Textil-Ipar, 1937 (10. évfolyam, 1-26. szám)

1937-01-15 / 1. szám

nél szövéstechnikai problémákat az új fonalanyag nem vet fel — inkább a szövetek összetételével, beállításával, a szövetekben esetleg előforduló külön­böző típusú fonalanyagok kombinálásá­val, szóval szövettechnológiai kérdések­kel kapcsolatos feladatok megoldását kí­vánja. A fonodás és szövődéi problémákon túl azonban itt állanak a kikészítő gyá­­rak is a maguk problémáival, amelye­ket az új fonalanyag hozott magával és amelyek jelentőségben semmivel sem kisebbek amazoknál, hiszen a kikészítő­­gyár feladata, hogy az új nyersanyag­ból olyan készárut gyártson, amely külső megmutatkozásában, fogásában, tartós­ságában, a szövet fizikai és kémiai tu­lajdonságaiban egyaránt felvehesse a versenyt a régi, a piac és a közönség által már megszokott készárukkal. Külföldi atelier-titkok A magyar kikészítőgyárak ebbeli fel­adatát megkönnyítette, hogy úgy Német­országban, mint Olaszországban — amely országok ugyancsak kereskedelempoliti­kai okokból már­­—2 évvel korábban kényszerültek hasonló kényszerintézkedé­sek megtételére — már rendelkeznek bizonyos tapasztalatokkal a kevert fo­nalból készült áruk kikészítése terén és a külföldi gyárak készséggel rendelke­zésre is bocsá­jtották tapasztalataikat, amikor a hazai gyárak e célból hozzá­juk fordultak. Nem szabad azonban fi­gyelmen kívül hagyni, hogy a magyar piac helyzete és a magyar közönség íz­lése más, mint akár a német, akár az olasz, úgy, hogy az ottani tapasztalato­kat nálunk mereven alkalmazni nem le­het. Azonkívül az eltelt rövid néhány esztendő még ott sem volt elegendő arra, hogy minden vonatkozásban kitermelje a maga tapasztalati adatait, de talán maguk a külföldi gyárak sem hajlandók, hogy a kikészítés minden kis részletét — amelyek nem ritkán az egyes kiké­szítőgyárak atelier-titkai — kiszolgáltas­sák a magyarországi kikészítőgyáraknak. Végül nem szabad figyelmen kívül hagyni azt sem, hogy a szövetek hibátlan ki­készítése számtalan komponensből tevő­dik össze, amelyek mindegyike kihatás­sal van a készszövet tulajdonságaira. Az ilyen kis ipari fogásokat leírásban ismertetni alig lehet, kell, hogy ezeket mind­en egyes gyár maga alakítsa ki, a saját viszonyainak, a saját közönsége ízlésének megfelelően. A magyar piac e téren még a kezdet kezdetén áll, hi­szen a keverési rendelet alig néhány hetes és e néhány hét alatt sok árutípus még el sem érkezhetett a kikészítés stá­diumáig. Fehéráru kikészítése A legegyszerűbbek, a sima fehér áruk első végei azonban már elkészültek és az azokkal nyert tapasztalatok meggyőztek róla, hogyha a keverési arány a 10—15 százalékot nem lépi túl és a műselyem­­anyag norm­ális tisztaságú, középminő­­ségű­ pamintanyaggal kevertetett, a fe­­hérítési művelet a fokozott óvatosságon túlmenően nem kíván más eljárást a kikészítőtől. Éppen úgy, mint a tiszta gyapotból készült nyersáru, ez is nyo­más alatt főzhető ki, ezáltal elnyeri meg­szokott tiszta fehér képét és legfeljebb 2—2y2°/o-kal veszít többet a súlyából, mint a tisztán pamutból készült nyers­áru, amely tudvalévően az alkalmazott nyersgyapot tisztább, vagy kevésbbé tiszta volta szerint 8—126/0-ot veszít. Kevert fonalú szövetek kikészítése Olyan szövetek, amelyek kevert fo­nalból készültek és amelyeknél a keve­rési arány a 20—250/o-ot túllépi, nyo­más alatt már egyáltalában nem fehé­­ríthetők. Ezeknek a fehérítése éppen úgy kell, hogy történjék, mint például a Vistra fonalakból készült szöveteké. Hogy ez a fehérítés csaknem 10o/o-kal ma­gasabb költséggel jár, mint a normális pamutszövetek fehérítése, az a magyar piac előtt ismeretes, hiszen Vistra-fona­­lakból készült divatszöveteket már né­hány év óta készít a hazai szövőipar. A műselyemrosttal kevert fonalú szö­vetek festése nem jár különösebb költ­ségtöbblettel. A festési hőfok kellő sza­bályozása, a pamutot és műselyemrostot egyenletesen átfestő, gyakran speciális festőanyagok