Textil Ipar, 1929. (2. évfolyam, 1-19. szám)

1929-01-16 / 1. szám

4 oldal A gyapjú affinitása festékekkel szemben Tudvalevőig a gyapjú eredete és minősége sze­rint váltakozik annak az irtása festékekkel szemben, úgy hogy a kelmefestőnek ugyanazon nüansz el­­érése céljából gyakran nehézségekkel kell meg­küzdenie. Fordítva úgy­­is eljárhatunk, hogy az affinitást bizonyos kémszerekkel megváltoztatjuk és ezáltal vagy ugyanazt a tónust vagy annak válto­zatait (tarka és fehér színhatásokat) idézünk elő. F. T. Sykes szerint ezt a legegyszerűbben úgy érhetjük el, hogy a színtelenül hagyandó részeket tanninnal kezeljük és azután a kezelt gyapjút más gyapjúval szövés útján kombináljuk, végül az egé­szet megfestjük. Ez az eljárás olcsóbb és sokolda­lúbb, mint a gyapjúnak előzetes megfestése és fehér gyapjúval való elszövése. A fonásnál is elő­nyösebb, ha a nem festett árut vesszük, mivel az könnyebben elfonódik, mint a festett áru. Hogy a gyapjú affinitását növeljük, arra elsősorban chlo­­rozési eljárást alkalmazunk. Ezáltal annyira fokoz­hatjuk a gyapjú affinitását festékekkel szemben, hogy a festésnél sokkal alacsonyabb hőfokoknál dolgozhatunk. Bár a gyapjúfonál chlorozással kissé eldurvul, fogása és külseje selyemszerűbb lesz. Az eljárás abban áll, hogy a hig sósavas fürdőben áztatott és kisajtolt gyapjút 3/*0 Tv. chlormész für­dőbe tesszük. Azután kb. 1/2 óra múlva újabb só­savas fürdőbe tesszük a gyapjút, amidőn a hig sósav mint antichlór hat. Esetleg még kénezést is alkalmazhatunk, hogy a gyapjú fényesebb, selyem­szerűbb legyen. A hypochlorittal való chlórozás még egyszerűbb. 150 g nátriumhypochloritoldatot (10° Tw.) és 15 g kánsavat 41680 Tw.) egy liter víz­ben feloldunk és 1/2 óráig a gyapjút benne hagyjuk, megsavanyítjuk és mossuk. A gyapjú affinitása fes­tékekkel szemben annyira növekszik, hogy a ki­festés már 30—40° C-nál­­félóra alatt eszközöl­hető hangyasav jelenlétében. Ugyanezt a hatást érhetjük el, ha a gyapjút b­ioszulfáttal vagy pedig káliumszuhocyaniddal vagy szőllőcukorral kezeljük lúgos közegben. E célból 11/2 kg b­ioszulfát, ugyanannyi szulfit és bórax keverékét 250 liter vízben félóráig főzzük és a gyapjút kiszárítjuk. Káliumszulfocyaniddal úgy kezeljük­­a gyapjút, hogy e só 5%-os oldatában 1 óráig főzzük az árut, esetleg 200/0 glaubersó és 50/0 ecetsavi, keverékét adjuk a fürdőhöz, ha fehér gyapjúval együtt tör­ténik a festés. A szőllőcukoreljárásnál 50 rész nát­­ronlúg, 73° Tw., 45 rész szőlőcukor és 900 rész víz elegye alkalmazandó közönséges hőfokon; per kg gyapjúra 35 liter oldat veendő. Ezen eljárás után különösen alkalmasak a tartrazin, eriophloxin, dizazinhellblau és rokon festőanyagok, vagy a chiompácfestékek közül a solochromviolett, beizen­­gelb, palatinchrombraun, diamantschwarz stb. A gyapjú affinitását csökkentő szerek közül első­sorban említendő a tannin. A gyapjút e célból egy óráig főzzük 10% tannint és 4% hangyásat tar­talmazó vizes oldattal. Az utókezelést 3%-os en­­dhlotiddal végezhetjük 75° C-nál. Az így kezelt gyapjún fehér-tarka effektusokat