Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)

1957-06-05 / 129. szám

Készül a Bács megyei statisztikai évkönyv ét A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazga­tósága szerkesztésében előreláthatólag szeptember hónapban fog megjelenni a Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve. A kiadvány a megye társadalmi és gazdasági életének összes fontosabb adatait tartalmazni fogja. Ára kb. 30—35 Ft lesz. A ki­adványt a Megyei Statisztikai Igazgatóságon lehet előjegyeztetni. m­unkau&zUhsegitjük a pártalapszervezeteket. o*/­/ mafCiLu­sok In b­avul. A KISKUNFÉLEGYHÁZI KOMMUNISTÁK az előző évek­ben nem tapasztalt nagyfokú lelkesedéssel végzik pártmun­kájukat, hirdetik a párt politiká­ját a tömegek között, és látogat­ják a pártalapszervezeteket. párt rendezvényei alkotó, előrevi­­­vő vitáktól hangosak. Szinte min­den pártgyűlésen és aktívaülésen sok a hozzászóló. Ezek a felszó­lalók hasznos javaslatokkal se­gítik a szóban lévő kérdések megoldását. Az intéző bizottság tagjai az ilyen rendezvényeken gyakran részt vesznek, és felszó­lalásaikkal segítik az ügyek előbbre jutását. A KOMMUNISTÁK LELKES MUNKÁJA magával ragadja a város dolgozóit. A május 1-i felvonulásra és ünnepségre mint­egy 10 000 embert mozgósítottak pártszervezeteink. A város há­rom üzemében a pártszerveze­tek közreműködésével választot­ták meg a munkástanácsot, és szervezik a termelés növelése ér­dekében a munkát. A pártszer­vezetek figyelemmel kísérik a termelés mutatószámait és az előirányzott szintek eléréséért harcolnak. A kommunisták erő­feszítésének eredményeit tükrö­zi, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Dohánybeváltó és a Téliüzem április havi tervét már 100 százalékon felül teljesítette. A KERÜLETI PÁRTALAP­­SZERVEZETEK munkájában azonban van néhány fogyaté­kosság is, amire városi intéző bizottságunk a közelmúltban felfigyelt. Egészen április vé­géig az alapszervezet vezetőségi tagjainak nem volt külön re­­­szortbeosztásuk. A rossz mun­kamegosztás következtében számtalan feladat elvégzése a­ pártelnökökre hárult. Ezen a helyzeten most már változtattak.. A közelmúltban megvizsgáltuk, és helyszínen segítettük az alap­­­szervezetek vezetőségének tevé­­­kenységét. Erről a munkáról je­­­lentést adtunk a városi intéző­ bizottságnak, amely határozata­i­val további komoly segítséget­ nyújt az alapszervezeteknek.­­ Fazekas Béláné,­­ az intéző bizottság tagja Menetrendváltozás a kiskunfélegyházi autóbusz-járatokban Június 2-től a kiskunf­élegy­­háza—bugaci járat Kiskunfél­egyházáról 7 óra helyett 6 óra 30-kor indul, Bugácról pedig 7 óra 40 helyett 7 óra 10 perckor indul vissza. Érkezése Félegy­­házára 7 óra 48 perckor. Kiskunfélegyházáról Cserke­­szőlőre 7 óra helyett 8 óra 30 perckor indul. Ezen a vonalon az esti járat megszűnik és csak szerdán és vasárnap közlekedik az autóbusz. Kiskunfélegyháza—Pálmonos­­tora közötti járat 5 óra 30 perc helyett 6 órakor, vissza pedig 11 óra 55 perckor indul. A­z ígéret szép szó • • • A szakmái­ vasútállomás — ha lehet így nevezni — az el­múlt években igen vigasztalan látványt nyújtott. Különösen, ha esett az eső, vagy a hó. Nem volt váróterem, s a vo­natra várók bizony megáztak, összefagytak. »Ezen az állapo­ton változtatni kell«, határoz­ták el a szakmái­ gazdák. A határozatot tett követte, s tár­sadalmi munkával a múlt év augusztusában felépítettek egy várótermet, a tetőt is ráhúz­ták. Akkor már nincs problé­ma, minek egyáltalán írni róla, megoldódott a szakmá­nak évtizedes gondja. Nem, erről szó sincs. Az állomás váróterme ugyanúgy fest, mint közel egy éve, felépítésekor. A MA*, Szegedi Igazgató­sága annak idején ígéretet tett a dolgozó parasztoknak, hogy bepucolja az épületet, ablak­kal, ajtóval látja el. Az ígéret megvolt, de semmi más. A kőművesek, asztalosok nem nyúltak a szakmári váróte­remhez egy újjal sem. Van, ha jól emlékszünk, egy ilyen ma­gyar közmondás: »Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.