Textil-Ipar, 1940 (13. évfolyam, 1-26. szám)
1940-01-12 / 1. szám
LÁSZLÓ ÉS FEKETE különleges női és férfi szövet, selyem és mosókelmék divatháza nagyban és kicsinyben BUDAPEST, IV. PETŐFI SÁNDOR-U. 14-16 ííVríí«:« €r'»сЩЗ ímrri«»« mrr* .« Női szövetekben legválasztékosabb raktár MANDEL GUSZTÁV nagykereskedés BUDAPEST, V WEKERLE SÁNDOR-U. 5. Oí^g^cJL^JJLdi fosiJL és taxtiile,utcí#gÁdi BUDAPEST, VI. PETNEHÁZY-U. 69 Pamut, műselyem, gyapjúfonal, harisnya, textiláru festés és kikészítés A Balkán, Európa egykori viharszeglete,a nyugodt gazdasági tevékenység színhelye Az egyes balkáni államok közgazdászai és diplomatái közt élénk eszmecsere folyik Délkeleteurópa békéjének megőrzése érdekében. Lelkesen küzdenek a semleges blokk megalakításának eszméjéért. Nem csoda, hogy rettegnek a háborútól. Évtizedeken át Európa közveszélyes tűzfészke volt a Balkán. Népeiket megtizedelték a véres csaták. Történelmük rendkívül mozgalmas. Felszabadulásuk a napóleoni háborúk idejétől datálódik. Először a szerbek és a horvátok egyesültek aránylag szabad közösségekben. Görögország a múlt század 20-as éveiben vívta ki függetlenségét. Románia az orosz fennhatóság alól csak a krími háború után szabadult fel. A román állam 1859-ben alakult meg; függetlenségét a berlini kongresszus 1878-ban ismerte el. Bulgária az 1877— 78-as orosz-török háború végén nyerte el önállóságát. A balkán államok tulajdonképpen csak a török iga lerázása után léphettek a gazdasági fejlődés útjára. Különösen érdekes Dalmácia történelme. Dalmácia a római császárok korában magas kulturális fokon állott, 1000 körül Velencéhez tartozott. Kálmán királyunk Horvátországot Dalmáciával a magyar koronához csatolva, 1102-ben horvát és Dalmáti országok királyává koronáztatta magát. Velence és a görög császárság egyaránt szemet vetett az Adriai-tenger keleti partvidékére. A velenceiek ellen fegyverrel védekeztünk, mígnem Nagy Lajos 1357-ben legyőzte a köztársaságot, mely lemondott a tartományról. — Zsigmond király alatt az ország délvidékén dúló zavarokat Velence felhasználta Dalmácia elfoglalására. Magyarországot a török háborúk gátolták Dalmácia visszaszerzésében, így került a múlt században osztrák uralom alá és a világháború után Jugoszláviához csatolták. Gazdasági struktúrája... A Balkán országainak rendkívül hasonló a gazdasági struktúrája. Kereskedelmi összeköttetéseik éppen ezért, dacára az alacsony fuvartételeknek, teljesen jelentéktelenek. Ez tüntik ki azokból a számokból, melyek az egyes balkáni államoknak a többiekkel lebonyolított külkereskedelmét, az 1937. évi teljes behozatalnak és kivitelnek százalékában tüntetik fel. Görögország behozatalának aránylag tekintélyes részét fedezi a többi balkán államokból, ami azzal magyarázható, hogy élelmiszerönellátása, rossz termés esetében, nincsen biztosítva. Gabonát, takarmányt, állatokat Magyarországból, Romániától és Jugoszláviából szerez be. A románkivitel túlsúlya abból adódik, hogy a többi államok Romániából szerzik be a petróleumot. A harmadik birodalom fontos szerepet tölt be a délkeleteurópai kereskedelemben. A balkáni államok behozataluknak 1938-ban 400‰/o-át fedezték német árucikkekkel. A német iparcikkek aránya a teljes behozatalban a következőképpen alakult: Német import a teljes behozatal százalékában: 1933-ban a német részesedés a balkán államok importjában 25,4%/o-ra rúgott. ... őstermelése... A kereső népesség foglalkozási