Műszaki Élet, 1978. január-június (33. évfolyam, 1-13. szám)
1978-01-13 / 1. szám
* Épületek racionális energiafelhasználása Az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és az Építőipari Tudományos Egyesület 1978. január 17—18-án országos ankétot rendez a Technika Házában az épületek racionális energiafelhasznánálásáról. A rendezvény célja, hogy az energiahordozókkal való fokozottabb takarékosság, a velük való hatékonyabb gazdálkodás érdekében az energiafelhasználás egyik fő területére, az épületekkel összefüggő energetikai problémákra irányítsa a szakmai közvélemény figyelmét, különös tekintettel az épületek hőellátásában, fűtésében meglevő jelentős energiamegtakarítási lehetőségekre. Az ankét a két rendező társegyesületnek azt a törekvését is szolgálja, hogy segítse az ország hosszú távú, új energiapolitikai koncepciójának kidolgozásán belül kormányprogramként megfogalmazandó energiaracionalizálási, energiatakarékossági feladatok minél alaposabb szakmai előkészítését. Célja az egyesületeknek, hogy a valóságos problémákat, és az ezek megoldására kínálkozó lehetőségeket a szakmai közvélemény bevonásával feltárják, egyben hozzájáruljanak e program minél eredményesebb végrehajtásához. Az ankéton a téma sajátos kettős — építészeti, energetikai — arculata folytán, a megoldandó feladatokat mindkét szakmai oldalról tárgyalják. Az ankét két megnyitó előadásában dr. Szabó János építésügyi- és városfejlesztési minisztériumi államtitkár az épületek energiafelhasználásának racionalizálási feltételeiről beszél, Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes az energiaracionalizálás szerepét elemzi a távlati energiapolitikában. Az ankét szabad vitáját felkért hozzászólások sorozata vezeti be. Ezek egyfelől az épületek telepítésének és energiafelhasználásának összefüggéseit, az épületfizika és az épületek hővédelmének problémáit, valamint a hőszükséglet-számítás és hőtechnikai méretezés kérdéseit, továbbá a fűtési és légtechnikai rendszerek és a hőellátó berendezések üzemeltetési, ellenőrzési kérdéseit tárgyalják. A felkért hozzászólók másik csoportja a lakótelepek, a többszintes lakóépületek, a családi házak energiaellátásával, továbbá a lakó- és kommunális épületek energiaellátási berendezéseinek ipari hátterével foglalkozik. Az előadók között az ÉVM, a NIM és a KGM, továbbá e minisztériumok kutató intézményeinek, illetve a BME és egyes energiaszolgáltató üzemek vezető munkatársai találhatók. A két rendező egyesület, figyelembe véve, hogy az ankét témája a szakmai közvélemény igen széles rétegeinek érdeklődésére tarthat számot, a meghívókat kutató intézetek, tervező, beruházó és kivitelező vállalatok, az épületek ellátásában érdekelt energiaszolgáltatók, energetikusok, továbbá e problémákkal foglalkozó hatósági szervek, köztük a megyei és városi tanácsok építésügyi osztályai részére küldte meg, de valamennyi, a téma iránt érdeklődő szakember megjelenését várják. Az ankét időtartama alatt a Technika Házában tablókiállításon mutatják be a korszerű, energiatakarékos építészeti megoldásokat. földvári györgy * * Ülést tartott a MTESZ Vas megyei szervezetének elnöksége A MTESZ Vas megyei szervezetének elnöksége december utolsó napjaiban tartotta meg évzáró ülését, melyen értékelték az 1977. évi munkát és megtárgyalták a szervezet 1978. évi munkatervét. A szervezet tevékenységének alapelve a megye párt- és állami munkájának elősegítése, a tagegyesületi munkának a területi és a népgazdasági érdekek szolgálatába állítása volt. A megyei szervezet az 1977-es munkaterv feladatait végrehajtotta. Az elnökség és a bizottságok