érhetünk el. Sa­vanyú festékeknél 5—10% ecetsav és 206­0 glau­bersó szükséges, a kifestés 70—80° C mellett tör­ténik. Fehér-tarka effektusok elérése céljából elő­nyösen vehetjük a flavazin, azogeranin, alizarin­­direktblau és a rokon festőanyagokat. A tanninirozásnál vas vagy rézedényeket ne al­kalmazzunk, hanem fakádakban dolgozzunk. A fe­hér részek esetleges elfestődését szappanmosással lehet kiküszöbölni. Kinevezés Szakkörökben elterjedt hírek szerint dr. Dischka Győzőnek, a kiváló gyapjúgyári szakértőnek és közgazdasági írónak a Közgazdasági Egyetem ta­nárává való kinevezése rövidesen várható. A budapesti kenderfonógyár átszervezéséről olyan hírek kerültek forgalomba, amelyek szerint a gyárban érdekeltséget fognak vállalni bizonyos altruista állami alakulatok és ily módon lehetővé válik, hogy a posta, vasút és a nagy mezőgazda­sági üzemek a mai abnormálisan nyomott árakon szerezhessék be kötél- és zsinegszükségletüket. Ennek a gyárnak, mint kartellen kívüli gyárnak, elnöki székét is betöltötték volna — így szól a híradás — az agrártársadalom egyik ismert vezé­rével. Ezeket a híreket nehéz ellenőrizni, mert a párnázott ajtós szobák diszkréciója a vonatkozó szerződések aláírásáig elrejti a titkos tárgyalások anyagát a nagy nyilvánosság elől. A jelen esetben sem látszik valószínűnek, hogy a gyáron kívül eső tárgyaló felek valamelyike in­­diszkréciót követett volna el. A gyár igazgatói bizonyára nem. Ezért jogunk van feltételezni, hogy a nevek említése nélkül megjelent hírt »ballon d’es­­say«-nek szánták, hogy közeledési pontot találjanak az egymással erős üzleti versenyben álló csopor­tok között. A három magyar gyár a hazai szükségletet másfélszeresen is képes fedezni. Az export tehát létkérdés. A szegedi gyár és a Pannónia igen tekintélyes quantumokat szántanak külföldre. Ez­zel szemben a Budapesti Kenderfonógyár csak belső relációkban bír fontossággal. Amennyire külső kal­kulációval megállapíthatjuk, a mai eladási árak mel­lett, amelyek múlt év szeptemberétől vannak ér­vényben, a vastag zsinegeken nem keresnek a gyárak, a vékony zsinegeken is alig. Ennek az ál­datlan helyzetnek az állandósítása semmiféle altru­­isztikus alakulatnak sem lehet érdeke, legkevésbé pedig a Budapesti Kenderfonónak. A vasút is, meg a posta is a bevételi többletek fokozására törekszik. De azért egyik állami üzemet sem fogja érinteni, ha a gyárak között tisztességes megegyezés lé­tesül és az árak a rendes polgári haszon keretei között revideáltatnak. A mindenáron való átrom­­bolás az üzemek leépítését, a munkások elbocsá­tását eredményezi, ezek a kényszerrendszabályok azonban a mai helyzetben feltétlenül elkerülendők. A csökkentett üzem drágán termel, drágábban kell, hogy eladjon, de ebből a drágításból senkinek sem lesz haszna, csak a kára. Mindenkinek, az összes ér­dekelteknek előnyösebb lenne tehát, ha állami be­avatkozás nélkül hagynák a gyárakat egymás közt megegyezni. Francia törvényjavaslat a selyem megneve­zéséről A párisi nemzetközi selyemkonferencia határo­zataihoz képest, a francia selyemipar