Szabóné Susa Ágnes (szerk.): Zöld könyv. Budapest természeti környezete mint közművelődési színtér - Módszertári füzetek, Különszám (Budapest, 2002)
I. Bognár Attila László: A város zöldje, helyi jelentőségű természetvédelmi területek
giai szempontból egyik legértékesebb területe. Szintén a nevéhez fűződik a terület védetté nyilvánításának elindítása is. (Ne feledkezzünk meg arról, hogy Magyarországon ebben az időben még nem voltak civil kezdeményezések). A védelem kimondása azonban rendkívül hosszú időt vett igénybe, csak 1997- ben következett be. Ez nem csak a hivatali gépezet minden korra jellemző nehézkessége miatt történt, hanem a megváltozott tulajdonviszonyok kaotikus jellege miatt is. A területet ökológiailag négy részre oszthatjuk. • a tó, a nádas és a fűzláp A látogatók túlnyomó többsége a tó kedvéért keresi fel a területet. A főváros és környékének legnagyobb állóvize létrejötte óta közkedvelt horgászparadicsom. Van olyan nyári hétvége, amikor több ezren keresik fel a tavat. A tó élővilágát elsősorban a telepített halfajok alkotják. A parti nád, valamint a magasságos társulások nem jelentenek komolyabb természeti értéket, nem úgy, mint a tótól északra található fűzláp. Ez több olyan élőhelyet rejt, amelyek védelme érdekében annak látogathatóságát korlátozni szükséges (csak tudományos célból, engedéllyel látogatható). A tavat körbe lehet járni, közel egyórás sétával, igaz, hogy az északi oldalon a fűzlápot megkerülve dűlőutakon kell haladnunk. • az alsó- láprét Az alsó láprét botanikai szempontból talán a leggazdagabb. Megtekintését a patak gátján futó úton haladva javaslom. Letérnünk nem érdemes, és nem is szabad. A júniusban nyíló jégkorszaki maradványfajnak számító szibériai nőszirom és hússzínű ujjaskosbor az útról is csodálatos látványt nyújt. Ezek a védett növények csak itt mutatnak szépen, kiásva vagy leszakítva nem maradnak életben. Pusztításuk szigorú büntetést von maga után. A több mint 80 hektáros Cinkotai kiserdő erdőtelepítési munkáinak legintenzívebb szakasza a víztározó építésének idejére esik. Az erdő fafajainak összetétele nem minden esetben tükrözi a természetvédelmemmel kapcsolatos mai elvárásainkat. Megtalálható itt az őshonos kocsányos tölgytől kezdve a parkokból ismert platánig számos faj. • a felső-láprét A felső-láprét az előzővel szemben már nagyobb száradási folyamaton ment keresztül, így itt már hiába keressük a szibériai nőszirmot. De az itt található füzesek őrzik a táj egykor volt hangulatát. Kellemes sétával körbejárható a felső láprét. Az annak D-i oldalában álló tölgyerdő már összeköttetést jelent a Cinkotai kiserdő felé. • Cinkotai kiserdő 32