Vas- és Fémmunkások Lapja, 1935 (41. évfolyam, 1-12. szám)
1935-01-11 / 1. szám
vas- és fémmunkások lapja Meghívó. Szövetségünk szemináriumi hallgatói folyó évi január hó 12-én, este 8 órai kezdettel, reggel 6 óráig tartó nagy táncmulatságot rendeznek a szövetségi székházunk dísztermében (Magdolna ucca 5—7), melyre szaktársainkat és hozzátartozóikat tisztelettel meghívjuk. Belépődíj személyenként előre váltva 1.50 P, a pénztárnál 1.80 P; családjegy előre váltva 3.80 P, a pénztárnál 4.50 P. Jegyek kaphatók a szemináriumok összes hallgatóinál és a Szövetség székházában a gondnoknál. A zenét úgy a tánchoz, mint a vendégek szórakoztatására kiváló jazz-zenekar szolgáltatja. Estélyi ruha nem kötelező. Felülfizetéseket az oktatási alap javára köszönettel fogad és szaklapunkban nyugtáz a rendezőség. A munkások vásárlóképessége csökken. A jelentés szerint 1927-ben 739,7 millió pengőért vásároltak a munkás fogyasztók a megélhetésükhöz szükséges árakat, míg 1934-ben már csak 415,1 millió pengőért vásárolhattak, mert a nagy bércsökkentések lehetetlenné tették a munkások részére, hogy a legminimálisabb szükségletüket meg tudják szerezni. Ez azt bizonyítja, hogy az ipar és a kereskedelem csak akkor lendülhet fel, ha a munkásoknak a megélhetésre elegendő bérük van. A kizsákmányoló kapitalizmus ennek dacára még mindig csökkenti a munkások bérét. Más államok kormányzata a fogyasztás csökkentése ellen úgy védekezik, hogy rendszeres segélyt ad a munkanélkülieknek. Erre nálunk is volna fedezet, ha a kormányzat a szociális szempontokat hajlandó lenne figyelembe venni. A foglalkozási betegségek alakulása i Németországban. A bejelentett foglalkozási betegségek száma 1933-ban 1,5%-kal több, mint 1932- ben volt, ellenben a kártalanított foglalkozási betegségek száma 29%-kal kevesebb, mint 1932- ben volt, ami azt jelenti, hogy míg a III. Birodalomban több lesz a foglalkozási betegségek száma, addig megszorítják azok kártalanítását Amíg 1932-ben 6671 bejelentett foglalkozási betegségből 1742-t kártalanítottak, addig 1933-ban 6709-ből csupán 1237-et. A halálos kimenetelű balesetek 1933-ban. A Statisztikai Havi Közlemények 7—9. füzete szerint 1933-ban 2144 volt a halálos balesetek száma, akik közül 590 volt a nő. Ebből: tanuló, gyermek, csecsemő--------------------(130 őstermelő --------------------------1* — —. — iparformalmi -------------------------------------- 420 háztartásbeli---------------------------------------185 nyugdíjas -----------------------------------------------45 véderőbeli — —------------------------- 35 közszolgálati és szabadfoglalkozású------30 bányász —--------------------------- 23 házi cseléd----------------------------- 18 egyéb és ismeretlen-------------------------------49 A balesetet szenvedettek közül csak 142 volt baleset esetére biztosítva. Meghívó: A Magyarországi Vas- és Fémmunkások Szövetsége Dalárdája február hó 2-án, szombaton este 8 órától reggel 5 óráig tartja az évi szokásos jelmezes bálját a Szövetség székházában (Magdolna ucca 5—7), amelyre ezúton is meghívja jóbarátait és ismerőseit. Belépődíjak: személy jegy előre váltva 1.20 P. családjegy (1 úr és 2 hölgy) 3.5 P. Jegyek kaphatók a székház házfelügyelőjénél, az I. emelet 5. számú irodában és a dalosoknál. Jelmez és estélyi ruha nem kötelező. A legszebb jelmezek értékes díjakkal lesznek jutalmazva. A nő társadalmi helyzete Amióta az emberek létért való küzdelméből a nők is kiveszik jelentős részüket, tisztába kezdenek jönni azzal, hogy bizony itt a földön kell azt a bizonyos jobb életet kiküzdeni. „A munka nemesítő szépen hangzó frázisával már a képeskönyvekben is találkozunk, ahol dicsérettel emlékezik meg a könyv írója a kis Annuskáról, aki bár még gyermek volt, de már beteg édesanyja helyett eljár dolgozni, hogy éhen ne vesszenek. Ezt a tudatot viszi magával az életbe a proletárgyermek a kevés iskolázás után, amikor műhelyekbe és egyéb, korát meghaladó munkahelyekre kerül. De bizony kevés vagy éppen semmi alkalma sem nyílik arra, hogy tanulságos szórakozás vagy jó könyvek olvasása által nemesedjék. Bizonyos robotnak ismeri föl a felnövekvő ember a nemesítő munkát, ha annak ellenértékéül még csak — a szervezetének éppen e korban oly fontos — táplálékot, egészséges hajlékot, megfelelő otthont sem lel. Ellenben érzi, hogy testileg satnyul, csenevészedik. Otthona egészségtelen, túlzsúfolt és hozzátartozóin már fölismerhető a tuberkulózis egészségrontó hatása. De tegyük föl, hogy a munkásnőnek keserves munkája eredményeként Felelős szerkesztő: Kruppa Rezső. Kiadó: Csapó Sámuel. „Világosság" könyvnyomda rt. Budapest VIII, Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. a l!l!llllllllllll!llll!lilgenes^!llllll!!llll!l!!llllllllllllllllll!l!!l!!iilin!illlllllllllllinni^a SS 5 Megtakarított , pengőidet a legjobban kamatoztatja a szervezett foTakarékbetéteket elfogadnak az ÁLTALÁNOS FOGYASZTÁSI SZÖVETKEZET ORERVES fióküzletei is. | =fogyasztók takarék intézete, a AKARÉKPÉNZTÁRI illlllllllllllllll!llllllll!llllllllllllllllllllllllllllll!lll!llllll!lllllllllllllllllllll!lll!llll!ll!lllllllllllllllllllä .Ír eszterfályosok ο■.‚ rokon- mm m m .Jr_ ‚mm «LTM Bi rendez n Vas~ ('s mmmsz a lav ‚ / k_ ‚.:‚ re. zsihiz-dzsrnj,! ffigViS B B B Y jflO lB Ql BT B BjB nö '■■■ s.( 1935 február 17-én délelőtt B B B ban Magdolna u. 5-7), sikerül nehéz helyzetében valamit összekuporgatnia és férjhez megy. Legtöbbször ekkor kezdődik csak az igazi küzdelem. Míg a múltban arra nevelték a nőt, hogy célja a házasélet és a gyermeknevelés, mert a férfi munkaerejének ellenértékéül annyi bért kell hogy kapjon, amennyi szükséges önmaga és családja eltartására, ma erre csak a legritkább esetben számíthat a nő. A háztartás munkája pedig époly nehéz, mint a férfi munkája. Elsősorban a családgondozás és a gyermeknevelés által megbecsülhetetlen szolgálatot teljesít a társadalommal szemben, de époly fontos a férj keresetének helyes beosztása, mint maga a keresmény. A mai árak mellett, a forgalmi adó, a bóléta és egyéb keresetcsökkentő adók mellett valósággal elsőrangú finánczsenivé kell válnia a nőnek, ha a szűkre szabott keresetet úgy akarja beosztani, hogy mégis teljen valamire. A nő azonban már régen nem csak otthon foglalkozik, de robotol is gyárakban, műhelyekben, irodákban és igyekszik a megélhetés gondjait megosztani a férjével. Emellett a ház rendben tartása, a főzés, no meg a jövendő nemzedék fölnevelése és szárnyra bocsátása is a nő feladata. Ebben a helyzetében legtöbbször még annyi méltánylásban sincs része a férfi részéről, hogy küzdőtársának, embertársának ismerje el, hogy minden törekvésében segítőjét lássa, kis szabad idejében magával fúrja oda, ahol szocialista ■ társaival együtt helyzetük javítására törekszik, ahol hasznos és tudományos fölvilágosító előadásokban igyekszenek pótolni azt, amit a napi robotja miatt nem tanulhatott meg. Itt megtanulja azt is, hogy tömörülésben és összetartásban rejlik az erő és csak ilyen módon vívhatja ki sorsának jobbrafordulását; hogy vannak a természetben, az életben szép dolgok is, amiért érdemes élni és amihez minden teremtett léleknek egyforma joga van.Sok esetben azonban a nők közömbösségén, sőt a szocializmussal szembeni ellenséges érzületükön alapszik hátramaradottságuk, holott valójában nekik kellene legfontosabb teendőjüknek tartani, hogy helyzetükön könnyítsenek, hogy felvilágosodjanak. Az öntudatos nőnek be kell látnia, ha helyzete a pihenést inkább kívántatná is vele a felvilágosító munkában való részvételnél, hogy a jövő nemzedék iránt tartozik annyi áldozattal, hogy segítsen osztálytársainak a küzdésben előbbre vinni boldogulását. Minden munkásnőnek kötelessége a nők szervezetét támogatni és ezzel saját sorsán is javítani. Mert ha a női szervezettöbb tagot számlál, nagyobb erővé képviselheti a nők érdekeit ott, ahol illetékesek erre szót emelhetnek. Hogy ne csak dolgozni legyen joguk a nőknek, de szavazni is és arra, akit az ő érdekeik előbbre vitelére méltónak tartanak. Nincs messze az az idő, amikor a dolgozó nő elérkezik ahhoz, hogy maga tudja megválasztani jövendő sorsának jobbra fordulását. Tehát tanúságot tehet „Embernővé“ válásáról, vagyis eddigi szenvedésekben önakaratán kívüli mérhetetlen küzdelmeinek fizetségéről. Hiszen, sajnos, oly kevesen vannak még egymásért dolgozó nők, hogy össze kell tartanunk és meg kell érteni az idő szavát. Tanulni kell, hogy emberszámba vegyetek bennünket a szó igaz értelmében. Félre kell tenni a kicsinyeskedést, amit úgyis minduntalan a szemünkre vetnek. Személyeskedéssel, gyűlölséggel nem sokra mehetünk. A felebaráti szeretetem egymás megbecsülésén, az egyesek hibáival szembeni jóakarat, elnézésen épüljön föl a jövő asszonyának hite, amely a tudáson alapszik és akkor rájövünk majd arra az igazságra, hogy a tudós fölemel és megerősít Tarnóczy. MIVTA KÉSZÍTŐK KÖRÉBŐL. Meghívó a Magyarországi Mintakészítő Munkások Szakegyesülete által az 1935. évi március hó 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor az egyesület helyiségében (V. Ipoly utca 16) tartandó 42. rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. a) A vezetőség jelentése az 1934. évi működéséről; b) pénztári jelentés; c) számvizsgálóbizottság jelentése. 2. Felmentvény megadása és új vezetőség választása. 3. Indítványok. A közgyűlésen csak azok az indítványok tárgyalhatók, amelyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 4 héttel a választmányhoz írásban leadhattak. s szaktársi tisztelettel a választmány. Hivatalos része Járulékbefizetés. Január 13-án a 3, január 20-án a 4, január 27-én, az 5., február 3-án pedig a 6. heti járulék befizetése esedékes. Az a tag, aki nyolc hétnél nagyobb hátralékban van, segélyek fölvételére nem jogosult. Csoportvezetők figyelmébe! Ezúton felszólítjuk az alanti,helyi csoportok vezetőségét, hogy az 1934 HI. negyedévi konszignációt most már haladéktalanul szíveskedjenek a központba beküldeni: Aszód, Békéscsaba, Békésgyula, Esztergom, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Komárom, Nagytétény, Pápa, Székesfehérvár, Szolnok, Tatabánya