Textil-Ipar, 1935 (8. évfolyam, 1-26. szám)
1935-10-18 / 20. szám
alapítva 1813Ьап garantált minőségű EL felsőszál fonalát vegye KARMAN MIHÁLY PASZOMÁNYÁRU GYÁR Városi lerakat : V. Erzsébet tér 5. Gyár : VI. Jász u. 110 Telefon: 82-953. nOSKOS Geébar0 otthona Női szövetekben a legválasztékosabb raktár MANDEL GUSZTÁV nagykereskedés BUDAPEST, V. WEKERLE SÁNDOR-U. A. Bozsinysimót szücsmester szörmekreációi irányítják a divatotBudapest, VI. Blác utca 10. Felelős szerkesztő és kiadó: Dr. Radó Géza. Textilipar Az ipartörvény reformja és a szem. Soha senki nem fogja megérteni, hogy kit véd meg és ki ellen az új ipartörvény, mely most van elkészülőben. Az iparosnak semmi kifogása se lehet az ellen, ha a férfi-, női- és gyermekruhakereskedő, valamint a cipőkereskedő szakképzett iparost szerződtet, aki a vevő kívánsága szerint ruhát vagy cipőt készít, ha a raktáron levők nem felelnének meg. Ha a kereskedő ellát munkával egy képzett iparost, ez aligha kára az iparnak, s az iparos se lesz attól kontár, hogy megrendelőit egy kereskedő gyűjti neki. De ha nincs semmi baj, akkor nem indokolt a reform, s ha nincs reform, akkor nem indokolt a hivatal. A kereskedő és az iparos együtt dolgozik és ahol érdekellentétek mutatkoznak, ott a felsőbb hatalom kiegyenlít : ez rendben van. Rendben van példájd, hogy a ruha- és cipőkereskedő csak szakképzett iparossal végeztethessen munkát, és kontárokkal ne csinálhasson versenyt az iparos kárára. A kereskedelmi érdekképviseletek egy szóra belátták, hogy az iparosnak igaza van, mikor a kontársság ellen védekezik és maguk javasolták, hogy az ipartörvény biztosítsa az iparnak ezt a jogát és tegye lehetetlenné, hogy a kereskedő kontárokkal dolgoztasson. Sőt azt is javasolták a kereskedelmi érdekképviseletek, hogy a kisipari munkabérek méltányos megállapítása tekintetében is érvényesüljön a törvény ellenőrzése. Ezzel az ipar és a kereskedelem érdekei szépen összehangolódnak, ebből haszna lesz a kereskedőnek és az iparnak egyaránt. A kisiparos bőven kap munkát a kereskedőtől ezután is, a kereskedő ki tudja elégíteni és meg tudja tartani vevőit ezután is, ami pedig viszszaélés lehetett, a kontármunkával és le-nyomott munkabérekkel operáló kereskedői verseny, ez most már garantáltan ki lesz zárva. Csakhogy ez túl egyszerű elintézése lenne és nem reform, mert hiányzik I belőle a reform zamata, az a diadalmas I érzés, hogy az eszme győzött az önzőmagánérdek ellenkezésén. Itt nem volt Imit legyőzni, a kereskedők maguktól,kényszer nélkül hajlottak igazságos megjegyezésre. Kell tehát találni valami olyat,ami ellen az ipart meg lehet mégis véődeni. És ez a veszedelem elő is került, s nem más ez, mint a kereskedőnek az agonoszsága, hogy mértéket vesz a vevőről, ha az árut át kell alakítani, vagy legyéni gusztusa szerint másként elkészíteni. Hát ez nyilvánvalólag gyökerébentámadja az ipart, tehát a kereskedőt arra ■kell szorítani, hogy boltjában egy hitel ■mesterembert tartson jó pénzért, aki a szükséges mértéket megveszi. Most aztán s valósággal reform lehet a reform, mert a kereskedő kézzel-lábbal tiltakozni fogaz ellen, hogy egzisztenciáját megfúrják ,olyan rendelkezéssel, amiből senkineksemmi haszna, mert hiszen abból, hogy „a kereskedő mértéket vesz, senkinek semmi kára nem lehet. Ha aztán akereskedő tiltakozik, rá lehet oktrojálni azeszmét és a reformból valóságos reform ■esz. Sőt megelőzőleg alkudni is lehet. A ■ hatalom meghallgatja az érdekelteket és hajlandó igazítani a reformon, persze nem az érdekeltek kívánsága, hanem a maga belátása szerint. Az érdekeltek azt kívánják, hogy ne dolgozhassanak kontárok és ne zsákmányolhassák ki a kisiparost. A kereskedők hajlandók erre garanciákat vállalni. A hatalom azt mondja, hogy ez nem elég, a kereskedőnek egyáltalában nem szabad munkát végezni, még mértéket sem vehet hozzá. A kereskedelmi és iparkamara közvetítő javaslatot tesz: a kereskedőnek adjanak két