Textil-Ipar, 1933 (6. évfolyam, 1-24. szám)

1933-01-15 / 1. szám

KRASZNER LAJOS POSZTÓ-,­­ ÉLES ÁRU-, SZARÓKELLÉKEK AZ ÖSSZES JOBB HAZAI GYÁRAK KÉSZÍTMÉNYEINEK RAKTÁRA BUDAPEST, V., DEÁK FERENC TÉR 2 CONTINENTAL SZALAGSZÖVŐ­­GYÁR RT. NŐI SZALAGOK KALAPSZALAGOK KLÖPL CSIPKÉK Budapest, V. ker. Sas-utca 3. szám Tel.: Aut. 802 44 Gyár Pestszentlőrincen Hentes-sapkák konjunktúrája A magyar sapkakészítőipar legnagyobb örömére a nagyobb hentesüzemek azt a divatot kapták föl, hogy kiszolgáló segédeiket egyenruházati jel­legű hentes-sapkákkal látják el. Ezt a divatot a községi hentesüzem kezdte a főváros külön­böző részeibe szétszórt fiókjaiban s utánatáncol­­od­tak a nagyobb hentesüzemek, mint Kozma Testvérek, Schmolka stb. Persze­, ahányféle a cég, annyiféle jellegű a sapka is. A legelfoga­dottabb forma a franciás sapka, amely körül­belül a mentőorvosaink sapkájához, vagy tűz­­oltótiszti sapkához hasonlít. Csak színben és anyagban van eltérés aszerint, hogy melyik cég minő megkülönböztetést akar tenni. . A hentes­sapka divat már annyira általános lett, hogy nemcsak hentessegédek, hanem egészen kis hen­tesüzletekben maguk a mesterek is ilyet hor­danak s ha ez a divat tovább is ilyen tempó­ban halad előre, úgy az országban hamarosan sok-sokezer hentessapkára lesz szükség. —■— A FELHŐK FÖLÖTTI DIVAT is bevonult a revük sorába. Egy londoni szakkiállításon ugyanis nemcsak utcai-, estélyi- és sportruhá­kat mutattak be, hanem csinos mannequinek azt is szemléltették, hogy London fölött ezer mé­ter magasságban mi a legújabb divat. A női pilóta- és repülőkosztümöknek igen nagy sike­rük volt. ---■--­PÉCSBEN VIDÁMABB A FARSANG, mint ná­lunk, legalább is erre vall az, hogy egyes bécsi cégek, így a Julius Krupnik divatház, három­szor hetenként, délelőtt tizenegy órai kezdettel hangversennyel egybekötött farsangi divatrevüt rendez, amelyen táncruhákat, nagy esti toalette­ket és estélyi köpenyeket mutatnak be a farsan­­gozó hölgyvilág részére. Penziórendszer utazók részére A vidék modernizálódik és egyre jobban igyek­szik alkalmazkodni az átalakult viszonyokhoz. A vidéki szállodák, amelyek eddig a leránduló utazókból éltek, hogy el ne veszítsék ezt az ér­tékes, szálloda fenntartó társadalmi réteget, mesz­­szemenő engedményeken kívül bevezették a pen­­ziórendeszert, aminek az az előnye, hogy az utazó előre pontosan ki tudja számítani, hogy melyik városban mennyi lesz a napi költsége. Például Pécsett a Pannóniában lift, központi fű­téses szoba és napi 3-szori étkezés összesen 7 pengő 50 fillérbe kerül. Szombathelyen a Kovácsban szoba, komplett reggeli, ebéd étlap szerint, vacsora 6 pengő 50. Zalaegerszegen az Arany Bárányban teljes napi penzió 5 pengő 50 fillér. Még a híres debreceni Arany Bika is magához akarja édesgetni a pesti utazókat. Udvari szo­bát 3 pengő 20 fillérért, reggeli, ebéd, vacsorát 3.50-ért, gőzfürdő jegyet 60 fillérért és mozi­jegyet 50 o/p kedvezménnyel ad. Kecskeméten 5.50 a napi penzió, de annak, aki ezt se bírná, udvari szoba 2 pengő. Tapolczán az Eibenschütz, amely a legjobb vidéki szállodák egyike, 5 pengő 50 fillérért ad napi penziót. Még Miskolc is leszaladt az árakkal. A »Grand« nagyszállodában díjmentes a garázs olyan uta­zóknak, akik saját autón járnak, s az udvari szoba 2, az utcai 2.50. A vidéki szállók tehát, mint látjuk, sok meg­értéssel