Műszaki Élet, 1969. július-december (24. évfolyam, 14-26. szám)
1969-07-11 / 14. szám
ndrori - közvésem" ter A Szilikátipari Tudományos Egyesület 20 éves jubileumára vd Az Építőanyagipari, majd később a Szilikátipari Tudományos Egyesület elválaszthatatlan az ország politikai, ipari és tudományos fejlődésétől. A következőkben szeretnék kiragadni néhány gondolatot az egyesület 20 éves tevékenységének legfontosabb mozzanataiból. Az első években a rombadöntött ország és az elmaradt ipar újjáteremtése, majd később a szocialista építés műszaki, gazdasági és közgazdasági feladatai, az iparvezetés gondjai jelentették az egyesületi munka fő feladatait. De hogyan, és milyen színvonalon történt ez a munka? Kezdetben az előadások és a különböző beszámolói általában arról szóltak, hogy milyen eredményeket értek el külföldön és szinte kilátástalannak tűnt előttünk, hogy valaha is beleszólhassunk abba az ipari és tudományos fejlődésbe, amely sok országban messze előttünk végbement. Az évek múlásával egyre erősebbek lettek a hazai hangok, egyre szélesebb látókörre tettek szert vezetőink, mérnökeink, kutatóink. Hírüket szerte vitték a nagyvilágba szilikátipari konferenciáink, és lapunk az „Építőanyag” hasábjain is egyre több önálló, sőt nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó cikk lát napvilágot, melyek közül nem egy külföldi lapokban is megjelent és érdeklődést keltett. Egyesületünk régi tagjai méltán lehetnek büszkék erre az útra. Nemcsak azért, mert sokan művelői voltak egy-egy területnek, hanem elsősorban azért, mert ezen túlmenően formálói voltak egy, a népgazdaság számára fontos területnek, az építőanyagipar korszerű fejlődésének. Az SZTE szerepe és feladatai Köztudomású, hogy az egyesület nem veheti át az iparvezetés szerepét, még egy-egy gondolat megvalósítását sem tudja végigvinni, mert a befejezéshez szükséges feltételekkel általában nem rendelkezik. Mik hát az egyesület módszerei? Legelőször talán a társadalmi munka „opponensi” funkcióját kell megemlítenünk. Számtalan olyan kérdés van, amelyben a szakemberek részvétele óriási segítséget adhat az iparvezetésnek. Ilyenek a többi között a beruházások előkészítése, az iparfejlesztési kérdések megvitatása, kooperációs problémák, szakosítás — még nemzetközi szinten is, — új termékek kialakítása, iparművészeti kérdések, energiagazdálkodás, különös tekintettel a korszerű tüzelőanyagokra (földgáz, olaj) való átállás egyre gyorsuló ütemére, export-import kérdések, állásfoglalás az ipar és berendezései fejlődésében stb. Az egyesület vitafórum. A viták gondolatokat ébresztenek, és segítenek a különböző variánsok kidolgozásában, a variánsok pedig választási lehetőségeket teremtenek. És ez nagyon sokat segíthet egyegy nehéz döntés meghozatalában. Mindezeken túlmenően azonban az egyesület egyik legfőbb szerepe, hogy mindennemű hivatali kötöttségtől mentesen műszaki-közgazdasági, tudományos közvéleményt teremtsen. Szoktassa hozzá tagjait, hogy érdeklődjenek a tudomány, a technika iránt. Ismerjék meg, becsüljék és szeressék mindenekelőtt a hazai tudományt és annak eredményeit. Támogassák mindazt, ami a tudományban nagyszerű és jó, és tudják helyesen értékelni a fejlődést, a fejlődés formálásában való beleszólás jogos igényével. Ez a műszaki, tudományos közvélemény az iparvezetésnek olyan támogatást tud majd adni, amelyre az döntéseiben bizton számíthat. Az üzemi munka Egyesületi életünk gerincét fennállása óta a központi munka