törvényja­vaslatot terjesztett a kormányhoz, amelyben a »se­lyem« elnevezést kizárólag a selyemfonalak és az ezekből készült árukra tartja megengedhetőnek, a visszaéléseket pedig a legsúlyosabb büntetésekkel kéri sújtani. A javaslatot most tárgyalják az illetékes minisztériumokban és valószínűleg igen rövid időn belül már a parlament fog a kérdéssel foglalkozni, ahol a javaslat annál inkább többséget nyer, mivel az amerikai tapasztalatok bebizonyították, hogy a műselyemre törvényesen elrendelt »rayon« szó a gyakorlatban tökéletesen bevált. Gyapjúpiac A világpiacok szilárdulók. Az európai piac ugyan nyugodt, azonban a La Plata és a fokföldi gyapjú­­centrumokban élénk vételkedv nyilvánul meg. Az ausztráliai gyapjúnyitás eredményét 1928—29-re 2. 775.000 bálára becsülik, vagyis 100.030 bálá­val többre az előző év eredményénél. Az újzélandi Christchurch-ban január 7-én új aukció indult, amelyen az 1927 decemberi árakhoz képest 12—2 d olcsóbbodás mutatkozik. Ezt a kedvező alkal­mat főleg a vásárló francia és német gyárak hasz­nálták ki. A La Plata piacokon Amerika vásárol, habár finom és középminőségű áruk iránt Európa is erősen érdeklődik. A Buenos­ Aires-i kerület készletének 75%-át már eladták. A fokföldi piacokon hasonló a helyzet. A nagy kínálat lehetővé teszi a jó kiválasztást. Áru­hiány kizárt, a világ szükségletének bőséges ellá­tása biztosítva van, minélfogva az árak nem emel­kedhetnek. A londoni aukció e hó 15-én kezdődött és 29-ig fog tartani. Eladásra kerül 103.000 bála. Az angol gyárak körében a tavaszi üzletet bizakodással íté­lik meg, ami a fonodák jobb foglalkoztatásából is kitűnik. Az angol gyapjúgyárak vámköveteléseinek esetleges elfogadása az európai piacokon egyenlőre meg nem jósolható következményekkel járhat. A magyar gyapjúpiac élénkülő. Az árak 2.50 és 2.90 pengő között mozognak. A hazai gyapjúfeldolgozó gyárak még mindig erősen redukált üzemmel dolgoznak. Az export ne­hezen indul, egyes gyárak azonban ezen a téren is figyelemreméltó eredményeket értek el. Az utóbbi napokban Egyiptomba is történtek eladások. Pamutpiac Az amerikai és angol piacok nyugodtak. Alig egy százalékos eltérések állapíthatók meg legutóbbi je­lentésünk óta. Lehet, hogy a kínai területek meg­nyitása élénkítőleg fog hatni az egész világ pamut­­iparára és habár a nyerspamut árának emelkedése nem várható, ez a körülmény mégis ösztönzőleg fog hatni. Az indiai piacok fonalszükséglete emel­kedőben van, amit az angol fonodák jelentései is bizonyítanak. Az utóbbi két héten a Balkán is erősen vásárolt Angliában fonalakat, ami minden­esetre feltűnő jelenség. A magyar fonalipar jól van foglalkoztatva. A nyersárugyárak is teljes üzemmel dolgoznak, mint­hogy nyersáruban a behozatal erősen visszamegy. A magyar gyárak igen nagy eredményeket értek el ezen a téren. A készárupiacot teljesen demoralizálja a leg­újabb fizetésképtelenségi hullám. Főleg a detail­­listák és a kötszövőszakma nagykereskedői között szedi áldozatait a »kényszerjárvány.