Vegyészeti Lapok, 1915 (10. évfolyam, 1-24. szám)

1915-09-22 / 17-18. szám

1915. — 17 —18. szám VEGYÉSZETI LAPOK 129. oldal Kinevezés: ő Felsége a vallás- és közoktatásügyi mi­niszter előterjesztésére Hári Pál dr. budapesti tudományegye­temi orvoskari c. rendkívüli tanárt, az élettani intézet ad­junktusát az élet- és kórvegytan ülésjog nélküli nyilv. rend­kívüli tanárává a VII. fizetési osztályba kinevezte. — Szath­­­m­áry László dr. okt. vegyészmérnök, műegy. adjunktus meg­hívás alapján a budapesti kereskedelmi akadémián Muraközy Károly dr. elhúnytával megüresedett kémiai és áruismerettani tanszékre kereskedelmi akadémiai tanárrá neveztetett ki. — Tatok István okt. vegyészmérnök műegyetemi tanársegéd a Máv. vegyészeti laboratóriumánál kapott alkalmazást. Katonai kitüntetések és előléptetések. Ő Felsége az el­lenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért Gyöngyösi Józse­fet, a Titanit magyar biztonsági robbantószergyár r.-t. igazga­tóját, aki mint tartalékos főhadnagy az 52. sz. gyalogezred­ben 13 hónapja külömböző harctereken küzd, legfelső dicsérő elismerésével tüntette ki. —­n Felsége Teleki Andort, a Ber­­naster Lajos budapesti olajgyári cég beltagját, a Magyar Ve­gyészeti Gyárosok Országos Egyesülete számvizsgáló-bizott­ságának tagját, a m. kir. honvédség kötelékében tartalékos fő­­hadnagggyá léptette elő. 1 Ő Felsége Szárnyai-Merse Zsig­­mond okf. vegyészmérnököt, aki a 9. honvédhuszárezredbe,i, mint tartalékos hadnagy, a háború kitörése óta szolgál, tarta­lékos honvédhuszárfőhadnagggyá léptette elő. —­ö Felsége­­Veszély Imre okl. vegyészmérnököt, a lábatlani cementgyár üzemvegyészét, aki a 2. sz. vártüzérezredben mint tartalékos tüzérhadnagy küzd, tartalékos tü­zérfőhadnagygyá léptette elő. — Ő Felsége Pongrácz Aurél dr. okr. vegyészmérnököt az el­lenséggel szemben tanúsított vitéz magatartásáért az ezüst vi­­tézségi éremmel tüntette ki. - - T­erenc Szalvátor ö cs. és kir. fen­sége a katonai egészségügy terén a háborúban szerzett különös érdemei elismeréséül id. Liebermann Leó dr. udv. tan., egye­temi ny. r. tanárnak a Vörös Kereszt hadiékítményes tiszti díszjelvényét, Fenyvessy Béla dr. egyet. rk. tanár, m. kir. hon­­védfőtörzsorvos, a­djunktusnak, Aczél Dezső dr. közegészség­tani intézeti tanársegédnek és Karczag László dr. budapesti tu­dományegyetemi belklinikai orvosnak pedig a Vörös Kereszt II. oszt. tiszteletjelvényét a hadiékítménynyel adományozta. Tudományos kitüntetés. A Society of Dyers and Co­lourists aranyérmével ez évben Green G. Arthur leedsi egye­temi tanárt és Johnson W. S. dr.-t tüntette ki az anilinfekete szerkezetének felderítése terén végzett kitűnő munkálataikért. Hősi halál. Safranek József, a nagytapolcsányi cukor­gyár üzemvegyésze, aki mint tiszthelyettes, egyik tiroli császár­vadászezredben teljesített szolgálatot, 22 éves korában a dél­nyugati harctéren hősi halált halt. — Schey Bódog székesföv. kereskedelmi iskolai vegytantanár a harctéren hősi halált halt. Ehrlich Pál halála. Ehrlich Pál dr. titkos tanácsos augusztus 20-án Homburgban 61 éves korában szívbajban el­hunyt. Strehlenben (Szilézia) született és Lipcsében 1878-ban, 24 éves korában szerezte meg az orvosi diplomát. 1881-től 1895-ig számos klinikán működött, többek között Koch Róbert­­tel együtt az Institut für Infektionskrankheiten körében. 1895- ben a Berlin melletti (Steglitz) új Institut für Serumforschung vezetője lett, amely intézet 1899-ben mint Institut für experi­mentelle Therapie Frankfurtba (a. M.) helyeztetett át. A ber­lini egyetemen 1890-ben rendkívüli tanár lett, 1905-ben pedig a göttingai egyetem rendes tanára. Ehrlich tanár kutatásaival világhírnevet szerzett magának; megalapítója volt a kemoterá­piának. Kutatásai elsősorban a klinikai vérvizsgálat körébe vág­tak: az immunitásról végzett vizsgálataival egyik úttörője volt a szérumterápiának is. Ehrlich az orvosi karnak ama ritka kép­viselői közé tartozott, akik nemcsak orvosok, hanem elsősor­ban vegyészek. Tudományos vizsgálatai során az u. n. oldal­­tánc-elméletet dolgozta ki és a gyakorlatban ezt a legnagyobb sikerrel alkalmazta is. Tétele, amit az orvosi gyakorlat beiga­zolt, az volt, hogy a terapeutikus hatóanyagokat ciklikus orga­nikus vegyü­letekbe belevive, a terapeutikai hatást (a ható­anyagot az alapgyök helyett az oldalláncban helyettesítve) te­temesen enyhítheti és ily módon erős mérgeket is ártalom nél­kül juttathat a szervezetbe. Legnagyobb sikere e kutatásai so­rán a vérbaj leküzdésére Vata dr.