Vas- és Fémmunkások Lapja, 1935 (41. évfolyam, 1-12. szám)

1935-01-11 / 1. szám

vas- és fémmunkások lapja Meghívó. Szövetségünk szemináriumi hall­gatói folyó évi január hó 12-én, este 8 órai kezdettel, reggel 6 óráig tartó nagy táncmulatságot rendeznek a szövetségi székházunk dísztermé­ben (Magdolna ucca 5—7), melyre szaktársain­kat és hozzátartozóikat tisztelettel meghívjuk. Belépődíj személyenként előre váltva 1.50 P, a pénztárnál 1.80 P; családjegy előre váltva 3.80 P, a pénztárnál 4.50 P. Jegyek kaphatók a sze­mináriumok összes hallgatóinál és a Szövetség székházában a gondnoknál. A zenét úgy a tánc­hoz, mint a vendégek szórakoztatására kiváló jazz-zenekar szolgáltatja. Estélyi ruha nem kötelező. Felülfizetéseket az oktatási alap ja­vára köszönettel fogad és szaklapunkban nyug­táz a rendezőség. A munkások vásárlóképessége csökken. A jelentés szerint 1927-ben 739,7 millió pengőért vásároltak a munkás fogyasztók a megélheté­sükhöz szükséges árakat, míg 1934-ben már csak 415,1 millió pengőért vásárolhattak, mert a nagy bércsökkentések lehetetlenné tették a munkások részére, hogy a legminimálisabb szükségletüket meg tudják szerezni. Ez azt bi­zonyítja, hogy az ipar és a kereskedelem csak akkor lendülhet fel, ha a munkásoknak a meg­élhetésre elegendő bérük van. A kizsákmányoló kapitalizmus ennek dacára még mindig csök­kenti a munkások bérét. Más államok kormány­zata a fogyasztás csökkentése ellen úgy véde­kezik, hogy rendszeres segélyt ad a munka­­nélkülieknek. Erre nálunk is volna fedezet, ha a kormányzat a szociális szempontokat haj­landó lenne figyelembe venni. A foglalkozási betegségek alakulása i N­émet­­országban. A bejelentett foglalkozási betegsé­gek száma 1933-ban 1,5%-kal több, mint 1932- ben volt, ellenben a kártalanított foglalkozási betegségek száma 29%-kal kevesebb, mint 1932- ben volt, ami azt jelenti, hogy míg a III. Biro­dalomban több lesz a foglalkozási betegségek száma, addig megszorítják azok kártalanítását Amíg 1932-ben 6671 bejelentett foglalkozási be­tegségből 1742-t kártalanítottak, addig 1933-ban 6709-ből csupán 1237-et. A halálos kimenetelű balesetek 1933-ban. A Statisztikai Havi Közlemények 7—9. füzete sze­rint 1933-ban 2144 volt a halálos balesetek száma, akik közül 590 volt a nő. Ebből: tanuló, gyermek, csecsemő--------------------(130 őstermelő --------------------------1* — —. — ipar­formal­mi -----------------­--------------------- 420 háztartásbeli------­---------------------------------185 nyugdíjas -----------------------------------------------45 véderőbeli — —------------------------- 35 közszolgálati és szabadfoglalkozású------30 bányász —--------------------------- 23 házi cseléd----------------------------- 18 egyéb és ismeretlen-------------------------------49 A balesetet szenvedettek közül csak 142 volt baleset esetére biztosítva. Meghívó: A Magyarországi Vas- és Fémmun­kások Szövetsége Dalárdája február hó 2-án, szombaton este 8 órától reggel 5 óráig tartja az évi szokásos jelmezes bálját a Szövetség székházában (Magdolna ucca 5—7), amelyre ezúton is meghívja jóbarátait és ismerőseit. Belépődíjak: személy jegy előre váltva 1.20 P. családjegy (1 úr és 2 hölgy) 3.5 P. Jegyek kap­hatók a székház házfelügyelőjénél, az I. emelet 5.