Műszaki Élet, 1980. július-december (35. évfolyam, 14-26. szám)
1980-08-22 / 17. szám
Digitális rural telefonhálózatok Mezen megmunkálható anyagok kialakítása gazdaságos forgácsolása Falvak, községek, mezőgazdasági nagyüzemek mind sürgetőbb igénye, hogy éjjelnappal lehetőség legyen a telefonálásra. A Magyar Posta ezt az igényt a nyolcvanas évektől kívánja fokozatosan kielégíteni a legkorszerűbb elektronikai rendszerek és berendezések alkalmazásával. Híradástechnikai iparunk az országos célprogram határozatai alapján már foglalkozik újfajta termékkészletek kialakításával, a kutatás-fejlesztési munkálatokban pedig az egyik kiemelt feladat a PCM elvű integrált digitális rurálhálózat előfeltételeinek megteremtése. E hálózat elvi felépítéséről és az ezt megalapozó jelentősebb eredményekről a Híradástechnikai Tudományos Egyesületben érdeklődtünk dr. Rákosi Ferenctől, a Távközlési Kutató Intézet fejlesztési főmérnökétől és Hutter Ottó tudományos főosztályvezetőtől. A számítástechnikában az elmúlt két évtizedben világszerte tapasztalt látványos fejlődés elősegítette az integrált eszközök nagymértékű elterjedését. Ezeknek hírközlési célokra való felhasználását — a beszédhangoknak digitális jelekké való átalakítása útján — a PCM-módszer tette, lehetővé. A módszer lényege, hogy a folyamatos beszédből 125 mikroszekundumonként mintákat vesznek, amelyek nagyságát 8 digitális jelből álló kódszavakkal jellemzik, majd a kódszavakat továbbítják a hívott állomáshoz, ahol ismét beszédhangokká alakítják vissza azokat. Annak érdekében, hogy egy átviteli úton egyidejűleg 30—480 telefonbeszélgetést is folytatni lehessen, az egyes előfizetők kódszavait egy multiplex berendezéssel közös „nyalábbá” fogják össze. Intézetünkben a hetvenes években megkezdett ilyen jellegű kutatás-fejlesztés első lépésében a kábeles primer (30 csatornás) PCM-családot dolgoztuk ki, amellyel a hagyományos érpárok tizenötszörösen kihasználhatók. A beszédkapcsolatok felépítéséhez szükséges jelzések (pl. tárcsázás) továbbítására a mikroprocesszor elvei szerint ún. jelzés transzlátorokat fejlesztettünk ki, amelyek hazai és külföldi központokhoz egyaránt csatlakoztathatók. Híradástechnikai iparunk mindezek alapján újfajta digitális terméket állíthatott elő, amellyel pl. a posta a fővárosban telepített főközpontok és központok között újabb kábelek lefektetése nélkül bővítheti a kábelhálózat kapacitását. A rendszer működési elve, felépítése, méretei, szolgáltatása, fogyasztása tekintetében versenyképes a nagy cégek hasonló termékeivel, így a PCM-családból jelentős az exportunk is. A PCM-jelek előnyösen továbbíthatók mikrohullámú csatornákon is, ezért kifejlesztettük a nagyobb, 120 csatornás szekunder PCM multiplex családot is. A tapasztalatok azt bizonyították, hogy ez a termék a külföldi változatokhoz viszonyítva nemcsak 4 primer iPCM multiplex jeleinek összefogására alkalmas, hanem azok tetszőleges leágaztatására is lehetőséget nyújt. Ezáltal hosszú mikrohullámú vonalak ismétlő (relé-) állomásainál mód van 30 csatorna be- és kiiktatására. — Intézetünk VI. ötéves tervidőszaki feladatainak összeállítását lényegében erre a két jelentősebb eredményünkre alapoztuk. Már foglalkozunk a 480 csatornás tercier berendezéskészlet kialakításával, és elkezdtük a PCM elvű integrált digitális rurálhálózat kutatás-fejlesztési munkálatait is. E hálózat kábeles és mikrohullámú digitális vonalszakaszokból, előfizetői koncentrátorokból, egv központi vezérlő- és kapcsolóberendezésből fog állni. Miután a ruráltelefon-igénylők általában 30—100 állomással, szétszórtan elhelyezkedő csoportként jelentkeznek, ezért olyan előfizetői koncentrátorokat irányoztunk elő, amelyek felügyelet nélküli üzemmódban képesekegy primer PCM-vonalra akár 240 állomást