Textil-Ipar, 1931 (4. évfolyam, 1-23. szám)

1931-11-30 / 20. szám

4. oldal­ ­int, tehát észszerűtlenü­l összepofozott gazdasági területei,­ helyébe logikus és értelmes egységeket szervezni nem lehet, mert ez a háborító eredmény újra­el­osztása, vagyis a revízió nélkül lehe­tetlen. Fogyasztóképes piacok csak aku­v termelőterü­leteken keletkezhetnek, ilyeneket azonban a zsákmányát őrző politika nem enged képződni, s a háborúban elvesztett rengeteg érték pótlását meggátolja a fegyverkezés, mely meddő, impro­duktív célokra köti le a munka nagy részét, immobilizálja a pénzt, de elkerülhetetlen, mert a zsákmányt csak fegyverrel lehet ideig-óráig biztosítani. Revízió és leszerelés havainak és tipóvernek az a feladat volt fel­adva, hogy mint a világ tőkéjének két leghatal­masabb képviselője, találjanak módot arra, hogy a kisorvadt piacok új erőre kapjanak, hogy élet­képes gazdasági területek képződjenek, hogy a két gazdag a maga fölös aranyával termelőké­pessé, tehát vásárlóképessé éleszthesse a most megbénult országokat, vagyis az áram segítsé­gével konstruáljon olyan világot, melyben a zsák­mány őrzése felesleges. Okos revízió és leszerelés: ez lett volna a két hatalom tanácskozásának veleje. A revízióban nemcsak a területi kiigazítások, hanem az adósságok kiegyenlítése is foglaltatik, egyszóval elengedése annak, ami behajthatatlan, hogy az inzolvens adós megint dolgozni tudjon és fizethessen. Hoover ilyesfélét akar. Borah világosan meg is mondta ezt, Laval ellenben biz­tonságot­ akar. Azzal utazott ki Amerikába, hogy addig hozzá sem fog a válság megoldásához, amíg Amerika nem garantálja neki, hogy az a helyzet, ami a válságot okozza, örökre fennmarad. Mivel pedig revízió és leszerelés nélkül nem állhat helyre a termelés és a fo­gyasztás egyensúlya, vagy ahogy ők mondják, e­lig fegyveres és fegyvertelen népek között nem lehet bizalom, nincs érvényes szerződés és nincs hitel, másfelől azonban fegyverkezés nélkül nem biztos a zsákmány, vagyis nincs meg Franciaország biztonsága. Hoover és Laval, a két felfogás repre­zentánsa, csakugyan nem végezhettek egyebet, mint hogy megvallották szerelmüket az arany­­standardnak és kijelentették, hogy a fenti cse­kélységen kívül nincs közöttük ellentét. Na már most, az arany megmarad, s ezen az alapon Amerika és Franciaország egymás közt to­vább szórakozik. Ha­­­tu­l kívül azonban a pénz­telen világ más rendszerre tér s az aranyalapos Franciaország éppen ugy kénytelen lesz a bimetallista, vagy áiru- Pamuttextil Művek Rt. Budapest, I. Fehérvári­ út 100. Pamutfone és szövőgyár Speciális készítményeink : Férfi és női kordbársonyok, vervesek. Az országos hirűi „Vitézbársony” gyára. Mondja meg minden vevőjének, hogy csak SEIDINIAval vagy JFONITTA-val varrjon. FONALKIK­É­SZÍTŐ IX. THALY KÁLMÁN-U. 39 TELEFON: József 423-70 Gyárt még mindenfajta alsó- és felsőszálakat, szabó fércet, tömőpamutot, cserés többi Európával valami modus vivendit találni, ahogy a bolsevista Oroszországgal megtalálta ezt a kapi­talista Franciaország. S lacsak... Na igen, mert abban az arany­­világban nem fér majd meg Amerika és Francia­­ország, sőt már most sem férnek meg: Amerika elkülöníti magát, bemondja az érdektelenséget Európával szemben, lásd Monroe elv, m­ert ő maga, egész külön