egyengetik az utat a magyar utazói gárda talpraállítása felé. Új keleti tanfolyamok létesítése a textil szempontjából Dr. Balkányi Kálmán nyilatkozata Legutóbb hírt adtak a napilapok arról, hogy a budapesti kereskedelmi kamara kezdeményezésére megkezdődnek a napok­ban megint azok a keleti vonatkozású előadások a Kereskedelmi Akadémián, amiket a háború befejeztével sietve bezártak. Miután a textiliparra nézve nem lehet közömbös semmiféle olyan peda­gógiai intézkedés, ami a Magyarországon készült textíliáknak ̇ ‹_ · 1 ' OJ ' ) vagy akár idegen textiltermékeknek is, de magyar közvetítők segítségével a külföldön való elhelyezését megkönnyíti, ben­nünket közelről érdekelt ez a terv. Ezért egyik tudósítónk föl­kereste az OMKE igazgatóját, dr. Balkányi Kálmánt, aki kora fiatalságától kezdve specializálta magát a Balkán közgazdasá­gában. Őt kértük meg, nyilatkozzék a fölmerült terv céljáról és gyakorlati keresztülvihetőségéről. Dr. Balkányi Kálmán a következő választ adta tudósítónknak: — Nemcsak ismerem a tervet, de ha őszinte akarok lenni, én terjesztettem elő ezt az indítványt a Kamarában, illetve a Kamara vezetése alatt álló Nemzetközi Vásár elnöki tanácsában s hálával vagyok eltelve Éber Antal és az ő vezérkara iránt, hogy a fölvetett eszmét nyomban magukévá tették és mindent elkövetnek a megvalósítása érdekében. Különösen Magyar Pál, a Vásár agilis alelnöke és Hallósy István, a Kelet világában tel­jesen otthonosan mozgó, szakavatott vásárigazgató buzgólkodnak a keleti tanfolyam praktikus újjáébresztése érdekében. Segítsé­gükre van az a körülmény, hogy a Budapesti Kereskedelmi Aka­démia illusztris igazgatója, Vincze Frigyes elsőrangú szakember a modern török világban. — Lényegileg miről van szó? Egy rosszul begombolt mel­lénynek új ki- és be­gombolásáról. Volt nekünk egy pompás Ke­leti Akadémiánk, amelynek hire messzi földre elterjedt, tanárait ismerték a külföldi legelőkelőbb tudományos körökben, végzett tanítványait versenyt szerződtették elsőrangú vállalatok, amelyek importtal és exporttal foglalkoztak. Minden ok meg lett volna rá, hogy ezt az intézményt az ország újjáépítésének küzdelmes korszakában tovább fejlesszék, de legalább is konzerválják. E helyett siettek elpusztítani ... — Amikor Lánczy Leó Székács Antallal és másokkal meg­teremtette a Magyar Keleti Gazdasá­gi Központot, volt gondja rá, hogy azokon az ifjakon kívül, akik élethivatásukul válasz­tották a Kelet üzleti életének, nyelveinek megismerését, adas­­sék meg a lehetőség a már gyakorlati életben elhelyezkedett felnőtt embereknek is arra, hogy ők is hosszabb-rövidebb időn át közelébe férkőzzenek a Keletnek. Kiegészíthessék tudásukat keleti stúdiumokkal. A háború alatt évről-évre megismétlődtek ezek a keleti tanfolyamok. Első volt a bosnyák tanfolyam, mely a szerb-horvát nyelven kívül a bosnyák áruismeretre és bosnyák jogi szabályokra oktatta a jelentkező növendékeket.