Újítók Lapja, 1951 (3. évfolyam, 1-21. szám)

1951-06-01 / 11. szám

­ Újítások segítették a Csepeli Gyorsvasút határidő előtti felépítését A múlt év áprilisában kezdődött a nemcsak salak, hanem mindjárt zúzott először alkalmaztak HÉV-építkezésnél Csepeli Gyorsvasút építése. A terv kőanyag is került, így a második vá- MÁV-rendszerű felsővezeték berende­­szerint 1951. június 1-én kellett volna gúny alapja teljesen elkészülhetett. 7zst A vezetékrendszor lántas punk­­át adni a torziómnak. A dolgozók Erre az alapra toltak át a szállításra lakaros kiképzése tette lehetővé, hogy 40 km helyett 70 km sebességgel ro­boghasson a szerelvény. Más újítások is szerepeltek a Cse­peli Gyorsvasút építési munkálatainál. A talpfa- és sínfúrógépeknél, a sín­­vágógéppél és a síngyalugépnél is al­kalmaztak újításokat. Ezáltal jelentős összeget takarítottak meg az építke­zésnél, versenybe léptek és újítások segítsé­gével igyekeztek idő előtt elvégezni a munkát. A lelkesedés és a jó munka­módszer valóra váltotta az új tervet: idő előtt, április 29-re elkészült a gyorsvasút. Nemcsak az építkezés gyorsítását, hanem az eredetileg előirányzott mé­­r­etidő csökkentését is feladatul tűz­ték maguk elé a dolgozók. Eredetileg 12 perc alatt kellett volna a gyors­­vasútnak a Boráros­ tértől az R. M. főkapujáig jutnia, ezt az időt sikerült 9 percre csökkenteni. A végállomásra 16 perc helyett 13 perc alatt fut be a szerelvény, így nyert értékes perceket minden utas, így jut kényelmesebben, gyorsabban munkahelyére, lakására a Rákosi Mátyás Művek minden dolgo­zója és akik Csepelről a városba akar­nak utazni. Újítások a vágányépítésnél Hősies munka folyt a Boráros­ tér és Csepel között. Erről beszél Kottár Lajos, a Csepeli Gyorsvasút építés­­vezető tervfelelőse. — Kezdettől fogva igyekeztünk gyorsítani az építkezést — mondja. — A földmunkáknál és a vágányépít­kezésnél a munka helyes megszervezé­sére törekedtünk. Újításokat is beve­zettünk, így például új módszerrel szállítottuk a vágány helyére az anya­got. Azelőtt minden vasútépítésnél kü­lön munkavágányt fektettek le. Ezen szállították a zúzott kőanyagot és a salakot. Most munkavágány nélkül helyeztük el az egyik vágány salak­terítését és arra már a végleges vá­gány került,­­ de csak ideiglenesen. Ezen a vágányon szállítottuk a pár­huzamos vágánytalaj részére úgy a salakot, mint a zúzott kőanyagot. Te­hát a párhuzamos vágány talajára használt vágányt, amely így végleges helyére került. Ettől kezdve ezen a kész vágányon szállítottuk az első vágány salakterítésére a zúzott kő­anyagot. Ezáltal a szállítás területén jelentős megtakarítást értünk el. — Milyen újításokat alkalmaztak a felsővezetékeknél? — Újfajta darukocsit használtunk. A múltban 10—12 dolgozó vitt egy­­egy oszlopot rendeltetési helyére. Most szállítódaru haladt a vágányon és vitte az oszlopot, így 12 ember he­lyett csak két dolgozó végezte ugyan­azt a munkát. Először alkalmaztunk a HÉV-nél gombaalakú diaboló szige­telőt a vezetékek szereléséhez. A régi diabolóalakú szigetelőn átmenő lyuk volt. A mostani teteje zárt, ezáltal jobban szigetel és tartósabb. Eredményesebb munkamódszer A Csepeli Gyorsvasút építői tuda­tában voltak annak, hogy jó munká­val, újításokkal tízezrek számára rö­vidítik meg az utazás idejét. Ezért az építkezés minden munkafázisánál igye­keztek gyorsabban, takarékosabban, jobban dolgozni. Ez a törekvés érvényesült a Cse­peli Szabadkikötő kerítésének kieme­lésénél is. A 800 méter hosszú vas­betonkerítést különleges mozgódaru­val emelték ki. Ezt a darut kísérlet­képpen először a Csepeli Gyorsvasút építésénél használták ilyen célra. Az újítás bevált. A 640 kerítés- és osz­lopdarabot a daru megfogta, kiemelte, elvitte és a kijelölt területen újra földbe helyezte Ezáltal sok időt, je­lentékeny munkaerőt és nagy össze­get takarítottak meg. Elmondotta az építésvezető, hogy A menetidő 35 perc helyett 13 perc Beszállunk a P. 15-ös középfeljárós, négytengelyes kocsiba. Robog a gyors­­vasút... A Boráros­ tértől 9 perc alatt az R. M. Művek főkapuja elé értünk. — Ugyanilyen modern típusúak lesznek a készülő mozdonyok is — mondja az építésvezető, azután a per­­ronra mutat. — Először vezettünk be a HÉV-nél 38 cm magas perronokat is. Ezáltal egyetlen lépéssel a kocsiba kerülhe­tünk. Ugyancsak először vezettünk be a HÉV-nél elektrodinamikus állomás­biztosító berendezést. A berendezés a váltókat gombnyomásra szabályozza és ezzel egyidejűleg a jelzők is ki­gyulladnak. A gyorsvasút tovább halad a Ka­rácsony Sándor­ utcáig, majd a vég­állomásig. 13 percig tartott az út a régi HÉV vasút 35 perces menetideje helyett. Négy hete robog a Csepeli Gyors­vasút Négy hét tapasztalata azt mu­tatja, hogy a vasútépítés munkája si­került, mert egy hónap óta semmi­féle módosításra nem volt szükség. A tervek kitűnően beváltak a gya­korlatban. Ha az újtípusú mozdonyok is elkészülnek, a mostani rekordme­netidőt újabb egy-két perccel meg le­het majd rövidíteni. Amikor az utasok beszállnak a mo­dern kocsikba, gondoljanak arra, hogy a felemelt ötéves terv keretében épült Csepeli Gyorsvasút dolgozói fáradhatatlan munkával, leleményes­séggel, jó munkamódszerrel és újítá­sokkal tették lehetővé a dolgozók jobb közlekedését, mert tudatában voltak annak, hogy az építkezési terv idő előtti teljesítése munkaidőben és fo­rintban kifejezve hatalmas megtaka­rítást jelent népgazdaságunknak. P. L.

Next