csoportjaiban kiemelkedő jelentősége van az őstermelésnek. Az összes keresők számához arányítva, az erdő- és mezőgazdasági termeléssel foglalkozó lakosság: Görögországban (1928) 6/o 54 Romániában (1930) 78 Jugoszláviában (1931) 76 Bulgáriában (1926) Görögországban elég sok az iparűző háziiparos, pl. szőnyegcsomózó stb. A Balkán félsziget minden zugában nagy a fölösleg munkaerőkben. Ott is úgy van azonban, mint a világ minden részében, ahol a gazdaság magasabb formák felé tölt, a munkás nehezen törődik bele a városi élettel járó szigorúan megszabott napi időbeosztásba. Ha egy kis pénzmagot összegyűjtött, mindjárt kedve kerekedik a munka abbahagyására. Szorgalmas földművesek nagy buzgósággal sajátítanak el bizonyos iparágakkal járó kézügyességet, kitűnő a teljesítményük, nem sok idő múlva mégis otthagyják a műhelyt, mint Szent Pál az oláhokat, hogy valami mást kezdjenek, vagy visszatérjenek szántóföldjeikre. Ezeknek a játékosan művészi irányzatoknak köszönhető,hogy Bulgáriában és Romániában virágzik a textil-háziipar és Görögországban, különösen a kisázsiai görögök 1922. évi viszszavándorlása óta, a szmirnaszőnyeg csomózás világhírnévre tett szert. ...ipara... A balkán iparvállalatoknál a külföldi konszernek jelentős érdekeltségeket vállaltak. Я jugoszláv bányaiiparban franciáké volt a vezető szerep s a világháború után az angolok nyomultak előtérbe. Я jugoszláv iparvállalati részvényeik ЧОо/о а külföldi tulajdon. Bulgáriában a franciák mellett a belgák is szerepelnek. Görögországban a belgák mellett a német és amerikai cégek, a bányaiparban különösen az angolok tevékenykedtek. Az olaszok a bank- és biztositó üzletet ragadták magukhoz s a tengeri szállításban is nagy a túlsúlyuk. Albánia közgazdaságii téren majdnem mindent az olaszoknak köszönhet! A Balkán félsziget államainak jellegzetessége, hogy hatékonyan érvényesül a parasztgazdálkodások önellátási törekvése. A parasztok házukat, istállóikat, pajtáikat — összeszövetkezve — maguk épük. Asszonyok, leányok fonó- és szövő- és szabótudományukkal gondoskodnak a ruhaellátásról. A vidéki emberek a juhok és marhák bőréből maguk készítik bundájukat és szilas bocskorukat. Bulgária, Ószerbia, Macedónia és a Karszt vidékén, de részben Romániában is a földművesek árubeszerzése petróleumra, sóra, cukorra, esetleg egy ss más szerszámra korlátozódik. A város és falu csereforgalma nem számottevő. Pl. Bulgáriában az ipari termelésnek csupán 30—40o0-át helyezik el a mezőgazdasági rétegnél. Egyébként az ipar, miután exportja jelentéktelen, egyéb foglalkozási ágak vásárlóerejére szorul. A mezőgazdaság meglehetősen külterjesen gazdálkodik. Len, kender, repce, szójabab, mák, napraforgó, pamut, szőlő, selyemgubó, főzelék- és gyümölcsfélék nagyobb arányú termelésével nagyszabásúan fokozhatnák az exportot. Jelenleg a terméshozam csak egyharmada, vagy egynegyede annak, amit a kedvezőtlenebb éghajlat alatt élő közép- és nyugateurópai országok termelnek. A balkáni államok a folyók szabályozásával, bővebb trágyázással, racionálisabb gazdálkodással, belátható időn belül 50%/o-kal növelhetnék mezőgazdasági termelésüket. Ezáltal erősen emelkedne a vásárlóképességük és jóval nagyobb mennyiségű textíliát szerezhetnének be. ... textilnyersanyagai... 