Petőfi Népe, 1957. június (2. évfolyam, 126-151. szám)
1957-06-05 / 129. szám
Készül a Bács megyei statisztikai évkönyv ét A Központi Statisztikai Hivatal Bács-Kiskun megyei Igazgatósága szerkesztésében előreláthatólag szeptember hónapban fog megjelenni a Bács-Kiskun megye statisztikai évkönyve. A kiadvány a megye társadalmi és gazdasági életének összes fontosabb adatait tartalmazni fogja. Ára kb. 30—35 Ft lesz. A kiadványt a Megyei Statisztikai Igazgatóságon lehet előjegyeztetni. munkau&zUhsegitjük a pártalapszervezeteket. o*// mafCiLusok In bavul. A KISKUNFÉLEGYHÁZI KOMMUNISTÁK az előző években nem tapasztalt nagyfokú lelkesedéssel végzik pártmunkájukat, hirdetik a párt politikáját a tömegek között, és látogatják a pártalapszervezeteket. párt rendezvényei alkotó, előrevivő vitáktól hangosak. Szinte minden pártgyűlésen és aktívaülésen sok a hozzászóló. Ezek a felszólalók hasznos javaslatokkal segítik a szóban lévő kérdések megoldását. Az intéző bizottság tagjai az ilyen rendezvényeken gyakran részt vesznek, és felszólalásaikkal segítik az ügyek előbbre jutását. A KOMMUNISTÁK LELKES MUNKÁJA magával ragadja a város dolgozóit. A május 1-i felvonulásra és ünnepségre mintegy 10 000 embert mozgósítottak pártszervezeteink. A város három üzemében a pártszervezetek közreműködésével választották meg a munkástanácsot, és szervezik a termelés növelése érdekében a munkát. A pártszervezetek figyelemmel kísérik a termelés mutatószámait és az előirányzott szintek eléréséért harcolnak. A kommunisták erőfeszítésének eredményeit tükrözi, hogy a Kiskunfélegyházi Gépgyár, a Dohánybeváltó és a Téliüzem április havi tervét már 100 százalékon felül teljesítette. A KERÜLETI PÁRTALAPSZERVEZETEK munkájában azonban van néhány fogyatékosság is, amire városi intéző bizottságunk a közelmúltban felfigyelt. Egészen április végéig az alapszervezet vezetőségi tagjainak nem volt külön reszortbeosztásuk. A rossz munkamegosztás következtében számtalan feladat elvégzése a pártelnökökre hárult. Ezen a helyzeten most már változtattak.. A közelmúltban megvizsgáltuk, és helyszínen segítettük az alapszervezetek vezetőségének tevékenységét. Erről a munkáról jelentést adtunk a városi intéző bizottságnak, amely határozataival további komoly segítséget nyújt az alapszervezeteknek. Fazekas Béláné, az intéző bizottság tagja Menetrendváltozás a kiskunfélegyházi autóbusz-járatokban Június 2-től a kiskunfélegyháza—bugaci járat Kiskunfélegyházáról 7 óra helyett 6 óra 30-kor indul, Bugácról pedig 7 óra 40 helyett 7 óra 10 perckor indul vissza. Érkezése Félegyházára 7 óra 48 perckor. Kiskunfélegyházáról Cserkeszőlőre 7 óra helyett 8 óra 30 perckor indul. Ezen a vonalon az esti járat megszűnik és csak szerdán és vasárnap közlekedik az autóbusz. Kiskunfélegyháza—Pálmonostora közötti járat 5 óra 30 perc helyett 6 órakor, vissza pedig 11 óra 55 perckor indul. Az ígéret szép szó • • • A szakmái vasútállomás — ha lehet így nevezni — az elmúlt években igen vigasztalan látványt nyújtott. Különösen, ha esett az eső, vagy a hó. Nem volt váróterem, s a vonatra várók bizony megáztak, összefagytak. »Ezen az állapoton változtatni kell«, határozták el a szakmái gazdák. A határozatot tett követte, s társadalmi munkával a múlt év augusztusában felépítettek egy várótermet, a tetőt is ráhúzták. Akkor már nincs probléma, minek egyáltalán írni róla, megoldódott a szakmának évtizedes gondja. Nem, erről szó sincs. Az állomás váróterme ugyanúgy fest, mint közel egy éve, felépítésekor. A MA*, Szegedi Igazgatósága annak idején ígéretet tett a dolgozó parasztoknak, hogy bepucolja az épületet, ablakkal, ajtóval látja el. Az ígéret megvolt, de semmi más. A kőművesek, asztalosok nem nyúltak a szakmári váróteremhez egy újjal sem. Van, ha jól emlékszünk, egy ilyen magyar közmondás: »Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó.« Úgy látszik, Szegeden a MÁV Igazgatóságánál ezt a »mondást nem ismerik. — gém * Harkakötönyben nemrégiben majálist rendezett a helybeli erdőgazdaság, valamint a helyi tanács. Az említett majálist nagyon propagálták a környező Kiskunhalason, Kiskunmajsán és a többi községekben. A hangos híradókon bemondották, hogy meghívták Szegedről a színház társulatát is. A színészeknek azt mondták, hogy a jegyek el vannak adva, csak játszani kell. Valóságban a délig tartó műsorból csak az ebéd volt megtartva. A színészeknek még a megígért színpad sem volt felépítve. És hogy tovább menjünk, nem volt megszervezve a vidékiek kiszállítása, a 300 személyes sátor, s a kocsmáros már este hazament, különböző kifogásokkal élve. A kiskunhalasi »Kék csillag« zenekar kijelentette, hogy zenét addig nem szolgáltat, amíg 800 forintot ki nem fizetnek nekik. Hát ilyen volt a harkakötönyi majális. Mindenesetre jó volna, ha ebből tanulnának a község vezetői és a majálisszervezők, mert még egy ilyen dolog és a község elveszti jó hírnevét. Cseri Lajos A gépállomás filmet vetít a parasztok szórakoztatására A Tiszakécskei Gépállomás vezetői segítségével megoldódott az ódégi dolgozó parasztok régi vágya. A kultúrházba beállították gépállomás tulajdonát képező keskenyfilmvetítőt. A rögtönzött mozinak sok látogatója van, ezért elhatározták, hogy minden szombaton, vasárnap tartanak előadást. Legutóbb sok a c. új, nagysikerű szovjet filmet vetítették. Különösen a fiatalok örültek ennek, mert filmen is láthatták az első komszomolisták az »ők voltak az el- harcait. Hosszabb szünet után nemrég jelent meg Hatvany Lajos Petőfiről szóló könyvének negyedik kötete. Ez a mostani kötet 1847. július 1-től 1848 szeptember 27-ig tárgyalja Petőfi életét és működését. Erre az eseményekben oly gazdag időre esik Petőfi házassága, március tizenötödike és a szabadszállási kudarc. Mint az előző kötetekben, Hatvany ebben is a kortársak megemlékezéseit használja fel. Petőfi házasságához többek között Sass Károlynak, az erdődi gazdasági gyakornoknak és Teleki Sándornak, a "druszának" a visszaemlékezéseit. Hatvany nagy figyelmet szentel a legapróbb adatoknak is, így tudja a mai olvasóhoz életközelségbe hozni Petőfi és Júlia magánéletét. Március 15-nek, a "cilinderes forradalomnak" a története úgy pereg le előttünk, mint egy érdekes történeti regény cselekménye. A délelőtti események, a sajtószabadság kivívása után a »forradalom« ebédelni megy, hogy délután a múzeum oszlopcsarnoka előtt népgyűléssel, majd Táncsics kiszabadításával folytatódjék, és a Nemzeti Színházban tartott ünnepéllyel fejeződjék be. Amikor március 15-e, valamint az azt megelőző és követő időszak tárgyalására kerül sor, Hatvany akkor is a kortársi megemlékezéseket használja fel. Vajda János, Hamary Dániel, Katala Péter, Ágai Adolf és Bulyovszky Gyula írásai mellett a történelmi személyiségek, Szemere Bertalan, Klapka György és Mészáros Lázár megemlékezései is helyet kapnak. Landerernek és nyomdászainak a szerepéről is sok érdekes adatot tudunk meg. Firtinger Károly 1900-ban megjelent nyomdászattörténeti munkájában az akkor még életben lévő nyomdászok közlései alapján mondja el a szabad sajtó első termékeinek a kinyomtatását. (Ehhez adatokat szolgáltatott