alkalmazása magát a fes­tési eljárást némileg talán körülménye­sebbé teszi, bizonyára több gondot kí­ván, de lényegében a műveletet nem drágítja. Csaknem ugyanez áll az ilyen kevert fonalú szövetek appretálására nézve is. A műselyemmel kevert fonal és az ab­ból készült szövet mindenesetre puhább fogású, mint a tisztán pamutból ké­szült. Ilt ennek ellenére fogasság tekin­tetében is a megszokott pamutszövete­ket kívánjuk velük pótolni, illetőleg imi­tálni, úgy az appretáló anyagokat kell megfelelően erősebb mértékben ada­golni, hogy a tapintásbeli megszokott áruképet elérjük. Ez az anyagtöbblet bi­zonyára drágítja a kikészítés műveletét, de ez a drágító tényező kétségkívül nem jelentékeny és szóra alig érdemes. Mercerizálás Szólanunk kell még a kevertfonalú szövetek mercerizálásáról is. Ebben a tekintetben saját tapasztalatok egyálta­lában nem állanak még rendelkezésre, sőt a külföldi adatok is igen hiányosak, nem egyszer egymásnak ellentmondók. Annyi bizonyos, hogy a mercerizálási művelet előtt megfelelő védőszerekkel kell a ntűselyemr­ost okát bevonni, hogy a mercerizálás lúgos hatásának ellenáll­janak. Az is kétségtelen, hogy az erőtel­jes mercerizáló művelettől tartózkodni kell, ezzel természetesen csökken a mer­cerizálási fény és azt csak némileg fogja a műselyemrostok természetes fénye pó­tolni. Bizonyos az is, hogy a mercerizá­lási művelet után a szövetben lévő mű­selyemrostok ridegebbé, merevebbé lesz­nek. Ez a körülmény azonban az alkal­mazott esetleges appretáló anyagokkal, éppenúgy, mint a mechanikus kikészí­tési műveletekkel semlegesíthető lesz.­­ Mindenesetre tényként­­megállapítható, hogy ezen a téren a közvetlen tapasz­talatok még hiányoznak és kívánatos, hogy a szövőgyárak mielőbb kellő meny­­nyiségű mercerizálandó próbaanyagot adjanak át a kik­észítőknek, hogy azok hamarosan e tekintetben is teljesen fel­készülve állhassanak a piac rendelkezé­sére.* Kétségtelen, hogy még nehéz út áll a magyar kikészítőipar előtt, amíg a célhoz elérkezik és kifogástalan munká­val lehetővé teszi, hogy a valutáris okok­ból szükségessé vált pamutkeverési kény­szer mellett szövőiparunk fennakadás, sőt zökkenő nélkül elégíthesse ki a piac igényeit. De ismerve a magyar iparban és annak minden egyes ágában rejlő mélységes életerőt, az eredmény nem le­het kétséges és a nagymultú hazai ki­készítőipar ismét bizonyságát fogja adni annak, hogy méltó láncszeme a nagyra­­hivatott, vertikálisan kiépített egész ma­gyar textiliparnak. Nem gazdaságos a silány pamutnak műselyemrosttal való keverése Nehezebb a helyzet, ha az alkalma­zott nyersgyapot silányabb minőségű. Ilyenkor a múltban csak fokozott, erő­teljes főzéssel lehetett az árut teljesen tisztára hozni, a maghéjakat és egyéb tisztátalanságokat a szövetből eltávolí­­tani. Ezt a fokozott főzést kevert fonal­ból készült szövet nem bírja el jelenté­keny súly- és szilárdságbeli veszteség nél­kül. Ezért az ilyen szövetet csak mérsé­kelten szabad kifőzni és mivel ezzel a mérsékelt főzéssel tiszta fehér szint és tisztátalanságoktól mentes szövetfelüle­tet kihozni nem lehet, alapos és költsé­ges utá­nfehérítéssel kell a hiányt pó­tolni, a maghéjakat és tisztátalanságo­kat a szövetben elroncsolni. Ez az után­­fehérítés 50—60o/o-kal növeli a kiké­szítés költségeit, úgyhogy gazdaságosság szempontjából nem kívánatos a silány minőségű gyapotnak műselyemrosttal ke­vert feldolgozása, mert ami megtakarí­tás a nyersanyagon elérhető, az feltét­lenül elvész a kikészítés magasabb költ­ségeiben. itt pedig a középminőségű pamut­anyagból készült kevert fonalnál óhajt­juk teljesen elkerülni a normálison túl­menő súlyveszteséget, — amely, mint fent említettük, 2—21/20/6-ot tehet ki, — úgy az ebből készült szöveteket sem sza­bad teljes nyomás mellett kifőzni, a csökkentett nyomású főzés után pedig ugyancsak utánfehérítésnek kell az árut alávetni. Ilyenkor a többletsúlyveszteség elmarad ugyan, de a kikészítési költség