Műszaki Élet, 1971. július-december (26. évfolyam, 14-26. szám)

1971-11-26 / 24. szám

V.t T*V 4.Tl­ r.J.TI­­KSZVi LEMtKl V Energetikai konferencia Szolnokon A Debreceni Körzeti Energiafelügye­let, a Szolnok Megyei Tanács VB Ipari Osztálya és megyei szervezetünk közös rendezésében került ez év novemberében az első, megyei szintű energetikai kon-­ ferenciára sor. Szentesi László, a megyei tanács első elnökhelyettese megnyitójában hangsú­lyozta e kezdeményezés jelentőségét. A regionális tervezési és kivitelezési mun­kában az energiahelyzet ismerete min­den szinten és ágazatban nagy segítséget jelent. A konferencián Kukli Béla, Vas Jó­zsef, Madarász Tibor, Pápai­ László, Ve­nyige Sándor, Búza Endre és dr. Bolto­r Béla előadásai részletesen ismertették megyénk és hazánk jelenlegi és várható energiaellátási helyzetét, s az iparfej­lesztési terveket. Szolnok megye — bár alapvetően me­zőgazdasági jellegű terület — az ipari­lag közepesen fejlett megyék közé került, s az ország összes ipari termelésének 30/6-át adja. Az energiafelhasználásnak csaknem fele az iparra jut, amely egyes termékei révén országosan, sőt külföldön is ismertté vált (Heller—Forgó féle hű­tőelemek, hűtőszekrények, aprítógépek, cipők s­tb). A IV. ötéves tervben 12 000 új ipari munkahely létesítése várható, összesen 4,9 milliárd forint beruházással. A me­gye székhelyén kívül Karcagon, Kun­­szentmártonban, Mezőtúron, Tiszafüre­den és Jászárokszálláson létesítenek jelentősebb új üzemeket. Az iparon kí­vül az egyre jobban fejlődő mezőgazda­ság, valamint a közlekedés és a keres­kedelem is fontos energiafelhasználó ágazat. Villmosenergia-ellátás A villamosenergia-ellátás helyzetét a fogyasztói igények gyors növekedése jel­lemzi. Szolnok megye ugyancsak a 11— 12. helyet foglalja el a megyék között az egy lakosra (765) és az egy háztartásra eső (399) éves felhasználásban, de az utóbbi 5 évben az országos átlagot jóval meghaladó fejlődés következett be. Az összes fogyasztás 88%-kal, a háztartások fogyasztása 100%-kal nőtt. A rohamos fejlődés következtében Szolnok, Martfű és Törökszentmiklós térségében a csúcs­­terhelések értéke elérte a meglevő — fő­ként középfeszültségű — ellátási kapaci­tások határát. Jászberény, Mezőtúr, Karcag és Tisza­füred térsége e szempontból kedvező le­hetőségekkel rendelkezik, de Szolnokon és Martfűn új 120/10, illetve 120/20 kV-os transzformátorállomásokat kell majd 1972-ben és 1973-ban üzembe helyezni az igények zavartalan ellátása érdekében. Gáz, olaj, szén Megyénk gázellátása is rohamosan fej­lődött. Szolnokon kívül Karcagon, Kisúj­szálláson, Törökszentmiklóson, Kunma­darason és Berekfürdőn is van vezetékes földgázellátás. A megyében az évi fo­gyasztás elérte a 60 millió m3-t, ennek kétharmada Szolnokra jut. A nagyüze­mek fogyasztása az összesnek kb. 70%-át teszi ki. A megyében 64 000 palackos gázfogyasztót tartanak nyilván, s ezzel együtt a háztartások 51,5°­0-a van gázzal ellátva. A vezetékes gázellátásban a IV. ötéves terv során a téli csúcsidőben ne­hézségek várhatók, mivel az igények ro­hamosabban nőnek, mint a rendelkezé­sünkre álló földgáz mennyisége. 1974— 75-ben várhatóan 14 000 új palackos gáz­­fogyasztót kapcsolnak majd be. A folyékony tüzelőanyag-fogyasztás fejlődött megyénkben a legdinamikusab­ban. 1965—70 között az üzemanyagfo­gyasztás évente 20%-kal nőtt, a tüzelő­olaj-fogyasztás évente megkétszereződött. A megyében jelenleg 19 töltőállomás 134 tüzelőolaj eladóhely és kb. 40 000 olajkályha van. A tárolási és szállítási kapacitások hiánya — különösen az őszi csúcsforgalomban — nagy nehézséget je­lent.