Technikai Kurir, 1938 (9. évfolyam, 1-12. szám)

1938-01-01 / 1. szám

г V2M IX. évfolyam 1. szám Budapest, 1938 január hó A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZTŐSÉG: , BUDAPEST VI. ANDRÁSSY-ÚT 23, 1. PÉLDÁNYONKÉNT 1 P ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 12 P AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK A textilipar fejlődésének Hatása a vegyészeti iparra Sugár László 1937 december hó 1-én egyesületünkben tartott előadásának kivonata A táplálkozás és lakás mellett a ruházkodás az ember ősi, elemi szükséglete, mely szükségletek kielégítése egyenlő az életösztön megnyilvánulásával Az ember védi magát a hideg, eső, vagy forró nap ellen, a testére felvett állati vagy növényi anyagokból készült ruhával. A modern értelemben vett ruházkodás lehetőségét az angol ipari felfedezések ad­ták meg. Richard Artwright 1769-ben kapta első szabadal­mát a mai fonógépek ősére, amely felfedezésből önként kí­vánkozott megfelelő szövőgépeknek a szerkesztése, ezt a feladatot Edmond Cartwright 1776-ban oldotta meg. A mechanikus szövőgép kezdetben 800-szor, a későbbi javí­tásokkal 3000-szer termelt többet, mint a kéziszövőgép. A már régen ismert nyersanyagnak, a pamutnak termelése nem remélt kiterjesztést ért el az olcsóbb feldolgozás adott­sága következtében. A múlt század közepe táján felfedezett anilinfestékek, festési eljárások, valamint a textilnyomás technikájának fejlődése tették lehetővé, hogy a női öltözködésnél a divat esztétikai követelményei társulhattak a célszerűséggel. A divat, úgy az áru szövésénél, mint a minta kiválasztásánál, elsőrangú tényezővé lett. Jelen előadás nem tér ki a gyap­júnak és feldolgozásának ismertetésére, hanem csupán a pamuttal és műselyemmel foglalkozik. A háború előtt Anglia textilipara feltétlen domináló volt. A tengeren túl termesztett nyers pamutot javarészt Angliában dolgozták fel és mint készárut szállították a világ minden részébe. Az európai kontinensen Német-, Francia és Olaszországban, a volt Monarchia területén Csehországban honosodott meg számottevő textilipar, mely az előállított ruházati cikkek értéke és az ott alkalmazottak nagy számára való tekintettel, a legfontosabb iparok közé tartozott. Ezért igyekezett a háború után minden állam, melynek textilipara még nem volt­ nemzeti textilipart te­remteni, Így történt ez hazánkban is, ahol céltudatos vállal­kozás és helyes iparfejlesztési politika tette lehetővé a textil­ipar igen jelentős megerősödését. Míg 1921-ben nálunk csak 33.000 pamutfonóorsó volt üzemben, 1936-ban már 312.000-et számláltak meg, tehát majdnem 10-szeres a szaporulat. Pamutszövőszék 1921 ben 1100 dolgozott, 1936-ban 14.000. A nyomógépek száma új alapítások és ü­zembővítések által 32-ről 57-re emelkedett. Hasonlóképpen emelkedett a gyapjúfonóorsók és szövő­gépek száma is. A textilipar 1936-ban 65.000 embert foglal­koztatott, a kifizetett bérek összege 56 millió pengőt tett ki. A szénfogyasztás 3,5 millió méter­ mázsát tett ki, ez a magyar széntermelés 8,3%-a. Míg 1925-ben pamutszövet-behozatalunk 104.300 q volt, 102 millió pengő értékben, 1936-ban lecsökkent 7400 q-ra, 4,8 millió pengő értékben, 1932 óta behozatalunk majdnem egyszinten mozog. A behozatal nagy csökkenése 1927-ben kezdődött. Prímutfonal-behozatalunk színtén nagyarányú esést mutat, amennyiben az 1925-ben importált mennyiség 58.000 es, 35.5 millió P értékben, 1936-ban 17.000 g-ra, 4.7 millió P értékre hanyatlott. A behozatal csökkenése a pamutfonalnál is az 1927. évben vette kezdetét. Pamutszövet és fonalimportunk csökkenésével szemben áll nyerspamut- és pamuthulladék-behozatalunk emelkedése. Behoztunk 1925-ben 52.000 q-t, 15 millió P értékben, 1936-ban 287.000 q-t, tehát 1925-ben behozott mennyiség 1936-ig az előbbi­nek 5,5-szeresére emelkedett, 29.795.000 P értékben. Az 1936-ban importált mennyiségért az 1925 évi áralapon 81 millió P-t kellene fizetnünk. A cca 50 millió P differen­cia, amelyet jelenleg megtakarítunk, a pamut világpiaci ár­esésének következménye. A behozott 287.000 q-ból 43.000 q-t, azaz 16%-át Egyiptomból fedezzük. Eltekintve attól, hogy a legjobb pamutminőségek termőhelye Egyiptom, hazánknak Egyiptommal kötött kereskedelmi szerződései következtében az onnan behozott pamutot magyar ipari termékekkel, gépekkel, vegyi anyagokkal, liszttel stb. fizet­hetjük meg. Devizagazdálkodásunk szempontjából az Egyiptomból származó nyerspamutbehozatal emelkedése mindenképpen üdvös. Textilkülkereskedelmünk mérlege 1936. évben a követ­kezőképpen alakult: Összbehozatalunk értéke még mindig 80,5 millió P-re rúgott, amely a következőképpen oszlik meg: 1. A nyersanyagbehozatal értéke 39 millió P volt 49 % 2. A félgyártmányok, mű­selyem­fonalbehozatallal együtt . . 25.8 „ 32% 3. Készáruk értéke...................15.5 „ 19% összes textilkivitelünk értéke 1936-ban 26.5 millió P-t telt ki, mely összeg 70%-a u. n. «szabad deviza» volt, vagyis nyersanyag bevásárlásra volt felhasználható. A textilipar csak nemes valutában fizethető nyersanyagszükséglete a mai alacsony világpiaci árak mellett évi 39 millió­­, az ipar saját exporttevékenységével tehát — amely jórészben

Next