­ számú irodában és a dalosoknál. Jelmez és estélyi ruha nem kötelező. A legszebb jelmezek értékes díjakkal lesznek jutalmazva. A nő társadalmi helyzete Amióta az emberek létért való küzdelméből a nők is kiveszik jelentős részüket, tisztába kezdenek jönni azzal, hogy bizony itt a föl­dön kell azt a bizonyos jobb életet kiküzdeni. „A munka nemesítő szépen hangzó frázisá­val már a képeskönyvekben is találkozunk, ahol dicsérettel emlékezik meg a könyv írója a kis Annuskáról, aki bár még gyermek volt, de már beteg édesanyja helyett eljár dolgozni, hogy éhen ne vesszenek. Ezt a tudatot viszi magával az életbe a proletárgyermek a kevés iskolázás után, amikor műhelyekbe és egyéb, korát meghaladó munkahelyekre kerül. De bi­zony kevés vagy éppen semmi alkalma sem nyílik arra, hogy tanulságos szórakozás vagy jó könyvek olvasása által nemesedjék. Bizonyos robotnak ismeri föl a­ felnövekvő ember a nemesítő munkát, ha annak ellen­értékéül még csak — a szervezetének éppen e korban oly fontos — táplálékot, egészséges hajlékot, megfelelő otthont sem lel. Ellenben érzi, hogy testileg satnyul, csenevészedik. Ott­hona egészségtelen, túlzsúfolt és hozzátarto­zóin már fölismerhető a tuberkulózis egész­ségrontó hatása. De tegyük föl, hogy a mun­kásnőnek keserves munkája eredményeként Felelős szerkesztő: Kruppa Rezső. Kiadó: Csapó Sámuel. „Világosság" könyvnyomda rt. Budapest VIII, Conti u. 4. Műszaki igazgató: Deutsch D. a­ l!l!llllllllllll!llll!lilgenes^!llllll!!llll!l!!llllllllllllllllll!l!!l!!i­ilin­!illlllllllllllinni^a SS 5 Megtakarított , pengőidet a­­ legjobban ka­matoztatja a­­ szervezett fo­Takarékbetéteket elfogadnak az­­ ÁLTALÁ­­NOS FOGYASZTÁSI­­ SZÖVETKEZET ORERVES fióküzletei is. | =f­o­gyasztók taka­rék int­ézete, a AKARÉKPÉNZTÁRI illlllllllllllllll!llllllll!llllllllll­llllllllllllllllllll!lll!llllll!lllllllllllllllllllll!lll!llll!ll!lllllllllllllllllllä .Ír eszterf­ályosok ο■.‚ rokon- mm m m .Jr_ ‚mm «LTM Bi rendez n Vas~ ('s mmm­­sz a lav ‚ / k_ ‚.:‚ re. zsihiz-dzsrnj,! ffigViS B B B Y jflO lB Ql BT B BjB nö '■■■ s.( 1935 február 17-én délelőtt B B B ban Magdolna u. 5-7), sikerül nehéz helyzetében valamit összekupor­­gatnia és férjhez megy. Legtöbbször ekkor kez­dődik csak az igazi küzdelem. Míg a múltban arra nevelték a nőt, hogy célja a házasélet és a gyermeknevelés, mert a férfi munkaerejének ellenértékéül annyi bért kell hogy kapjon, amennyi szükséges önmaga és családja eltartására, ma erre csak a leg­ritkább esetben számíthat a nő. A háztartás munkája pedig époly nehéz, mint a férfi mun­kája. Elsősorban a családgondozás és a gyer­meknevelés által megbecsülhetetlen szolgála­tot teljesít a társadalommal szemben, de époly fontos a férj keresetének helyes beosz­tása, mint maga a keresmény. A mai árak mellett, a forgalmi adó, a bóléta és egyéb ke­resetcsökkentő adók mellett valósággal első­rangú finánczsenivé kell válnia a nőnek, ha a szűkre szabott keresetet úgy akarja beosztani, hogy mégis teljen valamire. A nő azonban már régen nem csak otthon foglalkozik, de robotol is gyárakban, műhe­lyekben, irodákban és igyekszik a megélhetés gondjait megosztani a férjével. Emellett a ház rendben tartása, a főzés, no meg a jövendő nemzedék fölnevelése és szárnyra bocsátása is a nő feladata. Ebben a helyzetében legtöbbször még annyi méltánylásban sincs része a férfi részéről, hogy küzdőtársának, embertársának ismerje el, hogy minden törekvésében segítőjét lássa, kis szabad idejében magával fúrja oda, ahol szocialista ■ társaival együtt helyzetük javítá­sára törekszik, ahol hasznos és tudományos fölvilágosító előadásokban igyekszenek pó­tolni azt, amit a napi robotja miatt nem tanul­hatott meg. Itt megtanulja azt is, hogy tömö­rülésben és összetartásban rejlik az erő és csak ilyen módon vívhatja ki sorsának jobbra­­fordulását; hogy vannak a természetben, az életben szép dolgok is, amiért érdemes élni és amihez minden teremtett léleknek egyforma joga van.