« Úgy látszik, Szegeden a MÁV Igazgatóságánál ezt a­ »mondást nem ismerik. — gém * Harkakötönyben nemrégiben majálist rendezett a helybeli erdőgazdaság, valamint a helyi tanács. Az említett majálist nagyon propagálták a környező Kiskunhalason, Kiskunmajsán és a többi községekben. A hangos híradókon bemondották, hogy meghívták Szegedről a színház társulatát is. A színészeknek azt mondták, hogy a jegyek el vannak adva, csak játszani kell. Valóságban a délig tartó műsorból csak az ebéd volt meg­tartva. A színészeknek még a megígért színpad sem volt fel­építve. És hogy tovább menjünk, nem volt megszervezve a vidé­kiek kiszállítása, a 300 személyes sátor, s a kocsmáros már este hazament, különböző kifogásokkal élve. A kiskunhalasi »Kék csillag« zenekar kijelentette, hogy zenét addig nem szolgáltat, amíg 800 forintot ki nem fizetnek nekik. Hát ilyen volt a harkakötönyi majális. Mindenesetre jó volna, ha ebből tanulnának a község vezetői és a majálisszervezők, mert még egy ilyen dolog és a község elveszti jó hírnevét. Cseri Lajos A gépállomás filmet vetít a parasztok szórakoztatására A Tiszakécskei Gépállomás vezetői segítségével megol­dódott az ódégi dol­gozó parasztok régi vágya. A kultúrház­­ba beállították gépállomás tulajdo­­­nát képező keskeny­filmvetítőt. A rög­tönzött mozinak sok látogatója van, ezért elhatározták, hogy minden szombaton, vasárnap tartanak előadást. Legutóbb sok a c. új, nagysi­kerű szovjet filmet vetítették. Különö­sen a fiatalok örül­tek ennek, mert fil­men is láthatták az első komszomolisták az »ők voltak az el- harcait. Hosszabb szünet után nemrég jelent meg Hatvany La­jos Petőfiről szóló könyvének negyedik kötete. Ez a mostani kötet 1847. július 1-től 1848 szep­tember 27-ig tárgyalja Petőfi életét és működését. Erre az eseményekben oly gazdag időre esik Petőfi házassága, március tizenötödike és a szabadszállási kudarc. Mint az előző kötetek­ben, Hatvany ebben is a kortár­sak megemlékezéseit használja fel. Petőfi házasságához többek között Sass Károlynak, az erdő­­di gazdasági gyakornoknak és Teleki Sándornak, a "druszá­nak" a visszaemlékezéseit. Hat­vany nagy figyelmet szentel a legapróbb adatoknak is, így tud­ja a mai olvasóhoz életközelség­be hozni Petőfi és Júlia magán­életét. Március 15-nek, a "cilinderes forradalomnak" a története úgy pereg le előttünk, mint egy ér­dekes történeti regény cselekmé­nye. A délelőtti események, a sajtószabadság kivívása után a »forradalom« ebédelni megy, hogy délután a múzeum oszlop­­csarnoka előtt népgyűléssel, majd Táncsics kiszabadításával foly­tatódjék, és a Nemzeti Színház­ban tartott ünnepéllyel fejeződ­jék be. Amikor március 15-e, vala­mint az azt­ megelőző és követő időszak tárgyalására kerül sor, Hatvany akkor is a kortársi megemlékezéseket használja fel. Vajda János, Hamary Dániel, K­­atala Péter, Ágai Adolf és Bu­­lyovszky Gyula írásai mellett a történelmi személyiségek, Sze­mere Bertalan, Klapka György és Mészáros Lázár megemléke­zései is helyet kapnak. Landerernek és nyomdászai­nak a szerepéről is sok érdekes adatot tudunk meg. Firtinger Károly 1900-ban megjelent nyomdászat­történeti munkájá­ban az akkor még életben lévő nyomdászok közlései alapján mondja el a szabad sajtó első termékeinek a kinyomtatását. (Ehhez adatokat szolgáltatott