Textil Ipar, 1929. (2. évfolyam, 1-19. szám)
1929-01-16 / 1. szám
4 oldal A gyapjú affinitása festékekkel szemben Tudvalevőig a gyapjú eredete és minősége szerint váltakozik annak az irtása festékekkel szemben, úgy hogy a kelmefestőnek ugyanazon nüansz elérése céljából gyakran nehézségekkel kell megküzdenie. Fordítva úgyis eljárhatunk, hogy az affinitást bizonyos kémszerekkel megváltoztatjuk és ezáltal vagy ugyanazt a tónust vagy annak változatait (tarka és fehér színhatásokat) idézünk elő. F. T. Sykes szerint ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy a színtelenül hagyandó részeket tanninnal kezeljük és azután a kezelt gyapjút más gyapjúval szövés útján kombináljuk, végül az egészet megfestjük. Ez az eljárás olcsóbb és sokoldalúbb, mint a gyapjúnak előzetes megfestése és fehér gyapjúval való elszövése. A fonásnál is előnyösebb, ha a nem festett árut vesszük, mivel az könnyebben elfonódik, mint a festett áru. Hogy a gyapjú affinitását növeljük, arra elsősorban chlorozési eljárást alkalmazunk. Ezáltal annyira fokozhatjuk a gyapjú affinitását festékekkel szemben, hogy a festésnél sokkal alacsonyabb hőfokoknál dolgozhatunk. Bár a gyapjúfonál chlorozással kissé eldurvul, fogása és külseje selyemszerűbb lesz. Az eljárás abban áll, hogy a hig sósavas fürdőben áztatott és kisajtolt gyapjút 3/*0 Tv. chlormész fürdőbe tesszük. Azután kb. 1/2 óra múlva újabb sósavas fürdőbe tesszük a gyapjút, amidőn a hig sósav mint antichlór hat. Esetleg még kénezést is alkalmazhatunk, hogy a gyapjú fényesebb, selyemszerűbb legyen. A hypochlorittal való chlórozás még egyszerűbb. 150 g nátriumhypochloritoldatot (10° Tw.) és 15 g kánsavat 41680 Tw.) egy liter vízben feloldunk és 1/2 óráig a gyapjút benne hagyjuk, megsavanyítjuk és mossuk. A gyapjú affinitása festékekkel szemben annyira növekszik, hogy a kifestés már 30—40° C-nálfélóra alatt eszközölhető hangyasav jelenlétében. Ugyanezt a hatást érhetjük el, ha a gyapjút bioszulfáttal vagy pedig káliumszuhocyaniddal vagy szőllőcukorral kezeljük lúgos közegben. E célból 11/2 kg bioszulfát, ugyanannyi szulfit és bórax keverékét 250 liter vízben félóráig főzzük és a gyapjút kiszárítjuk. Káliumszulfocyaniddal úgy kezeljüka gyapjút, hogy e só 5%-os oldatában 1 óráig főzzük az árut, esetleg 200/0 glaubersó és 50/0 ecetsavi, keverékét adjuk a fürdőhöz, ha fehér gyapjúval együtt történik a festés. A szőllőcukoreljárásnál 50 rész nátronlúg, 73° Tw., 45 rész szőlőcukor és 900 rész víz elegye alkalmazandó közönséges hőfokon; per kg gyapjúra 35 liter oldat veendő. Ezen eljárás után különösen alkalmasak a tartrazin, eriophloxin, dizazinhellblau és rokon festőanyagok, vagy a chiompácfestékek közül a solochromviolett, beizengelb, palatinchrombraun, diamantschwarz stb. A gyapjú affinitását csökkentő szerek közül elsősorban említendő a tannin. A gyapjút e célból egy óráig főzzük 10% tannint és 4% hangyásat tartalmazó vizes oldattal. Az utókezelést 3%-os endhlotiddal végezhetjük 75° C-nál. Az így kezelt gyapjún fehér-tarka effektusokat érhetünk el. Savanyú festékeknél 5—10% ecetsav és 2060 glaubersó szükséges, a kifestés 70—80° C mellett történik. Fehér-tarka effektusok elérése céljából előnyösen vehetjük a flavazin, azogeranin, alizarindirektblau és a rokon festőanyagokat. A tanninirozásnál vas vagy rézedényeket ne alkalmazzunk, hanem fakádakban dolgozzunk. A fehér részek esetleges elfestődését szappanmosással lehet kiküszöbölni. Kinevezés Szakkörökben elterjedt hírek szerint dr. Dischka Győzőnek, a kiváló gyapjúgyári szakértőnek és közgazdasági írónak a Közgazdasági Egyetem tanárává való kinevezése rövidesen várható. A budapesti kenderfonógyár átszervezéséről olyan hírek kerültek forgalomba, amelyek szerint a gyárban érdekeltséget fognak vállalni bizonyos altruista állami