Malatin Antal is, aki Holmayer Ferenc társaságában 1857-ben nyomdát nyitott Kalocsán és azt 1898-ig vezette.) A március 15-i és az azt követő események érdekes, széleskörű elemzése a történetírásnak is gazdag és el nem hanyagolható anyagot nyújt. Vasvári Pálról, Táncsics Mihályról, Petőfi és Kossuth viszonyáról, valamint Petőfinek Széchenyivel való találkozásáról is fontos adatokat olvashatunk. Külön fejezetet kapott ("A vasvillás reggeli") Petőfi szabadszállási képviselőjelöltsége. "A királyokhoz« című versének kinyomtatásával népszerűtlenné vált Petőfi »maradék népszerűségét próbára téve« jelöltnek lépett fel a Kiskunságban, de csúfosan megbukott. Hatvany főként Hentaller Lajosnak és Dóczy Józsefnek a visszaemlékezéseit használta fel. (Ennek a kudarcnak a Hatvany által felhasznált és fontossága szerint részletesen tárgyalt két emléke, Petőfinek Bacsó Jánoshoz, fülöpszállási barátjához írt levele, és az a petíció, amelyet Petőfi a hozzá hű kunszentmiklósi és lacházi választók nevében fogalmazott meg, a Kecskeméti Állami Levéltárban található.) A »Próbára tett barátok« c. fejezet Petőfinek Vörösmartyval, Jókaival és Tompával való kapcsolatait tárgyalja sok érdekes, kevésbé vagy alig ismert adatok felhasználásával. Petőfinek Vörösmartyval való polémiája elvi küzdelem volt, a két nagy költő nem hidegült el egymástól. A Jókaival és Tompával való kapcsolat azonban teljesen megszakadt. »Az apostol« elemzésében is sok újszerűt találunk. Hatvany ennek a "szociális költeménynek« a lírai vezérmotívumát és epikus alapeszméjét Petőfinek Bacsó Jánoshoz írt, már említett levelében találja meg. Mint az előző kötetekben, ebben is sok megyei vonatkozást találhatunk. A már közöltekén kívül meg kell említenünk a sírversköltő Petőfit. Petőfinek ugyanis egy sírverse olvasható a kalocsai temetőben. (A Vasárnapi Újságban 1882- ben megjelent közlés szerint ö.v. Szabó Ferencné kérte a költőtől férje sírjára.) Érdekes adatot olvashatunk arról is, hogyan szerezte meg Jámbor Pál (Iliador) Kossuth akaratlan közreműködésével a bácsalmási mandátumot — Vörösmartynak. Másik érdekes adat: a kunszentmiklósi származású, idegen nevű Van der Hoschke Károly Megállapítható, hogy Hatvani Petőfi-könyvének olvasótábora az egyes kötetek megjelenésével mindjobban növekszik. Akik Petőfit szeretik, és akiket vonz Hatvany érdekes, újszerű, ötletesen, szellemesen megírt könyve, mind nagyobb érdeklődéssel olvassák, illetve tanulmányozzák az egyes köteteket. Reméljük, hogy most már rövidesen megjelenik az utolsó kötet is. Kiss István tanár, a TTIT tagja. ( HATVANY LAJOS: ) itt Petőfi. (IV. kötet) ( Akadémiai Kiadó, 1957 'j A hasznos „házasság" // Hosszú története van a kiskunfélegyházi Petőfi Termelőszövetkezetnek. — Kürtösi István elvtárs, az elnök, alig győzi sorba szedni az emlékezés fonalát. — Három közös gazdaságból egyesültünk — kezdi mesélni —, a Haladásból, a Május 1-ből, meg a Fejlődésből. Házasságra léptünk — ahogy akkor mondtuk — és az egyesülésnek gyümölcse lett a Petőfi. Mint egy igazi házassághoz illik, csaptunk is olyan lakodalmat, hogy még a kutyák is húst ettek. A finom borjúpörkölt után nagyokat koccintottunk további sikereinkre. Az is érdekes, miért lett Petőfi a szövetkezet neve? — Akkoriban ismét felelevenedett a vita arról, hogy hol hogy hasznos volt-e ez az egyesülés? Mi törént azóta? Az elnök, Bata István könyvelő, Sándor Balázs, meg a többiek örömmel és nem kis büszkeséggel tájékoztatnak erről. Az elnök különösen bizonygatja, hogy helyes lépésre szánták magukat tavaly márciusban. — Annyira