­­ Szolnok megyében évente mintegy 40 000 vagon a szilárd tüzelőanyag-fo­gyasztás. Ennek csaknem kétharmadát a háztartások használják fel. A vásárlások zöme a téli időszakra esik, s­­ez szintén sok tárolási és szállítási nehézséget okoz. További probléma, hogy a bányák nem az igényeknek megfelelő szemcsenagy­ságú szenet szállítanak. A negyedik ötéves tervben a szilárd tüzelőanyagok fogyasztásának 13%-os csökkenésére számítunk, ami megyénk­ben is jelzi az eltolódást a szénhidrogén energiahordozók javára. A konferencián a megye üzemeinek vezetői, energetikusai megfelelő tájékoz­tatást kaptak az energiaellátás helyzeté­ről, várható fejlődéséről és az energia­takarékosság jelentőségéről. A téma fon­tosságára való tekintettel a konferencia teljes anyagát megjelentetjük, és az ösz­­szes illetékes megyei szervhez eljuttat­juk. MADARÁSZ TIBOR, az MTESZ Szolnok megyei Szervezeté­nek titkára Tervezési konferencia Az MTESZ Szervezési és Vezetési Tu­dományos Társaságának tervezési szak­osztálya november 23—24-én konferenciát rendezett „A vállalati tervezés időszerű kérdései az iparban” címmel. A központi előadás és a korreferátumok számot ad­tak az iparvállalatok tervezési gyakorla­tának főbb fejlődési tendenciáiról, az egyes módszertani kérdések helyzetéről. Az előadásokat követő vitában a tervezé­si szakemberek széles körű eszmecseréjé­re, a tervezési tapasztalatok és problé­mák megbeszélésére volt lehetőség. A konferenciát Drecin József, az SZVT elnöke nyitotta meg, majd Lendvai Ist­ván, az MSZMP KB alosztályvezetője mondott üdvözlő beszédet. A plenáris ülésen elhangzott központi előadást dr. Gadó Ottó, az Országos­ Terv­hivatal elnökhelyettese tartotta a vállala­ti tervezés, a népgazdasági tervezés és a gazdasági szabályozás összefüggéseiről. A konferencia két szekciója a vállalat és a gazdasági környezet kapcsolatának kér­dései a tervezésben, valamint a tervmun­ka módszereinek szerepe a vállalati ve­zetésben témakörökkel foglalkozott. A korreferátumok a piackutatástól kezdve a matematikai programozáson át a terv­munka belső megszervezéséig az ipari tervezés legaktuálisabb részkérdéseit dol­gozták fel. A konferenciával egyidőben szakkönyv és folyóiratkiállítás is volt. A rendezvényen közel 500 szakember vett részt. 2 MŰSZAKI ÉLET Kiosztották az „Ipargazdasági Munkáért" érmeket November 17-én osztotta ki Drecin Jó­zsef, a Szervezési és Vezetéstudományi Társaság elnöke az „IPARGAZDASÁGI MUNKÁÉRT” érmeket, melyeket az el­múlt év legkiválóbb aktivistái kaptak. A díj I. fokozatát dr. Czére Béla, a Közlekedési Múzeum főigazgatója, a KTE ipargazdasági szakosztályának elnöke, dr. Ludányi Lajos, a Fővárosi Faipari és Ki­állítás Kivitelező Vállalat igazgatója, az SZVT vezetési szakosztályának elnökhe­lyettese, és dr. Rózsa József, a Munka­ügyi Minisztérium főosztályvezetője, az SZVT munkatudományi szakosztályának elnöke kapta. A II. fokozatot Bucsy László, a Hajtó­mű és Felvonógyár főosztályvezetője, a GTE üzemgazdasági szakosztályának ve­zetőségi tagja, Nádas Péter, a MIMDOK munkatársa, a MATE ipargazdasági szak­osztályának elnöke, dr. Pécsi János, a Pamutfonóipari Vállalat gazdasági igaz­gatója, a TMTE ipargazdasági szakosztá­lyának elnökhelyettese kapta. A III. fokozatot dr. Balás Alajos, az Igazságügyi Könyvszakértő Iroda mun­katársa, az SZVT pénzügyi szakosztályá­nak titkára, Marsai Ferdinand, a Mátra­­vidéki Fémművek gazdasági igazgatója, az SZVT Heves megyei szervezetének titkára és dr. Takács László, a Csepel Művek főosztályvezetője, az SZVT csepeli szervezetének titkára kapta. Az érdemérmen kívül mintegy hatvan aktivista pénzjutalomban részesült. Élelmiszer- és vendéglátóipari gépészeti kongresszus A termelőtől a fogyasztóig nagyon hosszú az út, nemcsak képletesen, hanem a valóságban is. Az élelmiszer-nyersanya­gok fel- és átdolgozását a tudományos és ipari kutatóintézetek munkájából kiin­dulva, az élelmiszertermelő gazdaságok és az élelmiszeripari gépeket gyártó vál­lalatok segítségével végeredményben a konzervgyárak és feldolgozóüzemek vég­zik el. Az élelmiszeripari és vendéglátóipari gépek gyártása hazánkban örvendetesen fejlődik, bár nehézségei az új gazdasági mechanizmus ellenére is bőven akadnak, és szakemberei szerint még nagyon mesz­­sze vagyunk a kívánatos és lehetséges színvonaltól. E gépgyártási ágazat szerteágazó prob­lémáinak elemzésére és megvitatására a Gépipari Tudományos Egyesület a Ma­gyar Élelmezésipari Tudományos Egye­sülettel közösen december 6. és 10. között konferenciát rendez Budapesten. Az elő­adásokat a Magyar Tudományos Akadé­mia használatában levő, nemrég helyre­állított „régi országháziban fogják meg­tartani. A programban változatos témájú elő­adások követik egymást az egyes főbb ágazatok, a konzerv-, gabona-, hús-, tej­ipar és a Vendéglátóipar területéről. A csomagológépekről, az egyes műveletek gépesítésének hazai kutatási eredményei­ről, valamint a géptervezés elméleti kér­déseiről is hallunk majd beszámolókat. A vendéglátóipar különleges problémáit a félkész ételek gyártásával, valamint kü­lönféle tárolási, sterilitási, szervezési és anyagmozgatási kérdésekkel együtt vitat­ják meg. Az előadók között a hazai gépipar és a kutatóintézetek nagy tapasztalatú szak­emberein kívül számos külföldi szakem­bert találhatunk, akik részben saját be­számolóikkal, részben hozzászólásaikkal a kongresszus színvonalát bizonyára emel­ni fogják. FRENYÓ ZOLTÁN KODAK-KOLLOKVIUM „Színes 16 mm-es Kodak nyersanya­gok felhasználása a fém- és televízió­­technikában” címmel kollokviumot ren­dezett november 16—17-én az Optikai, Akusztikai és Filmtechnikai Tudományos Egyesület a Chemolimpex és a Film- és Tv-művészek Szövetségének közreműkö­désével. A rendezvény megnyitó előadá­sát Dobrányi Géza Állami díjas tartotta. Különösen a televízió második prog­ramjának­­megindulásával vált aktuális kérdéssé a megfelelő minőségű 16 mm­­es színesfilm-anyag­ biztosítása, olyan anyagok és eljárások tanulmányozása, amelyek a filmgyártással szemben tá­masztott mai követelményeket a lehető legteljesebb mértékben kielégítik. A 16 mm-es anyagok alkalmazása sok tekin­tetben közös gondja nemcsak a televízió­nak, a filmgyártó-és tárcas­túdióknak, ha­nem a művészeti filmeket készítő stúdi­óknak is. Ma már egyre többen foglalkoznak ezekkel a rendszerekkel, és az audiovi­zuális oktatástechnika terjedésével a fel­használási terület jelentősen bővülni fog a jövőben is. Miután ilyen alapanyagot a magyar fotóipar nem gyárt, és így ter­mészetesen az ilyen filmek laboratóriu­mi feldolgozásának tapasztalatai is meglehetősen hiányosak, haszos kezde­ményezésnek bizonyult ez a rendezvény is, amelyen egy igen korszerű gyártmá­nyokat felvonultató világcég, a KODAK mutatta be nyersanyagait, ismertette azok alkalmazásának és feldolgozásának technológiáit. Az első napon Lamagnore, a cég kép­viselője tartott előadást a 16 mm-es szí­nes nyersanyagok szerkezetéről, felvé­teltechnikai­ jellemzőiről, felhasználási rendszereiről. Ezt követően a Magyar Filmlaboratórium Vállalatnál több mint­ három órás vetítésen mutatták be a KODAK