Újítók Lapja, 1952 (4. évfolyam, 1-24. szám)

1952-05-15 / 10. szám

A HÁROSI FALEMEZMŰVEKBŐL A Hárosi Falemezgyárban a múlt évben 301 ezer forint volt az újításokból eredő gazdasági eredmény. Az idei első negyed megtakarítása már majdnem eléri ezt az összeget. Az újítási naplóba márciusig 1600 javas­latot vezettek be. Ha a kis létszámot vesszük tekintetbe, ez igen értékes eredménynek számít. A fejlődés jórészt annak köszönhető, hogy az újítási megbízott, Bözse elv­társ jól dolgozik, állandóan a dolgozók között van és újítási javaslatok megtételére serkenti őket. A Könnyű­ipari Minisztérium dicséretben is részesítette. A sok jelentős újítás közül megemlítjük az üzem sok­szoros újítójának, Varasdineci Sándor művezetőnek a „méreten aluli lemezek felhasználása" című újítását és a préselt hordóknál az organtull papírral való helyettesí­tését. A papirost könnyebb beszerezni és kétszer-három­­szor is fel lehet használni. Muzna József újító, az ajtó­lapüzem művezetője a fenyőfahulladékot értékes anyaggá „varázsolta". A hul­adékot táblákba rakva bútoranyag­nak használja fel. Évi megtakarítás 65—70 ezer forint. A­ fejlődő újítómozgalom nagy lehetőségeinek kihasz­nálását azonban még mindig komoly hibák gátolják. A legtöbb hiányosság a bevezetés körül mutatkozik, így például Varasdineci Sándor művezető újítása több mint félévig hevert Kovács Bertalan anyagkönyvelő íróasztal­­fiókjában. De az üzem műszaki értelmiségi dolgozói sem foglalkoznak kellően az újítások bevezetésével. Az újí­tások kikísérletezése körül is sok nehézség merül fel. Általában a javítóműhelyben folynak a kísérletek, ahol a kis létszám és a napi munkák miatt legtöbbször hosszú hónapokat vesz igénybe egy-egy újítás kikísérletezése. Az újítómozgalom eredményei jóval nagyobbak lehet­nének, ha az említett hibákat a párt és szakszervezet segítségével kiküszöbölnék. A dolgozók kedvét, érdeklő­dését pedig nagymértékben fokozná, ha az újítások díja­zása a lassú kiértékelés és a bürokratikus huzavona miatt nem késne. . A SZOVJET MŰSZAKI KÖNYVKIÁLLÍTÁSRÓL A Műszaki Dokumentációs Központ és Központi Technológiai Könyvtár a Mű­szaki Egyetem Könyvtárával közösen május 6-án nyitotta meg „Szovjet mű­szaki könyveik a termelés szolgálatá­ban” című kiállítását, amely megismer­tet az építőipar és nehézipar körében megjelent fontosabb szovjet műszaki könyvekkel. A szovjet műszaki irodalom bemuta­tásán kívül a kiállítás az orosz feltalálók hatalmas ered­ményeire hívja fel a figyelmet. Az egyik táblán Lodigin 1873-ban elkészüített izzólámpájának, Popov 1895-ben be­mutatott első rádiójának, Poszunov 1764-ben készült gőz­gépének, Jakobi 1834-ben felfedezett galvanoplasztikájá­nak, Kulibin ívhídjának, Mendelejev periódusos rendsze­rének, Jablocskov 1876-ban készített ívfénylámpájának, Lomonoszov 1748-ban készített bányaszellőző gépének képe látható. Eredeti dokumentumok bizonyítják a találmányok elsőbbségét. A kiállításon látható egy 1877. évi angol sza­badalmi leírás Jablocskov transzformátor szabadalmáról, de ugyanezt igazolja az eredetiben kiállított „Dingler’s Politechnisches Journal” 1878-as évfolyama is. A Ge­schichte der Transformatoren, 1888-ban megjelent szak­­könyv 10. oldalán szintén Jablocskov 1878-ban készült transzformátoráról ír. A „Politechnisches Journal” 1840- ben megjelent kötete 110. oldalán Jakobi orosz feltaláló galvariotechnikájáról számol be. A „Deutsches Paten­blatt" korabeli kiadványa Benardos orosz feltaláló elek­tromos ívhegesztésének 1885-ös szabadalmi bejegyzését igazolja. A kiállítás május 6-tól 18-ig van nyitva, munkanapokon (hétfő kivételével) délelőtt 10-től este 8-ig, vasárnap 9-től 1-ig. A kiállítás színhelye: Budapest, VIII., József-krt 6. Központi Technológiai Könyvtár. 