kontinens létére csakugyan lehet külön világ, s mint ilyen marakodhatik Franciaországgal az aranyhegemóniáért. De nem így Franciaország, amely, ha pukkadásig tele is van arannyal, mégis egy kontinens gazdasági egységének része, lehet agy, vagy szív, vagy tüdő a szervezetben, de anélkül csak lelketlen anyag, s hiába szív magába minden vért, ha ezzel elsorvasztja azokat a szerveket,­ amelyek őt táplálják. Nem igaz, hogy Franciaország önmaga fogyasztója, hogy zárt terület, mely sem importra, sem exportra nem szorul. Franciaország Európa, annak függvénye és azzal él, vagy azzal megy tönkre. Mi következik ebből? Ibi Amerika bemondja az érdektelenséget, aminthogy egyelőre bemondta, Franciaországnak Európával kell kiegyeznie. Európa pedig ma Németország, aki meg­adhatja azt, amit Amerika nem: Fran­ciaország biztonságának garanciáját. Most aztán látni fogunk roppant furfangos kí­sérleteket francia-német közeledés címén és két fejleményre lehetünk elkészülve. Egy az, hogy Franciaország kiegyezvén Németország­gal, biztonságban fogja magát érezni és nekifoghat Európa szanálásának, vagyis akkor már nem lesz szent a statusquo, beszélhe­tünk revízióról, mert feleslegessé váltak a zsákm­á­ny őrző zsoldosok, az utódálla­mok és beszélhetünk leszerelésről és megmozdulhat az arany és helyreállhat az arany standard. Más­­szóval elmúlik a forradalom veszedelme az aranydús és a szegény népek társadal­mában, amely forradalmat közönséges nevén háborúnak szoktunk nevezni. Vagy nem sikerül a német­francia kiegyezés, Franciaországnak semmi ga­rancia nem lesz elég, s görcsösen ragaszkodni fog a fegyver és az arany fölényéhez. A francia diplomácia nagyszerű taktikus, minden kis mai ütközetet megnyer, s megnyerheti azokat is, amelyeket a biztosítékok érdekében kezd. De a nagyszerű taktikus elveszíti a háborút, ha nem stratéga egyben, vagyis nem a háborús célt látja, amelyért esetleg áldozni is kell, hanem csak a mai helyzetet, amelyet taktikával, mai sikerekkel fenntartani nem, csak meghosszabbítani lehet. A magyar külpolitika: életben maradni és várni? Sorsunk most attól függ, hogy a fran­cia politikát stratégák intézik-e, vagy csak ügyes taktikusok? Akárhogy is lesz, mi magyarok csak annyit tehetünk, hogy várjuk a nagy per alakulását és úgy igyekszünk berendezkedni, hogy életben maradhassunk eldőltéig. Mi külön aligha egyezhetünk ki, legfeljebb úgy lavírozhatunk, hogy a per alatt ne kelljen állást foglalnunk és a döntésnél értékes tartalékul szerepelhessünk. Várakozó semlegesség és kemény, asz­kéta munka az életért: ez az egyetlen lehetséges magyar külpolitika a válságban. A Kőszegi Nemezposztó­gyárat megvásárolta a G. A. Bahner harisnyagyár Egyik legutóbbi számunkban hírt közöltünk a Bahner harisnyagyár és a Creditanstalt között a Kőszegi Nemezposztógyár megvételét célzó tárgya­lásokról. Mint beavatott helyről értesülünk, a vé­teli szerződést már aláírták és a Bahner gyár rö­videsen megkezdi a kőszegi gyár átalakítási mun­kálatait, mivel budapesti harisnyaüzemét 1932 má­jus 15-én végleg Kőszegre helyezi át. A kőszegi gyár lényegesen nagyobb termelésre rendezkedik be, mint a Bahner cég budapesti telepe volt, mivel az egyre fokozódó kereslet kielégítése másképpen nem volna eszközölhető. Az elismerten jó minő­ségű »Dollár« műselyem harisnyákon és férfi zokni­kon kívül Tramaselyem harisnyát is fog a kő­szegi gyár gyártani. A Bahner név, amely immár három generáción keresztül elismerést szerzett a német harisnyaiparnak, garancia arra, hogy a ma­gyar Bahner selyemharisnyák ebben a cikkben a behozatalt teljesen ki fogják szorítani. TEXTIL IPAR 20. szám MERCUR KÖTÖTT- ÉS SZÖVÖTTÁRU GYÁRNÁL GYŐR Finom kötött áruinkra kérjen árajánlatot Excelsior Harisnyagyár Rt. зтнз^ BÉKÉSCSABAЗНППН KÁRMÁN MIHÁLY paszományárugyár Budapest, VII. Kazinczy u. 9. 25 éve gyártja az összes paszománycikkeket. CONTINENTAL SZALAGSZÖVŐGYÁR NŐI SZALAGOK KALAPSZALAGOK KLÖPL CSIPKÉKÉ­RT Budapest, V. kar. ■* ■ Sas-utca З.ахАт Tal.: AuL 802-44­4­­ * г Pastszentlstvnncan HORGONY- ÉS I n­apAi OLGA-HAJTÓ щ Fontos határozatokat hozott a nemzetközi szakoktatási kongresszus A párisi nemzetközi szakoktatási kongresszuson la­punk kitűnő munkatársa, dr. Orel Géza főigazgató, mint az egyik legfontosabb bizottság alelnöke, fejtett ki igen értékes munkásságot. A kongresszusnak az ipari és kereskedelmi oktatást, valamint a szaksajtót érdeklő határozatairól az aláb­biakban informált bennünket: A 4. bizottság, mely az árusítás és reklám kérdésé­vel foglalkozott, kimondotta: mindenfokú kereskedelmi iskolában helyet kell adni az árusítás és a reklám tanításának; a kereskedelmi tanonciskolákban külön foglalkoztat­­nak az árusító kiképzésével; mindent megelőzőleg gondoskodni kell a megfelelő oktatók kiképzéséről. Az ipari szakiskolák és a tanoncoktatás bizottsága szerint; az általános tárgyak tanítására is olyan képzettségű tanárokat kell választani, akik technikai kiképzést nyer­tek. Előnyben kell részesíteni azokat a tanerőket, akik bizonyos ideig az ipari pályán is tevékenykedtek; a tanonciskolák oktatóinak minden évben vissza kell térniük legalább két hétre a termelési központokba, egyrészt, hogy gyakorolják magukat a mesterségük­ben, másrészt, hogy megismerjék az újításokat. A 7., azaz a szaksajtó és a szakoktatás kérdésével foglalkozó bizottság, midőn elismeri, hogy a szakok­tatás és a szaksajtó között állandó kapcsolatot kell létesíteni, ajánlja: a szakiskolákban és szaktanfolyamokon technikai szak­­gyűjtemény berendezése szükséges az oktatók és a növendékek számára. A gyűjtemény elsősorban hazai, majd idegennyelvű szakfolyóiratokból álljon, a fenntartó hatóságoknak segíteni kell a folyóiratok beszerzését; a szaksajtó külön rovatot tartson fenn a szakokta­tásra vonatkozó főbb problémák számára. A magyar tanügyi hatóságok és a Budapesti Ke­reskedelmi és Iparkamara ezen határozatoknak hivatalos úton való kézhezvétele után behatóan foglalkozni fog­nak a kongresszuson elfogadott javaslatok gyakor­lati alkalmazásának kérdésével. Kosztümmúzeum Párisban Legközelebb nyílik meg Párisban egy múzeum, amely be fogja mutatni minden kor ruhaviseletét. Ezekből eddig magában a Carnavalet-múzeumban őriztek ezer­­hétszázat, de egyébként is nagy készletek vannak be­lőlük különböző gyűjteményekben. Az új múzeumban azonban nemcsak a múlt tárul elénk, hanem állandóan kiegészítik a gyűjteményt a legújabb párisi divatkreációkkal is. A vezető divatcégek már­is készségüket jelentették ki, hogy legjellegzete­sebb modelljeiket állandóan beküldik a múzeumnak.

Next