Technikai Kurir, 1938 (9. évfolyam, 1-12. szám)
1938-01-01 / 1. szám
г V2M IX. évfolyam 1. szám Budapest, 1938 január hó A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK HAVI ÉRTESÍTŐJE IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIHIMIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIllllllllllHllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllilllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll MEGJELENIK HAVONTA EGYSZER SZERKESZTÉSÉRT ÉS KIADÁSÉRT FELELŐS PFEIFER IGNÁC NYUG. MŰEGYETEMI TANÁR, A MAGYAR KÉMIKUSOK EGYESÜLETÉNEK ELNÖKE SZERKESZTŐSÉG: , BUDAPEST VI. ANDRÁSSY-ÚT 23, 1. PÉLDÁNYONKÉNT 1 P ELŐFIZETÉSI ÁRA ÉVENKÉNT 12 P AZ EGYESÜLET TAGJAI DÍJTALANUL KAPJÁK A textilipar fejlődésének Hatása a vegyészeti iparra Sugár László 1937 december hó 1-én egyesületünkben tartott előadásának kivonata A táplálkozás és lakás mellett a ruházkodás az ember ősi, elemi szükséglete, mely szükségletek kielégítése egyenlő az életösztön megnyilvánulásával Az ember védi magát a hideg, eső, vagy forró nap ellen, a testére felvett állati vagy növényi anyagokból készült ruhával. A modern értelemben vett ruházkodás lehetőségét az angol ipari felfedezések adták meg. Richard Artwright 1769-ben kapta első szabadalmát a mai fonógépek ősére, amely felfedezésből önként kívánkozott megfelelő szövőgépeknek a szerkesztése, ezt a feladatot Edmond Cartwright 1776-ban oldotta meg. A mechanikus szövőgép kezdetben 800-szor, a későbbi javításokkal 3000-szer termelt többet, mint a kéziszövőgép. A már régen ismert nyersanyagnak, a pamutnak termelése nem remélt kiterjesztést ért el az olcsóbb feldolgozás adottsága következtében. A múlt század közepe táján felfedezett anilinfestékek, festési eljárások, valamint a textilnyomás technikájának fejlődése tették lehetővé, hogy a női öltözködésnél a divat esztétikai követelményei társulhattak a célszerűséggel. A divat, úgy az áru szövésénél, mint a minta kiválasztásánál, elsőrangú tényezővé lett. Jelen előadás nem tér ki a gyapjúnak és feldolgozásának ismertetésére, hanem csupán a pamuttal és műselyemmel foglalkozik. A háború előtt Anglia textilipara feltétlen domináló volt. A tengeren túl termesztett nyers pamutot javarészt Angliában dolgozták fel és mint készárut szállították a világ minden részébe. Az európai kontinensen Német-, Francia és Olaszországban, a volt Monarchia területén Csehországban honosodott meg számottevő textilipar, mely az előállított ruházati cikkek értéke és az ott alkalmazottak nagy számára való tekintettel, a legfontosabb iparok közé tartozott. Ezért igyekezett a háború után minden állam, melynek textilipara még nem volt nemzeti textilipart teremteni, Így történt ez hazánkban is, ahol céltudatos vállalkozás és helyes iparfejlesztési politika tette lehetővé a textilipar igen jelentős megerősödését. Míg 1921-ben nálunk csak 33.000 pamutfonóorsó volt üzemben, 1936-ban már 312.000-et számláltak meg, tehát majdnem 10-szeres a szaporulat. Pamutszövőszék 1921 ben 1100 dolgozott, 1936-ban 14.000. A nyomógépek száma új alapítások és üzembővítések által 32-ről 57-re emelkedett. Hasonlóképpen emelkedett a gyapjúfonóorsók és szövőgépek száma is. A textilipar 1936-ban 65.000 embert foglalkoztatott, a kifizetett bérek összege 56 millió pengőt tett ki. A szénfogyasztás 3,5 millió méter mázsát tett ki, ez a magyar széntermelés 8,3%-a. Míg 1925-ben pamutszövet-behozatalunk 104.300 q volt, 102 millió pengő értékben, 1936-ban lecsökkent 7400 q-ra, 4,8 millió pengő értékben, 1932 óta behozatalunk majdnem egyszinten mozog. A behozatal nagy csökkenése 1927-ben kezdődött. Prímutfonal-behozatalunk színtén nagyarányú esést mutat, amennyiben az 1925-ben importált mennyiség 58.000 es, 35.5 millió P értékben, 1936-ban 17.000 g-ra, 4.7 millió P értékre hanyatlott. A behozatal csökkenése a pamutfonalnál is az 1927. évben vette kezdetét. Pamutszövet és fonalimportunk csökkenésével szemben áll nyerspamut- és pamuthulladék-behozatalunk emelkedése. Behoztunk 1925-ben 52.000 q-t, 15 millió P értékben, 1936-ban 287.000 q-t, tehát 1925-ben behozott mennyiség 1936-ig az előbbinek 5,5-szeresére emelkedett, 29.795.000 P értékben. Az 1936-ban importált mennyiségért az 1925 évi áralapon 81 millió P-t kellene fizetnünk. A cca 50 millió P differencia, amelyet jelenleg megtakarítunk, a pamut világpiaci áresésének következménye. A behozott 287.000 q-ból 43.000 q-t, azaz 16%-át Egyiptomból fedezzük. Eltekintve attól, hogy a legjobb pamutminőségek termőhelye Egyiptom, hazánknak Egyiptommal kötött kereskedelmi szerződései következtében az onnan behozott pamutot magyar ipari termékekkel, gépekkel, vegyi anyagokkal, liszttel stb. fizethetjük meg. Devizagazdálkodásunk szempontjából az Egyiptomból származó nyerspamutbehozatal emelkedése mindenképpen üdvös. Textilkülkereskedelmünk mérlege 1936. évben a következőképpen alakult: Összbehozatalunk értéke még mindig 80,5 millió P-re rúgott, amely a következőképpen oszlik meg: 1. A nyersanyagbehozatal értéke 39 millió P volt 49 % 2. A félgyártmányok, műselyemfonalbehozatallal együtt . . 25.8 „ 32% 3. Készáruk értéke...................15.5 „ 19% összes textilkivitelünk értéke 1936-ban 26.5 millió P-t telt ki, mely összeg 70%-a u. n. «szabad deviza» volt, vagyis nyersanyag bevásárlásra volt felhasználható. A textilipar csak nemes valutában fizethető nyersanyagszükséglete a mai alacsony világpiaci árak mellett évi 39 millió, az ipar saját exporttevékenységével tehát — amely jórészben