Műszaki Élet, 1975. január-június (30. évfolyam, 1-13. szám)

1975-01-03 / 1. szám

AnAI/CI­A l®zere- felse- UPAKH­dezése után egy új tudományág, az akusztooptika bon­takozott ki és indult el világhó­dító útjára, hogy egyre újabb területeken bizonyítsa műszaki és gazdasági előnyeit. Nálunk is, amint arról az Optikai, Akusz­tikai és Filmtechnikai Egyesü­letben értesültünk, az új techni­kának — tudományos érdekes­sége mellett —, főleg gazdasági haszna ragadta meg a szakem­berek figyelmét. Rövid idő alatt értékes eredményeket is produ­káltak, és most már a gyártáson van a sor... mert az igények mind több helyről sürgetnek. Az optikai szakosztály vezetőségi tagja, Podmaniczky András, az MTA Számítástechnikai és Au­tomatizálási Kutató Intézet (SZTAKI) tudományos munka­társa minderről a következőket mondta: — Az akusztooptika olyan esz­közök létrehozását tette lehető­vé, amelyekkel a lézersugár négy fő jellemzője (terjedési irány, intenzitás, polarizációs sík és hullámhossz) vezérelhető. Így mindazon műveletek — el­térítés, moduláció — elvégezhe­tők a lézersugárral, amelyeket eddig elektronsugarakkal végez­tek, sőt további lehetőségeket nyújt, s mindezt lényegesen ol­csóbban. A legelső kísérleti be­rendezés, egy lézersugaras tá­­vevőkészülék 1964-ben készült az USA-ban. Ezt követte a nagy­képernyős (max. 10 m2 méretű) display, a többi között az űrku­tatási program keretében a ra­kétapálya összes beérkező ada­tainak egyidejű megjelenítésére. De alkalmazták a deflektort a holografikus memóriákban tá­rolt információk kiolvasására és beírására is. S annyira eredmé­nyes volt a kezdet, hogy a het­venes évek elején olyan keres­­kedelemjellegű termékek gyár­tására tértek át, amelyek kulcs­elemei már akusztooptikai esz­közök voltak. Megjelent pl. a lé­zeres facsimiletovábbító beren­dezés, főleg a sajtószervek hasz­nára, mivel az anyagok szétkül­dése így jóval rövidebb ideig foglalja le a távkábeleket. Je­lentős mennyiséget adtak el az akusztooptikai elvű számítógép kimeneti eszközökből, mint pl. a mikrofilmkimenetből, de az op­tikai solnyomtatók és dobos rajzgépek — melyeket katonai célokra fejlesztettek ki — iránt is igen nagy az érdeklődés világ­szerte a számítástechnikai eszkö­zök piacán. Közben bekapcso­lódtak a gyártásba további or­szágok, a Szovjetunió, Francia­­ország, Anglia, az NSZK is. Hangsúlyozni kell, hogy a meg­lepően újszerű eredményekhez hozzájárultak a szilárdtestfizika továbbfejlődése során felfede­zett különleges egykristályok. Az új technika lényege — Bizonyos akusztooptikai anyagokba, mint pl. Te02, PbMoO­, és egyéb speciális egy­kristályokba, vagy folyadékokba (pl. közönséges vízbe) 10 MHz —1 GHz közötti frekvenciatar­tományba eső ultrahangot veze­tünk. Hatására e közegekben optikai törésmutató rács kelet­kezik, amely a lézerfényt elhaj­lítja. Az eltérítés iránya ponto­san úgy változik, ahogy a rács­állandót az ultrahangfrekven­ciával változtatjuk. Ezzel egy szinte tökéletes lézerdeflektort nyertünk, amelynek felbontó­­képessége eléri a 3000 pontot, továbbá fix frekvencián, de vál­tozó ultrahang amplitúdóval modulálhatjuk az elhajlított lé­zersugár intenzitását; a nyíró ultrahang az elhajlás során 90° - kal elfordítja a lézersugár pola­rizációs síkját, az elhajlított fény színe pedig az ultrahang­frekvenciával különbözik a be­eső fényétől.