Technika, 1938 (19. évfolyam, 1-10. szám)
1938-02-01 / 2. szám
34 TECHNIKA 1938 február Az új francia hídszabályzat egyes feltűnőbb rendelkezéseinek megvilágítása. Irta: Ur. h. c. Golllik István, ny. h. államtitkár. L’auteur rend compte detaiilée de quelques dispositions reinarquables du réglement franqais pour les ponts métalliques (édition de 1927) et de TAnnexe (édition 1933), — lesquels sont ä la différence des dispositions d’autres réglements, en premiere ligne les nouvelles formules, concernant les surcharges dynamiques et le flambage, il présente en diagrammes les résultats effectifs de cels-ci. L1 démontre, que la conception du reglement franqais.selon laquelie la resistance au flambage est rendu égal ä celle de la rupture — est erronée, et que par conséquant cette conception, que le degré de sécurité sóit 3.23 en cas de flambage á la zone inelastique (c’est ä dire 3 ä l’acier) est également erronée; par ce que le degré de sécurité effective, en cas de barres courtes (^<50) ne fait que 1.8 c’est á dire 2.0 — alors a peine plus, que selon le réglement allemand ou hongrois. Der Verfasser macht eingehend bekannt einige auffallende Bestimmungen der im Jahre 1927. herausgegebenen französischen Briickenverorclnug, und des nachträglich im Jahre 1933. ausgegebenen „Annexe“-s, welche von den Bestimmungen anderer Brückenverordnungen abweichen, vornehmlich die neue Formeln betreffend den Stosszahl der Verkehrslast und die Knickfestigkeit, und er legt in Diagrammen das konkrete Resultat dieser vor. Er weist nach, dass die Auffassung der französischen Verordnung, welche bei kurze Stäbe die Knickfestigkeit mit der Zerreissfestigkeit gleichwertig annimmt — unrichtig ist, und folglich ist auch die Auffassung irrtümlich, dass gegen Knickung auch in der unelastischen Zone 3.23-fache, d. h. bei Stahl 3-fache Sicherheit vorhanden wäre, weil bei kurze Stäbe Q < 50) der Sicherheitsgrad tatsächlich blos 1.8 d. h. 2.0 beträgt, also kaum etwas mehr, als nach den ungarischen oder deutscen Bestimmungen. The author thoroughly reviews some striking regulations of the French Specifications for Bridges (published in 1927) and those of its „Annexe“ (published in 1933) which diverge from the regulations of other Bridge Specifications. These differing parts are the new formulae referring to the impact factor and the buckling stability; and he presents the results obtained in diagrams. He is ascertaining, that the conception of the French Specifications, — when taking the buckling strenght of short struts equal to the tensile strength, — is unjustified and consenquently, also that assumption of the French regulations must be regarded erroneus that a safety factor of 3.23 (in case of steel of 3) would be also secured beyond the elastic limit, because only 1.8 or 2 is materially obtained in the case of short struts, (^<50) which is just slightly more than that, secured in the German or Hungarian regulations. A francia vasúti és közúti hídszabályzat utolsó, 1927. évi kiadása még csak a folytvas szerkezetekről intézkedik. Természetesen alkalmaztak már régebben is nagyobb szilárdságú acélokat, de az ezekre vonatkozó feltételeket esetről-esetre szabták meg. Az 1933 évben kiadott „függelék“ vezette be először hivatalosan az A. 54 jelzésű acélt, melyre 54—64 kg szilárdságot, 36 kg folyási határt és 20% nyúlást írtak elő, a szegecsekre pedig 50—57 kg szilárdságot és 22% nyúlást. A vegyi összetételről, — a kénre és foszforra vonatkozó szokásos korlátozásokon kívül — csak annyit mond a rendelet, hogy annak réztartalma legalább 0.25% legyen, de M. Martinett közleményéből tudjuk, hogy króm-réz acélról van szó. 1. Igénybevételek és méretezés. Ha Rí a főerőkre, ha a mellékerőkkel együtt megengedett igénybevétel, °i igénybevétel önsúlyból °2 „ mozgósúlyból „ hőmérsékletből v igénybevétel 150 kg szélből ív „ 250 kg „ ei -f- fc @2 + f = Rí »! + ;«<*!+/ + V = Rí <V + /+1V = Rí * Acélszegecsnél, ha ± erők vannak, a kisebbik erőre számított nyírás ne legyen nagyobb, mint 400 kg. Az új francia igénybevételek a folytvasnál csak kevéssel, de az acélnál jelentékenyen alacsonyabbak, mint a német, sőt még alacsonyabbak, mint a jelenlegi ideiglenes magyar feltételekben megadottak. Ezt az óvatosságot M. Martinez — a krómacélra vonatkozólag — a következőkkel indokolja: „Új anyagról lévén szó, kisebb baj, ha kezdetben alacsonyabb igénybevételekkel indulunk, és azokat később, a tapasztalatok alapján, emeljük, mintha nagy igénybevételekkel kezdjük, és később esetleg egy-két nagy szerkezetnél szerzett, rossz tapasztalatok alapján kell azokat csökkenteni.“ A magyar acéligénybevételek közép helyet foglalnak el a német és francia értékek között, s ezért azokat megtarthatóknak véljük. 2. Dinamikus tényező. A dinamikus tényező, mint az a dolog természetéből folyik, egész kis nyílásoknál nagy, kezdetben gyorsan, azután lassan csökken, vagyis aszimptotikus görbe, miért is általában hiperbolikus képlettel szokták kifejezni , b t* = a + —7-7- c-\- L Ilyen képleteket ad meg például a német vasúti szabályzat 4 különböző csoportja, és az 1926. évi MÁV szabályzat is 3 kategóriára. A magyar acélbizottság a IV. sz. előadói jelentés alapján közúti hidakra a következő képletet fogadta el még 1926-ban: H 1.20-1-----— 30 + /, amely azóta használatban is van. Az 1928. évi német közúti szabályban lineáris képletet ad meg, ugyanis L=0 - 5 m-ig állandó ,(t =1.40. L ^ 200 m szintén állandó á = 1.10, e két határ között pedig R =1.40—0.0015 m egyenes vonal. 1 M. Martinet: Experiences sur des aciers au cliromcuivre. Annales des Ponts et chaussées 1933. T. 1. fase. III. A. 42/24 folytvasra: A. 54/36 Cr. Cu. acélra húzásra v. nyomásra R, =. 1300 r2 = 1400 Rt = 1800 Ra = 1900 nyírásra 900 1120 1440 1520 A. 38/20 szögecsre A. 50/30 acélszögecsre nyírásra Rt = 900 R* = 1000 R, = 1200 Ra= 1300* „ gépszögecs 1000 1100 1300 1400* fej leszakitásra 250 250 350 350 „ „ gépszögecs 350 350 400 1 400