munkájukban nem ragaszkodtak mindenáron a tervezett programok szervezéséhez, hanem a közben felmerült igényeket igyekeztek kielégíteni. Az elnökségi üléseken egy-egy részfeladatot dolgoztak ki, ezáltal az együttműködés néhány szervvel rugalmasabb lett. A megyei pártbizottság és a megyei tanács ülésein a tanács különböző bizottságaiban is van a MTESZ- nek képviselete. Az ülések előtt a szervezet szakembereit felkérik az előterjesztések szakmai véleményezésére, a javaslatok kidolgozására, pl. a megyei textilipar helyzetének értékelésekor, Vas megye építőipari és fejlesztési koncepciójának (1970—1990) véleményezésekor, vagy a megye közművelődési helyzetével foglalkozó tanácsülési anyag kiegészítésekor. A cselekvési program irányelvei is a megyei igényeket tükrözik. Az egyesületekkel való kapcsolatot kedvezően alakították a szűk körű megbeszélések néhány egyesület vezetőivel (pl. ÉTÉ, SZVT). Az 1978. évi munkatervben a szakmai képzés és továbbképzés tervszerű, a megye ipari hátterének megfelelő szervezése, a testvérvárosokkal való kapcsolat felvétele, az üzemi egyesületi munka fokozása szerepel. A cél olyan középtávú feladatokat is szolgáló rendezvények szervezése, amelyek tapasztalatai a helyi munkában is alkalmazhatók — anyagmozgatás a mezőgazdaságban; a cementkötésű forgácslap alkalmazástechnológiája; a hévizek és hasznosításuk a Nyugat-Dunántúlon; korszerű információs rendszerek kialakítása a vállalatoknál stb. A szakmai bizottságok tanulmány kidolgozását tervezik Kőszeg, Körmend, Vasvár gázfelvevő-képességének vizsgálata, Kőszeg középtávú hőellátási koncepciójának adatgyűjtése, a Markusovszky Kórház és környékének a távfűtésbe való bekapcsolása, a megyei környezetfejlesztési koncepció, a nyugat-dunántúli üdülőterület — ezen belül Vas megye — regionális fejlesztési irányainak kialakítása témákban. A MTESZ Vas megyei szervezetének elnöksége az évzáró ülés végén több évtizedes társadalmi munkája elismeréseként dr. Küttel Dezső főgyógyszerésznek (Vas megye Tanácsa Gyógyszertári Központja) és Solti Ferenc osztályvezetőnek (Lakástextil Vállalat) megyei MTESZ emlékérmet adományozott. BARNA TAMÁS 2 MŰSZAKI ELÜT A MTESZ Szabolcs-Szatm megyei szervezetének nemzetközi kapcsolatai A MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei szervezete már megalakulása első évében szervezett külföldi tapasztalatcseréket, hogy a megye műszaki értelmisége számára lehetővé tegye a külföldi eredmények megismerését. A szervezet olyan kapcsolatok kiépítésére törekszik, amelyekben rendszeressé válhat több szakember együttes tapasztalatcseréje, a megye gazdasági-műszaki problémáit figyelembe vevő éves munkatervek alapján. 1978-ig — a megyei, illetve testvérvárosi kapcsolatok kialakítása nyomán — már több szocialista ország területi szervezetével jött létre munkakapcsolat. A lengyelországi Rzeszow vajdaság NOT szervezetével 1971 óta, a SVTS keletszlovákiai szervezetével 1973 óta készít a Szabolcs-Szatmár megyei szervezet közös munkatervet. A szervezet évek óta együttműködik a VSZNTO kárpátukrajnai egyesületeivel is. Az első munkaterv azonban csak 1977. októberében született meg. Ugyancsak 1977-ben jött létre kapcsolat a MTESZ Szabolcs-Szatmár megyei szervezete és a bulgáriai Mihajlovgrád megyei NTS területi szervezete között, az 1978. évi munkaterv aláírásával. A munkatervek évről évre lehetővé teszik a delegációcseréket. Amegyei szer.