1934-ben a balkáni államok 150.000 tonna, 1938-ban pedig 185.000 tonna textilnyersanyagot produkáltak. A textilnyerőanyagokat régebben túlnyomó részben exportálták, jelenleg egyre nagyobb mennyiségben dolgozzák fel a belföldön. Emelkedett a pamutbehozatal. A gyapjú Délkeleteurópa textilnyersanyagai közt nagyobb jelentőségű, mint a középeurópai országokban, ami a mezőgazdasági lakosság nagyobb számának tulajdonítható. Jugoszláviában, Bulgáriában és Görögországban ma már több pamutot használnak fel, mint gyapjút. ... textilipara A textilipar fejlődését alanti számok tükrözik vissza: Románia textilgyártmányainak termelését az 1932. évi (1.1 milliárdról 1937- ben 10,5 milliárd lej értékre növelte. Pamut fonódái 1938-ban belföldi szükségletének már 75%/o-át fedezték. 1940-ben valószínűleg megvalósul a teljes önellátás. Ehhez mérten erősen csökkent a textilkészgyártmányok behozatala. Jugoszlávia textilipari munkásainak száma 1932-től 1937-ig 60.000-re duplázódott meg. Mindenesetre nagyobb mennyiségű pamutot kell importálnia, mert a belföldi pamuttermelést a klimatikus viszonyok korlátozzák. Különösen kedvező Jugoszlávia kender-önellátása. A kenderipari kis-, nagy- és középüzemek száma Jugoszláviában 420-ra emelkedett. A termelt lenből a földművesek szövött árukat és ruházati cikkeket készítenek. Jugoszláviában is viszszaesett a textilkészgyártmányok importja. Görögország textilipara a belföldön termő pamut feldolgozását erős ütemben fejleszti. Bulgáriában is emelkedett a pamuttermelés. 1939-ben a belföldi szükségletnek már 70o/o-át fedezték. 170 pamutfonóda (nagyrészt közép- és törpeüzem) a teljes bulgár ipari termelésnek negyedrészét állítja elő. * A berlini »Institut für Konjunkturforschung« tudós elnöke, Wagemann Ernst dr. »Der neue Balkan« — Altes Land—Junge Wirtschaft« — című műve nemrég jelent meg a hamburgi ■ Hanseatische Verlaganstalt A. G. kiadásában. (Ára 3.60 Km.) — 144 oldalas könyvében arra a végkövetkeztetésre jut, hogy a Balkán még sok millió embernek adhat életteret, ha racionális gazdálkodással feltárja természeti kincseit. A mezőgazdasági munka intenzívebbé tételével - eltekintve a tropikus éghajlat termékeitől — fedezni tudják majd Németország élelmiszerszükségletét. A Harmadik Birodalom," Wagemann professzor véleménye szerint, ezen országoknak természetes kereskedelmi partnere és bőségesen elláthatja őket iparcikkekkel. Aki a Balkán problémáival komolyabban foglalkozik, haszonnal forgathatja Wagemann professzor könyvecskéjét, melyből többek közt az is kiderül, hogy milyen istenáldott ország Magyarország. Megemlíti ugyanis, hogy Görögország belföldi élelmiszerszükségletének 80o/o-át, Németország pedig 83°/o-át fedezheti. A 100o/o -os önellátáson felül Jugoszlávia 6o/o, Bulgária 9o/o, Románia 10o/o, Magyarország pedig már ezidőszerint is 21 o/o élelmiszer-exportfölösleggel rendelkezik S Kállai László. Behozatal Kivitel a többi balkáni államokból államokba O/o O/o Románia 2.0 8.0 Bulgária 3.8 1.4 Görögország 16.8 5.6 Jugoszlávia 3.7 3.9 Összesen 7.1 4.7 Bulgária 51.9 Jugoszlávia 39.4 Görögország 30.3 Románia 36.8 Törökország 47.5 81 Textilnyersanyag termelés (tonnában) Románia 73.000 Jugoszlávia 50.000 Görögország 32.000 Bulgária 30.000 1940 január 12TbrtiMpar iWH, enes ÜLan ■mecJtanikai sxonagyá'i Zijpest Okmály u. 74 76 Selyem és műselyem kernék, SELYEM ÉS BÉLÉSÁRUGY 1R in BUDAPEST, X. SZLÁVY-U. 5. TEL: 1-491-31 GYÁRT: műhelyem és selyembélésárukat PETYÁN ADOLF és FIA Ezelőtt: PETYAN ÉS BRÓDY kézmű- és damasztáru nagykereskedés BUDAPEST, VI. PAULAY EDE-U. 7