Nyomda- és Rokonipar, 1926 (16. évfolyam, 1-24. szám)

1926-07-15 / 14. szám

g—Z ‘Bupifiu sí zoqßßfiue lepiuofiu fiiiuueq opazsieqe|d of b i4p|aiui iiazg -eiouappoe sostqqBAq RBa piiiu 'qassaqpz -aq RBn 4eqE[d b RBoq Mzsaj essaßasqnzs asajup aqsapazs ojaiajBaui sa sosnjgs qBUue apuié ‘uba bapb aßaAOzs }e>)B[c1 y 'luuaA Bqequnui ]ja>i layaiuiqaq o|ba ajja jbui jsapazs b RBl S3 3[p;3HIZS3>l qBUUB ]3 JBA }fiU3Uq!S3fl3}SB}Bq SOfiUOZlq IPiqmjBjd iBiii y •aqniu b jbui ‘sjauuajsi jpq ‘nqeqqde azoq SBJIUIOJO uBesRBbU OJ33P f;—£ B 413|I3>1 }SBJI|3J JOS £—£—I fifioq ‘34Z3UI3|[3[ ZB JjESO 404pqB|d B JOqtlU ‘opi ZB zy qzsBßBjjBj üapazs RBa jpzspp 4Bi(3j qunfißayv <• b[Boj ru[OSBfi[Ojaq ;equgpBin>qB>i fi|3UI ‘3ZS3J BUIE 43U3lUB>|UniU U3Z3 IUI ‘qilZZaU ‘U3A3| 3S3} -UI3J3}ß3Ul BUIJOJOUIOfiu B 3ZS3J OS|3 Sa4IZSaq4R>|B[d y •[3uas3[zo>|zs3 seifuiezsiq b ua(Baqa[ fißoq ‘[jaq 4404a quniuazs bsizej isaqzsaq uaputui qBuue duua; baeRB -jb4 ppB|ti>([B>( qnfuBAiq 404eqB[d ppuapzsaq b jpip; Bj-f TUB4JB4 qUÍUBAO] llpp UI3ZS 13ß0SOpq3|UIBZOI( SI[p3J S3 iioqoBaui b uBqquiBSBítuiBzs Bq ‘604 luzpqupjnq ipjBÍ -ppBjrvqjBq Bubáiéiuiofiu syBuuou b ueqBfiuejB qasajaqa za BfopBinqpq Bqunm}BqB[d b RBi sa ^buBojoj uiau uuaj ipuasa; -izsaq fi,UBA4B}uiofiu sijbuijou b qafijaui ‘jaj qaiqrusui qouinj -U3UI0UI fi|0 uaqzoq asaqzsaq }j3iu ‘]sei!ße|!Aßaiu uopiq ]oq -BÍ4U0duiazs oi3B[nq|Eq pfiuaßi sißaui ;iazE ‘RubajbiuioRu sbui fipuiJBq 4uiui U3A3I qauuajBpuiofiu uBfi[OUBfißn 4Bqe[d y A vfQiDyníamvH xvHvaa v :NyiVTVH SXIAOHHVK munkát, különösen nagyobb mennyiségűt, hogyan lehet jól, gyorsan, okszerűen és ami a fő — ezt szándékosan hagytam utoljára — olcsón előállítani. Mai előadásom a füzetek és könyvek racionális készí­tésére és kalkulációjára szorítkozik, igyekezni fogok ezekre vonatkozó tapasztalataimat a munka menetének sorrendjé­ben előadni. Ha azt akarjuk elérni, hogy munkánkon az úgynevezett áldás is meglegyen, akkor már a munka felvételénél tisz­tában kell lennünk a teljesítendő munkának minden fázisával. Minden kellemetlenségnek elhárítása végett már a kal­kulációnál ügyelni kell a könyvkötészetben előforduló min­dennemű tételre. Már itt számot kell vetnünk mindazokkal az eshetőségekkel és mellékkörülményekkel, melyek munka köz­ben felmerülhetnek. Sok, vagy mondhatnék talán, hogy a legtöbb kalkulátor — sajnos — rendszerint nem erre gondol elsősorban, hanem inkább csak azt tekinti fő célnak, hogy számítása a legolcsóbb legyen, nehogy attól a bizonyos munkától elessék. Szakszerű megállapítások hiányában végzi a számadást, melynek hátrányát persze csak akkor látja, ami­kor a munka már elkészült s a haszon helyett a kár mu­tatkozik. Kiválóan ezekre a körülményekre szándékozom előadá­som során a súlyt helyezni és hiszem, hogy okulva a ta­pasztaltakon, ez sokaknak előnyére fog válni. Azon kezdem, amikor valamely füzet vagy könyv a ren­desnél vastagabb papíron vagy pedig krétás papiroson készül. Ilyenkor a hajtogatásért pótlék veendő fel, mert m­íg a rendes oktáv iv hajtogatása 1000­ kint ............... 18.800 koronába kerül, addig a krétásé — _ — — — 20.900 ,. ,, kemény ivé — — — — — — 21.300 „ „ felvágott ivé pedig...........