Ma­latin Antal is, aki Holmayer Fe­renc társaságában 1857-ben nyomdát nyitott Kalocsán és azt 1898-ig­­ vezette.) A március 15-i és az azt követő események érdekes, szé­leskörű elemzése a történetírás­nak is gazdag és el nem hanya­golható anyagot nyújt. Vasvári Pálról, Táncsics Mihályról, Pe­tőfi és Kossuth viszonyáról, va­lamint Petőfinek Széchenyivel való találkozásáról is fontos ada­tokat olvashatunk. Külön fejezetet kapott ("A vasvillás reggeli") Petőfi szabad­­szállási képviselőjelöltsége. "A királyokhoz« című versének ki­nyomtatásával népszerűtlenné vált Petőfi »maradék népszerű­ségét próbára téve« jelöltnek lé­pett fel a Kiskunságban, de csú­fosan megbukott. Hatvany fő­ként Hentaller Lajosnak és Dó­­czy Józsefnek a visszaemlékezé­seit használta fel. (Ennek a ku­darcnak a Hatvany által fel­használt és fontossága szerint részletesen tárgyalt két emléke, Petőfinek Bacsó Jánoshoz, fü­­löpszállási barátjához írt levele, és az a petíció, amelyet Petőfi a hozzá hű kunszentmiklósi és lacházi választók nevében fogal­­mazott meg, a Kecskeméti Álla­mi Levéltárban található.) A »Próbára tett barátok« c. fejezet Petőfinek Vörösmarty­­val, Jókaival és Tompával való kapcsolatait tárgyalja sok érde­kes, kevésbé vagy alig ismert adatok felhasználásával. Pető­finek Vörösmartyval való polé­miája elvi küzdelem volt, a két nagy költő nem hidegült el egy­mástól. A Jókaival és Tompával való kapcsolat azonban teljesen megszakadt. »Az apostol« elemzésében is sok újszerűt találunk. Hatvany ennek a "szociális költemény­nek« a lírai vezérmotívumát és epikus alapeszméjét Petőfinek Bacsó Jánoshoz írt, már emlí­tett levelében találja meg. Mint az előző kötetek­ben, ebben is sok megyei vonat­kozást találhatunk. A már kö­zöltekén kívül meg kell említe­nünk a sírversköltő Petőfit. Pe­tőfinek ugyanis egy sírverse ol­vasható a kalocsai temetőben. (A Vasárnapi Újságban 1882- ben megjelent közlés szerint ö­.v. Szabó Ferencné kérte a költőtől férje sírjára.) Érdekes adatot olvashatunk arról is, ho­gyan szerezte meg Jámbor Pál (Iliador) Kossuth akaratlan köz­reműködésével a bácsalmási mandátumot — Vörösmartynak. Másik érdekes adat: a kun­­szentmiklósi származású, idegen nevű Van der Hoschke Károly Megállapítható, hogy Hatvani Petőfi-könyvének olva­­­­sótábor­a az egyes kötetek meg­jelenésével mindjobban növek­szik. Akik Petőfit szeretik, és akiket vonz Hatvany érdekes, újszerű, ötletesen, szellemesen megírt könyve, mind nagyobb érdeklődéssel olvassák, illetve tanulmányozzák az egyes köte­­teket. Reméljük, hogy most már rövidesen megjelenik az utolsó­­ kötet is. Kiss István tanár, a TTIT tagja. ( HATVANY LAJOS: ) itt Petőfi. (IV. kötet) ( Akadémiai Kiadó, 1957 'j A hasznos „házasság" // Hosszú története van a kiskunfélegyházi Petőfi Ter­­melőszövetkezetnek. — Kürtösi István elvtárs, az elnök, alig győzi sorba szedni az emlékezés fonalát. — Három közös gazdaságból egyesültünk — kezdi mesélni —, a Haladásból, a Május 1-ből, meg a Fejlődésből. Házasságra lép­tünk — ahogy akkor mondtuk — és az egyesülésnek gyümöl­cse lett a Petőfi. Mint egy igazi házassághoz illik, csaptunk is olyan lakodalmat, hogy még a kutyák is húst ettek. A finom borjúpörkölt után nagyokat koc­cintottunk további sikereinkre. Az is érdekes, miért lett Petőfi a szövetkezet neve? — Akkoriban ismét feleleve­nedett a vita arról, hogy hol hogy hasznos volt-e ez az egye­sülés? Mi törént azóta? Az el­nök, Bata István könyvelő, Sán­dor Balázs, meg a többiek öröm­mel és nem kis büszkeséggel tá­jékoztatnak erről. Az elnök kü­lönösen bizonygatja, hogy he­lyes lépésre szánták magukat tavaly márciusban. — Annyira