is felfűzni. Ez többféle módon oldható meg. Az egyik változat szerint egy helyen egyszerre 240 előfizetőt, másik szélsőséges esetben egy nyomvonal mentén külön-külön elhelyezkedő 8 darab 30-as előfizető csoportot lehet csatlakoztatni. Ezekből a primer PCM- vonalakból egy központi vezérlő- és kapcsolóberendezéssel maximálisan 8 kapcsolható öszsze egymással, és így 8 X 240 előfizető egymás közötti egyidejű beszélgetése automatikusan biztosítható. A kapcsolóberendezés további 4 primer PCM- vonallal a magasabb rendű központhoz csatlakozik és ez biztosítja a hálózaton kívüli helyközi és nemzetközi hívások lehetőségét. A vezérléstechnika kialakítására felhasználjuk a modern számítástechnika eredményeit, főleg a multiprocesszoros elveket. A PCM kódolást-dekódolást nagy bonyolultságú egycsatornás integrált áramkörökkel előfizetőnként fogjuk megoldani. Terveink szerint így korszerű digitális rurálhálózat hozható létre. A központi vezérlő- és kapcsolóberendezés elvégzi a felügyelet nélküli hálózat rendszeres ellenőrzését is, a meghibásodásokat önműködően kiküszöböli ,tartalékegységei segítségével, és mindezekről jelzést ad a központ személyzetének. A hálózat a telefonbeszélgetéseken kívül alkalmas lesz telex- és adatjelek továbbítására is. A meglevő termékcsaládok digitális rurálhálózattá egészülnek ki, ami teljes mértékben megegyezik a világviszonylatban tapasztalható fejlesztési irányzattal. A Magyar Posta ily módon megoldhatja a ma még manuális központokkal felszerelt mintegy 2000 településnek a legkorszerűbb automatikus távbeszélőrendszerrel való ellátását, és híradástechnikai iparunk export igényeket is kielégíthet. úfí|i)K A szerkezeti acé. ye5'ipsiV lók mechanikai tu\5Alajdonságaival ízétű M szembeni fokozódó vA. w&iSAV igények miatt ezek XjgWrttszilárdsága, keménysége egyre nő, ami általában megmunkálhatóságukat nehezíti. Ezért új megmunkálási eljárásokat fejlesztettek ki, amelyek közül kiemelkedik a plazmaforgácsolás. A KGM és az OMFB támogatásával a Vaskút két éve vásárolta meg az ismert, egyetlen ilyen jellegű berendezést, know-howjával együtt, majd megkezdte az eljárás hazai adaptálásához szükséges kutatómunkát, a nagyüzemi technológiák kidolgozását. Ezekről és az előnyös eljárás további alkalmazási lehetőségeiről kértünk az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesületben tájékoztatást dr. Szalay Zoltántól, a Vasipari Kutató Intézet tudományos csoportvezetőjétől. Üzemszerű melegforgácsolás — A plazmaforgácsolási eljárás az egyetlen olyan melegforgácsolásos módszer, amely üzemszerűen, megbízhatóan és gazdaságosan alkalmazható. A modern plazma technikát lényegében úgy kapcsolták össze a forgácsolással, hogy a kb. 15 000 °C hőmérsékletű plazmaív kis helyre koncentrált hőenergiája a forgácsolószerszám éle előtt pontszerűen felmelegíti a munkadarabot, amelynek felülete így lágyabb lesz, szilárdsága csökken, és lényegesen könnyebben forgácsolható. A fajlagos forgácsleválasztási sebesség 5—10- szeresre növelhető. A munkadarabba bevitt hőmennyiség a plazmaív áramerősségével, a munkadarab és a plazmapisztoly egymáshoz viszonyított helyzetével és a forgácsolási technológia paramétereivel (fogásmélység, előtolás, forgácsolási sebesség) szabályozható. Ezek függvényében melegszik fel a munkadarab 300—700 °C közötti hőmérsékletre. Helyes beállítással azonban elérhető, hogy az energia nagyobb hányada távozzék a forgácsolással, így nem károsodik a megmunkált felület,mert legfeljebb 60—100 °C-ig hővül. — A vásárolt Homach-berendezés egy tápegységből, plazmapisztolyból és kézi vezérlőpultból áll.A nagy energiájú gázsugár argongázzal hozható létre a plazmapisztolyban levő wolfrámelektród (katód) és a munkadarab (anód) között, egyenáramú villamosív segítségével. A katód körül