« Egyes gyárak feltűnő helyeken és még feltűnőbb összegekkel sze­repelnek. Lenzsávoly közszállítás Legutóbbi számunkban beszámoltunk a posta­­vezérigazgatóság döntéséről, amely a legolcsóbb ajánlat mellőzésével a többi ajánlatot tevő gyár között osztotta el a ccg 40.000 m lenzsávoly szállítását. Ez a döntés ipari körökben feltűnést keltett, mivel az ajánlott árak mintegy 40%-os eltérést mutattak. A szaksajtó hivatásához képest vizsgálat tárgyává tettük ezt a közérdekű ügyet és megállapítottuk, hogy a postavezérigazgatóság eljárása mindenben megfelelt — még a legkritiku­sabb szemüvegen át nézve is — az előírásoknak és a méltányosságnak. Nem mondhatjuk el azonban ugyanezt a szállításból kimaradt cégről. A műszaki vizsgálatok bebizonyították, hogy e cég ajánlata nem volt előírásszerű, a szállítani szándékolt áru minősége erősen eltért a megkívánt minőségtől. Ez már más esetekben is előfordult. Nem is tennék szóvá emiatt az esetet, mert elég kellemetlen lehet egy gyárnak, ha ilyen fontos szántásból kimarad. Azonban szerintünk a verseny nem fajulhat el odáig, hogy irreális ajánlatok tétessenek, amelyek a közvélemény szemében határozottan árthatnak az egész iparnak. Ez okból emeltünk szót, hogy al­kalmunk legyen tiltakozni az ily­en üzleti felfogás és meg nem engedhető verseny ellen. Szálítási kiírások Székesfőváros tanácsa (XI.), Budapest, a város alkalmazottai részére szükséges nyári ruhaanyagok, cérnázott pamutvászon, féllen csikós vászon, kar­ton, kamgarn, továbbá sapkák és kalapok szállí­tására hirdet 3297/1929. sz. alatt versenytárgyalást. Az ajánlatok f. hó 28-án d. e. 11 óráig adandók be a központi városházán, II. em. 237. sz. alatt, ahol azok felbontása ugyanezen időpontban fog megtörténni. Szállítási és szerződési feltételek, to­vábbá az ajánlati minta VIII., Dologház­ utca 3. sz. alatt díjmentesen kapható. A MÁV igazgató­sága (G. N­.) Budapest, mintegy 50.000 P értékű bélésanyag és gallérbársony szállítására hirdet 7249 —1929. sz. alatt versenytárgyalást. Az ajánlatok f. hó 30-án déli 12 óráig adandók be Vb. Andrássy­­út 75. III. em. 60. sz. alatt. Ajánlati nyomtatvány díjtalanul kapható. — Ludovika Akadémia Gaz­dasági Hivatala, Budapest, 200 drb asztalterítő és 2000 drb asztalkendő szállítására hirdet verseny­­tárgyalást. Az ajánlatok 1929. év­ február hó 20-ig adandók be. Az összes leszállítandó cikkek da­­maszt­­envászonból készítendők a »szepesi vászon« erősségi tokban, mintázatos középrésszel, a sze­gélyen hasonló kivitelű girlanddal, a sarokrészekben L. A. monogrammal. Csak magyar gyártmányú áru kerül elfogadásra. Minták (rajzok) ,melléklendők. — Tüdőbeteg-gyógyintézet igazgatósága Budapest, 25 drb kórházi férfiköpeny, 25 drb kórházi férfinad­rág, 200 drb férfiing, 200 drb férfialsónadrág, IC0 drb fürdőlepedő, 200 drb ágylepedő, 200 drb párnahuzat, 50 drb munkaruha, 350 m matrac­­szövet és 54 drb ágypokróc szállítására hirdet 1819 1928. sz. alatt versenytárgyalást. Az aján­latok február 4-én déli 12 óráig adandók be I., Németvölgyi­ út 29. sz. alatt. Ajánlati minta és szállítási feltételek a gondnoki hivatalban szerez­hetők meg. Ugyanott