képezte, annak különféle formáival, elsősorban előadások tartásával, klubnapokkal, külföldi utakról való beszámolókkal, munkabizottsági ülésekkel, konferenciákkal. Nem szándékom ezt a működési formát bírálni. Ez a forma szükséges és célravezető. Ha azonban hűek akarunk maradni az előbb említett gondolatokhoz, több energiát kell fordítanunk az üzemi munkára. A kutató munka eredményeivel kapcsolatban többször említettem már, most ugyanezt mondom az egyesületi munkával kapcsolatban is: munkánk igazi eredményei a termelésben, a gyakorlati életben, az üzemekben mérhetők le igazán. Munkánk legszebb eredménye az lesz, ha tevőlegesen járulhatunk hozzá az üzemekben dolgozó kollégáink munkájának támogatásához és a termelés színvonalának emeléséhez. A fiatalokról Szükségszerűenfelmerülő problémája egyesületünknek, ée az MTESZ jóformán valamennyi tagegyesületének is a fiatalságnak a munkába való nagyobbmérvű bekapcsolása. Sok szeretettel foglalkozott ezzel a kérdéssel az egyesület. Évekkel ezelőtt úttörők is voltunk fiatal szakembereink (mérnökök, technikusok, közgazdászok) konferenciáinak megrendezésével. Joggal vetődik fel mégis a kérdés: megtettünk-e mindent annak érdekében, hogy egyesületünk a fiatalok iskolája, szabad fóruma legyen? Megteremtettük-e a feltételeit annak, hogy ifjúságunk minden időben szívesen keresse fel egyesületünket, szakosztályainkat, nemcsak egy-egy előadás meghallgatására, hanem megtartására is? Sajnos nem kell számadás annak megállapításához, hogy ezt a kötelezettségünket nem a legjobban teljesítettük. Miért teszem ezt a kérdést itt is szóvá? 1970-ben egyesületünknek tisztújító közgyűlése lesz. A húszéves, egyesületnek húsz éven át volt tisztségviselői örömmel adják át helyüket tehetséges, szorgalmas, dinamikus és jól képzett fiataljainknak. Köszöntjük fiatal tagjainkat, és azt kívánjuk, hogy vegyék át a nekik járó helyet egyesületünkben, hogy elődeiknél is több sikerrel szolgálják a szilikát- tudomány ügyét. Sok kérdést lehetne és kellene még megemlíteni. Így például kapcsolatainkat az iparral és jogi tagjainkkal az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztériummal és a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségével, belföldi és külföldi rokon, vagy társszervezetekkel, oktatási és továbbképzési kérdésekről, konferenciákról és lapunkról. Befejezésül csak annyit: az egyesület munkája elválaszthatatlanul összeforrt a szilikátiparral és vállaljuk az ÉVM-mel most kötött szerződés alapján is, hogy ott leszünk a fejlesztésnél. Legnagyobb örömünk az volt, amikor az ipar, annak vezetői és dolgozói ezt az összetartozást vállalták, és legnagyobb jutalmunk az lesz, ha ezt a jövőben is vállalni fogják. DR. TALABÉR JÓZSEF a SZTE főtitkára • A Szilikátipari Tudományos Egyesület jubileumi közgyűlése alkalmából elhangzott főtitkári beszámoló nyomán. Műanyagok a mezőgazdaságban A Magyar Agrártudományi Egyesület „műanyagok a mezőgazdaságban” önálló szakosztálya, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Műszaki Fejlesztési Főosztálya megbízása alapján Műanyagok felhasználása a mezőgazdaságban címmel pályázatot hirdet. Pályadíjak: 1 db I. díj 12 000 Ft, 2 db II. díj 6 000 Ft, 2 db III. díj 3 000 Ft. A pályázat nyilvános, jeligés. Beküldési határidő: 1969. december 15. A pályázat részletes feltételeiről az egyesület titkársága (Bp. V., Szabadság tér 17.) ad felvilágosítást. Nukleáris erőművek tervezése és építése az USA-ban címmel Katanics György (San Francisco, California) tart előadást az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületben július 25-én, 15 órakor. Az előadó foglalkozik a nukleáris erőművek mai helyzetével, a tervezéssel és kivitelezéssel, a szakmunkacsoportok koordinálásával és egyes érdekesebb szerkezeti problémákkal. Dr. Majos Sándor c. egyetemi tanár bevezető előadást tart. A fiatal matematikusok összejövetelét Pécsett rendezi meg a Bolyai János Matematikai Társulat július 16-án, a Tanárképző Főiskolán. 