Újítók Lapja, 1952 (4. évfolyam, 1-24. szám)
1952-05-15 / 10. szám
A HÁROSI FALEMEZMŰVEKBŐL A Hárosi Falemezgyárban a múlt évben 301 ezer forint volt az újításokból eredő gazdasági eredmény. Az idei első negyed megtakarítása már majdnem eléri ezt az összeget. Az újítási naplóba márciusig 1600 javaslatot vezettek be. Ha a kis létszámot vesszük tekintetbe, ez igen értékes eredménynek számít. A fejlődés jórészt annak köszönhető, hogy az újítási megbízott, Bözse elvtárs jól dolgozik, állandóan a dolgozók között van és újítási javaslatok megtételére serkenti őket. A Könnyűipari Minisztérium dicséretben is részesítette. A sok jelentős újítás közül megemlítjük az üzem sokszoros újítójának, Varasdineci Sándor művezetőnek a „méreten aluli lemezek felhasználása" című újítását és a préselt hordóknál az organtull papírral való helyettesítését. A papirost könnyebb beszerezni és kétszer-háromszor is fel lehet használni. Muzna József újító, az ajtólapüzem művezetője a fenyőfahulladékot értékes anyaggá „varázsolta". A huladékot táblákba rakva bútoranyagnak használja fel. Évi megtakarítás 65—70 ezer forint. A fejlődő újítómozgalom nagy lehetőségeinek kihasználását azonban még mindig komoly hibák gátolják. A legtöbb hiányosság a bevezetés körül mutatkozik, így például Varasdineci Sándor művezető újítása több mint félévig hevert Kovács Bertalan anyagkönyvelő íróasztalfiókjában. De az üzem műszaki értelmiségi dolgozói sem foglalkoznak kellően az újítások bevezetésével. Az újítások kikísérletezése körül is sok nehézség merül fel. Általában a javítóműhelyben folynak a kísérletek, ahol a kis létszám és a napi munkák miatt legtöbbször hosszú hónapokat vesz igénybe egy-egy újítás kikísérletezése. Az újítómozgalom eredményei jóval nagyobbak lehetnének, ha az említett hibákat a párt és szakszervezet segítségével kiküszöbölnék. A dolgozók kedvét, érdeklődését pedig nagymértékben fokozná, ha az újítások díjazása a lassú kiértékelés és a bürokratikus huzavona miatt nem késne. . A SZOVJET MŰSZAKI KÖNYVKIÁLLÍTÁSRÓL A Műszaki Dokumentációs Központ és Központi Technológiai Könyvtár a Műszaki Egyetem Könyvtárával közösen május 6-án nyitotta meg „Szovjet műszaki könyveik a termelés szolgálatában” című kiállítását, amely megismertet az építőipar és nehézipar körében megjelent fontosabb szovjet műszaki könyvekkel. A szovjet műszaki irodalom bemutatásán kívül a kiállítás az orosz feltalálók hatalmas eredményeire hívja fel a figyelmet. Az egyik táblán Lodigin 1873-ban elkészüített izzólámpájának, Popov 1895-ben bemutatott első rádiójának, Poszunov 1764-ben készült gőzgépének, Jakobi 1834-ben felfedezett galvanoplasztikájának, Kulibin ívhídjának, Mendelejev periódusos rendszerének, Jablocskov 1876-ban készített ívfénylámpájának, Lomonoszov 1748-ban készített bányaszellőző gépének képe látható. Eredeti dokumentumok bizonyítják a találmányok elsőbbségét. A kiállításon látható egy 1877. évi angol szabadalmi leírás Jablocskov transzformátor szabadalmáról, de ugyanezt igazolja az eredetiben kiállított „Dingler’s Politechnisches Journal” 1878-as évfolyama is. A Geschichte der Transformatoren, 1888-ban megjelent szakkönyv 10. oldalán szintén Jablocskov 1878-ban készült transzformátoráról ír. A „Politechnisches Journal” 1840- ben megjelent kötete 110. oldalán Jakobi orosz feltaláló galvariotechnikájáról számol be. A „Deutsches Patenblatt" korabeli kiadványa Benardos orosz feltaláló elektromos ívhegesztésének 1885-ös szabadalmi bejegyzését igazolja. A kiállítás május 6-tól 18-ig van nyitva, munkanapokon (hétfő kivételével) délelőtt 10-től este 8-ig, vasárnap 9-től 1-ig. A kiállítás színhelye: Budapest, VIII., József-krt 6. Központi Technológiai Könyvtár. 