­­ Követték ezt az Aréna-úti Kerti iskolában a bolgár, szerb és török tanfolyamok. Hihetetlen lelkesedés fogta el ezidőtájt a hatvan-nyolcvan főből álló tanulósereget, amikor egészen ki­vételes tehetségű tanárai előtt jelent meg naponként. Törökül Mészáros Gy. tanította őket, a későbbi sztambuli múzeumigaz­­gató, szerbül Pilya Krilivoj, a mostani jugoszláv kereskedelmi miniszteri osztályfőnök, bulgárul Czoneff szófiai egyetemi tanár, akit akkori szövetségesünk, Bulgária, hónapszámra küldött ki Budapestre. A nyelvórákat közgazdasági előadások egészítették ki. Mikor Goldziher Ignác, a világhírű tudós a mohamedán jog­ról, Meszlény Artúr professzor a bulgár jogról beszélt vagy B­ál­dá­r Illés, a Banque Générale de Turquie vezérigazgatója, a le­­vantei üzletről beszélt, a hallgatóság páratlan érdeklődéssel csün­gött szavukon. S ez a hallgatóság nemcsak kezdő gyerekekből állt. Napról-napra megjelent és jegyzeteket csinált a Keleti tanfo­­folyam óráin egy államtitkár, aki akkor ment nyugalomba, hogy hamarosan viszontlássák a parlamentben. Lets Vilmos volt ez... — Kiváló tanárok és kiváló tanítványok találkoztak össze a régi keleti tanfolyamon s minden okom megvan annak­ a föl­tevésére, hogy igy lesz az idén is az újjáalakuló, modern for­mában föléledő új keleti kurzuson. — Természetes, hogy az áruismereteknek igen nagy szere­pet kell játszaniok a keleti tanfolyamon. S ezek közt azután legfontosabb a textilszakma. A mi textilkereskedőink hajdaná­ban igen nagy exporttevékenységet bonyolítottak le a Balkán felé. S a sertését, gyümölcsét Budára fölhozó keleti exportőr szívesen kereste fel a magyar textilgyárakat, textiles üzleteket, hogy Belgrádot, Nist, Szerajevót ellássa a fejlődő magyar ipar portékáival. A mai szörnyű hitel- és devizaviszonyok nem tart­hatnak örökké. S fa hitünket egy jobb jövőben elveszíteni nem akarjuk: örömmel kell üdvözölni minden komoly akciót, mely ifjúságunk számára vissza akarja szerezni természetes jussát, hogy helye legyen neki a Napkeleten. vérrombolás nyomott müselymekben Olcsó nyomott müselymekben a legutóbbi két héten feltű­nően nyomott árak kerültek felszínre. Pontos gyári kalkulációk alapján megállapíthatjuk, hogy ezek az árak kimondottan vesz­teségesek. A történeti hűség kedvéért le kell szögeznünk, hogy ezen az érthetetlen árnévón, méterenként 72 fillérért, nem a szövőgyárak és a nagy manipulánsok dobják piacra áruikat, hanem egy aránylag újkeletű manipuláns cég, amelynek egyik főnöke, korábbi tevékenységét figyelembe véve, sohasem dolgozott tartós anyagi eredménnyel. A piac érdeklődéssel figyeli, hogy a szóban levő cég pénzügyi ereje sokáig bírja-e a veszteséges üz­leteket. Mindenesetre sajnálatos dolog, hogy a kisebb magyar szövődék ezt az ár­romboló és teljesen indokolatlan üzletvitelt tű­hetetlenül olcsó bérszövő áraikkal alátámasztják és ezzel a sa­­ját maguk anyagi boldogulását is veszélyeztetik. A Műegyetem közgazdaság­professzora a kereskedelemről .Ma már világszerte belátják, hogy a keres­kedelem drágító szerepének hangoztatása: rossz­indulatú ostobaság. Az emberek a kereskede­lemben nem látnak egyebet, mint hogy valaki bizonyos áron vesz valamit és azt dupla áron eladja. Ezért szorul ökölbe a vevő keze, mert hiszen a kereskedőt látja maga előtt, tudja, hogy a nyersanyag milyen olcsó és hajlandó uzsorá­val vádolni a boltost, akitől vásárol. Elfelejti, milyen óriási fix költsége van a kereskedőnek, elfelejti, hogy kereskedelem nélkül gazdálkodni nem is lehetne. Súlyos tévedés kereskedelem­ellenes politikát folytatni.