­­ A KGST-országok közül a Szovjetunión kívül még csak hazánkban foglalkoznak ezzel az új tudományággal. Nagy gya­korlati jelentőségét felismerve, a lézerdeflektor kifejlesztésével kezdték a munkát az MTA SZTAKI-ban három éve, szem előtt tartva, hogy a széles körű ipari alkalmazás megindulásá­val ne éppen ezt az egyik leg­fontosabb eszközt kelljen tőkés­országokból importálni, amit egyébként az ESZR-listára fel­veendő berendezések körében is kerülni kell. Az első példány felbontóképessége még csak 200 pont volt, és most készült el az 500 pontos, amely a legkorsze­rűbb külföldi típusokkal is ver­senyképes. A magyar detektor­ban szabadalmi védettség alatt áll az ultrahangnak igen olcsó és gazdaságos előállítási módja, s egy neves cég már tárgyalást folytat a nyugati piacokon való értékesítési jogról. Ugyancsak az intézetben készül egy akuszto­optikai Q-kapcsoló YAG-léze­­rekhez, amellyel a lézer óriási impulzusú üzemmódban is mű­ködtethető. Azaz a Q-kapcsoló­­val több kW impulzus teljesít­mény is elérhető néhány watt folytonos teljesítményű lézer­sugár esetén, ami annak a kö­vetkezménye, hogy a YAG egy­kristályban felgyülemlett fény­energia a Q-kapcsoló hatására nagy energiájú impulzus formá­jában szabadul ki. Ez a tulaj­donsága kiválóan hasznosítható vékony- és vastagréteg ellenál­lások gyártás közben való pon­tos beállítására (trimmelésére), továbbá az optikai információ­­átvitelben, pl. számítógépek ösz­­szekapcsolására, vagy hírközlő rendszerekben, ahol a lézerfény levegőben, vagy hosszabb távon optikai hullámvezetőben terjed­ve hordozhatja az információt stb. Mindezekben a lézerfény modulálására kiválóan megfelel az akusztooptika.­­ Az MTA SZTAKI-ban fo­lyamatban van olyan kétdimen­ziós koherens fénymodulátor (Page-composer) kifejlesztése, amelyben a címző elem akuszto­optikai fénydeflektor. Az alap­vető cél, hogy hazánkban ala­kítsuk ki az ESZR keretében több ország együttműködésével folyó , holografikus memória­kutatáshoz szükséges optikai in­formációbeviteli eszközt. Mit javasol az egyesület? — Optikai szakosztályunk fel­adatának tekinti, hogy a műsza­kilag nagy haladást jelentő és nagy gazdasági hasznot ígérő, új műszaki eredményeket széles körben ismertté tegye, és előse­gítse azok ipari bevezetését és alkalmazását. Különösen fontos ez az akusztooptikai kutatások vonatkozásában, mert a koherens optikai technika, a­ lézertechni­ka, főként az akusztooptikai esz­közök kifejlesztése után vált igazán ütőképessé, különöskép­pen a számítástechnikában. — Szakosztályunk célja, hogy közismertté tegye ezeket az új eszközöket, és felhívja a figyel­met az azok felhasználásával építhető berendezésekre. Annak érdekében, hogy ez a technika hazánkban meghonosodjék és az akusztooptikai eszközök gyár­tása meginduljon, egyesületünk­nek jelentős részt kell vállalnia abban, hogy a kutatóintézetek és az iparvállalatok közötti együttműködés elmélyüljön és hatékonyabbá váljék. Az akusztooptika és alkalmazása A csepeli szervezet 1974-ben Az MTESZ csepeli szervezete eredmé­nyes esztendőt zárt 1974-ben. A 14 éve működő szervezetben 9 tudományos egye­sület 1405 taggal tevékenykedik. A tagság egyharmada mérnök. A tevékenység egy­re inkább elősegíti a Csepel Vas- és Fém­művek gazdaságpolitikai feladatainak tel­jesítését, a műszaki haladás társadalmi úton való előmozdítását, a műszaki és gazdasági szakemberek szakmai színvona­lának emelését. Az MTESZ csepeli szervezete nagy gondot fordít arra, hogy a Központi Bi­zottság tudománypolitikai irányelveit a helyi viszonyoknak megfelelően, a gya­korlatban hasznosítsa. Ennek érdekében adott otthont az Energiagazdálkodási Tu­dományos Egyesület 25 éves fennállásá­nak jubileumi programja keretében az energetikusok országos konferenciájának. Ezen a konferencián indították el azt a társadalmi tevékenységet, amely az ener­giatakarékosság programját a Csepel Vas- és Fémművekben ma már folyamatosan megvalósítja. A csepeli szervezet energe­tikusai az energiatakarékosság fokozása érdekében célul tűzték ki, hogy a sok he­lyen tapasztalható, egyszerű eszközökkel is felszámolható energiapazarlást meg­szüntetik. Sokat tettek