*... Budapesti Műszaki Fggdernvezet elnöksége a kiküldött delegációktól — számuk az utóbbi években 15—20 — azt várja, hogy olyan ismereteket gyűjtsenek, amelyek rövid vagy hosszabb távon hasznosíthatók műszaki fejlesztési és termelő munkájukban. Az eltelt évek azt igazolják, hogy a kiutazások — kevés kivétellel — eredményesek voltak. Elektrotechnikai szakembereink Lengyelországban a villamos meddő teljesítmény és meddőenergia-gazdálkodás helyzetének tanulmányozásával, építőipari szakembereink szlovák és lengyel szerkezetek tanulmányozásával szereztek olyan ismereteket, amelyeket felhasználtak munkájukban. A Szabolcs- Szatmár megye városaiban tervezett korszerű távfűtési rendszerek munkálataiban szlovák tapasztalatokat is hasznosítanak, a korszerű csehszlovák tejipar eredményeit használják fel a megye új tejüzemében, és sorolhatnánk tovább a hasonló eredményeket az agrártudomány, a gépipar és egyéb szakterületek példáiban is. Úgy tudjuk, hogy partnereink szintén igen hasznosnak ítélik a nálunk tett tanulmányutakat. Szervezetünk az eddigiek alapján folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy a kapcsolatokat mennyiségi, de különösen minőségi tekintetben tovább bővítse, fejlessze. SCHOLTZ BÉLA megyei titkár ' Pom$ : j Energetikai konferencia Debrecenben A Magyar Elektrotechnikai Egyesület és az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület debreceni csoportja, valamint a Körzeti Energiafelügyelet és a Hajdú- Bihar megyei Tanács december 15-én rendezte meg Debrecenben a Hajdú-Bihar megyei energetikai konferenciát. A konferencia megnyitójában dr. Angyal László, a megyei tanács vb építésiközlekedési és vízügyi osztályának vezetője elmondotta, hogy a rendezvény célja a megye energiaellátással és energiagazdálkodással foglalkozó szakembereinek tájékoztatása az energiaellátás jelenlegi helyzetéről, egymás problémáinak megismerése, és jobb együttműködés kialakítása az energiagazdálkodási feladatok eredményesebb megoldásáért. A megye eredményei, gondjai A megnyitó után Tier László, a Hajdú- Bihar megyei Tanács VB építési-közlekedési és vízügyi osztályvezető-helyettese beszélt a megye energiaellátásának helyzetéről. Az V. ötéves tervidőszakban a megyében az összenergia-felhasználást évente 5,6%-kal kívánják növelni. Villamosenergia-szolgáltatás a megye minden zárt településén van. 1975-ben a villamosenergia-felhasználás mintegy 10%-a volt az összenergia-felhasználásnak. Az V. ötéves tervidőszakban 85—87% növekedés várható. E nagyarányú felhasználás az iparfejlesztés, a mezőgazdasági üzemek fejlesztése és a lakossági igények növekedése, így a Magyar Gördülőcsapágy Művek, a Hajdúsági Iparművek fejlesztése és a Rábai Cukorgyár építése miatt várható. Az V. ötéves tervben 25—26 ezer lakás villamosenergia-igényét is biztosítani kell. (Debrecenben az épülő, mintegy 5690 házgyári lakást villanytűzhellyel látják el, a fürdőszobákat villamosfűtéssel szerelik fel.) Vezetékes gáz a megye területén 8 településen, pl. gázszolgáltatás minden településen van. Így a lakosság 25— 26%-a részesül gázellátásban. A tervidőszakban a gázfelhasználás várhatóan 30—35%-kal lesz nagyobb. A megyében földgázt kap Hajdúnánás, Balmazújváros és Hortobágy. A folyékony energiahordozó felhasználása kb. egyharmada az összenergia-felhasználásnak. A tervidőszakban a kőolajtermékek felhasználása 40—45%-kal nő.Az igényeket az ebesi tároló zavartalanul kielégíti. A szilárd energiahordozó felhasználása a megyében átmenetileg csökken, de a tervidőszak végén ismét lassú növekedés várható. Távfűtés a megyében Debrecenben, Hajdúnánáson, Hajdúszoboszlón és Berettyóújfaluban található. A tervidőszakban Debrecenben mintegy 8270, Berettyóújfaluban 500, Hajdúnánáson 350 és Hajdúszoboszlón 400 lakás kap távfűtést. A távfűtött lakások száma a megyében tehát csaknem megduplázódik. 