évet, hogy szakvizsgát tehessen, mely mértékvételre jogosítja. És most jön a finálé : a kereskedelmi miniszter ankétet hív össze, amelyen bemutatja az ipari minisztérium tervezetét, mely az érdekeltek meghallgatása alapján jött létre. A tervezet természetesen a minisztérium elgondolásait tükrözi és ezek merőben függetlenek az érdekeltek kívánságaitól. Az ipar védelmét garantálják ugyan a kereskedői javaslatok, de nem hangsúlyozzák az ipar végső győzelmét. Ehhez olyan intézkedések kellenek, amelyek ha nem is használnak az iparnak, a kereskedőt mindenesetre károsítják. Ennélfogva az ipari minisztérium el akarja tiltani a kereskedőt attól, hogy az általa eladott cipő vagy ruha kijavítását vállalja, sőt attól is, hogy az árunak valami rejtett és az eladáskor észre nem vett hibáját utólag kijavítsa. Szóval a kereskedő ne teljesíthesse elemi kötelességét vevőjével szemben, amit az jogosan elvár, tőle. De engedmény is van az iparminiszteri tervezetben: a kereskedőnek joga van a kiválasztott árut más nagyságban és más divatszinben is szállítani. Hát mégis, valami csekélység megmarad a kereskedő szerzett jogaiból! Pardon, még nincs vége, a kereskedő szállíthat másféle méretben, de mértéket a megrendelőtől nem vehet. Tetszik ezt érteni? Vállalhat munkát az ipar számára, de tilos neki az, ami nélkül a munkát nem lehet elvégezni. A kereskedő megszabhatja a megrendelt áru nagyságát, de csak szemmérték szerint. Ha centiméterrel állapít meg holmi mellvagy derékbőségeket, akkor két hónapra és nyolcezer pengőre ítélik. Ha a kereskedő centiméterrel vesz mértéket, belegázol az ipar jogába. Ha csak szemmérték szerint saccol, akkor az ipar joga intakt marad. Ha jó munkát akar végezni ,akkor kontár, lui kontár munkát, akkor joga van a mesterséghez. Ez így talán kissé zavarosan hangzik. Bevalljuk, csakugyan belezavarodhatunk s ezennel beszüntetjük a kibontakozó kisérleteket. Ezt soha senki megérteni nem fogja, hiszen ez kompromisszum akar lenni, s midőn egy végleges ipari álláspontból engedményt várunk, ehelyett minden rossz megmarad, csak bonyolultabb lesz és fojzugatóan kacskaringós. Hogy ha a kereskedő centiméterrel mér, akkor bűnt követ el, de ártatlan marad, ha szabad szemmel saccol. .. nem, ezen ne törjük a fejünket, ezt csak azzal az ésszel lehet megérteni, amit a jó Isten a példabeszéd szerint a hivatalhoz mellékel. Inkább talán meneküljünk az ipari minisztérium karjaiból a kereskedelmi miniszterhez. Ha amaz annyira »ipari«, akkor a miénk bizonyára lesz annyira »kereskedelmi«, hogy szerzett jogainkból és nehéz egzisztenciánkból valamit megment számunkra. Trikóselyem fehérnemű különlegességek Kemény és félkemény gallérok ADRIA GALLÉR ÉS FEHÉRKEZYIŰIPAR Budapest, Vili. Práter-u 6. || Tel: 39-0-95 Fehér és gesztenyebarna-kockás rövidkabátos kosztus hódprémszegélyezéssel és bőrövvel, a ruha anyagát készült kesztyűvel. (Heim-Pári Tivoli divat a sportújdonságokban A tiroliviselet — mint az utóbbi években általában — feltétlenül megmutatkozik az idei télisportra is. Látunk fehér lódén salzburgi kosztümöt barna vagy zöld kihajtókkal és szegélyekkel. .Tankereket kockás gyapjúszövetből. Szürke stájer viseletét zöld béléssel és dísszel, bajor vadászzubbonyt, stb. Ezek kedvelt típusok, amelyeket stilizálnak. Alpesi diszítő motívumokat találunk egyébként is a sportzsömpereken és kabátokon. Zöld filcből tölgyleveleket, például vörös zsinórral egybefűzve, a nyak körül. Szarvasagancs-, fém- és fa parasztviseleti gombokat. Hímzett motívumokat, amilyeneket az alpesi népművészet használ: szív, gyopár, encián, szarvasfej, stb. Hegyiturákra zöld és szürke léden kabátkákat szivalakú röverekkel. Övét, szalpint, zsebeket hasonló zöld anyagokból és itt-ott égőpiros színfoltokat, amint az jellemző az alpesi parasztviseletre. EXCELSIOR HARISNYAGYÁR RT BÉKÉSCSABA BUDAPEST, VII. 2 t. Székely Nyomda és Könyvkiadó Vállalat, Budapest. Fel.v.: Neumann Tibor.