Tejgazdasági Szemle, 1938 (18. évfolyam, 1-24. szám)

1938-09-30 / 18. szám

1938. szeptember 30. TEJGAZDASÁGI SZEMLE 217 Nem fe­je/ tiszta a tej, ha nem szű­rővel ellátott Ófejc­­sajtárba történik a tejés. HIGIÉNIKUSFEJCSAJTÁH P 19.- + adó árban ALFA SEPARATOR R. T.-nál, Budapest, XI. Csurgói u. 15. szerezhető be. alatt, amely bizonyos kötelezettségek mellett állami támogatásban is részesült. A „Hungária“ már fennállása első évében légmente­sen elzárt dobozokban sózott vajat is exportált a Balkánra és Braziliába.“ „A magánvállalkozás nagy érdemeket szerzett a magyar tej­gazdaság fejlesztése körül és így hely illeti meg a magyar tej­gazdaság történetében. Voltak jól megalapozott, komoly magán­­vállalataink, amelyek a minőségi termelés, exportüzlet és külö­nösen külföldi sajtnemek készítésének meghonosítása, tehát sajt­iparunk fejlesztése körül tagadhatatlanul jelentős érdemeket sze­reztek. A vállalkozó sokszor szakember volt, vaj- vagy sajtmester, sokszor — és ez volt a nehezebb eset — csupán kereskedő, aki szakembert, többnyire külföldit alkalmazott.“ „Felvidéki és erdélyi kereskedők voltak, akik felvirágoztat­ták, iparosították pl. a juhtúrógyártást, amely eddig, ha nem a juhászok tanyáján ment végbe, kofaasszonyok kezében nyugodott. E kereskedők összevásárolták a gomolyát, a termelőktől a piacon, vagy szerződtek velük ilyen szállításra s aztán a gyáraikéban fel­dolgozták, liptói-, szepesi- vagy székelytúróra. Termékeikkel nem­csak az egész ország szükségletét látták el, hanem külföldre is exportáltak. E „juhtúrógyárosoknak“ köszönhetjük, hogy a sajt­külkereskedelmi mérlegünket Nagy-Magyarországon mindig juh­­túrókivitelünk billentette helyre. 1913-ban juhtúrókivitelünk 30.000 mázsához járt közel és így 8000 mázsával haladta túl sajt­behozatalunkat.“ „A magyar sajtgyártás nagyarányú fejlődése, a bel- és kül­földi típusoknak nagyban való gyártása s így a behozatal vissza­szorítása is a magánvállalkozásnak köszönhető. A magánsajt­­gyárak közül a legjelentősebbek voltak a világháború előtt a„, Derby sajt- és vajtermelő vállalat és a Stauffer és fiai sajtgyárak. A vajgyártást a Krausz József által 1887-ben alapított „Sárvári vajkiviteli Vállalat“ űzte nagyban és dolgozott exportra.“ Dr. Gratz Újhelyi Imre érdemeit ismerteti a következőké­pen: „Van a magyar tejgazdaság történetének még egy külön, aranybetűkkel teleírt lapja, amelyet Újhelyi Imre írt be. A tej­termelésre való tenyésztés, a tejelés ellenőrzésének ő volt ná­lunk első hirdetője, tanítója, gyakorlati megvalósítója, apostola. 1896-ban alapította a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egyle­tet, amely a mosonmegyei kisgazdák szarvasmarhatenyésztésének minőségi, elsősorban tejelési irányban való fejlesztését tűzte ki céljául. Sikereit a külföld is méltányolta és követendő példának állította oda.“ Újhelyi nevéhez fűződik a mosonvármegyei tej­szövetkezeti hálózat kiépítése és az óvári és mosonmegyei cse­megesajt első készítése is. Újhelyi szervezte meg a földművelési kormányzat megbízásából 1902-ben a m. kir. Tejgazdasági Kí­sérleti Állomást.“ Végezetül ismerteti szerző a tejgazdasági szakoktatás törté­netét is s ezzel a világháború előtti magyar tejgazdaság történeté­nek fontosabb mozzanatait ki is merítette. Tejtermékek piaca az 1938. év első felében. A svájci parasztszövetség árvizsgálóbizottsága nemrég közölte az 1938. év 6 hónapjára vonatkozó statisztikát a vaj- és sajtforgalom alakulásáról. Ez a közlemény kimutatja a főbb országos ki­viteli mennyiségeit és a főbb behozatali országokba importált mennyi­ségeket. Ha az elmúlt évvel szemben összehasonlítjuk ennek a forga­lomnak adatait, akkor a következőket találjuk. • A vajkivitel tonnákban (­ 1000 kg) volt: Dánia (6 hónap alatt) . . . ........................... Svédország , . . . ................................ Finnország , ................................ Hollandia (5 hónap alatt) ................................ Újzéland (3 hónap alatt) . . . ... . . Ausztrália (5 hónap alatt).......................... 38.722 1937. 77.035 10.794 8.394 20.900 48.470 1918. 83.747 14.014 8.820 19.276 49.680 46.183 Ezek az adatok tehát azt mutatják, hogy a vajkivitel a legszámot­tevőbb kiviteli országokból jelentékenyen emelkedett. A vasbehozatalra szoruló országok beviteli forgalma tonnákban a következő volt: 1937. 1938. Anglia (6 hónap alatt)............................................... 246.514 256.299 Németország (6 hónap alatt) ....... 29.589 35.418 ml..... Kannatömítőt és ótomplombát is olcsón szállít IMPERIOR Vegyészeti Laboratórium BUDAPEST Vill., Práter­ utca ££ Új telefonszám : 141-066.

Next