a nemzetközi műszaki-tu­dományos eredmények ismertetésére és elterjesztésére. Jó alkalmat adott erre a magyar—szovjet műszaki-tudományos együttműködés is, amelynek 25. éves jubi­leumi ülését Csepelen tartották. Ez alka­lomból érdekes előadást tartott a szerve­zetben Rutkovszkij professzor a kiberne­tikának a műszaki rendszerek irányításá­ban való alkalmazásáról. Hasznos kezde­ményezés volt a szovjet gép­ek prospek­tus kiállítása a Szerszámgépgyárban, a szovjet szerszámok gyakorlati bemutatója, amelyet a Gépipari Tudományos Egyesü­let rendezett a SZTANKOIMPORT bevo­násával. A XI. pártkongresszus és hazánk fel­­szabadulásának 30. évfordulója tisztele­tére indított munkaverseny széles körű kibontakoztatásának, a CSM előtt­ álló gazdasági feladatok végrehajtásának elő­segítésére az MTESZ csepeli szervezete pályázati felhívással fordult a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóihoz. A felhívásra 62 pályamunka érkezett, ezek elbírálása és hasznosítása a jövő év feladata lesz. A szakmai színvonal emelését szolgál­ják a külföldi utazások is. 1974-ben 16 ta­nulmányutat szerveztek 7 országba, me­lyen 68 csepeli szakember vett részt. A tapasztalatokat a szerszámgépgyártásban, a kerékpárgyártásban, az acélgyártásban, valamint a színesfémkohászatban hasz­nosítják. Az MTESZ csepeli szervezetének az el­következendő időszakra vonatkozó fő tö­rekvése, hogy az eddig elért eredménye­ket továbbfejlesztve a Csepel Vas- és Fémművek­ IV. ötéves tervének eredmé­nyes befejezését valamint az V. ötéves terv megalapozottságát az egyesületekben végzett társadalmi munka fokozottabb be­kapcsolásával segítsék. Ez a világpiaci versenyképesség az alapvető struktúra­változás, az új gyártmányok és a gyártás­fejlesztési, a termelékenységi, az önkölt­­ségcsökkentési feladatok elősegítésében kell hogy megmutatkozzék. Ide tartozik a műszaki-gazdasági szakemberek terv­szerű szakmai továbbképzésében nyúj­tandó segítség is. PÁLFFY DÉNES 2 MŰSZAKI ÉLET m­KdZVEKMtHÍV Megalakult a Neumann János Számítógéptudományi Társaság ifjúsági bizottsága A számítástechnikával foglalkozó szak­emberek zöme fiatal, s természetszerűleg megmutatkozik ez a Neumann János Számítógéptudományi Társaság összeté­telében is. A társaság élete szempontjá­ból elsősorban ezért jelentős, hogy 1974 decemberében megkezdte munkáját a NJSZT ifjúsági bizottsága. Tagjai a tár­saság különböző szakosztályaiban tevé­kenykednek, s így a legkülönfélébb szá­mítástechnikai szakterületen dolgozó fia­talok sajátos problémáit, igényeit isme­rik és képviselik a bizottságban. Az ifjúsági­ bizottság legfontosabb fel­adatai: a fiatal számítástechnikai szak­emberek társadalmi és szakmai beillesz­kedésének segítése; a végzett és még ta­nulmányaikat végző fiatal számítástech­nikai szakemberek és a számítógépet munkájukban alkalmazó más­ szakmájú fiatalok szakmai ismereteinek gyarapí­tása, látókörének bővítése, valamint­ e fiatalok bevonásai a társaság munkájába. A NJSZT ifjúsági bizottsága szoros együttműködésben kíván tevékenykedni a társaság szakosztályaival, a számítás­technikai KISZ védnökség irányító szer­veivel és az MTESZ egyesületeinek ro­kon szakterületen működő ifjúsági bi­zottságaival. Pályázati felhívás A Magyar Iparjogvédel­mi Egyesület és a Magyar Kereskedelmi Kamara Véd­jegy- és Csomagolási Bi­zottsága nyilvános pályá­zatot hirdet annak előmoz­dítására,­­hogy szocialista gazdasági ren­dünknek­­megfelelő, a fogyasztók érdekeit is szolgáló üzleti magatartásról helyes közvélemény alakuljon ki. A pályázat tárgya olyan 1 1973. január 1. után a gazdasági versennyel kapcsolat­ban belföldön tapasztalt tények (megtör­tént esetek) ismertetése, amelyek az ér­vényes jogszabályokba, vagy — a pályázó megítélése szerint — a szocialista üzleti, illetve reklámetikába ütköztek. Ilyenek­nek tekintendők a jogi vagy etikai szem­pontból kifogásolható üzleti akciók, fél­revezető hirdetések, reklámok, beleértve azokat is, amelyek import árukra vonat­koznak. A jeligével ellátott, gépírással készí­tett pályázatok a Magyar Iparjogvédelmi Egyesület (1055. Budapest V. Kossuth Lajos tér 6—8) címére 1975. március 31-ig nyújthatók be. További felvilágo­sítást a Magyar Kereskedelmi Kamara Védjegy- és Csomagolási Bizottsága, vagy a Magyar Iparjogvédelmi Egyesü­let (mindkettő címe: Budapest V. Kos­suth Lajos tér 6—8. Tel.: 314-155 és 313-380) nyújt. A pályadíjak: I. díj: 5000 Ft, II. díj: 3000 Ft, III. díj: 2000 Ft. A díjak meg­oszthatók, továbbá különdíjak és elismerő oklevelek is kiadhatók. A pályázat eredményét 1975. június 1. és 15. között, nyilvános ankét keretében hirdetik ki. Az IC­SÓBA Magyar Bizottságának ülése 1964-ben nemzetközi tudományos egye­sület alakult a bauxit, a timföld és alu­mínium előállításával kapcsolatos tudo­mányos tevékenység összefogására. 1970- ben megalakult a nemzetközi szervezet (angol nyelvű rövidítése ICSÓBA) Ma­gyar Bizottsága, amely évente rendsze­resen megrendezi szakmai előadásokkal összekötött ülését. Az idei, december 9— 10-i ülésen a magyar alumíniumipar né­hány fontos kérdéséről volt szó. A beve­zető előadást dr. Juhász Ádám nehézipari miniszterhelyettes tartotta; az elhangzott előadások elsősorban a magyar alumí­niumipar szellemi exporttevékenységét taglalták. Választmányi ülések Szegeden és Gyöngyösön Az MTESZ Csongrád megyei szerveze­tének választmánya december 18-án ülést tartott. Dr. Kovács Kálmán egyetemi ta­nár elnöki megnyitója után az elnökség beszámolóját dr. Bátyai Jenő szaktitkár ismertette. Kiemelte, hogy az új Techni­ka Háza adta lehetőségek nagymértékben elősegítették valamennyi­­ tagegyesületi bizottság munkáját. Ma már a megye három városában (Szentes, Makó, Hódmezővásárhely) működik intézőbi­zottság, és Szegeddel együtt a megyei szervezet több mint ötezer tagot tömörít munkába. A politikai, gazdasági vezető szervek mind többet számítanak a mű­szakiak társadalmi tevékenységére. A beszámoló az észlelt problémák és hiá­nyosságok mellett ismertette az 1974-es év főbb statisztikai adatait és az 1975. évi programot. Az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület mátraaljai csoportja 1974. december 7-én választmányi ülést tartott Gyöngyösön, a Mátraaljai Szén­bányák új központi tanácstermében. Győ­­ry Sándor, a vállalat igazgatója támogatá­sáról biztosította a helyi csoport vezető­ségét, és az új központi tanácstermet egyesületi rendezvények helyéül felaján­lotta. Szabó Imrének, a helyi csoport tit­kárának beszámolója után megvitatták az 1975. évi munkatervet és a költségvetést. Holográfiai munkabizottság alakul Az Optikai, Akusztikai és Filmtechni­kai Egyesület optikai szakosztálya holog­ráfiai munkabizottság összehívását ter­vezi. Az alakuló ülést 1975. január 14-én tartják. A bizottság, célja a holográfia­ kutatásával és alkalmazásával foglalkozó szakemberek információcseréjének biz­tosítása. Várják az érdeklődő szakembe­rek jelentkezését is az egyesület titkár-­ jogán (telefon 222-086). Békésy György-díj Az OPAKFI elnöksége új díjat és em­lékérmet alapított november 21-i ülésén. A díjat Békésy Györgyről (1899—1972), az akusztika és az érzékszervi biofizika világhírű képviselőjéről nevezték el, el­sőként állítva emléket a Nobel-díjas ma­gyar származású tudósnak. (A Nobel-dí­­jat 1961-ben kapta a hallásmechanizmus kutatásával kapcsolatos tevékenységéért.) A Békésy arcképét ábrázoló emlékérmet és az azzal járó díjat azok kapják, akik a hazai akusztikai kutatásokban kima­gasló eredményeket értek el.

Next