alakulatok és ily módon lehetővé válik, hogy a posta, vasút és a nagy mezőgazdasági üzemek a mai abnormálisan nyomott árakon szerezhessék be kötél- és zsinegszükségletüket. Ennek a gyárnak, mint kartellen kívüli gyárnak, elnöki székét is betöltötték volna — így szól a híradás — az agrártársadalom egyik ismert vezérével. Ezeket a híreket nehéz ellenőrizni, mert a párnázott ajtós szobák diszkréciója a vonatkozó szerződések aláírásáig elrejti a titkos tárgyalások anyagát a nagy nyilvánosság elől. A jelen esetben sem látszik valószínűnek, hogy a gyáron kívül eső tárgyaló felek valamelyike indiszkréciót követett volna el. A gyár igazgatói bizonyára nem. Ezért jogunk van feltételezni, hogy a nevek említése nélkül megjelent hírt »ballon d’essay«-nek szánták, hogy közeledési pontot találjanak az egymással erős üzleti versenyben álló csoportok között. A három magyar gyár a hazai szükségletet másfélszeresen is képes fedezni. Az export tehát létkérdés. A szegedi gyár és a Pannónia igen tekintélyes quantumokat szántanak külföldre. Ezzel szemben a Budapesti Kenderfonógyár csak belső relációkban bír fontossággal. Amennyire külső kalkulációval megállapíthatjuk, a mai eladási árak mellett, amelyek múlt év szeptemberétől vannak érvényben, a vastag zsinegeken nem keresnek a gyárak, a vékony zsinegeken is alig. Ennek az áldatlan helyzetnek az állandósítása semmiféle altruisztikus alakulatnak sem lehet érdeke, legkevésbé pedig a Budapesti Kenderfonónak. A vasút is, meg a posta is a bevételi többletek fokozására törekszik. De azért egyik állami üzemet sem fogja érinteni, ha a gyárak között tisztességes megegyezés létesül és az árak a rendes polgári haszon keretei között revideáltatnak. A mindenáron való átrombolás az üzemek leépítését, a munkások elbocsátását eredményezi, ezek a kényszerrendszabályok azonban a mai helyzetben feltétlenül elkerülendők. A csökkentett üzem drágán termel, drágábban kell, hogy eladjon, de ebből a drágításból senkinek sem lesz haszna, csak a kára. Mindenkinek, az összes érdekelteknek előnyösebb lenne tehát, ha állami beavatkozás nélkül hagynák a gyárakat egymás közt megegyezni. Francia törvényjavaslat a selyem megnevezéséről A párisi nemzetközi selyemkonferencia határozataihoz képest, a francia selyemipar törvényjavaslatot terjesztett a kormányhoz, amelyben a »selyem« elnevezést kizárólag a selyemfonalak és az ezekből készült árukra tartja megengedhetőnek, a visszaéléseket pedig a legsúlyosabb büntetésekkel kéri sújtani. A javaslatot most tárgyalják az illetékes minisztériumokban és valószínűleg igen rövid időn belül már a parlament fog a kérdéssel foglalkozni, ahol a javaslat annál inkább többséget nyer, mivel az amerikai tapasztalatok bebizonyították, hogy a műselyemre törvényesen elrendelt »rayon« szó a gyakorlatban tökéletesen bevált. Gyapjúpiac A világpiacok szilárdulók. Az európai piac ugyan nyugodt, azonban a La Plata és a fokföldi gyapjúcentrumokban élénk vételkedv nyilvánul meg. Az ausztráliai gyapjúnyitás eredményét 1928—29-re 2. 775.000 bálára becsülik, vagyis 100.030 bálával többre az előző év eredményénél. Az újzélandi Christchurch-ban január 7-én új aukció indult, amelyen az 1927 decemberi árakhoz képest 12—2 d olcsóbbodás mutatkozik. Ezt a kedvező alkalmat főleg a vásárló francia és német gyárak használták ki. A La Plata piacokon Amerika vásárol, habár finom és középminőségű áruk iránt Európa is erősen érdeklődik. A Buenos Aires-i kerület készletének 75%-át már eladták. A fokföldi piacokon hasonló a helyzet. A nagy kínálat lehetővé teszi a jó kiválasztást. Áruhiány kizárt, a világ szükségletének bőséges ellátása biztosítva van, minélfogva az árak nem emelkedhetnek. A londoni aukció e hó 15-én kezdődött és 29-ig fog tartani. Eladásra kerül 103.000 bála. Az angol gyárak körében a