18 A LÁGYMÁNYOSI DOHÁNYGYÁRBÓL A Lágymányosi Dohányárugyárban igen sok az érté­kes újítás és észszerűsítés. Az elmúlt hónapban csupán Pergessz és Kollner elvtársak papírtakarékossági újí­tása 73 577 Ft évi megtakarítást eredményezett. Azelőtt ugyanis a cigaretták csomagolására szánt kartondobozo­kat szalaggal ragasztották le. Az újítók most selejt­­papírt használnak fel a ragasztásra. Haszlach újítási megbízott a vágókéseknél vezetett be jelentős újítást. A gyárban sok régi kés volt raktáron, amelyekkel, kis méretük miatt, nem tudtak dolgozni. Haszlach elvtárs kisméretű kések összeforrasztásával a már kidobásra szánt értékes anyagot használhatóvá tette és ezzel népgazdaságunknak évi 150 000 Ft megtaka­rítást ért el. Egy másik jelentős újítás a „Garbó” rendszerű kazá­nok tüzcsöveinek vízkőtől való tisztítására vonatkozik. Ennek a Gazda-mozgalmi újításnak a célja: takarékos­ság a hőenergiával. A vízkő ugyanis a csövet elszigeteli a melegtől és lerakódásával nagymennyiségű hőenergia vész kárba. Emellett a vízköves csöveket idővel ki kell dobni, s helyettük újakat kell vásárolni, ami népgazda­sági szempontból újabb kárt jelent. Az újító a vízkő el­távolítására — láncból, 250 kg-os csigasorból és négy keresztbe rakott késből álló —­ vízikőhasító szerszámot készített, amelyet a tisztítandó csövön keresztül húz. Ennek eredményeként a vízkő 4 gerezdre hasad. Az így felhasított vízkő már könyen leválik a csőfalról­ A következő művelet egy 5 milliméter átmérőjű acélkefe többszöri áthúzása a csövön, miáltal a csőfal tökélete­sen tisztává válik. Régebben a nikotex szivarkákból kivont nikotint, mint felesleget kidobták. Ugyanakkor azonban a vegyiparnak nikotinszulfátra igen nagy szüksége van. A gyár három lelkes újítója: Éber, Devenszki és Kellner elvtársak hosz­­szas kísérletezés után az üzemben laboratóriumot létesí­tettek, ahol a nikotinból vegyi úton nikotinszulfátot állí­tanak elő. Ez úgy történik, hogy a nikotex üzemből­ el­távolított nikotint a kivonáshoz szükséges gőzzel együtt a laboratóriumba vezetik. Itt a gőzt lecsapolják, s ez­által ú. n. kondenzvíz keletkezik, amely nikotintartalmú. A kondenzvízből a­ nikotint vegyi úton benzin segítségé­vel kivonják, majd a nikotintartalmú benzint kénsavval vegyítik. A kénsav a benzinből kivonja a nikotint és vele új vegyületet, nikotinszulfátot alkot. Ezután a tiszta benzin ismét visszakerül eredeti helyére, ahol m­egint­­csak kondenzvízzel egyesül, így tehát körforgást végez.. Ezideig Magyarországon ilyen módon nem állítottak elő nikotinszulfátot. Még sok hasonlóan nagyértékű újítást találhatunk a Lágymányosi Dohányárugyárban, ahol a jó szervezés,, az újítási ügyek helyes kézbentartása következtében a­­mozgalom a tervfeladatoknak megfelelően fejlődik. AZ EGYENRUHAGYÁRBÓL A május elseje tiszteletére indított versenyben kima­gasló eredményeket érte­k el az Egyenruhagyár újítói Rózner János kormánykitüntetett, valamint Karsai Ferenc és Lázár Ferenc sztahanovista laboratóriumi dolgozók igen nagy megtakarítást biztosító újítást dolgoztak ki. Ezzel a köpeny anyaghányadát lecsökken­tették és 4,5 mil­ió forint értékű anyagmegtakarítást értek el. .Minthogy az újítás egy feladattervi pontra vonatkozott, az újítók, az újítási díjon felül külön jutalomban is részesültek. Más értékes eredmények is születtek a Egyenruhagyár dolgozóinak május elsejei versenyében. Urbán István és Ladányi Albert vágószabászok Csutkih-szerződést kötöt­tek, amelyben kötelezték magukat, hogy száz százalék­on minőségi munkát végeznek és MEO-ellenőr nélkül saját bélyegzőjü­kkel látják el termelvényeiket. Vállalásu­­kat kiváló eredménnyel teljesítetté­k. Egy másik dolgozó, Belina József hulladékvasból állított össze gőzvasalót, amely új anyagból elkészítve 25 ezer forintba került volna. A vasaló összeállítását brigádmunkában végezték. Az Egyenruhagyár dolgozói május elseje után hosszú­­lejáratú felajánlásokat tettek.

Next