olyan fúvóka van, amely központosítja a kiáramló argongázt. A berendezést a szerszámgép mellett felállítható vezérlőpulttal a forgácsoló szakmunkás tudja irányítani. A Vaskút laboratóriumában az első alkalmazástechnikai kutatómunka a Dunai Vasmű problémájával függött össze. A nagyolvasztónál lévő zárószerkezeti elemek közül pl. a mintegy 4 m átmérőjű és 22 t-s torokzáró nagykúp 35—40 HRC (Rockwell) keménységű anyaggal felhegesztett zárórészének megmunkálása egy-egy alkalommal 350—500 munkaórát vett igénybe. Tervbe vették a nagyolvasztó termelékenységének fokozását, amihez nagyobb, 56—60 HRC keménységű és kopásállóbb zárófedelet kellett kialakítani. Ezt hagyományos módon nagyon gazdaságtalanul, jórészt csak köszörüléssel tudták volna megmunkálni.• Intézetünkben a célnak megfelelő hegesztőanyagot alakítottunk ki, majd kidolgoztuk az így felhegesztett alkatrészek plazmaforgácsolással végezhető megmunkálási technológiáját. Ehhez a többi között vizsgáltuk a plazmaív hatását a munkadarab szövetszerkezetére és keménységére. Kifejlesztettünk és laboratóriumunk esztergagépére felszereltünk egy olyan különleges szerkezetet, amellyel a munkadarab keménysége forgácsolás előtt és után, tetszőleges helyen, pontosan, gyorsan mérhető. A felületi hőmérsékletet optikai pirométerrel egyszerre két helyen határoztuk meg, hogy ily módon pontosan regisztrálhassuk a plazmabeállítási adatokat. Részletes szerszám-és tartamvizsgálatokat is végeztünk a felhegesztett anyag megmunkálására legalkalmasabb lapkatípus kiválasztására. Az adatok alapján kidolgoztuk a nagyüzemi technológiát, amellyel az eljárást a Dunai Vasműben sikeresen meghonosították. A vásárolt berendezéssel sikerült megoldani a nagyolvasztó kapacitásfejlesztésének azt a problémáját, hogy a felhegesztett 56—60 HRC keménységű és kopásálló — közismerten egyenlőtlen felületű és zárványos — réteget karusszelpadjukon plazmaforgácsolási eljárással lehessen (minimális köszörülési ráhagyással) méretre kialakítani. Ennek a munkadarabnak a forgácsolása így már csak 50—60 óráig tart. Plazmagyakrtás — Hasonlóképpen kidolgoztuk a plazmaforgácsolás alkalmazástechnológiáit különböző típusú, nagy keménységű kéregöntésű hengerek, nagy mangántartalmú acélöntvények megmunkálására. Egyik legutóbbi feladatunk a nagy mangántartalmú vasúti csúcsbetétek „plazmagyalulásának’’ újszerű megoldása volt. Hangsúlyozta dr. Szalai Zoltán, hogy a Vaskút eredményei alapján célszerű lenne a kidolgozott technológiákat különféle kohászati, malomipari, papíripari stb. hengerek gyártásában és felújításában is alkalmazni. A gyárak meglévő, drága szerszámgépeik termelékenységét a plazmaforgácsoló berendezéssel kiegészítve fokozhatják, és az eddig csak köszörülhető alkatrészeket gazdaságosan megmunkálhatják. Nagy előny az is, hogy a berendezés helyigénye és üzemeltetési költsége kicsi, meglévő egyélű forgácsolószerszámmal dolgozó (eszterga, gyalu) szerszámgépekhez viszonylag könnyen adaptálható, hőkezelt (nemesített, edzett) munkadarabok méretváltozás, vetemedés nélkül alakíthatók az új technológiával. Ügyelni kell azonban arra, hogy az eljárás csak akkor alkalmazható hatékonyan és gazdaságosan, ha a megmunkálás gépideje aránylag hosszú. A további tervek között szerepel az eljárás kiterjesztése pl. a timföld-zagyszivattyúk és egyéb, nagy kopásnak kitett és nehezen forgácsolható alkatrészek megmunkálására is. S MŰSZAKI ÉLET Lassan hagyománnyá válik a fizika legújabb eredményeit összefoglaló kötet kiadása. Az Abonyi Iván szerkesztésében megjelent könyvben Csillag László a lézereknek a méréstechnikában való felhasználásáról, Bor Zsolt és Rácz Béla a hangolható festéklézerekről, Koch Sándor a sejt anyanyelvéről, Fehér György az alkalmazkodó sejtről, Patkós András a szinkrotronsugárzás klaszszikus elméletéről, Czuppon Alfréd a makromolekulák fizikai vizsgálatának módszereiről, Ros Herman a pion-terápiáról és Boschán Péter a nehézion-fizika újabb eredményeiről ír. Az érdekes kötetet Einstein önéletrajza egészíti ki. (Gondolat Könyvkiadó) Energiagazdálkodás, energiatakarékosság A könyv népgazdaságunk előrehaladásának egyik fontos tényezőjével, az energiagazdálkodással foglalkozik. A fő figyelem ezen belül napjaink időszerű feladatára, az energiatakarékosságra összpontosul. Az energiatakarékosság helyének, jelentőségének ismertetése után a szerzői kollektíva részletesen, műszakilag megalapozottan feltárja, hogy melyek az energiatakarékosság lehetőségei és feladatai az iparban, a mezőgazdaságban, a közlekedésben és a lakossági, kommunális szektorban. Külön fejezet tárgyalja az energiatakarékosság szervezési, irányítási és gazdasági eszközeit. Tanulságos része a kötetnek az, ahol a szerzők az energiatakarékosság külföldi gyakorlatát, az energiaválság óta hozott energiatakarékossági intézkedéseket ismertetik a tőkés, illetve a szocialista országokban. Végül képet kapnak az olvasók arról, hogy mit tesznek az egyes nemzetközi szervezetek az energiatakarékosságért. (Kossuth Kiadó) Nyilasi: Általános kémia Nyilasi János könyve atom- és molekulaszerkezeti alapon tárgyalja a kémia általános törvényszerűségeit, az alapvető kémiai folyamatokat. Ismerteti a különböző anyagféleségeket, foglalkozik az atomszerkezettel, az atommaggal és az elektronhéj felépítésével. Ír a molekulák keletkezésének feltételeiről, kapcsolódási módjaikról, a kötési energiáról, a színképekről. Ezután a halmazállapotok jellemzése következik. Atomszerkezeti alapon megvilágítja a halmazállapot-változások, az anyagok makroszkopikusan észlelhető tulajdonságainak okait, az oldatok tulajdonságait. Az utolsó fejezet a kémiai reakciók típusaival, sebesség- és energiaviszonyaival, az egyensúly kialakulásának feltételeivel foglalkozik. Az újabb kiadásban a szerző még részletesebben foglalkozik anyagszerkezeti kérdésekkel, és behatóbban tárgyal több fizikai kémiai témakört is. (Gondolat Könyvkiadó) A kémia ifjabb eredményei 1980 Az Akadémiai Kiadó sorozatának most jelent meg a 46. és 47. kötete. Az előbbiben Simonyi Miklós és Fitos Ilona ,,A hidrogénizotópeffektus kémiai relációkban” című tanulmányában röviden áttekinti az elméleti alapokat, és rendszerezi a szakirodalomban található kísérleti anyagot. Ugyanebben a kötetben Illés Vendel tanulmánya a szénhidrogének, a szénhidrogénelegyek és benzinpárlatok hőbomlásával foglalkozik. A következő kötet Bajusz Sándor „Peptidszintézis” című munkáját tartalmazza, amely kritikai áttekintést ad az utóbbi évek peptidkémiai irodalmáról. Elméleti villamosságtan példatár A példatár elsősorban műegyetemi hallgatók számára készült. Fő fejezetei: elektrosztatika; stacionárius terek; általános hálózatanalízis; kvázistacionárius terek; távvezetékek; elektromágneses hullámok. Minden fejezet összefoglalja az elméleti ismereteket, kidolgozott mintapéldákat, majd gyakorló feladatokat ad, azok rövid megoldásával együtt. Bár a könyv oktatási célokra készült, az üzemi mérnökök számára is sok érdekeset és újat nyújt. (Tankönyvkiadó) ★ ÚJ KÖNYVEK: Evva: A fotográfiai rejtett kép (Akadémiai Kiadó); Pólya—Szegő: Feladatok és tételek az analízis köréből I. (Tankönyvkiadó); Kazarinoff: Geometriai egyenlőtlenségek (Gondolat); Glattfelder: Az ágazati kapcsolati mérlegek előrebecslési módszerei (Akadémiai Kiadó); Mezőgazdasági adattár III.; Mezőgazdasági statisztikai zsebkönyv; Magyarország 1980 (Statisztikai adatok magyar, orosz, angol és német kiadásban); A gyermekvállalásról és a népesedéspolitikáról alkotott vélemények több gyermeket gondozó anyák körében; Statisztikai Kiadó).