18 A LÁGYMÁNYOSI DOHÁNYGYÁRBÓL A Lágymányosi Dohányárugyárban igen sok az értékes újítás és észszerűsítés. Az elmúlt hónapban csupán Pergessz és Kollner elvtársak papírtakarékossági újítása 73 577 Ft évi megtakarítást eredményezett. Azelőtt ugyanis a cigaretták csomagolására szánt kartondobozokat szalaggal ragasztották le. Az újítók most selejtpapírt használnak fel a ragasztásra. Haszlach újítási megbízott a vágókéseknél vezetett be jelentős újítást. A gyárban sok régi kés volt raktáron, amelyekkel, kis méretük miatt, nem tudtak dolgozni. Haszlach elvtárs kisméretű kések összeforrasztásával a már kidobásra szánt értékes anyagot használhatóvá tette és ezzel népgazdaságunknak évi 150 000 Ft megtakarítást ért el. Egy másik jelentős újítás a „Garbó” rendszerű kazánok tüzcsöveinek vízkőtől való tisztítására vonatkozik. Ennek a Gazda-mozgalmi újításnak a célja: takarékosság a hőenergiával. A vízkő ugyanis a csövet elszigeteli a melegtől és lerakódásával nagymennyiségű hőenergia vész kárba. Emellett a vízköves csöveket idővel ki kell dobni, s helyettük újakat kell vásárolni, ami népgazdasági szempontból újabb kárt jelent. Az újító a vízkő eltávolítására — láncból, 250 kg-os csigasorból és négy keresztbe rakott késből álló — vízikőhasító szerszámot készített, amelyet a tisztítandó csövön keresztül húz. Ennek eredményeként a vízkő 4 gerezdre hasad. Az így felhasított vízkő már könyen leválik a csőfalról A következő művelet egy 5 milliméter átmérőjű acélkefe többszöri áthúzása a csövön, miáltal a csőfal tökéletesen tisztává válik. Régebben a nikotex szivarkákból kivont nikotint, mint felesleget kidobták. Ugyanakkor azonban a vegyiparnak nikotinszulfátra igen nagy szüksége van. A gyár három lelkes újítója: Éber, Devenszki és Kellner elvtársak hoszszas kísérletezés után az üzemben laboratóriumot létesítettek, ahol a nikotinból vegyi úton nikotinszulfátot állítanak elő. Ez úgy történik, hogy a nikotex üzemből eltávolított nikotint a kivonáshoz szükséges gőzzel együtt a laboratóriumba vezetik. Itt a gőzt lecsapolják, s ezáltal ú. n. kondenzvíz keletkezik, amely nikotintartalmú. A kondenzvízből a nikotint vegyi úton benzin segítségével kivonják, majd a nikotintartalmú benzint kénsavval vegyítik. A kénsav a benzinből kivonja a nikotint és vele új vegyületet, nikotinszulfátot alkot. Ezután a tiszta benzin ismét visszakerül eredeti helyére, ahol megintcsak kondenzvízzel egyesül, így tehát körforgást végez.. Ezideig Magyarországon ilyen módon nem állítottak elő nikotinszulfátot. Még sok hasonlóan nagyértékű újítást találhatunk a Lágymányosi Dohányárugyárban, ahol a jó szervezés,, az újítási ügyek helyes kézbentartása következtében amozgalom a tervfeladatoknak megfelelően fejlődik. AZ EGYENRUHAGYÁRBÓL A május elseje tiszteletére indított versenyben kimagasló eredményeket értek el az Egyenruhagyár újítói Rózner János kormánykitüntetett, valamint Karsai Ferenc és Lázár Ferenc sztahanovista laboratóriumi dolgozók igen nagy megtakarítást biztosító újítást dolgoztak ki. Ezzel a köpeny anyaghányadát lecsökkentették és 4,5 milió forint értékű anyagmegtakarítást értek el. .Minthogy az újítás egy feladattervi pontra vonatkozott, az újítók, az újítási díjon felül külön jutalomban is részesültek. Más értékes eredmények is születtek a Egyenruhagyár dolgozóinak május elsejei versenyében. Urbán István és Ladányi Albert vágószabászok Csutkih-szerződést kötöttek, amelyben kötelezték magukat, hogy száz százalékon minőségi munkát végeznek és MEO-ellenőr nélkül saját bélyegzőjükkel látják el termelvényeiket. Vállalásukat kiváló eredménnyel teljesítették. Egy másik dolgozó, Belina József hulladékvasból állított össze gőzvasalót, amely új anyagból elkészítve 25 ezer forintba került volna. A vasaló összeállítását brigádmunkában végezték. Az Egyenruhagyár dolgozói május elseje után hosszúlejáratú felajánlásokat tettek.