-ral közösen előállított szal­­varzán és neoszalvarzán nevű készítményeivel volt, amelyek­ért világszerte, mint az emberiség egyik legnagyobb jótevőjét, ünnepelték. Az 1908. évben e sikereiért elnyerte a Nobel-díjat is, a német császár pedig titkos tanácsosi ranggal tüntette ki. Az 1914. év óta az újonnan létesült frankfurti egyetem rendes tanára volt. Elhunytát a német tudományos világ mélyen meg­gyászolta, de fájdalmas megdöbbenést keltett a váratlan gyász­hír világszerte és az ellenséges államokban is, amelyek Ehrlich lánglelkének alkotását épp úgy élvezik, mint honfitársai. A ve­­gyészi tudománynak Ehrlich elhúnyta mindenesetre épp oly nagy vesztesége, mint az orvosi tudománynak. Ehrlich zseni­ális kutató volt, akinek úttörő munkája nyomán még nagy eredményeket várhat az emberiség. Halálozás. Goldschm­iedt Guidó dr. tanár, udv. tanácsos, a bécsi tudományegyetem rendes tanára és II. számú kémiai intézetének vezetője hosszú szenvedés után elhunyt 65 éves korában. Tanulmányait a bécsi egyetemen végezte és 1872-ben Heidelbergben szerezte meg a doktori címet. Az 1885. évben a bécsi egy­etemen magántanár, 1890-ben rendkívüli tanár lett, majd 1911-ig a prágai német egyetemen a vegytan tanára volt. Az 1911. évben Skrauß utódjaként a bécsi egyetemi vegytani tanszéket kapta meg. Mint az osztrák kémikusok egyik leg­­kiválóbbjának, sok elismerésben volt része. A 111. oszt­­vai­­koronarend lovagja volt, tagja a császári tudós akadémiának, halálos ágyán pedig Ő Felsége az udvari tanácsosi címmel tüntette ki. Goldschm­iedt Bécsben Redtenbacher, Heidelbergben pedig Bansen, majd Strasszburgban Baeyer tanítványa volt. Rendkívül széleskörű tudományos tevékenysége túlnyomórészt az organikus kémia terén mozgott. Az olajsav és elaidinsav reakcióinak vizsgálata, a pirén, a többgyűrűs szénhidrogének, az izokinolinszárm­azékok, hidrazonok, stb. kutatása terén sok sikert ért el. Különösen a papaverin tanulmányozása volt nagy érdeme; ő volt az első, aki az izochinolincsoportban alkaloidot mutatott ki és az első oxigéntartalmú alkaloidot meghatározta és előállította.­­ Élete utolsó munkája a bécsi egyetem II. ké­miai intézetének fölépítése és modern berendezése volt; sajnos, e nagy alkotás teljes befejezését már nem érhette meg. — Krickell Ferenc dr., a rostocki egyetem gyógyszerészeti osz­tályán a kémia professzora, augusztus 9-ikén 47 éves korában Wiesbadenben agyszélhűdés következtében hirtelen elhúnyt. Kiváló és szép reményekre jogosító szakember volt, aki az or­ganikus kémia terén nagy sikerrel dolgozott. Az aromatikus szelénvegyü­letekről, dhinazolin származékokról, aromás keto­nokról, stb. megjelent dolgozataiban számos új és becses adat­tal gazdagította a tudományt. — Schiff Hugó dr. német szü­letésű flórenci egyetemi vegytantanár szeptember 8-án 81 éves korában Flórencben elhunyt. Tanulmányait Göttingában vé­gezte; működött Bernben, Turinban és Flórencben. Fiatalabb éveiben mint Marx és Engel híve, politikai szerepet is játszott s Németországból való távozásának is ez volt fő oka. Az orga­nikus kémia terén nagy sikerrel működött; a zsíros aldehidek­nek anilinnel való kondenzációs termékeit, melyeket elsőül ő állított elő, ma is Schiff-féle bázisoknak nevezik. — Rose Hen­rik dr., a német kátrányfestékipar egyik kitűnősége a napok­ban 65 éves korában Wiesbadenben elhunyt. Rose dr. Heidel­bergben, Göttingában és Bonnban tanult; 1867—71-ben az amsterdami egyetemen, delfti műegyetemen és Meyer Lothar mellett Karlsruhéban tanársegéd volt, majd 1875-ben a Farb­werke vorm. Meister Lucius u. Brunning (Höchst a. M.) gyár üzemvegyésze és az alizaringyár vezetője volt. 1887/88-ban az Oesterr. Verein für ehem. u. metallurg. Produktion (Aussig) vegyésze volt, míg 1888-tól 1913-ig a Friedrich Bayer u.­­­. elberfeldi hatalmas üzemében az antracén-, antrakinon-, aliza­rin- és marónátrongyár vezetésével volt megbízva. Egyik első vezetője volt a modern leverkuseni gyártelepnek, s a német kátrányfestékipar hatalmas föllendülésében igen jelentős szere­pet vitt. — Kalle Frigyes dr., a Kalle V. Со. biebrichi német

Next