a hivatalos minták is meg­tekinthetők. Kizárólag hazai származású és gyárt­mányú árura tehető ajánlat. Versenytárgyalások MÁV igazgatósága Budapest, mintegy 8000 P értékű lepedő és törülköző szállítására tartott f. hó 12-én versenytárgyalást. Ajánlatot tettek: Ma­gyar Kender, Len és Jutaipar rt. I. durva lepedő 11.20, II. finom lepedő 11.80, III. irodai törülköző 2.10, IV. vendégszoba-törülköző 3; Fiedler János I. 11.20, II. 11.80, III. 2.15, IV. 3.10; Linum-Taussig rt. I. 10.90, II. 12.30, III. 2.12, IV. 2.95; Gyapjú­­ipar rt. III. 1.70, IV. 2.60; Pesterzsébeti Lenáru­­gyár I. 10.10, II. 10.96; Budakalászi textilművek Klinger Henrik I. 11.40, II. 12, III. 2.05, IV. 3.05; Salzmann-féle Magyar Textilipar rt. I. 9.40, II. 10.45, III. 1.44, IV. 2.39 P ár mellett. A feltűnő ár differenciák­ minőségi okokra vezethetők vissza. — A m. kir. honvédelmi minisztérium 111.000 m, 78 cm. széles nyers lénzsávolyszövet szállítására tartott január 7-én versenytárgyalást. Ajánlatot ad­tak be: Kun Sándor (Szeged) 5000 méterre a 3.05, Fiedler János 10.000 m, á 3.38, Salzmann-féle magyar textilipar rt. 15.000 m á 3.41, Linum-Taus­­sig egész mennyiségre á 3.46, Kiinger Henrik egész mennyiségre á 3.49, Magyar kender, len és jutaipar rt. á 3.49 P egységárra per méter. Ezen a ver­senytárgyaláson — érthetetlen okokból — a sajtó képviselői nem jelenhettek meg. A m. kir. honvédelmi minisztérium e hó 9-én cérnaszállításra megtartott versenytárgya­lásán egyedül az Unió textilművek rt. adott aján­latot. A többi cérnagyárak — valószínűleg a túl­­későn történt kiírás miatt — nem jelentek meg a versenytárgyaláson. Odaítélt szállítás A MÁV tisztitórongyszükségletét a következő cégeknél fedezte: Krausz Alfréd fehér tisztitórongy 560, Vatta tisztitó- és gyapotgyár színes tisztító­­rongy 18.450, Hecht M. Fiai színes tsztitórongy 18.450, színes tisztitógyapot 23.400 P értékben. Állami kedvezmények A m. kir. kereskedelemügyi miniszter a m. kir. pénz­ügyminiszter hozzájárulásával a Fiedler János bu­dapesti cégnek komáromi lenszövőgyára részére az 1925. évi november hó 25-én 84.781 1925. sz. alatt kelt ren­delettel és a Komáromi lenfonó és lenfonal­­fehérítő gyárának lényeges üzemi kibővítései részére az 1927. évi december hó 30-án 116.931 1927. sz. alatt kelt rendelettel engedélyezett, az 1907. III. t.-c.-ben meghatározott állami kedvezményeket a Fiedler Já­nos-lenipari rt. budapesti cégre 1927. évi novem­ber hó 1 -től kezdődőleg átruházta. Cosmos posztógyár Minden ellenkező híradással szemben közölhet­jük, hogy a Cosmos posztógyár megvételére a Zsolnai posztógyár képviseletében Vogl igazgató beható tárgyalásokat folytatott az érdekeltekkel. A tárgyalások finalizálása a legközelebbi napokra várható. Egyébként a Cosmos hitelezőinek 91 szá­zalékával 30%-os kvóta fizetésében állapodott meg oly módon, hogy az OHB­ likvidálja a még mintegy 300 munkással dolgozó gyárat és a be­folyó összegből téríti meg a hitelezők 520.000 P-nek megfelelő egyezségi hányadát. A Zsolnai , a Cosmost le fogja szerelni.­ ­ TEXTIL­IPAR 1. szám.

Next