2 műszaki Élet II. ipari tudományos konferencia Szegeden Szegeden már mindenki megszokta, hogy az ünnepi játékok heteiben rendezik meg az Ipari Vásárt és Kiállítást. Ehhez kapcsoltan 1968-ban első ízben rendezte meg az MTESZ Csongrád megyei szervezete, Szeged megyei jogú Városi Tanács V. B. és Idegenforgalmi Hivatala az I. ipari tudományos konferenciát. A tanácskozás eredményes munkáját értékelve született az az elhatározás, hogy a jövőben minden évben, ugyanebben az időpontban megrendezzék a konferenciát. . . Az első téma a „Műszaki fejlesztés ésintenzifikálás” volt. A konferencia aktuálisabb feladatai a meglevő termelőerők optimális kihasználására való törekvés; a munkaerő leghatékonyabb, legjobb szervezettséggel való felhasználása, azaz a termelékenység növelése; a termelőberendezések ésszerű csoportosítása, kihasználása és korszerű szinten tartása. A július 23-án és 24-én megtartandó II. ipari tudományos konferencia lényegében folytatása a múlt évinek. Két napon át tanácskozik a konferencia gazdasági életünk előterében álló kérdéséről, a gazdasági hatékonyság növelésének feltételeiről, és lehetőségeiről. A bevezető előadást július 23-án 11 órakor dr. Neményi István, a Magyar Beruházási Bank vezérigazgatója tartja, amelynek témája a műszaki fejlődés, hitelpolitika, vállalati üzletpolitika. A szakreferátumokra másnap, július 24-én kerül sor. Mandel Miklós, az MTA Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa az állóeszközgazdálkodás és gazdasági ösztönzős címmel tart előadást. Dr. Parányi György, az INTRANOMAS Magyar Bolgár Társaság főmérnökhelyettese a termelőberendezések időbeli kihasználásának kérdéseivel foglalkozik előadásában. Dr. Lénárt Lajos, a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium főosztályvezetője előadásának tárgya a koncentráció, kooperáció és vertikális integráció az élelmiszergazdaságban. Az előzetes felmérésekből ítélve, mind Csongrád megye, mind az ország különböző vidékeinek műszaki-gazdasági szakemberei érdeklődéssel tekintenek a konferencia elé. Ez érthető, mert gazdasági fejlődésünknek jelenlegi intenzív szakaszában az iparvezetésnek és a vállalatok vezetőinek egyaránt feladata az adott termelőbázis teljesítőképességének kihasználásában rejlő lehetőségek feltárása, tudományos alaposságú számbavétele és kiaknázása. E célok elérésének eszközeire, lehetőségeire kívánnak rámutatni a konferencia előadói. Így a termelőberendezések és azok teljesítőképességének hatékony kihasználására, a termelő folyamatok és termelési keresztmetszetek megfelelő összehangolására, a termelés és munkaszervezés tökéletesítésére. Rendkívül fontos a gépparkkal, az állóeszközök legjelentősebb, dinamikus részével való helyes gazdálkodás. A konferencia vitafórumot teremt a gyakorlati irányítást végzők és a tudományos területen dolgozók között. Már az előző évi konferencián tapasztaltuk, hogy a vállalatok műszaki-gazdasági szakemberei egyre fokozottabban igénylik az