Nyomda- és Rokonipar, 1926 (16. évfolyam, 1-24. szám)
1926-07-15 / 14. szám
g—Z ‘Bupifiu sí zoqßßfiue lepiuofiu fiiiuueq opazsieqe|d of b i4p|aiui iiazg -eiouappoe sostqqBAq RBa piiiu 'qassaqpz -aq RBn 4eqE[d b RBoq Mzsaj essaßasqnzs asajup aqsapazs ojaiajBaui sa sosnjgs qBUue apuié ‘uba bapb aßaAOzs }e>)B[c1 y 'luuaA Bqequnui ]ja>i layaiuiqaq o|ba ajja jbui jsapazs b RBl S3 3[p;3HIZS3>l qBUUB ]3 JBA }fiU3Uq!S3fl3}SB}Bq SOfiUOZlq IPiqmjBjd iBiii y •aqniu b jbui ‘sjauuajsi jpq ‘nqeqqde azoq SBJIUIOJO uBesRBbU OJ33P f;—£ B 413|I3>1 }SBJI|3J JOS £—£—I fifioq ‘34Z3UI3|[3[ ZB JjESO 404pqB|d B JOqtlU ‘opi ZB zy qzsBßBjjBj üapazs RBa jpzspp 4Bi(3j qunfißayv <• b[Boj ru[OSBfi[Ojaq ;equgpBin>qB>i fi|3UI ‘3ZS3J BUIE 43U3lUB>|UniU U3Z3 IUI ‘qilZZaU ‘U3A3| 3S3} -UI3J3}ß3Ul BUIJOJOUIOfiu B 3ZS3J OS|3 Sa4IZSaq4R>|B[d y •[3uas3[zo>|zs3 seifuiezsiq b ua(Baqa[ fißoq ‘[jaq 4404a quniuazs bsizej isaqzsaq uaputui qBuue duua; baeRB -jb4 ppB|ti>([B>( qnfuBAiq 404eqB[d ppuapzsaq b jpip; Bj-f TUB4JB4 qUÍUBAO] llpp UI3ZS 13ß0SOpq3|UIBZOI( SI[p3J S3 iioqoBaui b uBqquiBSBítuiBzs Bq ‘604 luzpqupjnq ipjBÍ -ppBjrvqjBq Bubáiéiuiofiu syBuuou b ueqBfiuejB qasajaqa za BfopBinqpq Bqunm}BqB[d b RBi sa ^buBojoj uiau uuaj ipuasa; -izsaq fi,UBA4B}uiofiu sijbuijou b qafijaui ‘jaj qaiqrusui qouinj -U3UI0UI fi|0 uaqzoq asaqzsaq }j3iu ‘]sei!ße|!Aßaiu uopiq ]oq -BÍ4U0duiazs oi3B[nq|Eq pfiuaßi sißaui ;iazE ‘RubajbiuioRu sbui fipuiJBq 4uiui U3A3I qauuajBpuiofiu uBfi[OUBfißn 4Bqe[d y A vfQiDyníamvH xvHvaa v :NyiVTVH SXIAOHHVK munkát, különösen nagyobb mennyiségűt, hogyan lehet jól, gyorsan, okszerűen és ami a fő — ezt szándékosan hagytam utoljára — olcsón előállítani. Mai előadásom a füzetek és könyvek racionális készítésére és kalkulációjára szorítkozik, igyekezni fogok ezekre vonatkozó tapasztalataimat a munka menetének sorrendjében előadni. Ha azt akarjuk elérni, hogy munkánkon az úgynevezett áldás is meglegyen, akkor már a munka felvételénél tisztában kell lennünk a teljesítendő munkának minden fázisával. Minden kellemetlenségnek elhárítása végett már a kalkulációnál ügyelni kell a könyvkötészetben előforduló mindennemű tételre. Már itt számot kell vetnünk mindazokkal az eshetőségekkel és mellékkörülményekkel, melyek munka közben felmerülhetnek. Sok, vagy mondhatnék talán, hogy a legtöbb kalkulátor — sajnos — rendszerint nem erre gondol elsősorban, hanem inkább csak azt tekinti fő célnak, hogy számítása a legolcsóbb legyen, nehogy attól a bizonyos munkától elessék. Szakszerű megállapítások hiányában végzi a számadást, melynek hátrányát persze csak akkor látja, amikor a munka már elkészült s a haszon helyett a kár mutatkozik. Kiválóan ezekre a körülményekre szándékozom előadásom során a súlyt helyezni és hiszem, hogy okulva a tapasztaltakon, ez sokaknak előnyére fog válni. Azon kezdem, amikor valamely füzet vagy könyv a rendesnél vastagabb papíron vagy pedig krétás papiroson készül. Ilyenkor a hajtogatásért pótlék veendő fel, mert míg a rendes oktáv iv hajtogatása 1000 kint ............... 18.800 koronába kerül, addig a krétásé — _ — — — 20.900 ,. ,, kemény ivé — — — — — — 21.300 „ „ felvágott ivé pedig...........