megerősödtünk, hogy még az ellenforradalom sem tudott kárt tenni bennünk. Sőt, a tisztítótűzben tovább acé­­losodtunk. A legzavarosabb idő­ben is végeztük a munkánkat, született a nagy költő. Mi, fél­­egyháziak csak amellett va­gyunk, hogy itt született. Ebből a lokálpatriotizmusból fakadt, hogy róla neveztük el szövetke­zetünket. Arról beszélgetünk, Magyarországra visszatérve ide­gen hangzású nevét Rozsnyaira (anyja nevére) cserélte fel. Ebbe a szép, fiatal kalandorba szere­tett bele és ment hozzá felesé­gül a nyolcvanéves Prielle Kor­nélia, akit Petőfi 1846-ban dac­ból majdnem feleségül vett Deb­recenben. Rozsnyai Károly 1948- ban halt meg, »s evvel elpat­tant annak a láncnak az utolsó szeme is, amely a mai nemzedé­ket Petőfi korához csatolta«. Hatvany közlése alapján meg­cáfolhatjuk azt a Kecskeméten élő, adatokkal azonban nem bi­zonyítható hagyományt, hogy Petőfi 1848 nyarán városunk­ban tartózkodott, és a Szilády­­nyomdában lelkesítő verset nyo­matott ki a föllázadt rácok el­len induló honvédek eskütéte­lére. A hagyomány szerint ő maga is segített a vers kinyom­tatásában. (Erről a Bács-Kiskun megyei Népújságban cikk is je­lent meg 1953 január 4-én.) En­nek a hagyománynak a forrása Leitner Pálnak a Typographia c. nyomdászlapban megjelent cik­ke, amelyet Ferenczi Zoltán az általa szerkesztett Petőfi Múze­um 1892. márciusi számában minden felvilágosító jegyzet és ellenálltunk a sztrájkra uszítók­­nak. Meg is növekedett szövet­kezetünk becsülete. Azóta már húsz új tagot vettünk fel, jelen­leg százan vagyunk. — Ezek mind szorgalmasak — toldja meg a szót Sándor Ba­lázs — három brigádunk dol­gozik. Mi nem osztottuk fel egyénekre a területet, hanem közösen műveljük. A Petőfi tagjai valóban a legfejlettebb üzemszervezési módszert választották. Elmond­ják, hogy a brigádvezetők sem függetlenek, együtt dolgoznak a tagokkal. Természetesen felada­tuk az irányítás, felelősek az egész brigád munkájáért. Ezért a mindenkor teljesített munka­egységükhöz még 25 százalékot hozzáírnak. A brigádok körülbelül egyfor­ma területet kaptak. Tagjaik között kialakult a verseny. Je­lenleg id. Bokor János brigádja vezet. Bata István, a szövetkezet fürgeeszű könyvelője ígéri, hogy ezentúl nemcsak egyénenként, hanem brigádonként is értéke­lik a munkaegység-teljesít­ményt. Ezzel is táplálják a ve­télkedés lángját. Az első kapá­lást már befejezték néhány hold kivételével, pedig az eső ugyancsak akadályozta munká­jukat, mert szinte minden nap megöntözte a már amúgyis ned­ves földet. A további terveket szövögetjük együtt. Elmondják, hogy az idén először kertészked­nek 6 holdon, ebből 5 holdat öntöznek. Tíz hold dinnyést is létesítettek. A kertészetből 150 ezer forint bevételre számíta­nak. Az idén először kísérletez­nek hibrid kukorica vetésével. Az őszre daráló építését terve­zik. Érdemes még megjegyezni, hogy a szövetkezet minden adós­ságát kifizette, tehát — ahogy szokták mondani — nincs sor­­banállása a banknál. A Petőfi szinte valamennyi tagja agrárproletár, össze tud­ják mérni saját tapasztalatai­kon okulva a cseléd-, a napszó­ellenőrzés nélkül közölt le újra­­lmosélet, valamint a jelenlegi fközötti különbséget.- Mondják­ is, hogy soha ilyen dolguk nem volt, nem is kívánkozik ki egyi­kük sem a szövetkezetből.-ő —i Tovább növekszik az Eiffel-torony Az Eiffel-torony hamarosan­­ 4,79 méterrel 317,93 méterre nö­vekszik. 4,79 méter lesz ugyanis a televíziós antenna, amelyet­­ tetejére felszerelnek. A torony l­e tetején lengő zászlót nem viszik feljebb, mert az antennarúd nem b bírná ki egy olyan nagy zászló súlyát, amelyet lentről látni le­hetne.

Next