— — 25.000 „ „ ( 7Dixpyumu zssoj ap ‘qos ngjdZD fui­u ‘ tu jaja HimBof ;du3iup3J3­3jzn qqos jdhhos jvppuoS sa judpHu­mu qqasduan /mof dSoq ‘wuof nvnSof D3J JDUiDif uo­jivu ‘ipjpHumu zssoj tpqdf ‘jtfoibofijof o mvpuoui Hii­dof 3] jdMizs niiuuoH ofi ■upfdDjü o/ijof o Bipuiui Hunf/owpzs johhv ‘MPUm^H hotuvho ipl oq­­pq3£ qouiBzs pppasppqsa uafip uapuiui ajazaqjazs bjub;­si|Bui­uiui UBdiBptuofiu b RBoq ‘qizoq[e[6oj |RAOpB[n]qeq rqe ‘qainquap­­uiui ui04Bq|UB­B jzb' uaddaqfiuaiupaja psppA 'q4s |OJBSB|BuzsBq­­p qqaspja UBSOJOzsqos qBUJ04pui b 4Uiuibiba ‘q3[nzsaqo4­ p­­ui zb ‘lpj43|qqc4A!4f3ps 4iBUZSBqp qBUBjn4B|nqBui b ‘[ojbjb 43|qqp4Ai so(b[o 4|BuzsBq[3 zb eajozs sí uiau ‘qaqaiqqpippiBqunm qqo; Baui Bapasa ‘ibjo iaq b­iq tzsa; — BA[B[tiq|Bq sí samu 4iqjazspuaj fijauiB — SBqBBaui ijozs-gj—gj b za 'iub4[ba 44aipq 4pjauiiBpio sa 43AI sorb[o ‘44aqaq iu[oBB|qasum 'qau -daß b iu||B 443B3M B3ui UB4n Ai oOB—OSI uapujui 44afipq A! 0001 siuBfißn <iBqo zb qauua i\v •sb4E4uioRu b aAzaíaj -aq ZS3] JoqBJO i qesa 44afi|aq bjo g n -p uaqfiuauipaja -ßaA sa qizoß|op uafiuajas pjuapuitu ‘Bqunui e za 4B4zoq -IE|Boj qBso 4!MU -sí qBUppipadxa zb sa qauiazsaipqAfiuoq • b lujnzsaqp qaq uanfapifißa 4jaiu ‘luioßBjqasuin 4upjuaAi 00B—OCI 3J3ZS3J j34sauidaß b sB4iSB4n 'opuapjnqjazs bazoB —BJEZSUip S3 BAßBA|nJCq ‘3AZnj *BA4Bß04[Bq ‘[BAB4SOd IBUl B Bam sa jnpui daß b joqiiu 'uba bjo z -n -a qa qaqsaq uiau bBbui Ruba4B4uioRu b ap ‘44asaqia uapuiui sa iquapuiiu jbaqzs ‘pssapazs b BfitB4zsoopazs Bpiuofiu b ‘pqqasqq b sujbjB -luiaq b ‘iBqqozfBJ b o;oz[bj b ‘pssappuaj b 44asaq[a p|ap d]gjui3J3}ddS d HoujofpjtiHiDH o mpn/ //a:y pyj gg[ nyomtatásnál a kirakópálcákat és kivezető zsinórokat oly helyekre kell állítani, ahol nem érintkezhetnek a képnyo­mással, ha ezek miatt az iv nem jön ki elég nyugodtan, akkor kénytelenek vagyunk a kirakópálcákat egymáshoz kö­zelebb hozni, de ugyanakkor goromba üvegpapírból huzatokait kell reájuk alkalmazni, hogy ezáltal a képnyomás és a ki­rakópálcák közti érintkezést a minimumra lecsökkentve, a kenődést megakadályozzuk. Az esetleges lehúzódást meg­előzendő, az auflagot belőjük (minden auflagivet letakarunk­ egy selejtivvel) és a gép járását meglassítjuk. Ha nincs is szükség belövésre, akkor is a legtöbb esetben indokolt a lassított menet, mert ezáltal a nyomandó képek szebbek, a kinyomás tökéletesebb lesz és az ellenőrző megfigyelésre is több idő jut, azonkívül a képnyomásnál oly gyakori tépődés (rapsolás) is könnyebben kerülhető el a lassított menettel. Az auflagot nyomtatás után ki kell lőni, ezekkel már a kal­kulációnál kell számolnunk. Ne kalkuláljunk illusztrált munkákat o­ly nyomógépre, amely nem alkalmas azok nyomtatására, pl. amerikai tégelysajtó vagy más rendszerű, de már elhasznált gép kikopott, lötyögő csapágyakkal, rezgő nyomóhengerrel stb., hanem olyan gépre kalkuláljuk a nyomtatást, amelyen azt biztosan el is végez­hetjük. Még ebben az esetben is érhetnek bennünket meg­lepetések. Például készítendő egy 4° ismertető, egy oldalon nyomva, középen egy kb. 8° nagyságú, sötét hátterű auto­­typia. Kalkulálva egy Gally-rendszerű tégelynyomógépre. Sze­dés, papír, egyengetés, minden nagyon szépen egyezik a kalkulációval, csak a továbbnyomtatásnál látjuk, hogy eddig nagyszerűnek ismert gépünk festékfelhordása nem tökéletes, ugyanis a kép egyik oldalán egy kb. 2 ciceró szélességű­ szürke esik mutatkozik, az ellenkező oldalon pedig egy ugyanolyan, de a kép többi részénél jóval sötétebb esik van. Már most, ha a gépmesterünk biztos a dolgában, akkor 176 Révész Zsigmond. Mit kell tudni a kalkulátornak a gépteremről? 161

Next