— — 25.000 „ „ ( 7Dixpyumu zssoj ap ‘qos ngjdZD fuiu ‘ tu jaja HimBof ;du3iup3J33jzn qqos jdhhos jvppuoS sa judpHumu qqasduan /mof dSoq ‘wuof nvnSof D3J JDUiDif uojivu ‘ipjpHumu zssoj tpqdf ‘jtfoibofijof o mvpuoui Hiidof 3] jdMizs niiuuoH ofi ■upfdDjü o/ijof o Bipuiui Hunf/owpzs johhv ‘MPUm^H hotuvho ipl oqpq3£ qouiBzs pppasppqsa uafip uapuiui ajazaqjazs bjub;si|Buiuiui UBdiBptuofiu b RBoq ‘qizoq[e[6oj |RAOpB[n]qeq rqe ‘qainquapuiui ui04Bq|UBB jzb' uaddaqfiuaiupaja psppA 'q4s |OJBSB|BuzsBqp qqaspja UBSOJOzsqos qBUJ04pui b 4Uiuibiba ‘q3[nzsaqo4 pui zb ‘lpj43|qqc4A!4f3ps 4iBUZSBqp qBUBjn4B|nqBui b ‘[ojbjb 43|qqp4Ai so(b[o 4|BuzsBq[3 zb eajozs sí uiau ‘qaqaiqqpippiBqunm qqo; Baui Bapasa ‘ibjo iaq biq tzsa; — BA[B[tiq|Bq sí samu 4iqjazspuaj fijauiB — SBqBBaui ijozs-gj—gj b za 'iub4[ba 44aipq 4pjauiiBpio sa 43AI sorb[o ‘44aqaq iu[oBB|qasum 'qau -daß b iu||B 443B3M B3ui UB4n Ai oOB—OSI uapujui 44afipq A! 0001 siuBfißn <iBqo zb qauua i\v •sb4E4uioRu b aAzaíaj -aq ZS3] JoqBJO i qesa 44afi|aq bjo g n -p uaqfiuauipaja -ßaA sa qizoß|op uafiuajas pjuapuitu ‘Bqunui e za 4B4zoq -IE|Boj qBso 4!MU -sí qBUppipadxa zb sa qauiazsaipqAfiuoq • b lujnzsaqp qaq uanfapifißa 4jaiu ‘luioßBjqasuin 4upjuaAi 00B—OCI 3J3ZS3J j34sauidaß b sB4iSB4n 'opuapjnqjazs bazoB —BJEZSUip S3 BAßBA|nJCq ‘3AZnj *BA4Bß04[Bq ‘[BAB4SOd IBUl B Bam sa jnpui daß b joqiiu 'uba bjo z -n -a qa qaqsaq uiau bBbui Ruba4B4uioRu b ap ‘44asaqia uapuiui sa iquapuiiu jbaqzs ‘pssapazs b BfitB4zsoopazs Bpiuofiu b ‘pqqasqq b sujbjB -luiaq b ‘iBqqozfBJ b o;oz[bj b ‘pssappuaj b 44asaq[a p|ap d]gjui3J3}ddS d HoujofpjtiHiDH o mpn/ //a:y pyj gg[ nyomtatásnál a kirakópálcákat és kivezető zsinórokat oly helyekre kell állítani, ahol nem érintkezhetnek a képnyomással, ha ezek miatt az iv nem jön ki elég nyugodtan, akkor kénytelenek vagyunk a kirakópálcákat egymáshoz közelebb hozni, de ugyanakkor goromba üvegpapírból huzatokait kell reájuk alkalmazni, hogy ezáltal a képnyomás és a kirakópálcák közti érintkezést a minimumra lecsökkentve, a kenődést megakadályozzuk. Az esetleges lehúzódást megelőzendő, az auflagot belőjük (minden auflagivet letakarunk egy selejtivvel) és a gép járását meglassítjuk. Ha nincs is szükség belövésre, akkor is a legtöbb esetben indokolt a lassított menet, mert ezáltal a nyomandó képek szebbek, a kinyomás tökéletesebb lesz és az ellenőrző megfigyelésre is több idő jut, azonkívül a képnyomásnál oly gyakori tépődés (rapsolás) is könnyebben kerülhető el a lassított menettel. Az auflagot nyomtatás után ki kell lőni, ezekkel már a kalkulációnál kell számolnunk. Ne kalkuláljunk illusztrált munkákat oly nyomógépre, amely nem alkalmas azok nyomtatására, pl. amerikai tégelysajtó vagy más rendszerű, de már elhasznált gép kikopott, lötyögő csapágyakkal, rezgő nyomóhengerrel stb., hanem olyan gépre kalkuláljuk a nyomtatást, amelyen azt biztosan el is végezhetjük. Még ebben az esetben is érhetnek bennünket meglepetések. Például készítendő egy 4° ismertető, egy oldalon nyomva, középen egy kb. 8° nagyságú, sötét hátterű autotypia. Kalkulálva egy Gally-rendszerű tégelynyomógépre. Szedés, papír, egyengetés, minden nagyon szépen egyezik a kalkulációval, csak a továbbnyomtatásnál látjuk, hogy eddig nagyszerűnek ismert gépünk festékfelhordása nem tökéletes, ugyanis a kép egyik oldalán egy kb. 2 ciceró szélességű szürke esik mutatkozik, az ellenkező oldalon pedig egy ugyanolyan, de a kép többi részénél jóval sötétebb esik van. Már most, ha a gépmesterünk biztos a dolgában, akkor 176 Révész Zsigmond. Mit kell tudni a kalkulátornak a gépteremről? 161