növekszik meg 25—50 o/0 -kal. Gazdasá­gos megoldásnak tehát ez sem mondható. Leghelyesebb és leggazdaságosabb, ha középminőségű nyersgyapotot alkalma­zunk a keverésnél és eleve számításba vesszük a normális fehérítési eljárással velejáró kb. 20o/o-os súlyveszteségbeli többletet. A hitelbiztonsági viszonyok 1936-ban az elmúlt év hitelbiztonsági viszo­nyainak alakulásáról kértük ki dr. György Ernőnek, az Országos Hitelvédő Egylet igazgatójának nyilatkozatát. Igen érdekes válaszát az alábbiakban ismer­tetjük : A hitelviszonyok alakulása úgy az egész magyar közgazdaság körében,mint speciálisan a textilszakmában változat­lanul kedvezőnek bizonyult az 1936. év folyamán is. E kérdés megítélésénél két szempont érdemel figyelmet. Az egyik a hitelkeretek kérdése. E részben meg­állapítható, hogy ez év során a nyújtott hitelek köre ismét bővült. Legalább 10 százalékra becsülhetjük a többlethitele­ket,­­ egyes szakmákban, ahol a túl­­produkció fokozottabban volt érezhető, talán még ennél is többre. A hitelkere­tek bővülésével, mint mindig, együtt­jártak a kedvezőbb kondíciók is. Az egy­két év előtti viszonyokhoz képest lénye­gesebben meghosszabbodott a hiteltar­tam, ami egymagában is az egyes cégek kötelezettségeinek megnövekedésére ve­zetett. Ha ehhez a megnövekedett hitelvolu­menhez viszonyítjuk a felmerült fize­tésképtelenségek számát és összegszerű­ségét, úgy a kép még kedvezőbb, mint volt az előző évek során. Bár a textil­­szakma fizetésképtelenségeinek száma és összegszerűsége, mint eddig is, 1936-ban is, egymaga annyit tett ki, mint az ösz­­szes többi szakmák inzolvenciái együtt­véve,­­ úgy a felmerült fizetésképte­lenségek számában, mint azok összeg­szerűségében, kisebb mérvű csökkenés mutatkozik az előző év adataihoz képest. Ha a textilszakma által lebony­olított forgalom összegszerűségét nézzük, két­ségtelen, hogy az átlagos deb­recere to­vábbra is az 1 é/6 alatt maradt. A gazdasági életet természetesen a múltnál is jobban a jövő érdekli. Bár jósolni a mai viszonyok között nagyon nehéz és kockázatos feladat, vannak bi­zonyos szimptómák, amelyekhez — meg­felelő fenntartásokkal — bizonyos meg­jegyzéseket fűzhetünk. Mindenekelőtt tisztában kell lennünk azzal, hogy a táguló hitelkeretek idején általában az inzolvenciák alacsony szinten mozognak. Ha az adós, aki régebbi tartozásait ren­dezni kénytelen, nagyobb összegű újabb hitelekhez jut, módjában áll ezeknek felhasználásával régebbi adósságát könnyen kiegyenlítem. Ebből arra le­hetne következtetni, hogy mindaddig, amíg a hitelkeretek bővülésének folya­mata tart, nagyobbszámú fizetésképte­lenség bekövetkeztére aligha kerül a sor. Fordulatot akkor vehet a helyzet, ha a hitelösszegek emelkedő irányzata meg­torpan. A legújabban beérkezett fizetés­­képtelenségekből azt látjuk, hogy az adó­sok jórésze lényegesen nagyobb hitelt élvezett 1936-ban, mint az azt megelőző években. Ezt a tényt nem árt tudomá­sul venni. A túlhitelezés elkerülése s a fokozottabb óvatosság szempontjainak érvényesítése, azt hisszük, már ez idő sze­rint is indokoltnak mutatkoznék. Mindenfajta kődiógombot, csontgombot gyárt­ó OnBntÍVEK RT. Budapest, V. Bilvány­ u. 22.1. em.Tel.: 1-276-14 KOKRON JÓZSEF és FIAI KÖTSZÖVÖTTÁRUGYÁR — FELÜLFONÓGYÁR fehérítő- és festőgyár HÓDMEZŐVÁSÁRHELY TOLNAI 11 TEXTILMÜVEK R. I. BP. SZENT ISTVAN-TÉR 12 márkázott CORONAS és IDRIA télikendői, valamint pupk­a szövetfej kendői mégis a legjobbak és legszebbek. HAZAI CÉRNAGYÁR RT. K­ÁBEL felsőszál fonalát vegye _ ______________ MAGYAR VASFONALGYÁR R. T. PESTERZSÉBET, VÁGÓHÍD U. 14 C.tronharisnya festés, Fonal fehérítés, Cordbársony kikészítés, Fonal festés, Mercerizálás, Velveton duvetin és velvet kikészítés, Műselyemkelmék és divat­áruk festése és kikészítése. SZEMERE ÉS HORVÁT KÖTÖTT­ÁRUGYÁR VÉDJEGYŰ DIVAT KÖTÖTTÁRUK TAVASZI KOLLEKCIÓJA ANYAGBAN, ÍZLÉSBEN, KIVITELBEN TÖKÉLETES BUDAPEST, VI. KER. SZÉKELY B­E­R­T­A­L­A­N­­ U. 21. SZ.

Next