és Törökbálint. Továbbá felszólítjuk mindazon helyicsoportok vezetőségét, melyek az 1934. IV. negyedévi konszignációt még nem küldték be, hogy azt a központba sürgősen beküldeni szíveskedjenek. Minden szaktárs hordja magánál a tagsági könyvét, mert a szövetségi székházba való belépésnél minden szaktárs a tagságát igazolni tartozik. A budapesti tagok figyelmébe! Kérjük a szaktársakat, hogy a járulékfizetésre vonatkozó halasztás megadása ügyében lehetőleg a hétfői, keddi és szerdai napokon jelentkezzenek a tagügyi irodában (szövetségi Székház, II. em. 1), mert más napokon történő jelentkezés az iroda munkabeosztását zavarja, ami az egyéb tagügyek gyors elintézését is hátráltatja. TESTEDZÉS ~~1 Vasas dísztorna. A már hagyományszámiba menő tornaünnepélyét ez évben január 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezi a Vasas SC. Az eddiginél is nagyobb méretezésű ünnepélyre már most nagy lelkesedéssel készülődnek a tornászok. Mintegy 200 férfi- és nőtornász vesz részt a heti tréningeken, amelyeken ismételten próbálják a dísztorna programján szereplő gyakorlatokat. Miután pedig sok teljesen új gyakorlatot is bemutatnak majd, kettőzött szorgalmat és lelkesedést fejtenek ki azok betanulásánál. Megállapíthatjuk, hogy az eddigi előkészületek a legszebb sikerrel biztatnak. Az egyéni gyakorlatoknál az akrobataszerű ügyesség, az összgyakorlatoknál pedig az együttes munka precízsége, a mozdulatok harmóniája szembetűnően mutatkozik már most is és fokozott mértékben lesz szemlélhető a rendkívül változatos és sok számból álló ünnepélyen. A tornaünnepély Szövetségünk dísztermében (VIII, Magdolna ucca 5—7) lesz megtartva. Műsor kapható a Népszava-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), a tornászszakosztály tagjainál, valamint az összes pártszervezetekben és a helyszínen. Műsor: 1. Nyitány. Wallace: Marijana. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: Schmarilla Géza, a Vasas SC ügyvezető elnöke. 3. Mozgósvéd zenére. 4. Nyujtógyakorlatok. 5. Párosgimnasztika zenére. 6. Csoportgyakorlatok talajon. 7. Női csapat korláton. 8. Szabadgyakorlatok zenére. 9. Buzogány gyakorlatok zenére. 10. Férficsapat korláton. 11. Ügyességi torna talajon. 12. Gyakorlatok ugrószekrényen. 13. Férfiak talajtornája. 14. Padgyakorlatok zenére. 15. Roham csapat ugródeszkán. 16. Elsner: Győzelmi induló. A zenét a Gutenberg-Társaság (Nyomdászok zene- és művészeti köre) szolgáltatja Elsner Béla, karnagy vezetésével. A gyakorlatokat bemutatja a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja III. bécsi úti; III. Lajos uccai és VII. Peterdy uccai, VII. Slomád uccai és VIII. Magdolna uccai tornatermeiben működő tornászai a külön erre a célra épített nagy színpadon. BÚCSÚZÁS. Marossy Sándor BESZKART segédmunkás ezúton búcsúzik mindazon munkatársaitól, akiktől nyugdíjaztatása alkalmából személyesen el nem búcsúzhatott. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Schwartz Sándor vasbútorlakatos szaktársunk, aki ezidőszerint Párizsban tartózkodik, pengőt adományozott, a munkanélküli-épületlakatos szaktársak részére. Az adományért ezúton mond köszönetet a szakma szervezőbizottsága. — Özv. Paulovics Istvánné ezúton mond köszönetet a diósgyőr-vasgyári vasasdalárdának és mindazon munkástársaknak, akik boldogult férje temetésén részt vettek.