljuk, hogy az OTH be-...felcjo­gozásból zsíralkoholgyártás avatkozása véget vethene en- ❖ és a szulfonálás) folyik ugyan­­is az áldatlan állapotnak,­­ Magyarországon azonban a fej­­•­i a. . fokozott igényekhez ez a kapaci-A probléma itt az volt, h­gy ❖ éa nyersanyagbázis nem e'e­­ki fizessen — most nezzünk i­gendő. Átmeneti kisegítő szerep egy példát ahol a mennyit?...jutott itt a hazai gyártású, de­­ kérdése merült fel. ❖]£l látmffe8 nem kielégítö mer' Falvay Károly vasúttervező ❖ a mosoaktív anyagokkal tör- I mérnök 1956-ban azt a fel-X ténő ellátás igen nehéz volt, adatot kapta hogy az ózdi ❖ mégis aránylag igen hamar ki j , ^ r - MrAL„, t.A a tudtuk alakítani külföldiekkel ver­^ rekonstrukció^ tervehez kg­ .1.fényképé© szintetikus mosópo-4 szítse el a közlekedési tervet. púnkat (Papid, Duna, Tisztaság, ►A fiatal mérnök tanulmá-^* Padion). 4 nvAztQ a ncalínpin 400 millió V Ezek összetételükben ma még ► nyozta a csaknem 400 TM1^*alkalmazkodnak a rendelkezésre ? forint beruházást igénylő kd'^álló nyersanyagokhoz, az import- ihászati tervet és arra a meg-...lehetőségekhez, a hazai alap­­? állapításra jutott, hogy a ko-❖anyaggyártás fejlődéséhez és a íhászati terv technológiai őszének átalakításával 10 mil­.y^^m MÁSt r lió forintot meg lehetne ta-ilyen összetételű mosópor előállí­­karítani. Elképzelését benyúj­,5, tácát. Csak ezek fokozatos fej­SZÖLLÖSSY KÁROLY, a Növényolaj- és Háztartás­vegyipari Igazgatóság fő­mérnöke (Meg kell jegyeznünk, hogy a válaszcikk a felvetett problémák­nak csak kis részét érinti, hang­neméből azonban nyilvánvaló, hogy a kooperáló iparágak kö­zött az együttműködés egyáltalán nem kielégítő.­­ A' szerkej­lesztése folyamán lesz mód arra, hogy a KGST-ben közösen meg­állapított összetételeket alkalmaz­hassuk. A több évtizedes gyakorlattal rendelkező szakembereink a mosóporok gyártásának Idalakl­­matban lévő fejlesztési munkást­­ásában dicséretre méltó munkát végeztek e rövid idő alat­t. Körülbelül fél éven belül elké­szül a legkorszerűbb összetételű szintetikus mosópor gyártására alkalmas üzem a Rákospalotai Növény­olaj­ipari Vállalat mosó­porüzeme bővítéseként. Ha az idézett cikk erről a be­ruházásról említést tett volna, felesleges volna az a javaslat, hogy „kijelöljék azt az üzemet, ahol a mosóporgyártás folyjék”. A beruházási programot az OT féléve már jóváhagyta. Azért va­lósul meg a Rákospalotai Növény­olajipari Vállalatnál, mert itt a mosószerek gyártásának sok év­tizedes múltja van, az ország legnagyobb por­­­tób­ere­ne­dezésé­vel rendelkezik, amelyen ma is szin­tetikus mosóporokat állítanak elő. Építést nem igénylő beruhá­zással a szintetikus mosóporok előállítására a kapacitást megkét­szerezzük. A mosóaktív anyagok és úgynevezett építőanyagok fo­kozásával e mosóporok a ma használt mosóporokénál lényege­sen nagyobb mosóhatást is fog­nak képviselni.­­ A kutatási munka szervezetten folyt a háztartási vegyipar saját kutató­intézetében. Példaszerűen működött együtt a vállalatokkal, a vegyiparral és a külkereske­delemmel. Ennek eredménye, hogy az elérhető optimális recep­­túrák, vizsgálati módszerek és a fejlesztési tervek aránylag rövid idő alatt kialakultak, aminek ha­tása a napról napra fejlődő fo­gyasztás kielégítésében jelentke­zik. Törekedni kellett és kell arra, hogy mind nagyobb mértékben tartozik ugyanahhoz a miniszté­riumhoz, a népgazdaság fejlődé­sében zavarok és lemaradások lennének, sőt ezek még fokozód­nának. A fentiek arra mutatnak, hogy e téren fejlődésünk pozitív, gyors, még a baráti államokhoz viszonyítva is. A folyamatban lévő munkák tudományosan meg­alapozottak, a beruházási elő­irányzatok gyors és kielégítő, re­latíve olcsó, a távlati igényeket is figyelembe vevő megoldást biztosítanak. A fenti rövid ismertetésben kö­zölt adatok önmaguk alkalmasait arra, hogy visszautasítsák a hi­vatkozott cikkben foglalt teljesen alaptalan és zavart keltő közlést. A munka minden területen seré­nyen folyik. A cikk a munka mai állapotát és az elért eredménye­ket szóval sem említi. Ehelyett szervezési elgondolásaival arra biztat, hogy a munka jelenlegi menetét megzavarják, amivel nagy kárt okoznának és éppen a fejlődést akadályoznák.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék