Műszaki Élet, 1971. július-december (26. évfolyam, 14-26. szám)

1971-11-26 / 24. szám

É­ LELMISZERIPARI GÉPGYÁRTÁS ' _ A vízgazdálkodás távlati műszaki-gazdasági fejlesztésének módozatai és feltételei (OMFB tanulmány) Osztrá­k műszaki és tudományos napok — Szinttartás és struktúra — Az élelmiszeripari gépgyártás problémái Japán fotoújdonságok — Szerszámgépek gazdaságos programvezérlése — Régi és új partnerek között A VILÁGŰR KÉMIÁJA ják az atomokat. Ismeretes az A világűrben végbemenő je­lenségek, illetőleg a jelenségek­ről rendelkezésünkre álló ada­tok, az adatok vizsgálata, ösz­­szehasonlítása és elemzése azt bizonyítja, hogy a Földön érvé­nyes természeti törvények egye­temes érvényűek, s hogy ezek határozzák meg a világűrben végbemenő folyamatokat, és ezek szabják meg e folyamatok lejátszódásának irányát és kö­vetkező tén­yeit. Nem szabad azonban figyel­men kívül hagyni azt a tényt, hogy a földiektől lényegesen el­térő körülmények befolyásolják­ a lejátszódó események jelle­gét, fizikai, kémiai színezetét. Ezek az eltérő körülmények tu­lajdonképpen három relációra korlátozhatók — most minde­nekelőtt a kémiai szempontokat­­ alapul véve —: az extrém nagy nyomásra, a nagy intenzitású radioaktív sugárzásra, és az ext­rém nagy hőmérsékletre. Az atomszerkezet összeomása Az anyagszerkezeti kutatások eredményeképpen megismertük az atomok szerkezetét. Tudjuk, hogy néhány milliárdod mm át­mérőjű atommagok az átmérőjük százezerszeresét kitevő távolság­ban elektronfelhőket tartanak megkötve — elektromos erők­kel —, és ezekkel együtt alkot­is, hogy a legkülső elektronhé­jon elhelyezkedő elektronok ha­tározzák meg az atomok kémiai tulajdonságait. Általában e külső elektronok száma szabja meg­­ az elemek atomjainak vegyértékét, azaz más elemek atomjaival való egyesülési, kap­csolódási készségüket. A szén pl. a hidrogénnel szemben négy vegyértékű, azaz elvileg 4 he­lyen kapcsolódhat más elemek atomjaival. Mi történik azonban akkor, ha extrém nagy nyomások hatására az atommag és az elektronok közötti erőegyensúly felbomlik, ha az atomok és molekulák „le­vegős" szerkezete összeomlik, s ha kötéseik megváltoznak? A gyémántban, amely a szán kris­tályos formája, egy-egy atom­nak vegyértéke alapján össze­sen négy szomszédja lehet. A rendelkezésre álló tér viszont ennél jóval több atom szoros elhelyezkedését tenné lehetővé, tulajdonképpen olyan helyzet­nek kellene előállnia, mint egy sok apró­­gömbből álló halmaz­ban. Az extrém nagy nyomások a gyémántkristályok ún. konfi­gurációs­ szerkezetének összeom­lását okozzák, ennek folytán új elektronkapcsolatok jönnek lét­re, amelyekben az egyes, szén­atomok 4 külső elektronja egy­szerre k­b. 6 szomszéd atomhoz tartozik. Ezek az elektronok tehát már nem szorosan kötöt­tek, hanem szabadon mozognak, mint a gáz. A szabad elektron­­gáz azonban olyan anyagokban fordul elő, amelyeket közönsé­gesen fémeknek nevezünk; ezek a szabad elektronok vezetik az elektromosságot, és valószínű­­leg ezek adják a fémek fényes küllemét. A vizsgálatok kimu­tatták, hogy az extrém nagy nyomások által okozott konfigu­ráció-összeomlás , és ennek fé­­mesítő hatása valószínűleg az (Folytatás a 18. oldalon)) A szilárd anyagok, mint pl. a kristályok szerkezetét földi körülmények között az atomok vegyértéke magyarázza. Egy 4 vegyértékű atom tehát csak 4 másik atomot köthet meg Több százezer atmoszférás nyomások hatására ez a szerkezet össze­omlik, az atomok elektronhéjaikkal együtt sokkal közelebb kerülnek egymáshoz. Az ilyen anyagok metallizálódnak Ön hogy szerkesztené a Műszaki Életet? Azt hisszük, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy szerkesztő bizottságunk és szerkesztőségünk olyan lapot sze­retne eljuttatni az olvasóhoz, amely minél teljesebb mérték­ben kielégíti igényeit. Szerkesztőségünk már eddig is több­féle formában igyekezett megtudni az olvasó kívánságait, óhajait, és ezeknek — a lehetőségekhez képest — igyekez­tünk is eleget tenni. Hogy sikerrel-e? — azt döntse el az olvasó. És éppen ezért kérjük most az Önök segítségét. Azt szeretnénk megtudni: HOGYAN SZERKESZTENÉK ÖNÖK A LAPOT? Kíváncsiak vagyunk arra: mi tetszik és mi nem tetszik? Mit találnak feleslegesnek, és mi az, ami hiányzik? Miről kellene más formában írni, és milyen témával kel­lene többször foglalkozni? Mit tenne Ön a szerkesztő helyében? -Erre a kérdésre várjuk olvasóink válaszát november 30-ig. A legértékesebb javaslatokat, a legjobb bírálatokat ter­mészetesen jutalmazni fogjuk. A legérdekesebb válaszokat — a szokásos cikkhonorárium ellenében — közöljük. Az első díj 2000.— Ft, a második 1000.— Ft, és további­­ nyolc díjat osztunk ki 500—500.— Ft értékben. Válaszaik nagy segítséget nyújtanak munkánkhoz, előre is köszönetet mondunk. Az élelmiszeripari gépek fejlesztése Az Élelmiszeripari Gépgyár évi, mintegy 1 milliárd forint értékű termelését nyereségesen csakis módszereiben megalapo­zott, tervszerű és folyamatos műszaki fejlesztési munka alap­ján végezheti. A műszaki fej­lesztésnek kell biztosítani min­denkor olyan gyártmányválasz­tékot, amelyből a vevők kivá­laszthatják a részükre megfele­lő és szükséges berendezéseket, a gyárnak pedig olyan rende­lésállományt szerez, amely le­hetővé teszi a gyártó kapacitás kihasználását és a­­ gyár terve­zett nyereségét biztosító önkölt­ség és eladási árak kialakítá­sát Ennek megvalósítására a gyár saját műszaki fejlesztő ap­parátust hozott létre­ , és e szer­vezet sok éves tapasztalattal rendelkezik. Az élelmiszeripari gépgyár­tásra jellemző, hogy rendkívül sokféle gépet, berendezést kény­telen előállítani az egyedi gyár­tást megközelítő kis sorozatok­ban. E tényből adódóan a fej­lesztést megelőző műszaki-gaz­dasági előtervező munkákhoz nem lehet alkalmazni az álta­lános gépgyártásban kialakult módszereket. Közismert, hogy pl. a szerszámgépeket, de még a kereskedelmi gépeket is lé­nyegesen nagyobb darabszám­ban gyártják, jobb anyagi lehe­tőségeket biztosítva a fejlesz­téshez. Mit fejlesszünk? ? A fejlesztési témákat gyárt­mányaink tapasztalatai, kutató­intézetek eredményei, valamint piackutatás alapján választjuk ki. Korábban ezek a vizsgálatok csak a műszaki paraméterekre terjedtek ki, és a gazdasági vizsgálat nélküli eredmények az adott időszak általános mű­szaki divatját tükrözték. Ez megmutatkozott a nagy teljesít­mények, a teljes automatizált­ság, sőt egyes esetekben a si­mítógépe­s vezérlés igényében. Ezek a törekvések sokszor meg­haladták az ésszerűség és a gaz­daságosság határait. Az utóbbi évtizedben azonban kibővült az élelmiszeripari gé­peket gyártók tábora, és az egyre növekvő gépválaszték igényesebbé tette a vevőiket, így ker­ü­ltek előtérbe a műszaki pa­ramétereken kívül a gazdasági szempontok is. Hazánkban ezt elősegítette a gazdaságirányítás reformja is, és szükségessé vált a fejlesztést előkészítő műszaki­­gazdasági tevékenység felülvizs­gálata. A szigorú tervutasításos gaz­daságirányítási rendszerben, a beruházási keretek központi el­osztása a vevőkört, az élelmi­szeripari üzemeket nem tette ér­dekeltté abban, hogy minél gazdaságosabb gépeket válasz­­szanak. Ez időben gépeinket sokszor még drága technológia­(Folytatás a 18. oldalon)) 1. ábra. Sajtkezelő gépsor gazdaságossági optimuma tpQ1QQ Arm Btm CM — mm770/ súlyaHt állag min. man.­ súlyozott átlag mmn. man. súlyozott átlag malomipari gépek4 35 m­ 15 ISO 59,7 0,77­­5 sateipon gipak4 33 8,2 18 102 27 05 2,7 * 14 1 tejipari gépek3 17 637 113 38,9 a 5V 1,5 'csomagoló gépii7 36 9,7 27 77 34,5 053 15 2. ábra. Néhány iparág gépeinek fejlesztési mutatói: 1 — kézi­­ műveletek­kel, 2 — a főbb műveletek egyedi gépekkel, 3 — valamennyi művelet egyedi géppel, 4 — gépsor kézi adagolással, 5 — automatizált gépsor 3 helyen kézi adagolással, 6 — automatizált gépsor 2 helyen kézi adagolással, 7

Next