« — Nem kereskedő, nem valamely kereskedelmi szervezet exponense, hanem egy objektív gazdaságpolitikus, Heller Far­kas, a Műegyetem közgazdaságprofesszora mond ítéletet ezzel a nyilatkozatával a magyar kor­mánynak az elmúlt tíz esztendő alatt követke­zetesen folytatott kereskedelemellenes politikájá­ról, h­a az egész vonalon érvényesül majd ez a tárgyilagos álláspont, akkor a magyar keres­kedelem legközelebbi 10 éve elé nagyobb re­ményekkel tekinthetünk . . . Osztrák fonaleladások a magyar piacon A legutóbbi napokban Budapesten tartózkodott az osztrák pamut­fonódák kartel­lának vezetője, hogy az osztrák-magyar kereskedelmi szerződés keretén belül az 1933. évre kontingentált 500 ezer kg pamutfonalra eladásokat eszközöljön. Mint értesülünk, a nagy magyar pamutszövő­­gyárak eszközöltek is vételeket, mégpedig 32,5 centes áralapon. Erre az aránylag alacsony árra az osztrákok kiviteli prémiumot kapnak, mivel csak így magyarázható meg az osztrák belföldi fonalárak és az exportárak között mutatkozó nagy diszparitás. 498, vagy 5? Egy amerikai szaklap körkérdést intézett a publikumhoz, vájjon mi a helyesebb? Kerek összegért adni az árut, vagy letörve belőle pár fillért, kacskaringés, szabálytalan, tört számmal csalogatni a közönséget? Mi jobb tehát, 4­ 98, vagy 5? A hézagos, leépített számokkal való dolgozás. Németországból indult ki az »Abbau«-mozga­lom idején. A háborús és később az inflációs­­üzleti világ fokról-fokra verte fel az árakat s ennek a publikumot rémítgető emelkedő ten­denciának leverésére találták ki a németek az óriás áraknak fillérenként való lefelé építését, amely természetesen a nagy tömegeknél olyan osztatlan tetszésre talált, hogy ezt a német módszert örömmel vette át majd minden állam üzleti világa. A piacok, valuták azóta világszerte megszilár­dultak, esztendők óta egységes nemzetközi ár­front alakult ki s igy vetődött fel most Ame­rikában a körkérdés, váljon helyes-e még min­dig a kerek összegek helyett a tört számokkal való dolgozás. A körkérdésre nők és férfiak vegyesen adtak válaszokat. Az asszonyok a tört számok meg­maradása mellett szavaztak, míg a lányok és férfiak túlnyomó többsége a kerek összegek mel­lett foglaltak állást. Az utóbbiak azzal érveltek, hogy a 4.98 tulajdonképpen humbug, mert a két centes differencia nem játszik jelentős meg­­takarítási szerepet a vásárlásnál, mert hiszen ha valaki egy ilyen árat, mint 4.98, emlékezetébe akar vésni, úgy is a kikerekített összegre­, az 5-re gondol. Az asszonyok indokolása ezzel ellentétben az volt, hogy a férjeket könnyebb megnyugtatni azzal, hogy valami nem egészen 5 dollárba, hanem csak négy dollárba és 98 centbe került. A vitát a lányok és férfiak többsége a ke­rek összegek javára döntötte el s igy Ameriká­ban a tört számok rendszere megbukottnak te­kinthető. S vájjon mi lesz a helyzet nálunk? AZ EGYIK OLASZ BORSALINO-GYÁR anyagi összeomlása után nagy érdeklődéssel várta a nemzetközi nyúlszőrkalappiac a hasonló nevű ré­gibb, de gazdagabb Borsalino Fa Lazzaro kalap­gyár mérlegének a publikálását. Az 1932 június 30.-ával lezárt és most nyilvánosságra került mérleg 320.000 lira tiszta nyereséget mutat ki az előző év 1,87 millió lira nyereségével szem­ben. Az igazgatóság megjegyzi, hogy a jelenlegi üzletév kilátásai még rosszabbak. —■— A BERLINI TÉLI VÁSÁR szenzációja a 20 márkás női valódi szőrmebunda és a 18 már­kás, legújabb fazonú férfiöltöny volt. E két köz­fel­tűnést kel­tően olcsó, »Ausverkauf«-cikket a »Kaufhaus am Savigny-Platz« hozta ki a ber­lini nők és férfiak nagy örömére.

Next