tavaszi üzletet bizakodással ítélik meg, ami a fonodák jobb foglalkoztatásából is kitűnik. Az angol gyapjúgyárak vámköveteléseinek esetleges elfogadása az európai piacokon egyenlőre meg nem jósolható következményekkel járhat. A magyar gyapjúpiac élénkülő. Az árak 2.50 és 2.90 pengő között mozognak. A hazai gyapjúfeldolgozó gyárak még mindig erősen redukált üzemmel dolgoznak. Az export nehezen indul, egyes gyárak azonban ezen a téren is figyelemreméltó eredményeket értek el. Az utóbbi napokban Egyiptomba is történtek eladások. Pamutpiac Az amerikai és angol piacok nyugodtak. Alig egy százalékos eltérések állapíthatók meg legutóbbi jelentésünk óta. Lehet, hogy a kínai területek megnyitása élénkítőleg fog hatni az egész világ pamutiparára és habár a nyerspamut árának emelkedése nem várható, ez a körülmény mégis ösztönzőleg fog hatni. Az indiai piacok fonalszükséglete emelkedőben van, amit az angol fonodák jelentései is bizonyítanak. Az utóbbi két héten a Balkán is erősen vásárolt Angliában fonalakat, ami mindenesetre feltűnő jelenség. A magyar fonalipar jól van foglalkoztatva. A nyersárugyárak is teljes üzemmel dolgoznak, minthogy nyersáruban a behozatal erősen visszamegy. A magyar gyárak igen nagy eredményeket értek el ezen a téren. A készárupiacot teljesen demoralizálja a legújabb fizetésképtelenségi hullám. Főleg a detaillisták és a kötszövőszakma nagykereskedői között szedi áldozatait a »kényszerjárvány.« Egyes gyárak feltűnő helyeken és még feltűnőbb összegekkel szerepelnek. Lenzsávoly közszállítás Legutóbbi számunkban beszámoltunk a postavezérigazgatóság döntéséről, amely a legolcsóbb ajánlat mellőzésével a többi ajánlatot tevő gyár között osztotta el a ccg 40.000 m lenzsávoly szállítását. Ez a döntés ipari körökben feltűnést keltett, mivel az ajánlott árak mintegy 40%-os eltérést mutattak. A szaksajtó hivatásához képest vizsgálat tárgyává tettük ezt a közérdekű ügyet és megállapítottuk, hogy a postavezérigazgatóság eljárása mindenben megfelelt — még a legkritikusabb szemüvegen át nézve is — az előírásoknak és a méltányosságnak. Nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a szállításból kimaradt cégről. A műszaki vizsgálatok bebizonyították, hogy e cég ajánlata nem volt előírásszerű, a szállítani szándékolt áru minősége erősen eltért a megkívánt minőségtől. Ez már más esetekben is előfordult. Nem is tennék szóvá emiatt az esetet, mert elég kellemetlen lehet egy gyárnak, ha ilyen fontos szántásból kimarad. Azonban szerintünk a verseny nem fajulhat el odáig, hogy irreális ajánlatok tétessenek, amelyek a közvélemény szemében határozottan árthatnak az egész iparnak. Ez okból emeltünk szót, hogy alkalmunk legyen tiltakozni az ilyen üzleti felfogás és meg nem engedhető verseny ellen. Szálítási kiírások Székesfőváros tanácsa (XI.), Budapest, a város alkalmazottai részére szükséges nyári ruhaanyagok, cérnázott pamutvászon, féllen csikós vászon, karton, kamgarn, továbbá sapkák és kalapok szállítására hirdet 3297/1929. sz. alatt versenytárgyalást. Az ajánlatok f. hó 28-án d. e. 11 óráig adandók be a központi városházán, II. em. 237. sz. alatt, ahol azok felbontása ugyanezen időpontban fog megtörténni. Szállítási és szerződési feltételek, továbbá az ajánlati minta VIII., Dologház utca 3. sz. alatt díjmentesen kapható. A MÁV igazgatósága (G. N.) Budapest, mintegy 50.000 P értékű bélésanyag és gallérbársony szállítására hirdet 7249 —1929. sz. alatt versenytárgyalást. Az ajánlatok f. hó 30-án déli 12 óráig adandók be Vb. Andrássyút 75. III. em. 60. sz. alatt. Ajánlati nyomtatvány díjtalanul kapható. — Ludovika Akadémia Gazdasági Hivatala, Budapest, 200 drb asztalterítő és 2000 drb asztalkendő szállítására hirdet versenytárgyalást. Az ajánlatok 1929. év február hó 20-ig adandók be. Az összes leszállítandó cikkek damasztenvászonból készítendők a »szepesi vászon« erősségi tokban, mintázatos középrésszel, a szegélyen hasonló kivitelű girlanddal, a sarokrészekben L. A. monogrammal. Csak magyar gyártmányú áru kerül elfogadásra. Minták (rajzok) ,melléklendők. — Tüdőbeteg-gyógyintézet igazgatósága Budapest, 25 drb kórházi férfiköpeny, 25 drb kórházi férfinadrág, 200 drb férfiing, 200 drb férfialsónadrág, IC0 drb fürdőlepedő, 200 drb ágylepedő, 200 drb párnahuzat, 50 drb munkaruha, 350 m matracszövet és 54 drb ágypokróc szállítására hirdet 1819 1928. sz. alatt versenytárgyalást. Az ajánlatok február 4-én déli 12 óráig adandók be I., Németvölgyi út 29. sz. alatt. Ajánlati minta és szállítási feltételek a gondnoki hivatalban szerezhetők meg. Ugyanott a hivatalos minták is megtekinthetők. Kizárólag hazai származású és gyártmányú árura tehető ajánlat. Versenytárgyalások MÁV igazgatósága Budapest, mintegy 8000 P értékű lepedő és törülköző szállítására tartott f. hó 12-én versenytárgyalást. Ajánlatot tettek: Magyar Kender, Len és Jutaipar rt. I. durva lepedő 11.20, II. finom lepedő 11.80, III. irodai törülköző 2.10, IV. vendégszoba-törülköző 3; Fiedler János I. 11.20, II. 11.80, III. 2.15, IV. 3.10; Linum-Taussig rt. I. 10.90, II. 12.30, III. 2.12, IV. 2.95; Gyapjúipar rt. III. 1.70, IV. 2.60; Pesterzsébeti Lenárugyár I. 10.10, II. 10.96; Budakalászi textilművek Klinger Henrik I. 11.40, II. 12, III. 2.05, IV. 3.05; Salzmann-féle Magyar Textilipar rt. I. 9.40, II. 10.45, III. 1.44, IV. 2.39 P ár mellett. A feltűnő ár differenciák minőségi okokra vezethetők vissza. — A m. kir. honvédelmi minisztérium 111.000 m, 78 cm. széles nyers lénzsávolyszövet szállítására tartott január 7-én versenytárgyalást. Ajánlatot adtak be: Kun Sándor (Szeged) 5000 méterre a 3.05, Fiedler János 10.000 m, á 3.38, Salzmann-féle magyar textilipar rt. 15.000 m á 3.41, Linum-Taussig egész mennyiségre á 3.46, Kiinger Henrik egész mennyiségre á 3.49, Magyar kender, len és jutaipar rt. á 3.49 P egységárra per méter. Ezen a versenytárgyaláson — érthetetlen okokból — a sajtó képviselői nem jelenhettek meg. A m. kir. honvédelmi minisztérium e hó 9-én cérnaszállításra megtartott versenytárgyalásán egyedül az Unió textilművek rt. adott ajánlatot. A többi cérnagyárak — valószínűleg a túlkésőn történt kiírás miatt — nem jelentek meg a versenytárgyaláson. Odaítélt szállítás A MÁV tisztitórongyszükségletét a következő cégeknél fedezte: Krausz Alfréd fehér tisztitórongy 560, Vatta tisztitó- és gyapotgyár színes tisztítórongy 18.450, Hecht M. Fiai színes tsztitórongy 18.450, színes tisztitógyapot 23.400 P értékben. Állami kedvezmények A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénzügyminiszter hozzájárulásával a Fiedler János budapesti cégnek komáromi lenszövőgyára részére az 1925. évi november hó 25-én 84.781 1925. sz. alatt kelt rendelettel és a Komáromi lenfonó és lenfonalfehérítő gyárának lényeges üzemi kibővítései részére az 1927. évi december hó 30-án 116.931 1927. sz. alatt kelt rendelettel engedélyezett, az 1907. III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Fiedler János-lenipari rt. budapesti cégre 1927. évi november hó 1 -től kezdődőleg átruházta. Cosmos posztógyár Minden ellenkező híradással szemben közölhetjük, hogy a Cosmos posztógyár megvételére a Zsolnai posztógyár képviseletében Vogl igazgató beható tárgyalásokat folytatott az érdekeltekkel. A tárgyalások finalizálása a legközelebbi napokra várható. Egyébként a Cosmos hitelezőinek 91 százalékával 30%-os kvóta fizetésében állapodott meg oly módon, hogy az OHB likvidálja a még mintegy 300 munkással dolgozó gyárat és a befolyó összegből téríti meg a hitelezők 520.000 P-nek megfelelő egyezségi hányadát. A Zsolnai , a Cosmost le fogja szerelni. TEXTILIPAR 1. szám.