megerősödtünk, hogy még az ellenforradalom sem tudott kárt tenni bennünk. Sőt, a tisztítótűzben tovább acélosodtunk. A legzavarosabb időben is végeztük a munkánkat, született a nagy költő. Mi, félegyháziak csak amellett vagyunk, hogy itt született. Ebből a lokálpatriotizmusból fakadt, hogy róla neveztük el szövetkezetünket. Arról beszélgetünk, Magyarországra visszatérve idegen hangzású nevét Rozsnyaira (anyja nevére) cserélte fel. Ebbe a szép, fiatal kalandorba szeretett bele és ment hozzá feleségül a nyolcvanéves Prielle Kornélia, akit Petőfi 1846-ban dacból majdnem feleségül vett Debrecenben. Rozsnyai Károly 1948- ban halt meg, »s evvel elpattant annak a láncnak az utolsó szeme is, amely a mai nemzedéket Petőfi korához csatolta«. Hatvany közlése alapján megcáfolhatjuk azt a Kecskeméten élő, adatokkal azonban nem bizonyítható hagyományt, hogy Petőfi 1848 nyarán városunkban tartózkodott, és a Sziládynyomdában lelkesítő verset nyomatott ki a föllázadt rácok ellen induló honvédek eskütételére. A hagyomány szerint ő maga is segített a vers kinyomtatásában. (Erről a Bács-Kiskun megyei Népújságban cikk is jelent meg 1953 január 4-én.) Ennek a hagyománynak a forrása Leitner Pálnak a Typographia c. nyomdászlapban megjelent cikke, amelyet Ferenczi Zoltán az általa szerkesztett Petőfi Múzeum 1892. márciusi számában minden felvilágosító jegyzet és ellenálltunk a sztrájkra uszítóknak. Meg is növekedett szövetkezetünk becsülete. Azóta már húsz új tagot vettünk fel, jelenleg százan vagyunk. — Ezek mind szorgalmasak — toldja meg a szót Sándor Balázs — három brigádunk dolgozik. Mi nem osztottuk fel egyénekre a területet, hanem közösen műveljük. A Petőfi tagjai valóban a legfejlettebb üzemszervezési módszert választották. Elmondják, hogy a brigádvezetők sem függetlenek, együtt dolgoznak a tagokkal. Természetesen feladatuk az irányítás, felelősek az egész brigád munkájáért. Ezért a mindenkor teljesített munkaegységükhöz még 25 százalékot hozzáírnak. A brigádok körülbelül egyforma területet kaptak. Tagjaik között kialakult a verseny. Jelenleg id. Bokor János brigádja vezet. Bata István, a szövetkezet fürgeeszű könyvelője ígéri, hogy ezentúl nemcsak egyénenként, hanem brigádonként is értékelik a munkaegység-teljesítményt. Ezzel is táplálják a vetélkedés lángját. Az első kapálást már befejezték néhány hold kivételével, pedig az eső ugyancsak akadályozta munkájukat, mert szinte minden nap megöntözte a már amúgyis nedves földet. A további terveket szövögetjük együtt. Elmondják, hogy az idén először kertészkednek 6 holdon, ebből 5 holdat öntöznek. Tíz hold dinnyést is létesítettek. A kertészetből 150 ezer forint bevételre számítanak. Az idén először kísérleteznek hibrid kukorica vetésével. Az őszre daráló építését tervezik. Érdemes még megjegyezni, hogy a szövetkezet minden adósságát kifizette, tehát — ahogy szokták mondani — nincs sorbanállása a banknál. A Petőfi szinte valamennyi tagja agrárproletár, össze tudják mérni saját tapasztalataikon okulva a cseléd-, a napszóellenőrzés nélkül közölt le újralmosélet, valamint a jelenlegi fközötti különbséget.- Mondják is, hogy soha ilyen dolguk nem volt, nem is kívánkozik ki egyikük sem a szövetkezetből.-ő —i Tovább növekszik az Eiffel-torony Az Eiffel-torony hamarosan 4,79 méterrel 317,93 méterre növekszik. 4,79 méter lesz ugyanis a televíziós antenna, amelyet tetejére felszerelnek. A torony le tetején lengő zászlót nem viszik feljebb, mert az antennarúd nem b bírná ki egy olyan nagy zászló súlyát, amelyet lentről látni lehetne.