­­Sok esetben azonban a nők közömbösségén, sőt a szocializmussal szembeni ellenséges ér­zületükön alapszik hátramaradottságuk, holott valójában nekik kellene legfontosabb teendő­jüknek tartani, hogy helyzetükön könnyítse­nek, hogy fel­világosodjanak. Az öntudatos nőnek be kell látnia, ha helyzete a pihenést inkább kívántatná is vele a felvilágosító mun­kában való részvételnél, hogy a jövő nemze­dék iránt tartozik annyi áldozattal, hogy segít­sen osztálytársainak a küzdésben előbbre vinni boldogulását. Minden munkásnőnek köteles­sége a nők szervezetét támogatni és ezzel saját sorsán is javítani. Mert ha a női szer­­vez­et­­több tagot számlál, nagyobb erővé­ kép­viselheti a nők érdekeit ott, ahol illetékesek erre szót emelhetnek. Hogy ne csak dolgozni legyen joguk­ a nőknek, de szavazni is és arra, akit az ő érdekeik előbbre­ vitelére méltónak tartanak. Nincs messze az az idő, amikor a dolgozó nő elérkezik ahhoz, hogy maga tudja meg­választani jövendő sorsának jobbra fordulását. Tehát tanúságot tehet „Embernővé“ válásáról, vagyis eddigi szenvedésekben önakaratán kí­vüli mérhetetlen küzdelmeinek fizetségéről. Hiszen, sajnos, oly kevesen vannak még egy­másért dolgozó nők, hogy össze kell tartanunk és meg kell érteni az idő szavát. Tanulni kell, hogy emberszámba vegyetek bennünket a szó igaz értelmében. Félre kell tenni a kicsinyes­­kedést, amit úgyis minduntalan a szemünkre vetnek. Személyeskedéssel, gyűlölséggel nem sokra mehetünk. A felebaráti szeretetem egymás megbecsülé­sén, az egyesek hibáival szembeni jóakarat, elnézésen épüljön föl a jövő asszonyának hite, amely a tudáson alapszik és akkor rájövünk majd arra az igazságra, hogy a tudós fölemel és megerősí­t Tarnóczy. MI­­VTA KÉSZÍTŐK KÖRÉBŐL. Meghívó a Magyarországi Mintakészítő Munkások Szakegyesülete által az 1935. évi március hó 21-én, vasárnap délelőtt 9 órakor az egyesület helyiségében (V. Ipoly utca 16) tartandó 42. rendes évi közgyűlésre. Napirend: 1. a) A vezetőség jelentése az 1934. évi műkö­déséről; b) pénztári jelentés; c) számvizsgálóbizottság jelentése. 2. Felmentvény megadása és új vezetőség választása. 3. Indítványok. A közgyűlésen csak azok az indítványok tár­gyalhatók, amelyek a közgyűlést megelőzőleg legalább 4 héttel a választmányhoz írásban le­adhattak. s szaktársi tisztelettel a választmány. Hivatalos rész­e Járulékbefizetés. Január 13-án a 3, január 20-án a 4­, január 27-én, az 5., február 3-án pedig a 6. heti járulék befizetése esedékes. Az a tag, aki nyolc hétnél nagyobb hátralékban van, se­gélyek fölvételére nem jogosult. Csoportvezetők figyelmébe! Ezúton felszólít­juk az alanti,­helyi csoportok vezetőségét, hogy az 1934 HI. negyedévi konszignációt most már haladéktalanul szíveskedjenek a központba be­küldeni: Aszód, Békéscsaba, Békésgyula, Esz­tergom, Hatvan, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Komárom, Nagytétény, Pápa, Szé­kesfehérvár, Szolnok, Tatabánya