mintaanyagait és különleges kombinációit. A második napon a 16 mm-es színes fordítós nyersanyagok speciális kidolgozási módszereiről, labo­ratóriumi eljárásairól hangzott el elő­adás. 17-én délután az OPAKFI szenzito­­metriai és színes fotográfiai munkabi­zottsága kerek­asztal-beszélgetésen vi­tatta­­ meg a KODAK-PATHE cég szak­embereivel a 16 mm-es színes filmanya­gok felhasználásának speciális felvétel­technikai, kezelési és laboratóriumi kér­déseit. A kollokviumon a filmlaboratóriumok, a filmstúdiók, a Magyar Filmtröszt és a FORTE gyár több mint 100 munkatársa vett részt A VEGYIPARI KUTATÁS GAZDASÁGOSSÁGA ÉS MÉRÉSI MÓDSZEREI A Magyar Kémikusok Egyesülete 1972. október 17—20 között Budapesten, kül­földi résztvevőkkel konferenciát rendez „A vegyipari kutatás gazdaságossága és mérési módszerei” címmel. A konferen­cián felkért külföldi és hazai előadók tar­tanak bevezető előadásokat. A konferencia munkáját plenáris- és szekcióüléseken végzi. A szekcióüléseken a következő témaköröket vitatják meg a résztvevők: a kutatási téma kiválasztása és kutatási tervek elkészítése; a kuta­­­­tómunka szervezettsége és annak hatása; a problémafeltáró és -elemző módszerek; a különböző kutatási feladatok gazdasá­gi elemzésére egységes módszerek alkal­mazása; kutatástervezési módszerek és azok fejlesztése; egy komplex kutatási modell ismertetése. A részleteket tartalmazó körlevél és jelentkezési lap a Magyar Kémikusok Egyesülete titkárságán (Bp. VI., Anker köz 1., tel.: 427—343) igényelhető. A je­lentkezési lapokat ugyanide kell eljut­tatni. A mérnökgeodéta munkája szoros kap­csolatban van a tervező és kivitelező te­vékenységgel, hiszen elsősorban ezek köz­vetlen igényeit elégíti ki. Mérnökgeodé­ziával egyébként több mint 50 vállalat, közel 3000 munkatársa foglalkozik ha­zánkban. A kiállításon 14 földmérő vállalat és tervező iroda szemléltette a mérnökgeo­déziai feladatokat mérési adatokkal, tér­képekkel, fényképekkel, makettekkel. Be­mutatták itt az ipari üzemek mérnökgeo­déziai munkálatait a nehézipari üzemek­től az élelmiszeriparig, az olajvezetékkel kapcsolatos geodéziai tevékenységet, a közműtérképeket, a vasúttervezés és épí­tés geodéziai munkáit (a tervezett új Dé­li pályaudvar makettjének bemutatásá­val), a lakótelepek kitűzését és sok egyéb létesítmény mérnökgeodéziai anyagát. A kiállítással egyidejűleg rendezett tu­dományos ülésszakot dr. Joó István, a MÉM Országos Földügyi és Térképészeti Hivatal földmérési főosztályának vezetője nyitotta meg. ★ Tisztújító küldött-közgyűlést tartott no­vember 19-én a Magyar Élelmezésipari Tudományos Egyesület. A közgyűlésen kiosztották az 1971. évi emlékérmeket is. A ZSIGMOND ELEK EMLÉKÉRMET dr. Kádár Gyula, dr. Kismarton Károly, dr. Nagy Emil és dr. Török Szilveszter, a TÖRÖK GÁBOR EMLÉKÉRMET dr. Ba­latoni Mihály, Fekete Gyula és Regős Bé­la; a KOSUTÁNY TAMÁS EMLÉKÉR­MET Hegyesi József, Kacskovics Miklós, Nagy László, dr. Vajda Ödön és Zöld An­tal kapta. Rajtuk kívül 24 egyesületi aktivistának ítélték oda a „MÉTE TÁRSADALMI MUNKÁÉRT” emlékplakettet, tizen pe­dig az ÉLELMISZERIPAR KIVÁLÓ DOLGOZÓJA kitüntetést kapták meg. ­ Mérnökgeodéziai kiállítás és tudományos ülésszak A földmérés és térképészet rendszere­sen megrendezett kiállítások révén is tá­jékoztatást nyújt munkájáról, eredmé­nyeiről, így került sor november 22—27 között „A mérnökgeodézia szerepe a népgazdaság fejlesztésében” című ki­állításra és tudományos ülésszakra a MÉM OFTH földmérési főosztálya és a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület szer­vezésében.

Next