elméleti kutató és funkcionális területen dolgozók segítségét gazdasági feladataik célszerű megoldásához. A magunk részéről törekszünk ezeknek az igényeknek kielégítésére, és arra, hogy a vállalatok érdeklődését hasznosítva, megkíséreljük a különböző elméleti jellegű elgondolásoknak az üzemekben való gyakorlati alkalmazását. DR. ERDÉLYI FERENC az MTESZ Csongrád megyei Szervezetének titkára Dr. Renner János köszöntése A Magyar Geofizikusok Egyesülete július 3-án rendkívüli országos elnökségi ülést tartott dr. Renner János, az egyesület társelnöke, tiszteleti tagja, az Eötvös Loránd Emlékérem tulajdonosa 80. születésnapja tiszteletére. Az elnökségi ülésen jelen voltak és köszöntőt mondtak az érintett társegyesületek vezetői is. Képünkön Czeglédi István, a Magyar Geofizikusok Egyesületének főtitkára üdvözli dr. Renner Jánost az egyesület vezetősége és tagjai nevében. IFIP-szeminárium Az MTESZ Neumann János Számítógéptudományi Társaság (az IFIP magyarországi tagszervezete) és a KSH Országos Ügyvitelgépesítési Felügyelet — a Nemzetközi Információfeldolgozási Szövetség (IFIP) Oktatási Szakbizottsága (TC3) és Adminisztratív Adatfeldolgozási Csoportja (IAG) javaslatára július 8-tól féléves nemzetközi adatfeldolgozási szemináriumot indított Magyarországon. A szeminárium célja elsősorban e szakterületen a világszínvonaltól többé-kevésbé elmaradt országok adatfeldolgozási szakembereinek (matematikusok, közgazdászok, mérnökök) magasszíntű továbbképzése. A szeminárium programjában szereplő főbb témakörök: A gazdasági adatfeldolgozás gépi berendezéseinek rendszertechnikája; programozási ismeretek; rendszerszervezési alapismeretek; matematikai módszerek alkalmazása a döntési és információrendszerben; az adatfeldolgozási rendszerek szervezése; az elektronikus adatfeldolgozási rendszer bevezetése, személyi előfeltételeinek megteremtése. Az előadásokat neves magyar és külföldi szakemberek tartják, angol nyelven. A szervező bizottság Bulgáriából, Csehszlovákiából, Egyiptomból, Ghánából, Indiából, Indonéziából, Kubából, Lengyelországból és Mexikóból vett fel hallgatókat. Jelentkezés szakmérnöki szakokra A Budapesti Műszaki Egyetem felvételt hirdet az 1970. februárjában induló szakmérnöki szakokra. Az Építőmérnöki kar az acélszerkezetek, az előregyártás, a geodéziai automatizálás, az útépítés és közúti forgalomtechnika, a vasbetonépítés, a vasútépítés és fenntartás, továbbá vízépítési műtárgyak szakon. A Gépészmérnöki kar gépszerkesztő, hegesztő, távfűtés és távhőellátás, az Építészmérnöki kar építéskivitelező®, városépítés, városgazdaság, műemlékvédelem, a Vegyészmérnöki kar élelmiszeripari technológia, gyógyszertechnológia, korrózió, műszeres analízis, a Villamosmérnöki kar híradástechnikai szerszámgépek, félvezető digitális elektronika, integrált áramkörös elektronika, mikrohullámú technika, színes televízió, villamosenergia szállítás és elosztás, s végül a Közlekedésmérnöki kar a közlekedéskibernetika és automatika, a vasúti és közúti járműjavító, és gépjármű szakon indít képzést. A képzésre felvételüket kérhetik azok, akik műszaki egyetemi, vagy természettudományi karon szerzett és a továbbképzés szakjellegének megfelelő oklevéllel rendelkeznek, mérnöki munkakört látnak el és az oklevél megszerzésétől számított 2 éves mérnöki gyakorlatuk van. Jelentkezni lehet augusztus 31-ig. Bővebb felvilágosítást és a jelentkezési nyomtatványt az egyetem portáján (Bp. XI., Műegyetem rakpart 3.) adnak.