és Török­bálint. Továbbá felszólítjuk mindazon helyi­­csoporto­k vezetőségét, melyek az 1934. IV. ne­gyedévi konszignációt még nem küldték be, hogy azt a központba sürgősen beküldeni szí­veskedjenek. Minden szaktárs hordja magánál a tagsági könyvét, mert a szövetségi székházba való be­lépésnél minden szaktárs a tagságát igazolni tartozik. A budapesti tagok figyelmébe! Kérjük a szak­­társakat, hogy a járulékfizetésre vonatkozó ha­lasztás megadása ügyében lehetőleg a hétfői, keddi és szerdai napokon jelentkezzenek a tag­ügyi irodában (szövetségi Székház, II. em. 1), mert más napokon történő jelentkezés az iroda munkabeosztását zavarja, ami az egyéb tag­ügyek gyors elintézését is hátráltatja. TESTEDZÉS ~~1 Vasas dísztorna. A már hagyományszámiba menő tornaünnepélyét ez évben január 27-én, vasárnap délelőtt 10 órakor rendezi a Vasas SC. Az eddiginél is nagyobb méretezésű ünne­pélyre már most nagy lelkesedéssel készülőd­nek a tornászok. Mintegy 200 férfi- és nőtornász vesz részt a heti tréningeken, amelyeken ismé­telten próbálják a dísztorna programján­­ sze­replő gyakorlatokat. Miután pedig sok teljesen új gyakorlatot is bemutatnak majd, kettőzött szorgalmat és lelkesedést fejtenek ki azok be­tanulásánál. Megállapíthatjuk, hogy az eddigi előkészü­letek a legszebb sikerrel biztatnak. Az egyéni gyakorlatoknál az akrobataszerű ügyesség, az összgyakorlatoknál pedig az együttes munka precízsége, a mozdulatok harmóniája szembe­tűnően mutatkozik már most is és fokozott mértékben lesz szemlélhető a rendkívül válto­zatos és sok számból álló ünnepélyen. A torna­­ünnepély Szövetségünk dísztermében (VIII, Magdolna ucca 5—7) lesz megtartva. Műsor kapható a Népszava-könyvkereskedésben (VII. Erzsébet körút 35), a tornászszakosztály tagjai­nál, valamint az összes pártszervezetekben és a helyszínen. Műsor: 1. Nyitány. Wallace: Marijana. 2. Ünnepi beszéd. Tartja: Schmarilla Géza, a Vasas SC ügyvezető elnöke. 3. Mozgósvéd zenére. 4. Nyujtógyakorlatok. 5. Párosgimnasz­tika zenére. 6. Csoportgyakorlatok talajon. 7. Női csapat korláton. 8. Szabadgyakorlatok zenére. 9. Buzogány gyakorlatok zenére. 10. Férficsapat korláton. 11. Ügyességi torna tala­jon. 12. Gyakorlatok ugrószekrényen. 13. Férfiak talajtornája. 14. Pa­dgya­korlatok zenére. 15. Roham csapat ugródeszkán. 16. Elsner: Győ­zelmi induló. A zenét a Gutenberg-Társaság (Nyomdászok zene- és művészeti köre) szolgáltatja Elsner Béla, karnagy vezetésével. A gyakorlatokat be­mutatja a Vas- és Fémmunkások Sport Clubja III. bécsi úti; III. Lajos uccai és VII. Peterdy uccai, VII. Slomád uccai és VIII. Magdolna uccai tornatermeiben működő tornászai a kü­lön erre a célra épített nagy színpadon. BÚCSÚZÁS. Marossy Sándor BESZKART segédmunkás ezúton búcsúzik mindazon munkatársaitól, akiktől nyug­díjaztatása alkalmából személyesen el nem búcsúzhatott. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS. Schwartz Sándor vasbútor­­lakatos szaktársunk, aki ezidőszerint Párizsban tartózko­dik, pengőt adományozott, a munkanélküli-épületlaka­tos szaktársak részére. Az adományért ezúton mond­ köszö­netet a szakma szervezőbizottsága. — Özv. Paulovics Ist­vánné ezúton mond köszönetet a diósgyőr-vasgyári vasas­­dalárdának és mindazon munkástársaknak, akik boldogult férje temetésén részt vettek.

Next