1977-ben a megyében az egyes energiafajták részaránya villamosenergiából 12,2%-ot, földgázból 27%-ot, olajtermékekből 37,1%-ot, szilárd energiahordozóból pedig 23,7%-ot tett ki. A szénhidrogének részaránya 49,3% volt. Az országos összenergia-felhasználásból a megyére villamosenergiából 3%, gáz energiahordozóból 2,5%, folyékony energiahordozóból 1,9% és szilárd energiahordozóból 1,2% jut. Valamennyi érték jóval az országos átlag alatt van. A megye villamosteljesítmény-gazdálkodását és az ellenőrzések tapasztalatait Vas József, a debreceni Körzeti Energiafelügyelet vezetője ismertette. A népgazdasági érdekből rendkívül fontos villamosteljesítmény-gazdálkodás hanyatló képet mutat. Az 1 MW teljesítmény alatti fogyasztók teljesítménygazdálkodási mutatóikat — az éves átlagos nappali és az esti csúcsteljesítmény hányadosát — az elmúlt 6 év alatt 1,5-ről 1,37-re rontották. Az 1 MW feletti fogyasztóknál is csökkent a mutató 1,4-ről 1,25-re. Ettől függetlenül megállapítható, hogy a kisebb fogyasztók még mindig jobban törődnek és gazdálkodnak a villamos teljesítménnyel, mint a nagyok. Ez a romlás az országos csúcsterhelésben mintegy 10 MW növekedést okozott, ami a beruházási költségekben népgazdasági szinten csaknem 500 millió Ft-ot jelent. A megyei energiafelhasználók villamos meddőenergia-gazdálkodása eredményesnek mondható. A vizsgált 6 év alatt az 1 MW alatti fogyasztóknál a fázistényező felár 3,1%-ról 2,4%-ra csökkent. Feladatok A jövőben a teljesítménygazdálkodást javítani kell. El kell érni, hogy a nappali és a csúcsidei teljesítmény hányadosa növekedjék. A csúcsidőben megtakarított minden 10 kW teljesítménnyel népgazdasági szinten csaknem fél millió Ft beruházási költség megtakarítható. A villamos meddőenergia-gazdálkodás továbbra is igen fontos népgazdasági érdek. Ide sorolható a közel névleges teljesítményű gépkihasználás, az üresjárat csökkentése és a fázisjavító kondenzátor megfelelő üzemeltetése. Különösen sokat lehet tenni a mezőgazdaságban, ahol ideális esetben 25% energiaköltségmegtakarítást lehet elérni. Az olajat felhasználóknál 3—4 hetes tartalékot megoldó olajtároló létesítésére kell törekedni. Ez nemcsak biztonságot jelent, hanem a beszerzési árengedmény és felár figyelembevételével jelentős energiaköltség-megtakarítást is. A tárolók megépítése enyhíti a népgazdaság olajelhelyezési gondjait. A megyében nagy mennyiségű tüzelőolajat használnak fel a mezőgazdasági terményszárítók. Több helyen az éves felhasználás csaknem 1000 tonna. A természetes szárítás szélesebb körű alkalmazásával, a tüzeléstechnikai hatásfok javításával, a túlszárítások megszüntetésével lehetőség van 2—3%-os olajmegtakarításra. Igen fontos a tüzelő berendezéseket, munkagépeket és gépjárműveket üzemeltető személyzet gondos továbbképzése, a megfelelő karbantartás és beszabályozás, hogy a berendezést vagy gépet a legjobb hatásfokkal vagyis a legkisebb energiafelhasználással üzemeltessék. A megyében tovább kell gyarapítani mind az iparban, mind a mezőgazdaságban az energiagazdálkodási munkaversenyben részt vevők körét. A MTESZ- szel és az érdekelt tudományos egyesületekkel karöltve szakelőadásokkal is segíteni kell az energetikusi munkát. A konferencián a TITÁSZ, TIGÁZ, ÁFOR, TÜZÉP és a Hőszolgáltató Vállalat vezető szakemberei is tájékoztatást adtak a szolgáltatás helyzetéről. Az ÁFOR vezetője a fáradt kenőolaj hasznosításával kapcsolatban — erről a MTESZ-ben részletes tanulmányjavaslat is készült — egyebek között elmondta, hogy olajcsere aknák építésével gondoskodnak a magán autósok részére is a fáradtolaj összegyűjtésének lehetőségéről. VAS JÓZSEF